Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)

1996-02-11 / 41. szám

1996. február 11., vasárnap Magyarország - Dél-dijnántúl Mántúli Napló 5 Eladta a Honvédség ingatlanát Telekbotrány Pécsett: a rendőrség már nyomoz (Folytatás az 1. oldalról) Az önkormányzat által indí­tott vizsgálat során kiderült, jóval áron alul adták el a terü­letet, hiszen annak értéke, a Földhivatal tényleges érték- becslése alapján 19 millió 500 ezer forint. Farkas Károly, Pécs jegy­zője a VDN-nek elmondta, igazoló jelentést kért az ügy­intézőtől, aki azt állította, ő abban a hiszemben volt, hogy a telek önkormányzati tulaj­don. Az érintett ekkor azt java­solta, hogy - ha már ő elkö­vette a hibát - az önkormány­zat ajánljon föl a Magyar Honvédségnek ingatlant a te­lekért cserébe, ebbe azonban Póka Ferenc nem mehetett bele, hiszen ilyen üzletről csak a Honvédség budapesti vezérkara dönthet. Farkas Károly azt is el­mondta lapunknak, a telekről már több éve folytatnak tár­gyalásokat, tervük az volt, hogy értékének arányában a területen építendő önkor­mányzati lakások egy részét a Honvédség kapja meg. Kér­désünkre, miként fordulhatott elő, hogy a Közüzemi Rt. képviselője azt hitte, ez ön- kormányzati tulajdon, azt fe­lelte, ezt ő sem igazán érti, hi­potéziseit azonban nem szíve­sen osztaná meg velünk. Páva Zsolt polgármester természetesen azonnal meg­vált a telek értékesítőjétől, az ügyben pedig megtette a rendőrségi feljelentést. Kozsuch István, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitány­ság bűnügyi osztályvezetője lapunk kérdésére elmondta, még folyik a nyomozás, ezért nem adhat ki információt. Hozzátette, a gyanúsítottak egy részét még nem hallgat­ták ki. Lendvai Dávid Hogyan lopjunk kilowattokat? Szakavatott áramvadászok a tolvajok nyomában A gyermeknevelés eszköze a simogatás, a szeretet legyen fotó: Müller andrea Gyermekbántalmazások „Jó napot! Mennyit ér meg magának, ha a jövő hónaptól lényegesen kisebb áram­számlát kell fizetnie? Tuti tippem van a mérőóra meg­állítására.” Ezzel a szöveggel a közel­múltban több Komló környéki vállalkozót, cégtulajdonost is megkerestek - főként olyano­kat, akik tevékenységük folytán nagy fogyasztónak számítanak. A tarifa esetenként változó volt, az ötletgazdák 30-50 ezer forint között kértek a tuti tippért. A konkrét esetek kapcsán ke­restük meg, és kérdeztük a je­lenségről a DÉDÁSZ Rt. illeté­keseit. Mint Stier László értéke­sítési osztályvezetőtől megtud­tuk, az elmúlt esztendőben csak a pécsi üzletigazgatóság terüle­tén mintegy 200 áramtolvajt fü­leltek le. Az esetek kapcsán a szolgáltató cég 4,5 millió forint bírságot szabott ki, ugyanakkor vélhetően ennél jóval nagyobb kára keletkezik a részvénytár­saságnak a lopásók miatt. Mint általában, az emberi le­leményesség ezen a területen sem ismer határokat. Ki gon­dolná, hogy radírt, vagy az üdí­tős üveg „gallérját” használva lehet lassítani, vagy teljesen le­állítani a mérőberendezéseket? Kérdés, hogy megéri-e? A turpisságra ugyanis előbb- utóbb fény derül, és a büntetés bizony sokkal borsosabb, mint mondjuk az áramszámla rendes kifizetése. A tolvajok büntető tarifája - a fogyasztást a hasz­nált elektromos berendezések alapján állapítják meg - lakos­sági fogyasztók esetén 20, ipari felhasználóknál 30 forint kilo­wattonként. Ilyen szorzók mel­lett bizony sokkoló lehet a vég­összeg. Egy, a napokban lefü­lelt siklósi áramtolvaj például 100 ezer forintot megközelítő számlát kapott. A pénz melletti büntetés, hogy az ilyen ügyfeleknél az eredeti állapot visszaállításáig, illetve a számla kifizetéséig fel­függesztik a szolgáltatást. Az áramszolgáltatók szak­emberei folyamatosan dolgoz­nak olyan újításokon, amelyek­kel kiküszöbölhetőek a lopá­sok. Megnőtt az ellenőrzések száma, több helyen szakavatott, és ugyancsak leleményes áramvadászok dolgoznak a tol­vajok felderítésén. Ugyanakkor az utóbbi időben megszaporod­tak azok a fogyasztói bejelenté­sek, amelyek az ilyen esetekre derítenek fényt. A felhasználókban tudato­sult, a cég így keletkezett vesz­teségei előbb-utóbb az áram- díjban is jelentkeznek, és a ve- zetékcsapolók okozta kárt a be­csületes fogyasztók fizetik meg. Kaszás E. Ma Magyarországon az egész­ségügyi szolgálat tudomására jutó gyermekbántalmazási ese­tek száma kb. 15 ezerre tehető. A Népjóléti Minisztériumban a tavalyi évben gyűjtött adatok alapján a bántalmazott gyerme­kek aránya 1 éves kor alatt 18,9, 1-3 év között 20,9 száza­lék, míg a legtöbb gyermeket 7­12 év között bántják. A fiúk aránya (52%) ugyan összessé­gében meghaladja a lányokét, azonban csecsemő-, kisiskolás- és serdülőkorban a lányokat in­kább fenyítik. A bántalmazások között 25 százalékban fizikai, 20-ban érzelmi, 5 százalékban szexuális bántalmazásról be­szélhetünk. Szomorú tény, hogy a bántalmazó személy legtöbbször a vér szerinti apa vagy anya (illetve ők közösen). Egyéb esetekben a vér szerinti szülő házastársa, élettársa, vagy nevelőszülő, pedagógus, ide­gen, sőt éppenséggel más gyermekkorú okoz a gyerme­keknek testi-lelki gyötrődést! M. K. Nagyatád új térképe Nagyatád belvárosának új, grafikus térképét adta közre a Nemzetközi Fa­szobrász Alkotótelep és a nagyatádi Művelődési Ház. A térképet König Róbert grafikus rajzolta, és Lelkes Péter szerkesz­tette. A kiadvány hátolda­lán német, angol, horvát, olasz és magyar nyelvű in­formációk segítik az eliga­zodást. Felújításra vár a somogybükkösdi templom Hatszáz esztendeje fo­gadja már a hívőket a somogybükkösdi temp­lom. Az épület felújításra szorul, és a rekonstruk­ció mintegy 10 millió fo­rintba kerülne. Idén ta­lán sor kerül a renová­lásra. A somogybükkösdi templomba járnak a por- rogszentpáli és a nemes- pátrói hívők is. Miséket Kovács Tamás zákányi plébános celebrál vasár­naponként 14 órától. Járda épül Szabáson Új járda építését tervezik Szabáson. A mintegy 700 méteres szakasz a főut­cában húzódik majd. A beruházás 3 millió fo­rintba kerül, és a helyi önkormányzat pályáza­tok útján igyekszik előte­remteni a hiányzó pénzt, hogy az építkezés még idén befejeződhessen. Erdőmérnök tárlata Proksza Gyöngyi amatőr festőművész munkáiból rendezett tárlat nyílt a nagyatádi Solar Hotel­ben. Az olaj- és pasztell­képek alkotója szakmá­ját tekintve erdőmérnök, de műveiből több tárlatot is láthattak már az ér­deklődők. Jelenleg téli témájú festményeken dolgozik. Félmillió a támogatásra A somogyaracsi önkor­mányzat idén 500 ezer forintot fordított a rá­szorulók támogatására. Az elöljárók segélyeket. juttattak a többgyerme­kes családoknak, vala­mint hozzájárultak az óvodások és az iskolások étkezési díjának térítésé­hez. Rendőr zavarta el a polgárt (Folytatás az 1■ oldalról) Amint az a pécsi Ex- Szubjektív Rádió adásából kiderült, január 26-án Polgár Károly pécsi lakos egyszemélyes tilta­kozó demonstrációt rendezett a JPTE Szántó Kovács János utcai kollégiumának színházter­ménél, amelyet a Hit Gyülekezete minden pén­teken és vasárnap kibérel. A közelben lakó Pol­gár már többször tett panaszt amiatt, hogy a ren­dezvények hangosak és zavarják a környék la­kóit, a pohár azonban - mint az a rádióhoz eljut­tatott nyílt leveléből kiderül - akkor telt be nála, amikor a sajtóból értesült arról, hogy a gyüleke­zet kijelentette: a magyar fiatalokat is felelősség terheli a holocausért. A műsorból kiderült, Pol­gár kérte a gyülekezet tagjait, hogy az ő nevében ne nyilatkozzanak. Miután ezt elutasították, egy kartontáblára felírta, hogy: Hitványak Gyüleke­zete - Moszad ügynökök. (Polgár a rádióban arra is utalt, hogy tudomása szerint az SZDSZ-ben sok gyülekezeti tag található.) Nyilatkozata sze­rint ekkor igazoltatta Kardos Péter rendőrőr­nagy, a gyülekezet tagja, aki azonban nem volt szolgálatban. Kardos - a Hit Gyülekezete tagjai­val együtt - távozásra szólította föl a polgárt, a papírtáblát pedig összetépte. Ekkor már a hely­színen volt a rádió és a Pécsi Campus c. egye­temi lap több munkatársa is. Szabados Péter, a lap főszerkesztője elmondta, Polgárt valóban jogtalanul igazoltatták, arról azonban nem tudott közelebbi információt, hová tűnt a korábban ál­tala is látott tábla. Az adásban megszólalt Jakab János, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense is, aki elmondta, a hatályos jog­szabályok szerint rendőr pártnak nem lehet a tagja, vallásszabadsága viszont nem korlátozott. A műsor kapcsán megkerestük Kardos Pétert, akinek az alábbi kérdéseket tettük fel. Igaz-e, hogy rendezvényeiket biztonsági őrök vigyáz­zák? Szolgálatba helyezte-e magát igazoltatás előtt? Összetépte-e a demonstráló tiltakozó pa­pírját, s ha igen, ez nem jogsértő-e? Kardos a kérdésekre ugyan választ adott, ám a közléshez nem járult hozzá. Lendvai Dávid - Molnár Balázs Fórum az egészségügyről Bármennyire is képtelenség, önmagunkat kell megoperálni - jelentette ki Illés Béla, az Orszá­gos Egészségügyi Pénztár igazgató-helyettese a vállalkozó háziorvosok Galyatetőn megrendezett első vándorgyűlésén szombaton tartott fórumon. A tavaly márciusban megkezdett egészségügyi reformot a szakmának kell véghezvinni, - mondta, hangsúlyozva: nem adhatják fel az ön­kormányzatiságot, és nem hagyhatjuk a fiskális szemlélet eluralkodását. Az idén a járóbeteg­szakellátás átalakítását kell megoldani, mert a la­kosság nagy részét ez az egészségügyi szolgálta­tás érinti. Ehhez pedig minél hamarabb ki kellene alakítani az orvosoknak a csoportos praxist, azt a vállalkozási formát, amikor több orvos dolgozik együtt egy vállalkozás keretében. Pénz beszél: mennyi az annyi? s Átlag nettó 19 ezerért játszanak a pécsi színészek Fertálymesterek Egerben Évszázados hagyomány fel­elevenítéseként fertálymes­tereket avattak szombaton délelőtt az egri Bazilikában. A fertálymesterek évszá­zadokon át a város kerületi képviselői voltak, róluk az első dokumentum a török kiűzés.e után a XVIII. szá­zad elején emlékezik meg. Megválasztásuk minden év­ben február 9-én, Szent Ap­ollónia napján történt. Ezt a tisztséget 1950-ben szüntet­ték meg. Most a Lokálpatri­óta Egylet kezdeményezé­sére élesztették fel ezt a ha­gyományt: avattak ismét Eger történelmi városrészeit képviselő fertálymestereket, akiknek feladata a szegé­nyekkel és elesettekkel való törődés is. Angliában, mondják, a legköze­lebbi barátok sem érdeklődnek egymás fizetése felöl: illetlen­ségnek tartják. Nálunk bezzeg már a buszon, a harmadik mon­dat után elkezd panaszkodni boldog-boldogtalan (főleg ez utóbbi), hogy mennyi pénzből nem képes kijönni. 1995-ben Magyarországon a korábban „értelmiségnek”, mostanában inkább szellemi foglalkozásúaknak keresztelt réteg átlag bruttó 60 838 forin­tot keresett. Ez az előző évihez képest ugyan 20,1 százalékkal több volt, ám ha minimum 25 százalék inflációt veszünk, máris mínuszban vagyunk. Az iparban egyébként a vegyiparban járnak legjobban szellemi munkát végzők a ma­guk havi bruttó 102 497 Ft-os átlagkeresetükkel, ami nem is nagy csoda, ha a nagy gyógy­szergyárakra és olajipari cé­gekre gondolunk. A pénzintéze­tek második helye sem meg­lepő a havi átlag 100 120 forin­tos bruttó bérrel. Egy-két konkrét példa: a Pé­csi Orvostudományi Egyete­men az alap egyetemi tanári fi­zetés 55 ezer Ft, s intézetveze­tői és egyéb pótlékokkal maxi­mum 105 ezerre mehet föl ez az összeg. A rektor a mindenkori egyetemi tanári fizetés 300 szá­zalékát kapja, természetesen csak arra az időre, míg ezt a tisztséget betölti. Az ország mindösszesen 2000 bírójának mostanában megemelt fizetése 80 ezerre rúg. Akik magánvál­lalkozásban dolgoznak alkal­mazottként, például komputer­programozóként, nettó 35-40 ezret kaphatnak. Egy kis kitérő a művészetek felé: a Jelenkor című irodalmi lap főszerkesztőjének bruttó 65 ezer a fizetése, amit a megyei önkormányzattól kap, s ebben benne foglaltatik a vezetői pót­lék. Siralmas helyzetben van­nak viszont a színészek: a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek átlagbére bruttó 24 500 forint, és számukra se kiegészítő szinkron, se tévészereplés nem adatik meg, mint fővárosi kol­légáiknak. M. K. Átadták a díjakat Az „Ev Szép Háza ’95” Pécsi tervező' a díjazottak között Átadták az „Év Szép Háza ’95” díjakat szombaton a Magyar Építészek Kamarája és Szövetsége székházában. A Szép Házak építészeti folyóirat által alapított díjjal a művészettörténészekből és építészekből álló zsűri egy Vas megyei felújított kastélyt, egy Balaton-felvidéki felújí­tott parasztházat (tervezője Szabó Ildikó), egy pécsi csa­ládi házat (Köves András), egy budai családi házat (Szalay Tihamér), valamint egy budai többgenerációs családi házat (Kósné Dudás Éva és Kós Mihály) jutalma­zott. A szerkesztőség különdí­jában részesült egy Pest me­gyei ikerház (Vadász Bence). Ezen kívül az építőanyagy- gyártók négy családi ház ter­vezőjének adtak különdíjat. A díjátadási ünnepségen Vogl Élemér építészmér­nök-főszerkesztő arra hívta fel a figyelmet: tévedés azt hinni, hogy a szép házak megépítése aránytalanul sokba kerülne. Éppen el- lemkezőleg: a tervezőn megspórolt pénz sokszorosa megy el a nem kellően vé­giggondolt, értelmetlen terv alapján készülő, gyakran a helyszínen improvizált kivi­telezés során. 1 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom