Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-27 / 26. szám
1996. január 27., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Baranyai kitüntetettek a Magyar Kultúra Napján Dr. Bachman Zoltán A Magyar Kultúra Napján a művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatásban végzett kiemelkedő munkájáért Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntette ki dr. Bachman Zoltán Ybl-díjas építészt, a JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Karának tanárát. Bachman Zoltán 1968-ban végzett építészmérnökként, ám már 1970-től, először mellék-, majd főállásban a PMMF-en tanított, voltaképp „alapító tagként”. Emlékezete szerint, Juhász Jenőnek, az első főigazgatónak köszönhetően a fiatal oktatók szabad kezet kaptak, és nagy hittel pótolták az esetlegesen hiányzó feltételeket.-Ma még ellentmondásosnak látszik a JPTE-vel való fúzió, de azt hiszem, hogy ez éppen a főiskola specialitásait erősítheti - mondta. - Fő célunk, , hogy Magyarországon először létrehozzuk az építő- művész-képzést - és ebben az egyetem nagy segítségünkre lehet. Ez mindenesetre egy nagy kaland, kísérlet.- Ami a tanítást illeti, az az építészetben nagyon nehéz kérdés manapság: mi azt szeretnénk, ha előtérbe kerülne a praktikum, a gyakorlat, és ezért a legkiemelkedőbb magyar építészek műhelyeiben dolgozhatnának a hallgatók, és így nyernének bevezetést a szakma titkaiba. Ez a legközelebbi nagy feladat, ehhez szükséges jegyzet, könyv. A hírek ugyan elkedvetlenít őek, mert egy 500- 600 oldalas jegyzet - melyet a ma élő mesterek írnának, mintegy építészeti almanachként - költségeit a kiadó 16 millió forintra taksálja, de majd csak tudunk lépni valamit ez ügyben is, próbálunk gyűjtögetni - mert az nem igaz, hogy nincs pénz, csak elő kell teremteni. M. K. Juhász Pálné és Barna Viktor A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztet kapta meg a Zipemovsky Károly Ipari Szakközépiskola két tanára, Juhász Pálné dr., mérnök-tanár és Barna Viktor, kollégiumi vezető. Mindketten az „Emberi erőforrások fejlesztése” című világbanki project kidolgozásából, vesznek részt, Juhász Pálné az elektrotechnika-elekt- rbnika fejlesztőcsoportban, kollégája pedig a közismereti fejlesztőcsoportok közül a társadalomtudományiban. A tantervfejlesztés terén elért eredményeikért kapták meg mindketten a magas kitüntetést.- Boldog vagyok, mert ez olyan erkölcsi elismerés, amiről szinte beszélni is nehéz - mondta Juhászné. - A legfontosabbnak mégis magát a programot érzem, hiszen itt a csúcs- technika eszközeivel dolgozhatnak a gyerekek, s korszerű ismereteket kapnak. Barna Viktor sem elsősorban magának tulajdonítja a sikert. Elmondta:-A munkánk mögött fejlesztők, tanárok állnak, s a mi saját iskolánk, mely hátországot teremtett nekünk. Magam még a családomnak is köszönhetem az eredményt, az ő megértésük nélkül lehetetlen lett volna idáig eljutni. H. I. Gy. Dobayné Fenyvesi Ildikó Dobayné Fenyvesi Ildikónak, a középfokú oktatásban végzett kiemelkedő munkájáért a Magyar Kultúra Napján Magyar Bálint kultuszminiszter Apáczai Csere János-dijat adományozott. A JPTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumának szakvezető tanára pályája elején nem tudott a szakmájában elhelyezkedni, s később is először általános iskolában, illetve kollégiumban dolgozott. Ezt követően került a Nagy Lajos Gimnáziumba, majd később a Babits Gimnáziumba. A magyar-latin szakos tanárnő a következőket mondta kitüntetésének átvétele után:- Mind a két tárgyamat tanítom, most már a Babitsban is megindult a latinoktatás mind a négy évfolyamon, s ezt az iskolavezetés is támogatja. Azt hiszem, egy gyakorló iskolában kell is, hogy legyen latin, mert ez is szélesíti a szakok skáláját - és elég sokan is választják. A tanítás körülményeiről a tanárnő elmondta, az 1980-as évekig a tárgyi feltételek fokozatosan javultak, ma pedig az a helyzet, hogy ezek a lehetőségek nagyon beszűkültek, sőt visszafejlődnek. Ezzel egyidejűleg ismét egyre erőteljesebben érvényesül a tanári egyéniség szerepe.- Szemben sokakkal úgy vélem, a tanárok nincsenek kiszolgáltatva, legfeljebb saját maguknak. Én egyszer sem találkoztam olyan magatartással, amely a tanárt a munkájában akadályozta volna. M. K. Csabai Lászlóné A harmonikus személyiségfejlesztésért kapta meg a Magyar Kultúra Napján a Karácsony Sándor-díjat a pécsi Köztársaság téri iskola tanítónője, Csabai Lászlóné. 34 éve dolgozik a pályán, ebből 26 éve mostani iskolájában. Több elismerésben is részesült az évek során, de erről a legutóbbiról még az ünnepélyes átadás utáni napokban is mélyen meghatva beszélt.-Az ember még ma is úgy érzi, mintha álom lenne az egész. Ott lehettem több nagyszerű ember között, én, az egyszerű tanítónő. Csodálatos nap volt. Csabai Lászlóné szerint harmonikus személyiségeket az nevelhet, aki maga is boldog, kiegyensúlyozott ember, ő, bár érte sok baj is, mindig megőrizte azt a képességét, hogy megtalálja minden nap szépségét, azt a pici örömöt, amibe beletartozik a gyermek, a tanítvány sikere, a szülő boldogsága, s önmaga elégedettsége.- Rajtam keresztül az egész iskolámat is érte a megtiszteltetés. Ez a tantestület mindig olyan volt, ahová öröm volt bejönni, feltöltődhettünk, s odafigyeltünk egymásra. Több ezer tanítványát mindig arra szerette volna sarkallni, hogy amit tudnak, azt merjék is használni, bízzanak önmagukban, s önfegyelemmel, szerényen, de kitartóan végezzék a dolgukat. H. I. Gy. Demjén Ferenc A több generáció körében is töretlen népszerűségnek örvendő előadóművész, zeneszerző művészi pályája elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült. Demjén Ferenc ezekben a napokban Domini- cára utazik Szigetvárhoz közeli otthonából, ugyanis ott forgatják a kora tavasszal boltokba kerülő legújabb, „negyedszázados” jubileumi nagylemezéhez tartozó videoklip képanyagát. A előkészítő kemény munka után egzotikus tájakon, a lágy hangvételhez stflszerű környezetben készíti a stáb a videoklipet. Az új lemez legfőbb érdekessége a visszatekintés, a dalok gondolatvilágában, zenéjében és előadásmódjában egyaránt. A számítógéppel „vezérelt” komponálás, a gépzene helyett a tiszta, markáns, ak- kusztikus hangok nyernek főszerepet ezúttal is, de a slágergyanús pop-rock dalok szerzői a lírikus, dallamos hangokat sem szorították háttérbe. A jubileum számos más meglepetést is kínál az idei esztendőre. Pécsi Iparos Színkör A Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség nívódíját vehette át a Pécsi Iparos Színkör is. A társulat magja már a hatvanas évektől részt vesz a közös munkában, amit sohasem éreztek nyűgnek, még a komoly beszédtechnikai vagy a helyzetgyakorlatok során sem. A most közel 10 tagú színkörbe általában olyanok jelentkeznek, akiknek van valamilyen színpadi előéletük, de a foglalkozásuk más, jár ideje óvónő, asszisztens, ügyvéd, építész- mérnök, fodrász, kereskedő, egykori mozdonyvezető, de fogtechnikus is. Utóbbi a társulat vezetője is: Szentgyörgyi Miklós.-Magasztos érzés ilyen elismerést kapni, mert azt látjuk, hogy tényleg megbecsülnek bennünket, felfigyeltek ránk. Mi továbbra is szeretnénk tenni a dolgunkat, ha néha fű- tetlen szobákban, nehéz körülmények között kell is. A társulat elsősorban a környező országok magyarlakta területein lép fel, főként vidám darabokkal. Nem fogadnak el semmit a produkcióikért, inkább ők adnak. Nagyszerű dolognak tartják, hogy van egy olyan kis része az életüknek, ahol szinte felüdülnek a barátokkal együtt. A társulat szakmai irányítója N. Szabó Sándor és Unger Pálma. H. I. Gy. A színkör vidám társulata fotó: bolkovics László Női szent torzója a XIV. századból fotó: Tóth Középkor, Püspökvár Több mint két évtizedes régészeti kutatás eredményeit bemutató kiállítást láthatnak az érdeklődők Pécsett, a Művészetek Házában február 5-ig. A tárlaton a pécsi Püspökvárban előkerült történelmi emlékeket mutatják be fotók, rajzok és szobrok segítségével. Dr. Sándor Mária és dr. Gerő Győző régész a Püspökvár területén, az északi kertben románkori épületegyüttest talált, amely akkor a püspök palotája volt. Ez 1067-ben leégett, majd újra felépítették. A XIV. században a palotát a sorsára hagyták, és mai helyén építették fel a püspöki palotát. Az egykori palota helyén épült fel 1355- ben az Aranyos Mária kápolna. Az északi kertben leltek rá az 1367-ben alapított első magyar egyetem épületének maradványaira is. A vár északnyugati sarkában a Keresztelő János társaskáptalan kápolnáját találták meg. A kápolnát 1217-ben említik először az iratok. A kápolna még a török kort is átélte többszörös átépítéssel. Az Aranyos Mária kápolna egykori létét oklevelek már korábban is bizonyították, de pontos helyét és alaprajzát eddig nem ismerték. A kápolnában gótikus szoborlelet került elő, ez a XIV. századi európai és magyar figurális szobrászatá- nak igen jelentős emléke. A szobrok egy része festett volt, ilyen Magyarországon eddig még nem került elő. A középkori egyetem épületének megismerése nagy jelentőségű. Mivel az egyetem csak rövid ideig működött, ezért nem építették át, nem bővítették. így tanulmányozható, hogy milyen is lehetett egy európai egyetem. Az épület a székes- egyház (ma minor bazilika) mögött állt, az északi homlokzat előtt, a mai Aradi vértanúk útjával párhuzamosan. Egyemeletes épület volt, bejárata délről nyílt. Efölött helyezkedett el az egyetem címere. Az egyetem megszűntével az épület székesegyházi főiskolaként működött tovább a török hódoltság idejéig. 1543-ban a törökök elfoglalják a várat és 1686-ig birtokolják. Ezalatt az Aranyos Mária kápolna sírjait kirabolják, liturgikus berendezését összetörik, és a sírokat a törmelékkel temetik be. Az épület ezután raktárként szolgál, majd elpusztul. Az egyetem épületét a katonaság lakja. 1664-ben Zrínyi csapatai a téli hadjárat idején felégetik a várost, a várat pedig megpróbálják elfoglalni. Ezért aláaknázzák az északi oldalt, és felrobbantják az északi várfal jelentős részét. Ennek következtében pusztult el az egyetem épülete. A törökök a külső várfalat újra felépítik, az egyetem romjain pedig ágyúpadot alakítanak ki. A kiállításon néhány tabló a Szászvári püspöki vár feltárásának eredményeit mutatja be. Ez a vár volt a pécsi püspökök székhelyen kívüli rezidenciája. Dr. Sándor Mária és dr. Gerő Győző szívós és kitartó munkájára volt szükség ahhoz, hogy ezek a régészeti eredmények megszülessenek. Sajnálják, hogy a millecentenáriumra nem sikerült az eredményeket a helyszínen bemutatni. Remélik, hogy 2000-re az egykori egyetem fölé védőépületet lehet építeni, és azt múzeumnak berendezni. Az idei nyári munkálatok már ennek előkészítéséhez tartoznak. U. G.
