Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-02 / 32. szám
6 DUnántúli Napló Háttér 1996. február 2., péntek A háziasszony várakozásai Szebb lesz-e a holnap? A lakosság bizalmi indexe. így nevezi a Gazdaságkutató Rt. (GKI) azt a mutatószámot, mely alapjában véve azt jelzi, milyen várakozással néz a jövőbe az átlagember, a gazdasági fejleményeket a háziasz- szony szemével és pénztárcáján keresztül értékelő fogyasztó. Az intézet az 1993 óta eltelt időszakban vizsgálta a lakossági várakozásokat, s úgy találta, hogy a „bizalmi index” az 1994-es májusi csúcs a a legutóbbi időkig folyamatosan romlott. Tavaly szeptemberben talán megfordult a trend . . . A közvéleménykutatás két következtetésre vezetett. Az egyik, hogy a várakozások alakulása szempontjából sokkal kisebb jelentőségű a tényleges gazdasági helyzet, mint a fogyasztó szubjektív közérzete az adott pillanatban. A másik: az emberek hangulata nem any- nyira a gazdaság, mint inkább a politika teljesítményét követi, amikor a hatalmon lévő kormány képes elhitetni magáról, hogy hatékonyan kezeli a gazdasági bajokat (most éppen ilyen időszakban vagyunk), akkor a kilátások is rózsásabbnak tűnnek. Amikor a GKI kérdező biztosai a megélhetési költségekről és az inflációs várakozásokról faggatták alanyaikat, érdekes dolgok derültek ki. A „háziasszony” megítélésében az 1993. évi 18,9 százalékos és az 1994 évi 28 százalékos infláció között alig volt különbség, s bár 1995-ben az infláció még mindig igen magas volt, nem ez, hanem más tényezők befolyásolták ítéletét. Hasonlóképpen a fogyasztói árszínvonal tényleges mozgása sem befolyásolta az embereket abban, hogy milyennek ítéljék a további kilátásokat. Ha a megkérdezettek úgy érezték, hogy a tárgyidőszakban jobban kijönnek anyagilag, mint korábban, akkor a jövőt ígéretesebbnek tartották. Ha rosszabbodni érezték helyzetüket, akkor a kilátásokat is rosszabbnak látták. Az 1994 második felétől gyorsabban romló lakossági várakozások elsősorban a politikai-gazdasági ígéretek beváltat- lanságával függtek össze - állapították meg a GKI elemzői a szocialisták hatalomra jutása és a pénzügyi kormányzat tétlenkedésére emlékeztetve. S noha a statisztikai adatok szerint 1994-ben növekedett a lakossági fogyasztás reálértéke, az ország válságos gazdasági helyzetéről megjelent kormányzati adatok és vélemények hatására a háztartások pénzügyi helyzetüket visszamenőlegesen is rosszabbnak ítélték meg. Kiderült például, hogy hiába kérdezik az embert az eltelt egy év fejleményeiről, a válaszoló az elmúlt negyedév vagy fél év történései alapján ítél a jövőről. 1995 elején a válaszok ismét a lakosság romló pénzügyi helyzetét tükrözték, amit a drasztikus energiaár-emelés okozott. Az emberek tisztában voltak azzal, hogy egy-egy ilyen, áremelés után szinte azonnal megugranak a közszükségleti cikkek árai, s rövid késleltetéssel a szállítás, a hírközlés, végül a tartósfogyasztási cikkek árai. A nyár végére a lakosság véleménye saját pénzügyi helyzetéről tovább romlott és elérte az eddigi legalacsonyabb szintet, majd szeptemberben kissé javult, ami az ősz elején bekövetkezett általános hangulatjavulás következménye. A háziasszony várakozásai így napjainkban jobbak, mint egy évvel ezelőtt, ám lehet, hogy aki ebből megpróbál hosszú távú következtetésekre jutni, újból téved. R. Z. A vámon 1995-ben horribilis összeg folyt be az államkasszába A nagy számok éve Amit megnyertünk a vámon, remélhetőleg nem veszítjük el a révén. Ezt kell és ezt lehet mondani a „Vámosok napján” idén közreadott adatokról, melyek első olvasásra a költségvetés egyik legfontosabb pénzforrásának feldúsulásáról árulkodnak. A vámon 1995-ben horribilis összeg, 626,7 milliárd forint folyt be az államkasszába. A magyar vámigazgatás történetében az 1995-ös esztendő minden bizonnyal a törvényalkotás és a nagy számok éveként fog bekerülni. A rendszerváltás óta egyetlen esztendőben sem született ilyen sok és a gazdasági élet szempontjából jelentős jogszabály, mint 1995-ben. A Parlament elfogadta a Vámtörvényt, egy egységes, átfogó, a vámjogról, a vámeljárástól, a vámigazgatásról, illetve a vámtarifáról szóló jogszabályt, mely egyéb előnyei mellett megnyitja az európai gazdasági struktúrába beépülni kívánó Magyarország számára a nélkülözhetetlen jogharmonizációs lehetőségeket. Csúcstelj esítmény Korszakos jelentőségű a jövedéki törvény elmúlt évi átfogó módosítása is: kibővítette a jövedéki termékek körét, hatályon kívül helyzete a több száz milliós visszaélésekre alkalmat adó korábbi szabályozásokat a háztartási tüzelőolajjal kapcsolatban. Közrejátszott a burjánzó feketegazdaság visz- szaszorításában, a vámbiztosítékkal, a jövedéki törvény megsértésével kapcsolatos visszaélések megakadályozásában. Január 1-jévei életbe lépett az új devizatörvény, valamint a vámpótlék bevezetésével kapcsolatos rendelkezések is. Ezek hatását már a közeljövőben érezni fogja a magyar gazdaság. A Vám- és Pénzügyőrség 1995. évi tevékenysége csúcsteljesítmény. Az áruimporthoz kapcsolódó állami bevételek 626,77 milliárd forintot tettek ki. A roppant összeg önmagárét beszél, de a növekedés mértéke akkor igazán szembe tűnő, ha tudjuk, hogy öt esztendővel ezelőtt „mindössze” 160 milliárd folyt be az államkasszába ilyen címen. Bokros Lajos pénzügy- miniszter külön kihangsúlyozta: a jövőben nem a vámbevételek növekedésére, hanem azok csökkenésére kell számítani. Az Európai Unióhoz és más nemzetközi gazdasági szervezetekhez irányuló csatlakozásunk, illetve a már megkötött nemzetközi szerződéseink is erre köteleznek bennünket. A legkorszerűbb szoftver A Vám- és Pénzügyőrség anyagi helyezte mindemellett tovább javul, mivel a hivatal az eddigi importorientált feladatkör mellett szélesebb gazdaságirányító, ellenőrző megbízásokra számíthat. A vámosok a pénzügyi kormányzat döntése alapján jelentős létszámbeli megerősítésre számíthatnak. A tavalyi eredmények mögött azonban nem csak a megnövekedett szigor vagy a jobb szabályozás látható. Az elmúlt években, de különösen 1995- ben a kereskedelmi forgalomban megjelent áruk mennyisége drámaian megnőtt. A Vám- és Pénzügyőrség szervei tavaly a külkereskedelmi áruforgalomban összesen több mint 2 millió darab árunyilatkozat ellenőrzését és feldolgozását végezték el. Tegyük hozzá: erre aligha lettek volna képesek a számítógépes adat- feldolgozás nélkül. A parancsnok, Arnold Mihály altábornagy szerint a nálunk használatos szoftver már most is a térség legkorszerűbb vámszaki adat- feldolgozó rendszerének számít és nem sokkal marad el számos fejlett nyugati ország hasonló számítástechnikai adatfeldolgozó hálózataitól. A fekete gazdaság ellen A jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése elsőrendű prioritás volt tavaly és marad idén is. A megemelkedett adók visszahatásaként a szabálytalanságok, visszaélések, ezen a területen szaporodtak el legjobban. Az 1993-as évi LVIII. jövedéki törvényt tavaly négy ízben módosították. A Vám- és Pénzügyőrség pedig ellenőrzött, ahányszor csak erejéből telt, s aki keres, az talál: kőolajszármazékokkal kapcsolatos visszaélést a testület szervei 638 esetben állapítottak meg, s ezek elkövetési értéke jóval meghaladta a 9,5 milliárd forintot. A fekete gazdaság elleni küzdelem keretében a testület szervei 1995-ben 19 539 esetben, összesen 33,2 milliárd forint értékben derítettek fel jogsértő cselekményt. Értékben ez 54%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A felfedett adócsalás értéke 117%-al, míg a csempész tevékenység forint kihatása 222%-al növekedett az előző esztendőhöz képest. 1995-ben új elkövetési magatartásként jelentek meg a halasztott vámfizetéssel történő visszaélések, ezért is vált szükségessé ennek a tisztességes kereskedelmi morálra épülő vámeljárásnak a megszüntetése. Jó teljesítményt nyújtottak a vámosok a kábítószer-csempészet elleni küzdelemben. 510 kilogramm kábítószert foglaltak le, bár a Balkán-útvonal kábítószer-forgalmának így is csak kis hányadát tudták felfedni. Az év legnagyobb kábítószer-fogását a gyulai vámosok hajtották végre, amikor is egy német rendszámú tehergépkocsi padlózatában 214 kg heroinra bukkantak. A Vám- és Pénzügyőrség év végi mérlegéhez tartozik még, hogy tavaly 10-el több pénzügyőrt kellett elbocsátani 1994- hez képest valamilyen bűncselekmény elkövetése miatt. Arnold Mihály altábornagy szerint nagyobb szám nem a fokozódó bűnelkövetési magatartásra, hanem a megszigorított belső ellenőrzési rendszer hatékonyságára utal. Lépnünk kell! A Nyugdíjasok Országos Képviselete (Kamara) megalakulásának ötödik éve alkalmából rendezett tanácskozás-sorozat célja volt bemutatni a nyugdíjasok helyzetét hazánkban. Meghatározni azokat a sürgős tennivalókat, amelyeket az Országgyűlésnek, a kormánynak, az önkormányzatoknak és a nyugdíjas képviseletnek kell megtennie. Napjainkban az öregkori elszegényedés mindennapivá vált. A nyugdíjak reálértéke 10 év alatt 50%-kal csökkent. Ezért az időskorúak közül sokan az életben maradásukhoz szükséges gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket kiváltani, fogukat csináltatni, lakbért, gáz-, víz-, villany- számlájukat kifizetni nem tudják. A nyugdíjasok a munka- nélküliek mellett a legrosz- szabb érdekérvényesítési helyzetben vannak. A nyugdíjemelések elmaradnak a nettó átlagkeresetek növekedésétől. Abbamaradt a régi nyugdíjak korrekciója és elmaradt az özvegyi nyugdíjak rendezése is. A nyugdíjasok a legvédtelenebbek az inflációval, valamint a szociális gondoskodás szűkítésével szemben. Csak négyévenként, a szavazásnál figyelnek oda a kiszolgáltatott helyzetükre. Ilyenkor nincs hiány az ígéretekben, amit aztán elfelejtenek. A megélhetési költségek eddigi és várható emelkedése az átlagnál jobban sújtja a nyugdíjasokat. Ez vonatkozik a mezőgazdasági nyugdíjasokra is, akik a járadékosokkal együtt 700 000-en vannak. A tsz-ek megszűntek, vagyonukat jórészt elherdálták, s már nincs, aki támogassa őket kukoricával, burgonyával, tüzelővel. Az elmúlt öt év tapasztalatai, a nyugdíjasok helyzetében bekövetkezett újabb nagymértékű romlás, az a tény, hogy petícióinkat legtöbbször nem vették figyelembe, szükségessé teszi, hogy új módszereket alkalmazzunk érdekeink képviseletében. Ha az együtt érző szavaknál többet akarunk elérni a hatalom képviselőinél érdekegyeztető fórumon, akkor szakítani kell az eddigi defenzív magatartásunkon. Olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek erélyesen ráirányítják a döntést hozók figyelmét az időskorúak, a létminimum alatt élők problémáira és az általunk kidolgozott javaslatokra. Ezért a Nyugdíjasok Országos Képviselete (Kamarája) cselekvési programot dolgozott ki. Az első lépések:- Állásfoglalásunkat megküldjük a miniszterelnök úrnak, megbeszélést kezdeményezünk a kialakult helyzet és tennivalók tárgyalására.- Megküldjük állásfoglalásunkat a TB. Önkormányzatnak és a hivatalok vezetőinek, valamint az ÉT-ben képviselt szakszervezeti konföderációk vezetőinek és kérjük, támogassák követeléseinket.- Tárgyalásokat kezdeményezünk követeléseink elfogadtatása érdekében állami és önkormányzati vezetőkkel, illetve közös, vagy összehangolt fellépés érdekében érdekvédelmi és civil szervezetek vezetőivel.- Sajtótájékoztatón ismertetjük állásfoglalásunkat és akciótervünket.- Tagszervezeteink részvételével nyugdíjas fórumokat és aláírásgyűjtő akciót szervezünk.- Az akció zárásaként nagygyűlést szervezünk, ahol a tagszervezetek vezetői és a régiók képviselői ismertetik a nyugdíjasok véleményét, majd az ügyvivő átadja az összegyűjtött aláírási íveket a kormány képviselőinek. H a az akciósorozattal nem érünk el eredményt, akkor radikálisabb módszerekkel kell folytatni. A Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája egyetért az aláírásgyűjtési akcióval, amelyet vidéken már meg is kezdett. A Nyugdíjasok Országos Képviselete mit vár az Országgyűléstől, a kormánytól?- Következetesebben szerezzenek érvényt az arányos teherviselésnek!- A nyugdíjak értékvesztésének megállítását.- A nyugdíjak emelkedése ne maradjon el az aktív dolgozók nettó keresetének növekedésétől.-A 60/1991. OGY. határoznak megfelelően az értékét vesztett nyugdíjak korrekcióját és az özvegyi nyugdíjak - beleértve a mezőgazdasági járadékosokat is - rendezzék.- A gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, fogászat, lakhatási költségek (víz, villany, gáz, tüzelőolaj, távfűtés, lakbér) alapvető élelmiszerek áremelkedésének olyan korlátozását, hogy azok a nyugdíjemelés mértékét ne haladhassák meg. Bojtor László a Nyugdíjasok Országos Képviselete Ellenőrző Bizottságának elnöke Az ellenzék esélye Lezsákkal Lakitelek és a Bem rakpart Lezsák Sándor úgy döntött, hogy márciusban jelölteti magát az MDF elnöki tisztébe. Tíz éve már, hogy Lezsák a hazai ellenzéki politizálás egyik bástyájaként áll előttünk. Sikerember. Lakitelki fizikai és szellemi biro,dalmát nemcsak felépítette, hanem - legalábbis a mai napig - meg is őrizte. Egy olyan politikai, gazdasági és népművelési bravúrhoz, amilyen a Lakitelki Népfőiskola, vagy napi 18 órai kemény munka és hatalmas felkészültség kell, vagy olyan fokú ravaszság, melyhez képest a gazdasági élet nagymágusai csak bűvészinasok. Sikereit Lezsák nemcsak ellenzékben érte el, de nem is csak Antall József kormányának védőszárnyai alatt. Politikai bűvészmutatványai közül talán a pártjának szélsőjobboldali radikáisaitól való elhatárolódás volt a leglátványosabb, hisz oly módon sikerült végrehajtania, hogy senki ne kételkedjék: csak taktizik. Akárhogy is történt: Lezsák Sándor e pillanatban, amikor valamennyi pártbeli riválisának hadat üzenve, harcba indul a párt elnöki tisztéért, a politikai színskála bármely sávjából nézve hiteles és főképp távlatos politikusnak tekinthető. Lakitelek és a Bem rakpart összefogására vonatkozó felhívásai sokféleképpen értelmezhetők. Elfogadhatók például a szélső- jobboldaról is, aminek következménye az lehet, hogy a MIÉP-ből megkezdődhet a visszaáramlás az MDF-be. A lakitelki sátor (melyben annak idején Csurka is ott volt), nem dőlt össze - állítja Lezsák, s mai formájában (mint népfőiskola) erősebb, mint valaha. Nyitna tehát jobbra Lezsák, s feltehető, hogy ezzel erősítené a párt szavazótáborát. Hacsak a párt nem veszítené el a vámon, amit megszerzett a réven: Antall Józsefnek - Lezsák segedelmével - azért kellett a választások előtti évben megszabadulnia Csurkától, mert az MDF, mely a maiaknál nagyobb politikai sikereit valódi gyűjtőpártként érte el, az ő idején nem kifejezetten konzervatív, hanem sokkal inkább néppárti ambíciókkal szerezte meg sokezer nemzeti liberális gondolkodású szavazó jóindulatát. Lezsák „jobbközép” ideológiája, mellyel az MDF elnökévé kívánja választatni magát, leginkább konzervatív pragmatizmusként jelelmezhető. Für Lajossal „az emberrel” soha nem lehetne őt szembeállítani, mondja Lezsák fő vetélytársá- ról. Nem azt jelenti ez, hogy politikailag és szellemileg már elkülönítette, illetve kész elkülöníteni magát ellenfelétől? Aki „öt lépésnél továbbmegy a jobboldalon”, azzal nem tud együtt dolgozni - állítja. Arról, hogy mi fér bele az öt lépésbe, egy jó politikust kérdezni sem érdemes. „Kampánynyilatkozataiból” kiderül, hogy miként képzeli 1998-ban az ellenzéki választási együttműködést: Torgyán vezető pozíciót követel magának az ellenzéki Nemzeti Szövetségen belül, következésképpen sem Torgyán, sem a Nemzeti Szövetség nem kell. Kell viszont hárompárti szövetség (MDF-Fidesz-KDNP), s ennek létrejöttét „éppen azok akadályozzák meg, akik nagyon is szorgalmazták”. Lezsák itt a pártelnökségi pozícióra szóbahozható két másik vetélytársát, Kónya Imrét és Szabó Ivánt említi, „akik kézfogót erőltettek a Fidesszel a KDNP tisztújító nagyválasztmányi ülése előtt, s ez a kereszténydemokratákban gyanakvást szült”. Szavaiban az ellenfelek a párton belüli erőviszonyok szalámitaktikával való megváltoztatásának igényét látják majd. így aztán nem csoda, ha sem Szabó Iván, sem Kónya Imre nem kész Lezsák elnöki ambícióinak támogatására. Für Lajos mellett tette le a voksot Kuün Ferenc, Józsa Fábián és Pusztai Erzsébet is. Mindemellett nem kizárt, hogy Lezsák Sándort megválasztják a hajdan legfontosabb jobboldali párt elnökévé, hiszen ez az egész jelöltség abból a felismerésből keletkezhetett, hogy az MDF-nek valamilyen radikális változásra szüksége van a visszakapaszkodáshoz. Azoknak azonban, akik most őt tekintik a párt arkangyalának, számítaniuk kell arra, hogy a párton belüli „harmonikus kapcsolat” létrejöttére Lezsák elnöklete alatt az MDF-nek nem lehetnek vérmes reményei. Épp ezért a Fidesz és a KDNP vezetőinek a múlt héten semmi oka nem volt arra, hogy elutasítsák Lezsák Sándor közeledését. Ők nem fogják elutasítani az együttműködés lehetőségét egy Lezsák Sándor vezette MDF-el. Nekik természetszerűen nem az a fontos, hogy a választásokon az MDF legyen a legerősebb ellenzéki párt. Nekik elég, ha benne van a „csapatban”. Bokor Pál
