Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-20 / 50. szám

1996. február 20., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Ki fizesse az előreléptetést? A közalkalmazottakra vonat­kozó törvény szerint minden közalkalmazott három éven­ként új, magasabb bérben ré­szesül, hiszen a bértáblázat­ban előrelép. Idén béremelés­ben kell részesíteni azokat a dolgozókat is, akiknek az 1992 előtti munkaviszonyát eddig nem számították be a közalkalmazotti munkavi­szony idejébe. Nagy Erzsébet, a Pedagó­gusok Demokratikus Szak- szervezetének pécsi vezetője lapunkat arról tájékoztatta, hogy az előreléptetések pénz­ügyi fedezetét Pécs önkor­mányzata nem biztosította, így az idei első fizetéskor az érintettek ezt nem kaphatták kézhez. Ő úgy tudja, hogy Miskolcon és Debrecenben a közalkalmazottak megkapták ezt az emelést, Kaposváron pedig márciusban osztják ki. Szegeden viszont ugyanaz a helyzet, mint Pécsett, és ott csak áprilisi kifizetést ígér­nek. Dr. Révész Mária, Pécs al­polgármestere és Pilaszano- vich Iván, az önkormányzat pénzügyi irodájának vezetője is arról tájékoztatott, hogy az előreléptetések anyagi fedeze­tét az önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmények ki tudnák fizetni, hiszen van erre pénzük a tavalyi bérma­radványból. Erre a célra plusz pénzt az önkormányzat nem tud biztosítani a város költ­ségvetési rendeletének elfo­gadásáig. Az előreléptetések anyagi terheit természetesen az önkormányzat később le­fedi. U. G. A baranyai vizek döntő többsége a Bikali ÁG kezelésében volt FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Nadrágszíj a halastóban Latyakos busójárás Gondolom, Mohács vasárnapi vendégeinek a többsége úgy kerekedett fel, hogy száraz láb­bal megússza a látványos forga­tagot. Arra számítva, hogy az idei, szokatlanul havas tél vé­gén a Duna parti város főutcája és főtere - tehát ahol a busójá­rás zajlik, több ezer vendég ka­varog, s ahol az árusok soka­sága nem kis helypénz lefize­tése után a portékáját kínálja - hó-, latyak- és sármentesen fo­gadja őket. Csalódniuk kellett! Mohács bizony nem kitakarított város- központtal várta a hetek óta csábítgatott vendégeket, akik most ide-oda csúszkálni kény­szerültek-, cipőt ellepő vizes la- tyako't tapostak, s mindezek Idén, az 1992-től négy évre szóló - szabatos megjelöléssel - polgári rendeltetésű kézi lő­fegyverek tartására kiállított engedélyek nagy részének ér­vényessége lejár. A szakembe­rek már türelmetlenül várják azt az új kormányrendeletet, amelynek szövegét ugyan is­merik, de egyelőre nem lépett hatályba. Ez többek között az engedélyek érvényességének időtartamát is módosítja: négy­ből öt évre. j Vasvári Pál alezredes, a Ba­ranya Megyei Rendőr-főkapi­tányság igazgatásrendészeti osztályának szakembere meg­nyugtató választ ad a fegyvert tulajdonukban tartóknak: a vál­tás az állampolgárokra nézve nem jelenthet hátrányt. Akinek ebben az évben járna le az en­következtében rossz szájízzel hagyták el a várost, amely pe­dig nagy vendégfogadói ha­gyománnyal rendelkezik. Az 1996-os busójárás e te­kintetben valahogy méltatlan volt e hagyományhoz. A ven­dégeit nem így szokta fogadni az ember, s nem így egy város. A legkevesebb, hogy kitakarítja a lakást, illetve azt a néhány ut­cát, ahol majd a vendégei nyü­zsögni fognak. Mert ilyenkor nem lehet vezérlő elv: minél nagyobb bevételre szert tenni a lehető legkevesebb ráfordítás­sal. Jó volna az idei tanulságo­kat megszívlelnie a város ön- kormányzatának. Mert végső soron ő volt a vendéglátó. Hársfai István gedélye - amennyiben ennek dátumát megelőzi az említett jogszabály kihirdetése auto­matikusan meghosszabbodik 1997-ig. Más a helyzet azokkal, akiknél az időpont nem