Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-14 / 44. szám

1996. február 14., szerda VÁROSAINK Dtinántúli Napló 9 Idős emberek várakozólistán A szociális otthonnak valódi otthonnak kell lennie Egy könyvtárszobát rendeznek be ezekben a napokban az otthon lakói és dolgozói fotó: laufer László A zeneiskola a városért Közelebb jutott a siklósi Ál­lami Zeneiskola ahhoz a cél­hoz, hogy a város zenei cent­ruma legyen, mondja Szőke Sándor, az intézmény fél éve megválasztott igazgatója, akit tapasztalatairól kérdeztünk. A városi fúvószenekar szakmai felkészítése már ná­luk történik. Létrehoztak egy népzenei együttest, mely, re­mélik, a Pelikán Néptánce­gyüttes kísérője lehet. Aktí­van bekapcsolódnak az idei nyári várfesztivál szervezé­sébe. Elkezdődött a szponzori kör kiépítése is. A Papp és Társa Kft. fő támogatójuk, február 19-i farsangi hangver­senyük költségeit is ők fede­zik. Romló anyagi helyzetük miatt számítanak a város ze­neszerető vállalkozóira. Ápri­lis 30-án egy hetes német vendégszereplésre utazhatná­nak - ha lenne elég pénzük. Miközben várják a támogatók segítséget, maguk is keresnek pénzt: a tanárok megyeszerte ismeretterjesztő koncerteket tartanak, s a befolyt díjakat in­tézményüknek adják. Márciusban tanári hang­versenyt rendeznek, s náluk tartják meg a megyei mély- rézfúvó-, kürt- és magánének találkozót. Szeretnének kap­csolódni a Siklós Arthoz is, s még intenzívebben ténykedni a városért. Sz. A. Az élelmes hídvégiek A dél-baranyai falu nem fog elöregedni FOTÓ: MÜLLER ANDREA Siklós Vállalkozói vita A siklósi Vállalkozók Egyesü­lete februári találkozóján vita alakult ki a városi intézmények szponzorálásával kapcsolatban. Szóba került a városfejlesztés is, s megfogalmazták: a dönté­sek előtt a lakosság véleményét is ki kell kérni. Márciusban er­ről bővebben is beszélnek. Nyugdíjas hírek A siklósi Kanizsai Dorottya Nyugdíjas Klubot nemrégiben levélben kereste meg a mo­sonmagyaróvári és a jánosso- morjai rokon klub azzal, hogy szívesen utaznának hozzájuk tapasztalatcserére. A találkozó szervezése folyamatban van. Az idős siklósiak e héten a mű­velődési központ farsangján vesznek részt, s már készülnek saját nőnapjukra. Siklós-ajánló A Siklós újság új számában ol­vashatnak többek közt a városi patika privatizációjáról, meg­tudhatják, mi az az Eberségi vizsga, szó lesz a siklósi kór­házról, s választ kapnak arra, lobbiznak-e a helyi képviselők. Mercato TV A Mercato TV holnapi adásá­ban bemutatják az új polgárőr­séget, stúdióvendég a vokányi polgármester, a Médiaszemlé­ben a Siklósi Magazin szerepel, s lesz riport a Pelikán KC-ről. Orvosi ügyelet A háziorvosi ügyeleti rend Sik­lóson: február 14-én ügyel dr. Nagy Katalin, 15-én dr. Torbó Márta, 16-án dr. Fülöp Erzsé­bet, 17-én és 18-án dr. Zeitvo- gel Teréz - dr. Szilágyi Imre, 19-én dr. Tölgyesi Éva, 20-án dr. Fülöp Erzsébet. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Júniusban lesz öt éve, hogy a máriagyűdi szociális otthon la­kói egy átlagon felüli szépségű és komfortú új épületbe költöz­hettek át. Az otthon azonban azóta az átlagnál jobban meg­kopott, legalábbis kívülről. Ez azonnal szembetűnhetett a sik­lósi képviselőknek is, akik nemrégiben itt jártak, az igaz­gató, Kovács Jenő meghívására. A vezető a helyszínen számolt be eddigi tevékenységükről. Ami azonnal észrevehető, hogy a cserepeket hamarosan le kell cserélni, itt-ott repedeznek Azt,hogyajáróbetegemberekbe- tegségükkel kapcsolatosan mi­nél több segítő információhoz jussanak, e szolgálja a Társa­dalmi Egyesülések siklósi cso­portjának több klubja is. Az Egyesületek Házában már hosszú ideje működik a Vakok és Gyengénlátók megyei szö­vetsége helyi csoportja, vala­1896-ban az ország lakossága hazánk ezeréves fennállását, a milleneumot ünnepelte. Az ün­nepség központjában egy kiállí­tás állt, melynek védnöke az uralkodó, I. Ferenc József volt. A kiállítás bemutatta a magyar­ság történelmét. „Magyaror­szág ezeréves fönnállásának ünnepe” egész éven át tartott. Szobrokat, emléktáblákat, épü­leteket, utakat avattak. Idén is emlékezünk, ünnepe­lünk. Igaz, sokkal szerényeb­ben, mint 100 évvel ezelőtt. A millecentenárium alkalom arra, hogy körülnézzünk egy kissé lakóhelyünkön is. Siklós legrégibb nyomai a rómaiak idejéből valók. Római falaik is, omlik a vakolat. Az egykori építőkkel perben van­nak, a károkat, remélik, kifize­tik. Belül szerencsére ebből a szempontból minden rendben van. Az otthonban 160 idős embert látnak el. Telt ház van náluk, és 67 nyugdíjas vár arra, hogy egyszer bekerülhessen. Jelenleg 7800 forintot fizet egy-egy nyugdíjas az ittlaká- sért. Ezt a havi összeget sem tudják kifizetni tizenhatan, számukra zsebpénzt is juttat­nak. S hogy az Egyesített Szo­ciális Intézmény miből él? Fo­mint az Életmód Klub, mely a cukorbetegek fóruma. Utóbbi munkája sajnos akadozik: je­lenleg irányító szakorvos nél­kül tevékenykednek. A tavaly 20 új taggal bővült klub új el­nököt választott Regős Lajos személyében, aki igyekszik a helyi szak- és körzeti orvosok segítségét megnyerni. telephely volt Pannóniában és a Serena nevet viselte. Fontos közlekedési és védelmi felada­tokat látott el. A római kor em­lékei ma is megtalálhatók a vár udvarán (kőszarkofág, oszlo­pok, stb.). A népvándorlás kü­lönféle törzsei a meglévő kultú­rát elpusztították. Ez az oka, hogy e korból biztos emlékeink nincsenek. Csupán egy-egy fel­tárt sír, ékszer, edény, épület, alapfal utalhat ezen időkre. A honfoglaláskor Árpád Botond törzsét küldte délre, hogy meg­védjék az új hazát a szerémségi bolgároktól. Sajnos a honfoglalást követő 4-5 század írásos emlékei, ok­mányai, amelyek Siklósra utal­gyasztásuk tavaly öt százalék­kal meghaladta az 1994. évit, mégis kevesebb pénzt juttattak nekik. Ezt a szemléletet nehéz elfogadni, szól az igazgató. Mert amit a munkaképes lakos­ság ma az időseknek nyújt, csak annyit várhat el, ha ebbe a korba jut. Elsődleges céljuk a mária­gyűdi házban az otthon megte­remtése. Gondozó, ápoló és lakó között itt családias vi­szonynak kell kialakulni. Az otthonban nincs szünnap. Sok idősnek valóban ők jelentik a családtagokat. Minden kará­csony előtt az igazgató a siklósi polgármester kíséretében vé­gigjárja a lakókat az ajándé­kokkal, jókívánságokkal. To­rokszorító élmény. Időseik 40 százalékát soha senki nem láto­gatja meg. Áz intézmény, melyhez a siklósi Idősek Klubja, a területi házigondozás, a szociális étkez­tetés is tartozik, azon kivételes intézmények között van, ahova van munkafelvétel. Az ápolói létszám tízzel kevesebb az elő­írtnál, és még egy gondozóra is szükség lenne Siklóson. Ko­vács Jenő úgy zárja a beszélge­tést: értékes, szép munka az idősekkel foglalkozni. Hálásak a velük törődőkkel. Sz. A. A TESZ idei munkaterve egyebek mellett tartalmazza azt is, milyen új csoportokat sze­retnének életre hívni. Ide tarto­zik az Allergiások és Asztmá­sok Klubja. A körzeti gyer­mekorvosok támogatását már megnyerték az ügynek, a fel­nőtt orvosok segítségében is bíznak. Sz. A. nak, nagyon kevésnek bizo­nyulnak. Az biztos, hogy a ha­tárvidék életében, majd később a keresztes hadjáratokra induló és visszatérő csapatok fontos átvonulási területe volt. Talán a neve is innen származtatható. SUK-LÓS, mert az átvonuló csapatok sok lóval rendelkez­tek. Az idők során a SOKLÓS- ból alakult ki a végleges SIK­LÓS. Hogy a városról milyen régi feljegyzésekben olvashatunk, hogy Anonymus hogy véleke­dett róla, hogy kik voltak első urai a várnak, akikről feljegy­zésünk is van? A következő Siklós oldalon választ kapha­tunk rá. Perics Péter Az ormánsági Baranyahidvég valószínűleg egy, a falu határá­ban lévő hídról kapta nevét. A falucska iskolájáról a közel­múltban írtunk lapunkban. Most Kudari László polgármes­tert eredményeikről, terveikről faggattuk. Milyen falu is Bara­nyahidvég?- Nem szegény és nem el­öregedő. Él még nálunk a tsz, van több vállalkozónk, és a falu apraja-nagyja, minden második ház lakói, dinrtyéznek. Ami a gyarapodás illeti: járdákat, hi­dakat, árkokat építettünk, fásí­A múlt héten rendkívüli képvi­selő-testületi ülésen vitatták meg Beremend közművelődé­sének helyzetét. Elsőként az Is­kola és Művelődés Alapítvány működési feltételeinek javítá­sára kerestek megoldást, majd hosszas vita alakult ki arról, hogy a Mendele Ferenc Emlék­ház még hátralévő munkáinak koordinálását kire bízzák. A he­lyi újság további működtetésére többféle javaslat is elhangzott. Egyelőre nem született döntés arról, hogy továbbra is önkor­mányzati támogatásból, esetleg vállalkozásban jelenjék-e meg tottunk, gázcseretelepet hoz­tunk létre. A múlt öt év nagy eredménye a vezetékes víz be­kötése volt. Közhasznú munká­sokat foglalkoztatunk a falu szépítésére. Most folyik a re­formátus templom tatarozása - többmilliós beruházás -, s még az idén szeretnénk egy kulturált kultúrházat is kialakítani. Hozzátehetjük: a falu 225 la­kója életét megkönnyíti, hogy a főútvonal átszeli településüket. A munkábajutás, a kimozdulás, a nyitás számúkra sosefri Tehe­tett gond. Sz. A. a lap a jövőben. A téma megvi­tatására előkészítő bizottságot hoznak létre, és az általuk ki­alakított javaslatot viszik újra a testület elé. A helyi mozi to­vábbi működtetésével kapcso­latban hasonló álláspont alakult ki. A könyvtári tevékenység tárgyalása hozzászólások nél­kül zárta a napirendet. Ezután még szó volt arról, hogy az általános iskola tagoza­taként szeretnék beindítani a zeneoktatást. Az előterjesztést a képviselők elfogadták, és bizto­sították az iskolavezetést támo­gatásukról. Bíró Lajos Az allergiás és asztmás betegekért Siklós a millecentenárium évében A művelődésről Beremenden Baranyai rokonságok Ötvenen lesznek a körösztölőn. Hiába, nagy a nemzet. Hogy mi a régi drávaszögi, Siklós­környéki nemzet szó jelentése, azt bizonyára sokan tudják a fiatalabbak közül is. A közeli és távoli rokonságot hívták így egykor. Mint azt a szógyújtő Pataky András elmondja róla,.a régiek számon tartották a leg­távolabbi rokonokat is, hisz ke­resztelő, esküvő, temetés nem múlhatott el anélkül, hogy ne legyen ott az „egész nemzet”. Rokonsággal kapcsolatos régi drávaszögi szó a lende is - így nevezték a távoli rokont. A szó va­lószínűleg latin eredetű, a „ late ”, „messze” szóból ered, „laté dif- fusus” annyit tesz, mint „messze ágazó”. Talán a latinnyelvű te­metési szertartásból maradt ránk a reformáció előtti időkből. Terített asztallal vár vendégeket Boncz Attila fotó: laufer Falusi turizmus és kecskesajt A falusi turizmus már meg­szokott fogalommá vált Vil­lányban, bár még kevesen fog­lalkoznak vele. Nem könnyű keresetkiegészítés. A puszta vendégszeretet nem elegendő, kitartás, munka és különleges kínálat kívántatik vendégcsa­logatónak. Például kecskesajt. Boncz Attiláiknak ez az egyik specialitásuk, jól csúszik rá a saját érlelésű vörösbor. Aki kívánja, persze kecsketejet is ihat, az sem megvetendő; hát még a kemencében elkészí­tett egybesült malac vagy bá­rányhús, netán a kenyértésztá­ban sütött főtt csülök. Früs- tökre terülj asztalkám fogadja az ébredő vendéget: kisüsti, háziszalámi, kolbász, sonka, szalonna, törkölyben eltett sa­vanyúság. Mindent maguk állí­tanak elő. Most sem pihennek: megrendelésre töltik a külön­leges stifoldert. Egyszerre csak egy négy­tagú családot tudnak fogadni; többet nem is szeretnének, hi­szen akkor elveszne a csalá­dias hangulat. Hasznuk egy ré­szét mindig fejlesztésre fordít­ják - ők hosszú távon gondol­kodnak. Szájhagyomány vitte hírüket vendégtől vendégig. A náluk lakók most már nyaranta egymás kezébe adják a kilin­cset. Boncz Attiláék tagjai a falusi vendégfogadók országos szövetségének, de emellett szükségesnek tartják a helyi összefogást is. Talán a nemrég létrejött Villány-Siklós Borút Egyesület segíthetné a vállal­kozó szellemű vendégváró há­zigazdákat. Reichmesz Ádám HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarék­szövetkezeteinél; Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az űjpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom