Új Dunántúli Napló, 1996. február (7. évfolyam, 31-58. szám)
1996-02-10 / 40. szám
1996. február 10., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Ma: falunap Birjánban A hagyományos birjáni falunapra ebben az esztendőben ma kerül sor. Az esemény keretében fellép a Tanac táncegyüttes, a helyi gyermek színjátszókor, az olaszi általános iskola táncegyüttese és a Sugár Band zenekar. A falunapon részt vesznek a Birjánból elszármazottak, tájékoztatót tart dr. Lusztig Péter országgyűlési képviselő', s borversenyt is rendeznek. Versmondó verseny A pécsi általános iskolákban gyakorta rendeznek versmondó versenyeket. Kiemelkedő esemény az évente megtartott Arany János verseny, bár az iskolák ezen kívül, alkalomszerűen is többször hirdetnek versmondóknak vetél- kedó'eket. Mindig sokan jelentkeznek, ami a gyerekek versszereteté- ről tanúskodik. Nemrég a balladamondók versengtek az Ágoston téri iskolában, míg a versmondók a Testvérvárosok terei és az Illyés Gyula utcai iskolában. Az igazi örömöt az jelentené, ha ez a folyamat nem szakadna meg, és folytatódna a középiskolákban is. Április 19-20-án rendezik meg Pásztón a III. Országos Versmondó Találkozót. A megyei válogatóversenyt február 15-én 14.30 órakor tartják Pécsett, a Jókai Úti Általános Iskolában a nyelvi, irodalmi és kommunikációs program szerint tanuló 10-15 éves gyerekek részére. A szervezők örülnének, ha a véfsrhondás szeretete révén minél több iskola képviseltetné magát. R. Gy. Bevezetés a hindu filozófiába Tekintettel a keleti kultúrák iránti növekvő érdeklődésre, idén is megrendezik Pécsett a Bevezetés a hindu filozófiába című tanfolyamot a JPTE „B" kollégiumának Lovagtermében (Szántó Kovács János u. 1. sz.). A hétfőn este fél nyolckor kezdődő első előadás az idei sorozat általános ismertetése után az Önismeret vagy önös ismeret címmel az önmegvalósítás alapjaival foglalkozik. Ezt az előadást a spirituális fegyelmezettség, az individuális lét értelme, az élet és halál kérdései, valamint a Legfelsőbbről alkotott koncepciók filozófiai témakörei követik. Az egyébként díjtalan előadásokat Bhakti Ka- mala Tirtha hindu szerzetes tartja. Dávodi festő kiállítása - Mincsevity Anna pasztellképeiből nyílott kiállítás tegnap Pécsett, a Hungária úti Gyöngyszem Galériában. Az alkotó élete egy részét Szlovéniában töltötte, ott kezdett rajzolással és festészettel foglalkozni. Kiállításaival eddig 15 alkalommal mutatkozott be, részben hazánkban, részben külföldön. A pécsi tárlatot, amely február végéig látogatható, Vata Emil díszlettervező-festőművész nyitotta meg. fotó: laufer László Kell-e félteni a Harmadik Színházat? Az Új Dunántúli Napló 1996. február 9-i számában „A Pécsi Harmadik Színház kényszer- házassága” címmel Cseri László által írt cikkhez az alábbi észrevételeket kívánjuk tenni. Való igaz, hogy - várhatóan az erősen csökkentett költség- vetési keretek miatt - a Kulturális Bizottság jó ideje foglalkozik e kérdéskörrel, alapvetően azt az álláspontot képviselve, hogy a jelenlegi kulturális intézmények által végzett művészeti, közművelődési tevékenység ne sérüljön, álkultúrát és művelődést szolgáló épületek továbbra is megmaradjanak e célra. Ugyanakkor bizonyos ésszerű változtatásokkal az anyagi-gazdasági ellehetetlenülésüket szeretné megakadályozni. Az új struktúrától nem titkoltan a minőségi munka javulását, hatékonyabb végzését is várja a bizottság. Az elképzelés szerint szó nincs a Harmadik Színház megszüntetéséről, mi is tudatában vagyunk az ott folyó művészi munka értékes voltának, országos elismertségének. A Harmadik Színház - nevét és épületét megtartva - integrálódna a DOZSÓ és a Kulturális Szervező Iroda által képezett egységes intézménybe, annak - ha úgy tetszik - „tagozataiként működne, művészi szuverenitásának megtartásával. Az intézmény fenntartása valóban sokba kerül a városnak, s költségvetésében alapvető anomáliák is felfedezhetők, melyeket az évadonkénti egy bemutató nem indokol. A Boldogtalanok c. produkció az elmúlt évadban került bemutatásra, ugyancsak a Rigócsőr királyfi c. gyerekdarab is. A Szép levegőt c. előadás alapvetően a Kisszínház produkciójaként került át. Az 1995/96-os évadban csak a Tóték c. Örkény-mű került bemutatásra. A Cseri László által állított „néhány milliós” önkormányzati támogatás valójában 1995-ben 28,8 millió forint volt. Ami az egy főre jutó működési költséget illeti, ez a társulattal nem rendelkező Harmadik Színház esetében csaknem duplája a Pécsi Nemzeti Színházénak. A Harmadik Színházban jelenleg folyó egyéb tevékenységeknek a tervezett új intézmény a jövőben is helyet ad. A szekszárdi székhelyű Deutsche Bühne működési költségét nem szerencsés összehasonlítani a Harmadik Színházéval, hiszen az állandó társulattal, évi több bemutatóval működik. Szabó Istvánt, a minisztérium színházi osztályának vezetőjét mi is megkerestük, aki megnyugtatóan elmondta, hogy az általunk vázolt formában - a költségvetésben elkülönített számlát vezetve - továbbra is kaphat állami támogatást a Harmadik Színház. A pécsi színházak fenntartására jutó összeget nem fogják csökkenteni. Természetesen a színházi osztállyal is részletesen egyeztetni fogjuk elképzeléseinket. Ami pedig a tiszta profilú intézmény kívánalmát illeti - a finanszírozás megkönnyítése érdekében - ez eddig sem volt az intézményről elmondható, hiszen fúvószenekart, mozit is működtet, továbbá egyéb rendezvényeket is tart. Nyomatékosan kijelentjük, hogy a kulturális bizottság minden lehetséges eszközzel küzd a kulturális és művészeti intézmények megmaradásáért, s azon túl - működőképességéért. Amennyiben nem törekszünk ésszerű javaslatokkal bizonyos átszervezésekre, akkor bizony súlyos sérüléseket szenvedhet Pécs város kulturális-művészeti élete, s akkor valóban be kell zárni intézményeket, mert anyagilag ellehetetlenülnek. Ezt szeretné elkerülni a bizottság, s ezért törekszik az optimális megoldások keresésére, elképzeléseit széles körben megvitatva. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének Kulturális Bizottsága Háttér Közmeghallgatás után Bizonyára nincs könnyű helyzetben Pécs önkormányzata a csütörtöki közmeghallgatás után, ahol a tervezett iskolabezárásokról és összevonásokról hallgatták meg a pedagógus szakszervezeteket és a lakosságot. A képviselők közvetlenül tapasztalhatták azt a felháborodást, amit a közoktatási bizottság eddigi elképzelései váltottak ki a szülőkből és pedagógusokból. Meghallgathatták azokat a szakmai érveket, amik az iskolák megtartása mellett szóltak. Talán meg is döbbentette a képviselőket az a tömeg, amely megjelent a városházán. A szülők és pedagógusok pedig valószínűleg csalódottan hagyták el az üléstermet, hiszen konkrét kérdéseikre konkrét választ nem kaptak. Igaz, nem vitaestről, hanem csak meghallgatásról volt szó. Annyi azonban kiderült, az önkormányzat idén majdnem egy- milliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat, ezért a közoktatásra is kisebb összeget tud fordítani. A felszólaló szülők és pedagógusok egyetértettek abban, hogy a megszorításokat nem szabad az általános iskoláknál kezdeni. Nem szabad iskolákat bezárni, kettészakítani, mert ez pótolhatatlan károkat jelentene a városnak, súlyos lelki sérüléseket okozhatna a gyermekekben, és anyagi gondokat jelentene a szülők számára. Ehelyett a város gazdálkodásának felülvizsgálatát követelték, a pazarlások megszüntetését. Felhívták a figyelmet azokra a szakszerűtlen érvekre, amelyekkel a közoktatási bizottság eddig hivatkozott. Például, a híresztelésekkel szemben az Ágoston téri iskola nem életveszélyes, hiszen egy nem régen készült statikai vizsgálat eloszlatta ezt a félelmet. Feltették a kérdést, ki kárpótolja majd azokat az iskolákat, amelyeknek a neve szóba került a bezárásokkal kapcsolatban? Ki állítja vissza jó hírnevüket? Ki magyarázza majd el a szülőknek, hogy nyugodtan írassák oda gyermekeiket, mert elvégezhetik ott a nyolc osztályt? Dr. Révész Mária, a város alpolgármestere zárszavában elmondta, hogy sikeresnek tartja a közmeghallgatást, hiszen a testület szembesült a problémákkal, azzal, hogy itt emberi sorsokról döntenek. Kijelentette, hogy az iskolabezárást ó'sem tekinti megoldásnak. A városnak azonban égető gondja, hogy a Papnövelde Utcai Általános Iskolát és Diákotthont el kell helyezni. Az épület ugyanis a katolikus egyházé, és a tanév végétől havi egymillió háromszázezer forintos bérleti díjat kell érte fizetni. Az iskolában értelmi fogyatékos gyermekeket nevelnek, egy erre alkalmatlan épületben, méltatlan körülmények között. Felhívta az iskolaigazgatók figyelmét, hogy keressék meg iskoláikban azokat a tartalékokat, amelyekkel kiadásaik csökkenthetők, hiszen ha ők lépnek ebben az ügyben, az talán a legjobb megoldás. Úgy gondolom, a közmeghallgatás valóban sikeres volt. A közgyűlés most világosan érzékelhette, hogy nem hivatkozhat egyszerűen költségvetési problémákra. Nem talál társadalmi támogatást a megszorító intézkedésekhez, ha azt csak a legkiszolgáltatottabb területeken teszi meg. A város kulturális vezetése most olyan erőt érezhet a háta mögött, amit, ha akar, sikeresen használhat fel tárgyalásain a város közoktatásának védelmében. Újvári Gábor Ne szólj szám...? Kavarodik az iskolavihar Szigetváron. A Szent István lakótelep és környéke lakói tiltakozó aláírásokat gyűjtenek, kérdésekkel ostromolják ön- kormányzati képviselőiket. Úgy vélik, hogy valami ellenükre készül. Felháborodásuk alapja? Egy szárnyra kapott híresztelés szerint a lakótelepi iskola szeptembertől épületet cserélne a szakmunkásképzővel, hogy a jövő szakembereit megfelelő épületben oktathassák. Hogy ez a helycsere kinek lenne jó? A tiltakozók szerint a több mint négyszáz kisiskolás fagyban, hóban, esőben gyalogolhatna napjában akár többször is egy-két kilométert az új helyre kerülő iskolájába, de a zömében vasúton és buszon bejáró szakmunkástanulókra is ugyanez a sors várna. A képviselőtestület csütörtöki rendkívüli ülésén az egyik képviselő felvetette: nyilatkozattal nyugtassák meg a szülőket, hogy ilyen tervről szó sincs. Hosszas vita után a jelenlévő képviselők többsége az indítványt elvetette, mondván, a kérdés még nem szerepel az eljövendő napirendi pontok között. Egyelőre még nem. De a több ezer szülő előre fél és tiltakozik: mi lesz, ha mégis napirendre kerül az iskolacsere témája? B. Murányi László ifeíraríddnTavÁ rí—Z az Dunántúli Napló előfizetésére 1996. március l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban forintban egy hónapra két hónapra negyedévre félévre 650 Ft 1300 Ft 1950 Ft 3900 Ft 6 210 12 420 18 630 36 1260 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb február 26-ig. Az új előfizetők között 5 db 1000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. A Pécsi Rádió hétvégéje Szemével kapcsolta ki a televíziót már kétéves korában a pécsi parafenomén kisfiú. Miki a csoda. Ám várható következményeiről is beszámol a Pécsi Rádió szombat délelőtt 9-től 11- ig tartó Jó pihenést! című magazinműsorában, mondja szerkesztő-műsorvezetője Jánosi Zoltán még a továbbiakat ajánlja figyelmünkbe a programból. Miért nem vállalnak hétvégi ügyeletet a körzeti orvosok a Völgységben? Munkatársunk nemcsak az okokat firtatva kapcsolta be magnóját. A tűzoltóság mindig helytáll. Érték- és életmentő munkájukról tartottak tájékoztatót pénteken, amiről rádiónk is beszámol. A Szelek Ura és az Eső Úrnője című előadás bemutatóját Pécsett a Bóbita Bábszínházban láthatják vasárnap délelőtt. A rendezőt és a szerzőt kértük, hogy a színrevi- tel részleteibe avassák be hallgatóinkat is. A hazai rockszíntér egyik legsikeresebb csapata a pécsi Kis- pál és a Borz megjelentetett legújabb ötödik lemezét, „Űr! címmel. Bemutató péntek este Budapesten a Fővárosi Nagycirkuszban, háttér információk pedig a Pécsi Rádióban a szombat délelőtti Jó pihenésfi-ben. Vasárnap délelőtt fél 9-től magazinnal jelentkezik a Pécsi Rádió. Az első adás témája Somogy, amit immár 30 nemzedék óta neveznek Somogyországnak is. A műsor szerkesztője is ..so- mogyországi”, hiszen Nagy Gábor a Pécsi Rádió ottani munkatársa állította össze a hétvége hangulatához igazodó programot. Ebben a megye ismert közéleti szereplői, művészei, újságírói vallanak többek között arról, miért lehet szeretni, kedvelni a vidéket, nyilatkozik somogyi „elszármazott”, megszólal „igazi”, ahogyan errefelé nevezik az őslakost, szó lesz a régmúlt társasági életéről, érdekes történetekről, a balatoni hagyományokról és a vidéki létről. Természetesen a jelenről sem feledkezünk meg, mint ahogy tolmácsolunk költői gondolatokat is kellemes zene kíséretében vasárnap délelőtt, az első, megyéket bemutató sorozat indító adásában a Pécsi Rádióban. Vasárnap délután jelentkezik a telefonos üzenetközvetítő kívánságműsor, melynek 4-től 5 óráig tartó programját a Zilahi Lajos-Tuczai József műsorvezető-zenei szerkesztő páros jegyzi.
