Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-17 / 47. szám
1996. február 17., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 9 Meszes is részönkormányzatért jelentkezett Ami várható volt, bekövetkezett. A város olyan településrésze is benyújtotta igényét részönkormányzatért, amely korábban nem volt önálló település és történelmi léptékben viszonylag újonnan beépült terület. Meszesről van szó, ahol ugyan már a század elején volt egy kis bányász lakótelep, ám maga a városrész csak az 50-es évek elején alakult ki. Ahhoz korhoz képest építészetileg Jól megférnek egymás mellett a régi bányászkolónia sorházai, és a szin- keveset változott. fen a bányászoknak épült panelházak Meszesen fotó: laufer l. Isteni gondok a fűrésszel „Más a mű hatása, és megint más tudni, hogy miként jött létre ” - hangsúlyozta E. A. Poe a művészeti alkotásokkal kapcsolatban. Az amerikai költó' (egyben krimiirodalom apostola) itt ugyan nem tér ki a „miért”-re, de azért az mégis ide értendő. Együtt a három - a mű célja, megvalósítása s végül a hatása - pedig a teremtés alap- problémáját jelenti. Ha úgy tetszik: az isteni gondot. Ilyesfajta teremtői utó-fejtörésre készül Pécs Közgyűlése, amikor is vitanapot szándékozik tartani jövő csütörtökön az önkormányzat vagyongazdálkodásáról, s azon azon gazdasági társaságokról, amelyekre a vagyonának java részét rábízta, s amelyeket az előző közgyűlés hozott létre önkormányzati vagyonból. Ám nem kevés ellenérzés közepette, s ezek átöröklődtek a kétharmadrészt megújult mostani testületre. Az akkori elvi kifogásokat már (kriminális) tapasztalati tények is megtámogatni látszanak. A kérdések kérdése is lehet a vitanapon, hogy vajon a ..kivédhetetlen” emberi tényező rázta-e meg a jól kifundált struktúrát, vagy éppen a kitalált szerkezet hibái kínálják fel a terepet - telkeket - az emberi tényező .különös” érvényesülésének? Végül is, ha a korrupciómentes vagyongazdálkodás volt a cél egy olyan szervezeti formával, hogy a feladat a végrehajtása kerüljön messze a politikai szférától - miképp ezt a hajdani teremtők ma is hangsúlyozzák -, akkor ehhez képest a lelepleződött ,közüzemis” ingatlanügyletek igen sajátos tünetek. Logikusan jelenthetik azt is, hogy ez a jellempróbáló távolságtartás az ellenőrizhetetlenség magabiztosságát váltotta ki a vagyonkezelés esendőbb szereplőinél, de jelenthetik azt is, hogy mégsem sikerült még elérni a kívánt távolságot. Egyebekben a vagyonkezelő társaságokra vonatkozóan szinte bibliai az alapkérdés: „Egyenlőnek tekinthetó'-e az agyag a fazekassal? Dicsekedhet-e a fejsze azzal szemben, aki vág vele? Fon- tösabb-e a fűrész, mint az, aki húzza? Sőt, Ézsaiást kiegészíthetjük a Prédikátor mondásával: „ Van egy fájdalmasan rossz dolog, amit láttam a nap alatt: a gazdája rovására ó'rizgetett gazdagság ”. Vagy, ha nem is a rovására, akkor vajon a javára őrizgetett-e? Valóban előny, hogy a vagyongazdálkodás specializálódott és - a polgármesteri hivatalt egyként hozzászámítva - legalább négy szervezet foglalkozik a feladattal intézményesült koordináció nélkül? Van-e olyan stratégiai cél, amelyre együtt mozdulnak és mozgathatók? Vagy netán a jelenlegi formában létezésük értelme és „haszna” a működés öncélja, ha már annak idején megteremtődtek? Az egyik a regionális önkormányzati bankból ötletéből nyesegettetett vissza fejlesztési intézetté, de esetében a név (még?) nem kötelez. A másik egy alkotmányellenes törvény előli va- gyonmenekítés szalmaszála volt eredetileg, aztán megmaradt. A harmadik afféle mindenes „holdingpótlék” s legutóbb botránykő. Már ebből is felsejlik: a gazdagság ónzgetői esetében milyen nehéz a teremtés alapkérdéseit külön kezelni. Segítségképpen ezért talán azzal kellene kezdeni a vizsgálódást, hogy valójában ki is a gazda? Kié a vagyon, kié az önkormányzat? A mű hatásának megítélése szempontjából - ha a vita nemcsak pusztán a vita kedvéért lesz - ennek a kérdésnek a megválaszolása nem lehetne hatástalan. Dunai Imre 56-os emlékmű a 48-as téren Vagyongazdálkodás és átvilágítás Pécs Önkormányzatának Közgyűlése február 22-én, csütörtökön 10 órai kezdettel tartja soron következő ülését a városháza nagytermében. Az előzetes napirendi javaslatban két téma szerepel: vita vagyongazdálkodásról, illetve tájékoztató az intézmények átvilágításáról. Az első témához meghívást kaptak- a gazdasági társaságok igazgató tanácsainak, felügyelő bizottságainak elnökei, a gazdasági társaságok vezetői. Tájrendezési pályázatok Az önkormányzat, illetve a Közüzemi Rt. benyújtotta pályázatait a Központi Környezetvédelmi Alaphoz. Tájrendezés kivitelezése finanszírozásának igényeként szerepel a Székely Bertáján úti, a szamárkúti, a Bárány úti felhagyott mészkőbánya és azonos jellegű Papp- bánya rendezése; tájrendezesi terv készítése finanszírozásának igényéként pedig a Remény utcai, a Zsolnay dombi, Kénesi úti és a Káposztásvölgyi volt anyagnyerőhely, továbbá az Észak-Gyükés volt mészkőbánya, a Mészégető bánya és a Mecsek-kapu bánya. Pécs és a Régi magyar villamosok A Budapesti Városvédő Egyesület szervezésében könyv készül a régi magyar villamosokról--Ebben helyet kap a hajdani pécsi villamosról való megemlékezés is. így Pécs Közgyűlésének Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottsága átruházott hatáskörben pozitív választ adott a budapesti egyesület kérelmére: a Régi magyar villamosok című könyv megjelentetéséhez 50 ezer forint támogatást juttatott. Peremterületként emlegetik infrastrukturális ellátottságának szintje, valamint szociális problémái miatt. Ugyanakkor földrajzilag kevésbé az: minden irányban van „településrész-szomszédja”, s zömük még inkább a város peremére esik, s nemcsak a térkép szerint. Az önkormányzat számára a meszesi kezdeményezők - a Külváros Művelődési Egyesület, a BDSZ nyugdíjas alapszervezete, a Közbiztonsági Egyesület, valamint a Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Egyesülete (számottevő átfedésű tagsággal) - lépése most megmutatja, milyen hézagai is vannak a részönkormányzatokra vonatkozó szabályoknak. Az önkormányzat jelenlegi szervezeti és működési szabályzata is olyan levegős, hogy azt sem záija ki: népesebb utcákként, terenként alakulhassanak részönkormányzatok. Pedig lélekszámával Pécs alatta marad az ideális városüzemeltetési méretnek és egységes irányítását a részönkormányzatok elburjánzása megkérdőjelezi. Ä téma kutatói erősen hangsúlyozzák: mindenképpen kritikusan vizsgálandó a részönkormányzat alapításának indokoltsága, különösen, ha nem egy korábban annektált területről van szó. Vajon van-e olyan elkülönült speciális érdek, igény vagy gond, amely a város egészéhez képest kirívóan jelentkezik és a teljesítéséhez, illetve megoldásához a részönkormányzat érdemben hozzásegíthet. A 7300 lélekszámú Meszes közel olyan népes, mint az eddig összes pécsi részönkormányzat. Gondjainak és lakossága elszomorodott hangulatának enyhítéséhez aligha lesz elegendő olyan jelképes összeg költségkeretként, mint amennyit az eddigi részönkormányzatok kapnak. Ám azok legalább a visszakapott relatív önállóság morzsáival kárpótoltak. A meszesinek nem lehetne ilyen helyzeti előnye. D. I. Október 23-án ünnepélyes keretek közt, a forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulóján avatjuk a pécsi 56-os emlékművet a 48-as téren. Az emlékmű Farkas Adám Mun- kácsy-díjas szobrászművész alkotása, a kivitelező a pécsi Illa Gyula és Fiai Bt. Az 1956-os Alapítvány Kuratóriumát számosán keresték meg azzal az igénnyel, hogy tegye lehetővé az egyéni hozzájárulást. Társadalmi szervezetek. A Beremendi Cement- és Mész ipari Rt.-t a mohácsi ÉPGÉP DUNA Építőgépgyártó Kft. követte a Tubesi kilátó építésének térítésmentes támogatásban. A mohácsi cég nemrégipártok, pécsi polgárok a városházán, a Kossuth téri Ügyfél- szolgálati Irodában és a Művészetek Házában vehetik át a készpénzátutalási csekkeket, így Pécs lakossága számára lehetővé válik, hogy forintjaival elősegítse az emlékmű megvalósítását. Az adományozók nevét nyilvánosságra hozzuk. Dr. Romváry Ferenc az 1956-os Alapítvány kuratóriumának elnöke ben elkészítette fémből a kilátó- torony ajtó- és ablakkereteit. A kereteket a pécsi MOBIL Te- hertaxi munkatársai vitték szintén térítésmentesen Tóth László asztalosmesterhez. A magyar uránipar története és múzeuma Húszéves archív kép az uránbányából. Értékesfotók is ékesíthetik a kiállítást Legutóbb a pécsi ipari múlt lassú elmerülése miatt aggódtam. Okom volt rá: a bányászat emlékei már eltűntek a szem elől. Az urános emlékek megmen- tetésére - hallottuk - történnek lépések. A MÉV jogutód szervei Kővágószöllősön - az iparág bölcsőjénél - szándékoznak uránbányászati múzeumot létrehozni. Örülök a szándéknak, csak amiatt van aggályom: lesz-e ott látogatója ennek a múzeumnak? Ügy vélem, nem lenne szabad feladni a pécsi bányászati múzeum (újra)létesítését. Megérdemli az iparág, hogy az új nemzedékeknek tudomásuk legyen róla: volt egyszer egy szénbányászat, s volt négy kurta évtizedig uránbányászat., . Igen, ennyi adatott egy iparágnak. Akik friss diplomásként ott voltak a magyar uránipar születésénél, majd szervezték és irányították a működését, azok vele együtt mentek nyugdíjba. Közben sokezer ember talált megélhetést. A túlmisztifikált uránérc volt mindennek az alapja, amelyről 1956-ban elteijedt, hogy kánaáni bőséget hozhat az országnak, ha a nyugatnak adjuk el. S amelyről némi bennfen tesség révén hamarosan tudni lehetett: a minősége miatt örülhetünk, hogy a szovjetek megveszik. (S ha nincs a hidegháború, talán ők sem). Mindenesetre izgalmas négy évtized volt, amelynek a történetét meg kell írni, s erre vállalkozott Németh János nyugalmazott bányamérnök - egykori uránvállalati főmérnök - vezetésével egy munkacsoport. A 80-as évek elején az első hevenyészett vázlatok ismeretében „a szovjetek elárulásával” gyanúsították a szerkesztőket, évtizeddel később, amikor már határozott alakot kezdett ölteni a történet, már szovjet-szolgálatról szólt a gyanú. Pedig a tárgyilagosságra törekvés volt a mozgató erő, miközben ennél is nagyobb erőt kellett fordítani a mindvégig „Szigorúan titkos” iratok, dokumentációk összegyűjtésére.- Megtisztelő, de rendkívül nehéz feladat - állapítja meg Németh János .- hiteles képet alkotni a múltunkról, még akkor is, ha ez nem több 40 évnél. Különösen nehéz és felelősségteljes, ha mindezt korabeli dokumentációk hitelességére alapozva és hagyatkozva kell megírni. Csaknem másfélezer gépelt oldalnyi anyag kész már a négy évtizedet felölelő urán történetből. (Amelyből megtudható például, hogy 45 millió tonna urántartalmú kőzetet hoztak fel, ebből több mint 20 millió kg uránfémet nyertek.) Hogy ebből könyv is legyen, alapítványt szeretnének létrehoznia szerkesztők. Hársfai István A Tubes kilátó építésének újabb fejleményei „Szabolcs vezér” emléktúra Millecentenáriumi ünnepségek a Pécsi víz mentén Régészeti feltárások alapján majd félévszázada ismert, hogy Mecsekszabolcs közvetlen közelében jelentős kora Árpád-kori temető volt. A település neve is arra utal, amit egyéh források valószínűsítenek: itt volt a honfoglaláskori Szabolcs vezér téli szálláshelye. Ahogy a nyári Dráva- szabolcsnál. Sajátos földrajzi kapcsolat is van: a mecseksza- bolcsi domboldalon ered az a forrás, amely Szabolcsi patakból Pécsi vízzé duzzad, majd a Fekete vízzel egyesülve Drávasza- bolcsnál torkollik a Drávába. Ez adta az ötletet a Mecsek- szabolcsi Környezetvédő és Érdekvédő Egyesületnek, hogy a hajdan önálló patinás pécsi településrész lovas és gyalogos emléktúrával együtt ünnepelje meg a honfoglalás millecentenáriu- mát a Pécsi víz menti községekkel. Okkal feltételezhető, hogy ez a vízfolyás volt Szabolcs vezér szállásváltó útvonala a Mecsektől a Dráváig. A 21 érintett település képviselői tegnap délután a volt me- csekszabolcsi községháza épületében egyeztek meg az ünnepi staféta elvi programjáról. Ez a Mecsekszabolcsról indul augusztus 12-én és a drávászabolcsi forduló ünnepsége után oda tér vissza - kopjafát állítva az útvonal településein - az augusztus 19-i záróünnepségre. Az egyesület egyébként Szabolcs Emlékparkká kívánja nyilváníttatni a jelenlegi óvodakertet és közelben eredő forrást is a vezérről keresztelné el. Dunai I. Városvédő őrjárat A külterületeknek is megvan a maga patinája, hangulata, ami jellegzetessé teszi ezeket a településrészeket. Áz ott élő polgárok is igyekeznek szépítgetni környezetüket, amire számos példát találunk. Ám sajnos, az ellenkező végletre is, amikor egy-egy területről lerí az elhanyagoltság. A Mohácsi úton jártunkban kaptuk lencsevégre ezt a részletet. A járókelőknek.a városunkba érkezőknek erről a kalyibáról nem a külterületek patinája jut eszükbe. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Pécs levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a február 15-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 30,8%, nitrogéndioxid 37,8%, szénmonoxid 16%, szálló por 62,2%, ózon 26,1%. A város légszennyezettségi mutatói az előző napokhoz képest jelentősen kedvezőbb állapotról tanúskodtak. A kéndioxid, a szénmonoxid és a szálló por koncentrációk egyik mérőállomáson sem érték el a megengedett értéket. A nitrogéndioxid koncentrációja a város keleti részén kismértékben és csak rövid időtartamra mutatott túllépést. A levegő' szennyezettségének mérését a Városi Vagyonkezelő' Kft. támogatja.