ilyen szerencsés, és még a módosított kormányrendelet hatályba lé­pése előtt lejárna fegyvertartási engedélyük. Ők leghelyesebb, ha felkeresik az engedélyt kiál­lító, vagy a lakóhelyük szerint illetékes városi kapitányságot, «hol szakszerű tájékoztatást kapnak a további teendőkről. Ha marokfegyverről van szó, a megyei főkapitánysághoz kell fordulniuk. Érdemes szem előtt tartani: az említett jogszabály a lősze­rek, a gáz-, riasztó-, illetve lég­fegyverek tartására is vonatko­zik. M. A. Egy röpke leltár: Baranyában 97 halastó, 130 egyéb tó és 86 tározó van. Az utóbbiak magas számára a magyarázat: létesíté­sük idején ilyen célra készülő művekhez lehetett a legkedve­zőbb állami támogatást sze­rezni. Az engedélyük e címen szól, hogy valójában mire használják, már másik ügy. Abból a szempontból azonban ez is közömbös: lehet-e „pia- colni” ezekkel a vizekkel, kü­lönleges rendeltetésük nem zárja-e ki forgalomképességü­ket? Nem. Sőt. Különös történe­teket hallani tavak tulajdonlá­sának megszerzéséről. Van olyan víz a megyében, amely­hez 17 000 forintért jutott a jó pozícióban lévő vevő, s ez csak azért igazán meghökkentő, mert van olyan tó, amelynek ára 200 000 forint volt - ám ezt az összeget is bagónak minősí­tik a szakemberek. A baranyai vizek döntő több­sége a Bikali ÁG kezelésében volt, állami tulajdonként, kis részük tsz-eknél. Az állami gazdaság a tavak döntő többsé­gét privatizálta, a szövetkeze­tiek esetében a már bérlőknek volt elővételi joga, vagy rész­aránytulajdon címén kerültek osztatlan közös tulajdonba. Megvan annak a veszélye, ha egy víz nem egy kézbe kerül. A kft.-k felbomlanak, a tófüzér egy része az egyik, a maradék a másik oldalhoz kerül. Aki felül van - a tó fekvését nézve -, lé­nyegesen kedvezőbb pozíció­ban van - elzárhatja az alsó ta­vak felé a zsilipet... Előírások persze kötik az új tulajdonosokat is. Semmi ba­juk, ha jogszabályi kötelezett­ségeiket teljesítik - például megfelelő karban tartják a gá­tat, a műtárgyakat. Másik: nem mulasztják el vízdíjfizetési kö­telezettségüket. Minthogy ez az összeg a horgászati célú hasz­nosítás esetében a legkedve­zőbb, természetesen megszapo­rodhat a horgásztavak száma. Ez év január 1-től szabály: az engedély nélkül létesített tó esetében a megépített érték 20 százaléka a büntetés. Akkor is, ha utólag engedélyt kap az építő. Egyéb esetekben is szankcionálhat a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Márk László osztályvezető-helyettes a karbantartás elmulasztását említi. Elsőként kötelezik a tu­lajdonost az elmaradt munka pótlására, eredménytelenség esetén bírságolnak. A halastavak termőföldnek - mezőgazdaságilag hasznosított területnek - minősülnek. A tá­rozók azonban nem. Ezért for­galomképességük tágabb, s akár külföldi társaságok tulaj­donába is kerülhetnek. A tulaj­donváltás egyébként néha elké­pesztő eseteket eredményez: van olyan víz, amelynek annyi új tulajdonosa lett, hogy mind­egyikre csak egy-egy 30 centi széles csík jut a tó vízzel borí­tott medréből... Mészáros A. Tanszékfoglaló Szabadgyökös reakciók: ku­tatás és klinikum címmel dr. Ró'th Erzsébet professzor, a POTE ‘ Kísérletes Sebészeti Intézetének nemrég kineve­zett új igazgatója tartott teg­nap Pécsett tanszékfoglaló előadást, amelyen az egye­tem tanári karának több tagja, az ország más intéz­ményeiből érkezett szakem­berek, egyetemi hallgatók vettek részt. Az előadásban a szabadgyökök felfedezésé­nek jelentőségéről, illetve ar­ról volt szó, milyen szerepet játszanak a szív- és keringés­rendszer betegségeiben. A víz világnapja - rajzpályázat Óvodások, általános és kö­zépiskolások vehetnek részt azon a rajzpályázaton, ame­lyet a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság és a mű­ködési területén lévő víz­ügyi szervek írtak ki A víz világnapja tiszteletére. A cél: felhívni a figyelmet a víz értékére, megbecsülésé­nek fontosságára. A jeligés pályamunkákat - külön bo­rítékban feltüntetve a nevet és felkészítő tanárának ada­tait - a barcsi Dráva Völgye Középiskola címére (7570 Latinca u. 13.) kell március 7-ig beküldeni. Civilek a környezetért A korábbi gyakorlat szerint a civil szervezeteknek kevés beleszólása volt a környezet védelmét érintő döntési fo­lyamatokba. Az új, e terüle­tet szabályozó, hamarosan a parlament elé kerülő tör­vény e szervezetek hatására is már tágabb mozgásteret ígér. Erről rendez fórumot csütörtökön, délután 5 órá­tól Pécsett, a Lenau házban a Zöld Kör klubja. A ren­dezvény nyitott, az önkor­mányzatok, vállalkozások, különböző szervek képvise­lőin kívül az állampolgáro­kat is várják. A fórumon részt vesz dr. Szili Katalin, a KTM államtitkárasszonya is. Egyéves Pécs keresztény köre Egyéves a Pécsi Keresztény Kör, s ezt a jubileumot szer­dán ünnepelik. A 17 órakor kezdődő összejövetelen, a Ciszterci Rend Hunyadi Mátyás Kollégiumának klubhelyiségében minden érdeklődőt várnak azon a műhelybeszélgetésen, me­lyen Pécs keresztény köz­életéről tart vitaindítót Gó- ják János professzor. A fegyvertartási engedélyek megújításáról Költöznie kell egy pécsi speciális iskolának t A Papnövelde utcai épület sorsa már évekkel ezelőtt eldőlt Sok a bizonytalanság napjaink­ban az iskolák körül, de vannak kivételek. Mint a pécsi Papnö­velde Utcai Általános Iskola és Diákotthon, amelynek tanárai és az idejáró gyermekek szülei tudják: 1996. június 30-ig ki kell költözniük az épületből, így szól az egyezség, amelyet évekkel ezelőtt kötött a püs­pökség és város vezetése. El­lenkező esetben havonta több mint egymillió forint bérleti dí­jat kellene fizetnie a városnak az épületért, amit az egyház visszakapott.-Több okból nehéz most a helyzetünk - mondta dr. Bödő Lászlóné, az intézmény igazga­tója. - Egyrészt nem tudunk mit felelni a szülők érdeklődésére, akik a költözési határidő köze­ledtére tekintettel naponta ér­deklődnek arról, hogy jövőre hol és hogyan folytatjuk az ok­tatást. A hogyan kérdés rendkí­vül fontos a mi gyerekeink ese­tében, akik értelmileg sérült, mozgásukban korlátozott fiata­lok, s akiket jórészt fizikai munka végzésére kell felkészí­tenünk. A szakmatanulás, az ál­lóképesség javítása érdekében kellenek műhelyek, tornater­mek, és olyan helyiségek, ame­lyek a logopédiai, pszichológiai foglalkozásokhoz, az egyéni felzárkóztatáshoz, képességfej­lesztéshez szükségesek. Az új jelentkezőkre vonatkozóan kap­tuk azt az instrukciót, hogy csak annyit vehetünk fel, ahány 8. osztályos elhagyja az iskolát. Nem utolsósorban attól is tar­tunk, hogy egy-két nap alatt kell kiürítenünk az épületet, mint ahogy az a Bagolyvár nevű épületrész esetében is tör­tént. Az iskolában jelenleg 540 gyermek tanul. Százan a város tíz másik intézményében, szét­szórtan. A diákotthonban lakik 140 gyermek, akik közül 38 ál­lami gondozott, vagyis folya­matosan bent lakik. Á jelenlegi épületben nagyon mostoha kö­rülmények között tanulnak, él­nek, vagyis egy percig sem saj­nálják, hogy el kell menniük. A döntésre alaposan megérett kérdés most már csak az, hogy hová. Egyébként jövőre lesz ötven éve, hogy Pécsett meg­alapították a gyógypedagógiai oktatást. T. É. A zajvédelemtől a fantomcégekig A megyei főügyészség több területen indít törvényességi vizsgálatot Megjelent a Nagyérdemű lyiegjelent a Nagyérdemű című kulturális magazin februári íjjzáma. Az újság oldalain ezút­tal Cserhalmi György vall szí­nészetről, filmről és tisztesség­ről. Olvashatnak még a Csont- váry gyűjtemény történetéről, egy táncoslábú festőről, a Mül­ler táncosairól és a Chioggiai csetepatéról is. A Háztájék ro­vatban a maszkkészítéshez me­ríthetnek hasznos tanácsokat. Ebben a hónapban a lap Nagy Imrénél vendégeskedik, a Ká­vészünetet pedig Moravetz Le­ventével tölti. A Média rovat­ban az olvasók a Dráva Rádió munkájával ismerkedhetnek meg. Ezen kívül szokásos elő­zetesekkel, kritikákkal, aján­lókkal és nyereményekkel je­lentkezik ebben a hónapban is a Nagyérdemű. A közhittel ellentétben az ügyészségek munkájának csak kétharmad részét teszi ki a büntetőjogi tevékenység. A „maradék” a közigazgatási és magánjog területét érinti, s a gyakorlatban döntően törvé­nyességi vizsgálatokat jelent. A célterületeket a Legfőbb Ügyészség jelöli ki, részben a megyei főügyészség határozza meg. A Baranya megyei vizs­gálatok ez évi terve elkészült, olyan területeket érint, ame­lyek törvényes működése az állampolgárok számára sem közömbös. Az új környezetvédelmi tör­vény hatályba lépése után vált szükségessé például annak el­lenőrzése, hogy a zaj- és rez­gésvédelemmel kapcsolatos hatósági és szakhatósági munka megfelel-e a jogszabá­lyi előírásoknak a Dél-dunán­túli Környezetvédelmi Fel­ügyelőségen. Csak egy példa: a különböző építkezési cégek­nek a zajtompítás mérséklését szolgáló ütemtervet kell készí­teniük. Kérdéses azonban: ez­zel mindannyian tisztában vannak-e, elkészültek-e ezek a tervek? A polgári törvénykönyv módosítása teszi szükségessé annak vizsgálatát, hogy az ön- kormányzatok által közfelada­tok ellátására létrehozott ala­pítványokat átalakították-e közalapítvánnyá? Az eddigi tapasztalatok szerint a vizsgá­lat számos problémát vet majd fel, azzal együtt, hogy az el­múlt öt évben mintegy 900 alapítványt vettek nyilvántar­tásba Baranyában, ebből azon­ban talán 40 olyan, amelyet közalapítványként kell működ­tetni. Mindenesetre a bírói gyakorlat már jelzi: számos önkormányzat elmulasztotta a nyilvántartásba vétel iránti ké­relem beadását. Ma a munkaerőpiac annyira szétaprózódott, hogy a munka- vállalók jogainak biztosítását nehéz figyelemmel követni. Ezért vette fel munkatervébe ennek vizsgálatát a megyei fő­ügyészség, elsősorban a nőkre és a fiatalkorúakra figyelve az egyéni vállalkozóknál és a gazdasági társaságoknál egy­aránt. Ha csak arra gondolunk, hogy nagyon sokan azért nem „akadnak fenn” a munkáltató szembetűnően jogosulatlan követelésein, mert minden­képpen szeretnék megtartani munkahelyüket, aligha vitat­ható: a közérdeket szolgálja majd ez a vizsgálat. Ugyancsak törvénytelen dolgokra világíthat rá az a vizsgálat, amelynek célja an­nak felderítése, hogy külön­böző társadalmi szervezetek megalakítása mögött nem gaz­dasági tevékenység rejlik-e? Ilyen szervezetek ugyanis vál­lalkozást nem folytathatnak. A megyei főügyészség dönti majd el, Baranyában hol végez vizsgálatot, mert jó néhány alapszabály sejteti, hogy bur­koltan gazdasági tevékenysé­get folytat a társadalmi szerve­zetként bejegyzett társulás. Végül még két területet emelünk ki a munkatervből. Annak vizsgálatát, hogy a munkáltatók betartják-e a munkavédelmi előírásokat. Ilyen szabályzatot ugyanis már nem kötelesek készíteni, mint ahogy arra sem kötelezettek, hogy munkavédelmi szakem­bert foglalkoztassanak. Ugyanakkor a jogszabályi elő­írásnak eleget kell tenniük: gondoskodniuk kell alka’ma- zottaik munkavégzés alatti vé­delméről. A másik vizsgálat alá kerülő terület: a fantomcégek. Köz­ismert ilyenek bejegyzése, ám amikor az adóhatóság, más szerv, vagy üzleti partner ke­resi ezeket - nincsenek. A cél: a cégbírósági bejegyzések közhitelességének - másként: a realitást tükröző tartalmának - biztosítása. Mészáros A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom