Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-07 / 6. szám

1996. január 7., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 3 Kifogyunk a kultúrából is A Léthatáron Alapítvány legfrissebb létminimum-számításai A Léthatáron Alapítvány szak­értőinek legfrissebb számításai alapján Magyarországon egy négytagú család esetében az egy személyre vetített létmi­nimum 1996 elején 18 ezer fo­rint. Az elmúlt évi 19-20 ezer forint körüli mutató, és a janu­ári áremelések ismeretében az új számítás némi ellentmon­dást jelez, amelyről Mezei Györgyöt, a Léthatáron Ala­pítvány vezetőjét kérdeztük.- A központi áremelések - amelyek folytán a közlekedési, távközlési tarifák emelkedtek illetve a fogyasztási cikkek drágulása folytán egy négy­tagú hazai családra nézve sze­mélyenként 700 forinttal emelkedett a létminimum ér­téke Magyarországon. A mégis bekövetkezett csökkenés egy­értelmű oka a fogyasztók ma­gatartásának megváltozása. A csökkenő reáljövedelmek ha­tására az emberek annyira ke­veset költenek például kultú­rára, hogy ez a kategória kiesik az általunk figyelt fogyasztói kosárból. Az emberek nem vesznek könyvet, nem járnak színházba, moziba, rendezvé­nyekre. A szegénységnek két erősödő kultúrformája figyel­hető meg: a televízió és a vi­deó. Egyre kevesebbet fordí­tunk ruházkodásra, az elszegé­nyedő réteg visszafogja élel­mezésre szánt kiadásait is. A fogyasztói kosár új elemei a fogorvosi ellátás díja, a felső- oktatási és a szakmunkás gya­korlati képzés tandíja. A két oldal eredője, és a megfigyel­hető csökkenő fogyasztás eredményezte a létminimum csökkenését. A gazdasági szakemberek idén 25%-os inflációt, 11-12 %-os reálkereset-csökkenést prognosztizálnak. Ennek isme­retében Mezei György már az 1997-es kilátások előrejelzé­sére is vállalkozott.- Számításaink szerint egy négytagú család esetében a mai 18 ezer egy év múlva mintegy 21 ezer forintra fog növekedni. Azonban ahogy idén is, az összeget mindkét irányba befolyásolhatják a fo­gyasztói szokások következté­ben a kosárból kikerülő kate­góriák, illetve a terheket nö­velő intézkedések. Kaszás E. 1996--------1 19 97 1 fő 18 000 Ft 21 000 Ft 4 fő 72 000 Ft 84000 Ft A fogyasztói kosárból kieső kategóriák: ■kulturális fogyasztás ■ csökkenő ruházkodási kiadások • csökkenő élelmezési kiadások A fogyasztói kosár új elemei: ■fogorvosi díj •felsőoktatási tandíj • szakmunkástanulók gyakorlati képzésének dija Megvannak a hiányzó Csontváry-kéziratok (Folytatás az 1. oldalról) A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium az el­múlt év őszén szakértői bi­zottságot nevezett ki az ügy kivizsgálására, illetve annak kiderítésére, elvesztek-e vagy megvannak a doku­mentumok. A bizottság fel­kérésére a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai átvizs­gálták a Galéria adattárát, s megállapították, hogy Ger- lóczy Gedeonnátői, annak lakása beázása miatt 1980- ban „ideiglenes megőr­zésre” vette át az adattár ve­zetője az anyagot, elhe­gyezve azt a feldolgozásra váró dokumentumok cso­portjában. Ezeket a kézira­tokat a leltárkönyv segítsé­gével azonosították, s most már mint a múzeum törzs­anyagát leltárba vették. Ez­zel az anyaggal, és a Janus Pannonius Múzeum megőr­zéséből visszakerülő, min­dig is meglévő iratokkal együtt a vizsgálat egyér­telmű megállapítása szerint a Gerlóczy Gedeon által bir­tokolt és feldolgozott kéz­irathagyaték, melyet a ma­gyar állam megvett, hiányta­lanul megvan, és a további tudományos feldolgozás rendelkezésére áll. Romváry Ferenc lapunkat tájékoztatta arról, hogy mindig is tudta, hogy a kéz­iratok megvannak. Úgy gondolta azonban, hogy ad­dig, amíg a minisztérium munkatársai nem találják meg és nem publikálják ezt a tényt, nem avatkozik az ügybe, bár a december ele­jén megjelent Csontváry könyvben megemlítette az iratok meglétének tényét. Romváry elmondta, hogy az egész ügy nem pattant volna ki, ha Perneczky Géza cikke megírása előtt kikéri a vé­leményét. Cs. L. Mérsékelték a készültséget A Tisza-völgyben, illetve a Kö­rösöknél valamennyi főbb sza­kaszon már csak elsőfokú ár- vízvédelmi készültséget tarta­nak fenn. Csupán a Sebes-Kö­rös alsó szakaszán érvényes még a másodfokú készültség, illetve harmadfokú, fokozott fi­gyelőszolgálat ügyel a mály- vádi és a mérgesi árvízvédelmi szükségtározó megbontott töl­tésrészeinek helyreállításánál. A Tiszán levonuló árhullám pénteken Tiszafürednél tető­zött. Lassú áradásra lehet szá­mítani a Tisza alsó szakaszán - amennyiben esős, melegebb időjárás következik, ez újabb jelentős vízmennyiséget és 'ára­dást okozhat. (MTI) A Daewo cégé az aprónk Lehet, hogy Ugandában lesz belőle váltópénz? A rézötvözetű pénzeket Koreában, míg az alumíniumot itthon dolgozzák fel fotó: laufer (Folyt, az 1. oldalról) A forgalomból kivont pénzérmék mennyisé­gét illetően Pataki Ti­bor, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője szerint még valós ada­tot nem tudunk: a pon­tos kassza január vé­gére készül el. Egyva­lami mindenesetre biz­tos: több vagonnyi a régi aprópénz. Az is köztudott, hogy az új érmék előál­lításának költségeit av­val is szerették volna csökkenteni, hogy a ré­git eladják. A döntés erről 1992-ben született meg. Több tucat cég pályázott a magyar vál­tópénzre, s végül egy külhoni és egy hazai vállalko­zás nyert. A dél-koreai Daewo, mint a legjobb külföldi ajánlat­tevő, megkapta a rézötvözetű 2 és 10 forintosokat, valamint a nikkel-réz 5 és 20 forintosokat. A forgalomból kivont magyar pénzekért nem fizetnek többet, mint amennyit világpiaci áron egyébként fizetni kéne. A ma­gyar ezüst, azaz alumínium-fo­rintosokat magyar pályázó nyerte el, de miután a szerző­dést még nem írták alá, nevüket fedje homály. (A fáma szerint egy, a bauxit-kohászatban ér­dekelt kft.-ről van szó.) Érde­kességként: a legtöbb vételi ajánlatot a Nemzeti Bank a nikkelben gazdag 5 és 20 forin-, tosokra kapta. A vételnél a Daewo egyéb­ként bizonyos helyzeti előny­ben is volt, hiszen az új érmé­inkhez is ők szállítják a lapkát. így a főleg az autóiról és egyéb mű­szaki cikkeiről itthon is ismert kis tigris, nap mint nap láthatatlanul is kíséri lépteinket. De nem csak a miénket: a pénzérmékkel több or­szágban érdekeltek. (Ez sem lehet rossz üzlet.) így nagy a valószí­nűsége annak, hogy senki sem tudná ponto­san megmondani, vajon miben - milyen formá­ban és ötvözetben - fognak újra előbuk­kanni a Kádár-korszak aprópénzei. Az is meg­lehet, hogy mondjuk Ugandában lesz belő­lük váltó, de az is, hogy a még előkészületben lévő új Daewo személygépkocsikban láthatjuk őket viszont. S ha már a pénznél tartot­tunk, az új papír-bankjegyünk­ről is ejtsünk néhány szót. A készülő, és Szent István kirá­lyunk portréjával ékített új 10 000 azaz tízezer forintosunk Pataki Tibor szerint 1997 első felében kerül a forgalomba. Kozma Ferenc Új iskolát alapítanak Bolyban A bólyi önkormányzat a mai időkben meglehetősen bátor elha­tározásra szánta magát: a Kol- ping Családdal közösen iskolát alapítanak. Ez a jövendő oktatási centrum elsősorban a kézműves szakmák szorító képzőhely hiá­nyát hivatott enyhíteni. 1996. szeptemberétől a Szakmunkás- képző Iskola 3 éves képzésben vállalja kőműves, asztalos, ker­tész szakmákban a képzést a bó­lyi Kolping-tanműhellyel együtt. Az első évben szakmánként 15 fő a tanulólétszám. Gerj ennél jár csak a komp A szekszárdi Útinform köz­lése szerint Fadd-Dombori és Fájsz között továbbra is szünete) a kompközlekedés, még a hét elején karbantar­tás miatt leálltak a személy­es járműszállítással. Jelen pillanatban csak Gerjennél lehet átkelni a Dunán komppal. Riporter kerestetik Az Egészséges Városért Alapítvány „Riporter ke­restetik” címmel versenyt hirdet általános iskolások részére. A jelentkezők környezet-, egészség-, biz­tonságvédelem és sport témájú riportötlettel in­dulhatnak, az interjú ala­nyát a versenyzőnek ma­gával kell hoznia a meg­mérettetésre. A verseny előreláthatóan februárban kezdődik, jelentkezni ja­nuár 25-ig a Pécs Városi Könyvtárban Keszi Eri­kánál lehet. A legjobb ri­portok a rádió Pécsi Stú­diójának műsorában is el­hangzanak. Ablak a világra Az UNICEF Magyar Nem­zeti Bizottsága elindította az „Ablak a világra” című programjának második szakaszát A napokban 150 kistelepülési iskola kapta meg azokat a köteteket, amelyeket a Bizottság ren­delkezésére álló 7 millió fo­rintnyi adományból sikerült beszerezni. A kistelepülési iskolák könyvtárainak tá­mogatásának szentelt akció fo célja, hogy a hátrányos helyzetű falvakban élő kis­diákok számára is elérhe­tővé váljanak az otthonuk­ból hiányzó könyvek, és egyenlőbb esélyekkel indul­hassanak a továbbtanulás­nál. Egy-egy könyvtár 50 ezer forint értékű könyvet kapott. Mivel a pályázatra 600 iskola jelentkezett Ja- nikovszky Éva írónő támo­gatásával tovább folyik az adománygyűtő akció. Százhúsz éves a Könyvszemle 120 éve, 1876-ban alapítot­ták a Magyar Tudományos Akadémia ás a hazai könyv­tárügy ma is élő folyóiratát, a Magyar Könyvszemlét. A mindenek előtt könyv- és könyvtártörténeti, sajtótör­téneti témákkal foglalkozó szakfolyóirat kiadója az MTA Irodalomtudományi Intézete. Lebuktak a villafosztogatók A legjobb védelem: a jótékony havazás Nemrégiben egy háromtagú betörőbandát fogtak el a fo- nyódi rendőrkapitányság nyomozói, kik közül ketten azóta is a fogdák vendégszere­tetét élvezik. Mint azt Kiss Csaba őrnagy, a Fonyódi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője említi, a helybéli lakosok Be- rénytől Siófokig fosztogatták a nyaralókat. Közel félezer hol­mit foglaltak le tőlük, a fűnyí­rótól a gázpalackig, a tévétől locsolótömlőig még sok min­dent. A tettenérés éppen a holmik értékesítése során tör­tént. így aztán a banda közel két és fél hónapos villogása óta csönd van: megcsappantak a villabetörések a déli part mentén, s a szakmai értékelés szerint sorozatjellegű betöré­sek sincsenek. Persze a magára hagyott Ba- laton-parti nyaralók továbbra is csalogatok a betörők szá­mára, s olykor nem elég a rács és a lakat. Kiss őrnagy szerint mindenesetre nem árt, ha a tu­lajdonos valaki helybélivel időről-időre ellenőrizteti a nyaralóját, vagy havonta egy­szer megtekinti azt. Egyébként a legjobb véde­lem - ki gondolná ...? - a hó­esés. A fehér lepel a megőrzi a lábnyomokat, s a betörők jól tudván ezt, azonnal pihenőre térnek - a mielőbbi olvadás reményében. K. F. Talán a vastag hótakaró távol tartja a betörőket a magá- ngos hétvégi házaktól fotó: laufer László Megeri máshol tankolni Jó üzlet az üzemanyag, s hogy mikor hol éri meg vásárolni, azt különösebben nem kell tip­pelni, csak azt kell figyelni, merre vezetnek az úgynevezett olajutak. A szerb határ mentén az embargó alatt szépen meg- tollasodott az a „vállalkozó”, aki 20 éves Mercedesével dö­cögött át a határon, s túladva a mintégy 100 liter benzinen, visszacsurgott Magyarországra. Ha napjában négyszer, ötször megtette az utat, már igen szép haszonra tett szert. Most viszont fordulni látszik a kocka. Kiderült, környeze­tünkben az egyedüli Ausztria kivételével mindenütt olcsóbb a hazainál az üzemanyag. Szer­biát ugyan még nem fedezték fel a benzinturisták, a röszkei vámosok viszont már látják je­leit a pálfordulásnak. Egyre több magyar autós jár át na­ponta többször „látogatóba”. A hírek szerint Szerbiában az em­bargó feloldásának hatására ki­nyitottak a benzinkutak, forint­ban átszámolva a gázolaj 70, a 98-as benzin 90 forintba kerül. A szlovén-magyar határon már megszokták a vámosok, hogy a határ közelében lévő te­lepülések lakói át-átruccannak egy-egy tankolásra. Mert ott évek óta alacsonyabb az üzem­anyag ára, mint nálunk. A helyi lakosokon kívül nagyobb moz­gást eddig nem észleltek, ugyanis a 90-100 forint körüli benzinár, a 85 forintos gázolaj a távolabbra lakókat visszatartja az utazástól. Horvátországba szintén érdemes átjárni, ugyanis a 98-as 96 forint, a 95- ös ólmozatlan 92 forint, a gáz­olaj ára pedig 82 forint. B. G. V ( ( I

Next

/
Oldalképek
Tartalom