Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-24 / 23. szám

1996. január 24., szerda Kultúra Dünántúli Napló 11 Emberre levonható következtetések Az állatkísérleteknek még nincs törvényi szabályozása A POTE kórokozómentes állatháza fotó: vadász István Az Európai Közösség országa­iban réges rég szabályozták az állatokkal való kísérletezés mikéntjét. Nálunk a mai napig sem született meg a Környe­zetvédelmi Törvény, mely ál­lást foglalna állatetikai kérdé­sekben is. A zöldek és egyéb, náluk is radikálisabb környe­zetvédők alapvetően jogos harcuk során ki is használják, hogy az állatkísérletek ügyé­ben valójában nincs a közvé­leményben reális kép - kuta­tóorvosokat fenyegetnek meg, mi több, Angliában egy álla­tokkal dolgozó élettanos gyermekét elrabolták néhány évvel ezelőtt! A mai álláspont mégis az, hogy bár a molekuláris bioló­gia előretörésével rendkívül sok kísérlet, szövettenyészet megoldható petri-csészében, az orvostudományban sem a kutatásban, sem az oktatásban nem nélkülözhetőek az állatkí­sérletek. „Amit olvasok, azt el­felejtem; Amit látok, arra em­lékezem; Amit csinálok - azt tudom” - tartja az ősi kínai mondás, s nem véletlen, hogy ez állt mottóul Lissák Kálmán, egykori pécsi élettan profesz- szor tankönyvének élén. A mai utód, dr. Lénárt László pro­fesszor is elsősorban az okta­tásra helyezi a hangsúlyt, mi­kor az állatokkal végzett kísér­letek szükségességéről szól:- Kicsit egyszerűen a kö­vetkező kérdést tenném fel az elégedetlenkedőknek: vajon kit választanának, olyan or­vost, aki épp rajtuk vág vagy varr először, avagy olyat, aki - jobb híján állatokon - gyakor­latot szerzett? Az élettan az emberi és állati szervezet mű­ködését vizsgálja, s a hallgató csak akkor képes megérteni és egy életre megjegyezni bizo­nyos dolgokat, ha az saját él­ményévé válik és megszerzi mellé a technikát. Ezzel egyidejűleg a POTE-n is igyekeznek csökkenteni az állatkísérletek számát. Szintén jellemző, hogy az Élettan Jegyzet első oldalán olvasha­tók „Az állatkísérletek etikai szabályai” 12 pontba szedve. Ezek között kiemelt helyen szerepel, hogy a „ Tervezett kí­sérleteknél, lehetőség szerint, a fájdalom bármilyen formáját el kell kerülni (3.)”, illetve „Altatás nélkül nem szabad olyan beavatkozást végezni, amely fájdalmat okoz, vagy az állat nem képes a fájdalom, il­letve a kellemetlen érzés elhá­rítására (5.)".- Vegyük példának a békát - mondja Lénárt László. - A békák védett állatok, mi is csak környezetvédelmi enge­déllyel rendelkező cégektől vásárolunk, a II. évfolyam évi szükségletének megfelelően kb. 120-at, szóval szinte ne­hézségeink vannak a békán végzett oktatással. Ehhez ké­pest a pécsi piacokon is lehet kapni békacombot, kilóját 2500 forintért, nem is szólva mondjuk arról a több ezer bé­káról, melyeket az orfűi tó mentén egy szezonban az au­tók és emberek összetaposnak. Visszatérve az oktatásra: amit lehet, videofilmmel, számító- gépes szimulációs programok­kal oldunk meg, de akárhány komputer is lesz, nem lesz ké­pes kiváltani a saját tapaszta­lást. Az Élettani Intézetben vi­selkedést és magatartást is vizsgálnak, ami nem oldható meg petri-csészében. A Rákó­czi úti egyetemi részen lévő majomkolónia rhesus-maj- main az éhség-jóllakottság ér­zését vizsgálják, ami össze­függésben van a fogyással-hí- zással, cukorbetegséggel, test­súlyszabályozással. A vizsgá­latok előbb-utóbb emberre le­vonható következtetésekkel is szolgálhatnak majd. A maj­mok egyébként a nemzetközi szabványt meghaladó nagy­ságú ketrecben, nagy kifutók­kal, TV-vel ellátott helyen, családon belül élnek, jobb kö­rülmények között, mint egy át­lagos állatkertben, szaporod­nak is. Ha egy-egy állat mégis feláldozásra kerül, természete­sen más klinikákat, intézeteket is értesítenek, hiszen a maj­mok esetében pl. hasznos kí­sérletek végezhetők az állat veséjével, vérével, szemével. A POTE központi épületé­nek IV. emeletén lévő állat­házra legalább 50 millió forin­tot kellene költeni, hogy - mondjuk - megoldott legyen a légkondicionálás. Az itt élő nyulakra, macskákra, a világ­banki segítséggel már megol­dott, légkondicionált konténe­res tartással helyileg tenyész­tett egerekre és patkányokra zoo-technikai csoport és állat­orvos vigyáz. Méhes K. Vállalkozás-menedzser szakmérnökök A vállalkozások korát éljük. A műszaki végzettséggel rendel­kezők mind szélesebb köre ke­rül napi kapcsolatba a vállalko­zói munkával - akár egy vállal­kozás tulajdonosaként, akár azért, mert műszaki feladatai el­látása közben gyakran találko­zik ilyen problémákkal. Ezt az igényt ismerte fel a pécsi Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola, még önálló életében, amikor elhatározta: Vállalkozásmene­dzser szakmérnök képzést indít.- Mi történt azóta? - kérdez­tük dr. Szvitacs Istvánt, a Mér­nöki Menedzsment Tanszék ve­zetőjét.- Augusztusban megkaptuk az Országos Akkreditációs Bi­zottságtól a kedvező döntését tartalmazó dokumentumot, amely alapján októberre meg­született a szakindítást engedé­lyező minisztériumi határozat, így nincs akadálya a Vállalko­zásmenedzser névre keresztelt új posztgraduális szak beindítá­sának. Kedvezett az is, hogy a JPTE és a PMMF integrációja nyomán az Egyetemi Tovább­képző Központon belül létrejött a Műszaki Szakirány, mint a Műszaki Karon folyó összes továbbképzés szervezeti kerete, s ezzel megteremtődött a szak­indítás szervezeti feltétele.- Az eddigiek során többször használta az akkreditáció fo­galmát. Mit kell ezalatt érteni?-Már 1993-ban megszüle­tett az a minisztériumi határo­zat, amely újonnan indítandó egyetemi vagy főiskolai szak esetében attól teszi függővé az engedély kiadását, hogy a be­nyújtott tantervekről, a program megvalósításában résztvevő ok­tatókról, továbbá a képzés tár­gyi, pénzügyi és egyéb feltéte­leiről milyen véleményt alakit ki az országos szaktekintélyek­ből álló ún. Országos Akkredi­tációs Bizottság. E folyamat következménye, hogy állami­lag elismert diplomát a jövőbe nemcsak akkreditált szakkép­zés keretében lehet kibocsátani. Valamennyi, ma már működő egyetemi vagy főiskolai diplo­mát kiadó szakot akkreditálni kell, e nélkül elvesztik diplo­makiadási jogosítványukat.- Mikor indítanak legköze­lebb képzést vállalkozásmene­dzser szakon? Kik jelentkezhet­nek erre?-Legközelebb február má­sodik felében, levelező rend­szerben indítunk vállalkozó­menedzser kurzust. Erre első­sorban műszaki vagy termé­szettudományos végzettséggel rendelkező, diplomás szakem­berek jelentkezését várjuk. A képzés célja az, hogy a már műszaki gyakorlattal rendel­kező mérnökök számára olyan gyakorlati jellegű ismerteket adjunk, amelyek birtokában képesek lesznek egy vállalko­zás vagy vállalat műszaki - gazdasági - szervezeti rendsze­rének kialakítására, működteté­sére, irányítására. A képzési idő négy félév, melyet a záródolgo­zat megvédése követ. Felvételi vizsga nincs. Jelentkezést ja­nuár végéig fogadunk el. In­formáció a Mérnöki Menedzs­ment Tanszék titkárságán (Pécs, Boszorkány u. 2.1. (135) vagy a 72/211-032-es telefonon kérhető. Sallai Éva Hábel János (balról) januártól vezetője a Lenau Háznak Tenni a német kultúráért Hábel János, a Lenau Ház új vezetője Január elsejétől új vezetője van a pécsi Lenau Háznak. Hábel Jánost a Nikolaus Lenau Köz- művelődési Egyesület bízta meg a feladattal, mivel az új esztendővel a korábbi ügyve­zető, Kemer Anna, a Művelő­dési és Közoktatási Minisztéri­umban munkatársa lett. Hábel János a Baranya Me­gyei Múzeumoknél dolgozott népművelőként, illetve az utóbbi időben a titkárság veze­tőjeként. Az itt szerzett kapcso­latok és szervezési tapasztala­tok most nagy segítségére van­nak.- Ezek rendkívül fontosak, de önmagukban nem elegen­dőek egy nemzetiségi egyesület célkitűzéseinek hatékony meg­valósításához. Személyes elkö­telezettség nélkül nem lehet semmilyen közösség ügyét si­keresen képviselni - mondja. Ő maga is német szárma­zású, és főiskolás korától fog­lalkozik tudatosan a németség történetével, kultúrájával. Egyéni érdeklődése mellett előző munkahelyén „hivatal­ból” is tartotta a kapcsolatot a német nyelvterület múzeumi in­tézményeivel és az azóta meg­szűnt pécsi német főkonzulá­tussal. Saját kezdeményezései közül azt az 1995 szeptemberé­ben rendezett ünnepi hétvégét emeli ki, amit szülőfaluja, Nagynyárád, németsége bete­lepedésének 275. évfordulója alkalmából szervezett.- Ezentúl főállásban csiná­lom azt, amire eddig főként szabadidőmben áldoztam. De vannak is feladatok, mert a Le­nau Egyesület épp a közelmúlt­ban határozta el, hogy működé­sét országosan is kiterjeszti. Ennek persze feltételei is vannak, mármint infrastruktú- rálisan. Emiatt az egyik legfon­tosabb és nagyléptékű feladat, hogy létrehozzanak egy könyv- és folyóiratgyűjteményt tartal­mazó adatbázist, melynek se­gítségével a Duna-medence (ezen belül főként Magyaror­szágon letelepült) németségé­nek kultúráját lehetne feldol­gozni - egy szóval, kialakul­hatna egy tudományos műhely. Szerencsére a munkát nem nul­láról kell kezdeni, az elmúlt években szép állomány gyűlt össze e témában. Pécsett több európai nyelv­nek, illetve országnak van saját intézete, valamiféle központja. A Lenau Ház feladatának te­kinti, hogy ebben a régióban egyébként történelmi hagyo­mányokkal rendelkező német kultúrának is közvetítője is le­gyen. Ehhez számos partner ta­lálható, melyek közül a buda­pesti Goethe Intézetet emeli ki az új ügyvezető. A kulturális rendezvények anyagi forrásait egyrészt saját bevételek, adományok, más­részt alapítványokhoz benyúj­tott pályázatok biztosítják. A pályázatírás és költségvetési terv a német partnerek felé is kötelező, hiszen tőlük is csak jól megalapozott programokra jön támogatás. Hábel János szerint idén kü­lönösen fontos a millecentená- riumi évforduló, s jó alkalom is, hogy a magyarországni né­metségnek konferenciákon, rendezvényeken megmutat­hassa, hogy akárcsak a többi ki­sebbség, mi mindennel járultak hozzá a magyar hazához. M. K. Sovány vagy kövér a gyerek? A sovány szülők gyerekei álta­lában hasonló alkatúak marad­nak. Sokkal inkább az jelent veszélyt, ha mindkét szülő túl­súlyos: ilyenkor az esetek 80 százalékában a gyerek is kövér lesz. A legfontosabb a jó alvás. Ahhoz, hogy a gyerekek kar- csúak maradjanak, legalább napi tíz órát kell aludniuk, hi­szen alvás közben ég el a zsi­radék. A keveset alvó gyere­keknek nagyobb az esélyük arra, hogy kövérek legyenek. A gyerekek általában nem esznek sokat. Csak helytelenül táplálkoznak. Kiegyensúlyo­zott, vitamindús ételekre van szükségük, nem pedig zsira­dékra. Ha éhesek, ne chipseket ropogtassanak. Ehetnek vala­mennyi édességet is, de csak mértékkel és ritkán. A leghe­lyesebb, ha lemondanak az édesített italokról. Igaz, annak sincs értelme, ha egyáltalán nem adunk édességet a gyere­keknek. A tiltás, tudjuk, soha nem használ. Ha valaki vágyik valamire, és soha nem kapja meg, akkor megtalálja annak a módját, hogy mégis megsze­rezze, mondjuk, nassol titok­ban. Nyugodtan ehet tehát olykor édességet a gyerek, ha megkívánja, de a csokoládé ne tartozzék feltétlenül a napi ebédhez, vacsorához! A leg­jobb, ha idejekorán megtanulja a gyerek, hogy lehetőleg ne egye túlságosan tele magát, és étkezzen változatosan. A tévé előtti étkezés viszont szigorúan tilos! Ilyenkor ugyanis senki sem figyel az evésre, hanem a képernyőn történtekre összpontosít, köz­ben meg csak eszik, eszik... Ettől jobb lesz a televízió műsora? Kiskapuk a szomszédvárakon A napokban 350 millió forintos szerződést írt alá a Magyar Te­levízió és a Magyar Mozgókép Alapítvány. A Telefilmnek el­keresztelt szerződés értelmében közös produkciókat támogat majd a két intézmény. A hír örvendetes és meglepő. Meglepő, mert erre körülbelül harminc évvel ezelőtt kellett volna sort keríteni. Kedvező, mert a kiszámoláshoz közel álló magyar filmgyártás ettől a pénz-frissítőtől új erőre kaphat. Pedig már sokan azt hitték: olyan már nem is létezik, hogy „magyar filmipar”. Most, hogy a mozi születé­sének 100. évfordulóját ünnep­ük világszerte, nálunk is meg­nyílt Budapesten, a Várban egy érdekes kiállítás. Fotók, plaká­tok, könyvek, a száz év külön­böző technikájú vetítő masinái és mindenek előtt mozgó képek láthatók vásznakon és képer­nyőkön. A hivatalos megnyitó egyik, a középgenerációhoz tar­tozó rendező-szónoka is úgy vélekedett, hogy a magyar film­ipar halott. Egy másik - éppen most hetven éves - rendező­díszlettervező viszont azt bi­zonygatta, hogy az ipar szeren­csére él. Akár így van, akár úgy, a magyar film és a magyar tele­vízió viszonya az elmúlt har­minc évben példátlanul rossz volt. Be-beengedtek ugyan né­hány filmes rendezőt a Televí­zióba, s még arra is akadt példa, hogy valaki végleg dezertált a kamerák mögül a filmgyár mű­termeibe, de ezzel együtt a két intézmény egymással gyakran hadakozó két szomszédvár be­nyomását keltette, jóllehet mindkettő homogén állami tu­lajdon volt. így aztán, amíg a filmgyár­ban dolgozott jónéhány, világ­rangot is szerzett rendező - Fábri, Makk, Szabó, Jancsó, Kovács, Bacsó, Ranódy, Hu- szárik, Gothár, Bódy, Jeles -, akik jó, ha két-három évente tudtak filmet csinálni, a Televí­zióban a felsoroltakhoz képest másodosztályú művészek - fedje jótékony homály a nevü­ket - évente 2-3-4 tévé-produk­cióval rukkolhattak elő. A helyzet később tovább romlott, részben azért, mert Fábri, Ranódy, Huszárik, Bódy már nincs közöttünk, részben pedig azért, mert a televízió gyártási lehetőségei is beszű­kültek. Eközben súlyos anyagi érdekek álltak egymással szemben. Nehéz volt elvárni például a televízió mindenkori vezetőitől, hogy önként mond­janak le munkatársaik foglal­koztatásáról a filmgyári rende­zők javára. Gyaníthatóan most sem az emberi jóság, vagy gonoszság erkölcsi csatájában dőlt el a Te­lefilm megszületése. Sokkal in­kább a még ki sem hirdetett, de már létező Médiatörvény első - jótékony - következményét lát­juk. A sok részletében bizonyára most is vitatható paragrafus­csomag egyik rokonszenves rendelkezése, hogy védeni kí­vánja a magyar kultúra, a ma­gyar műúvészet értékeit, érde­keit. Például úgy, hogy a közszol­gálati - tehát közpénzeken fenntartott - televíziónak elő­írja: 1997 január 1-től évi filmműsoridejének legalább 20%-át magyar gyártású fil­meknek kell kitenniük. Bernáth László I * i t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom