Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-06 / 5. szám

1996. január 6., szombat VÁROSAINK PUnántúli Napló 7 Gépjármű-adó változások és határidők Az Országgyűlés november végén a helyi adók­ról és a gépjárműadóról szóló törvényt egyaránt módosította. Úgy rendelkezett, hogy a belföldön nyilvántartott gépjárművek adójának mértékét a települési önkormányzat képviselőtestülete (köz­gyűlése) állapítja meg. A mérték tekintetében azonban a törvény alsó és felső határt is megsza­bott. Az adóbevétel megoszlása viszont nem vál­tozott: fele-fele arányban részesedik belőle az Útalap, valamint az adóztatást végző - és annak össze költségét viselő - önkormányzat. Pécs Közgyűlése a gépjárműadó mértékét a törvényben meghatározott alsó küszöbbel azono­san a lehetséges legalacsonyabb szinten állapí­totta meg: az évi adótétel a gépjármű tömegének minden megkezdett 100 kg-ja után 400 Ft; mo­torkerékpár, lakópótkocsi, lakásautó és a sátras utánfutó adója évi 2000 Ft január 1-től. A törvény megváltoztatta a tehergépjárművek adójának alapját: kiszámításához a jármű önsú­lyát növelni kell a terhelhetőség, (raksúly) 50%- ával és e kettő együttes súlya képezi az adó alap­ját. Emiatt 1996. január 31-ig minden belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott te­hergépjárműről, illetve ilyen minőségben vizs­gáztatott személygépjárműről adóbevallást kell adni a január 1-i állapot szerint. A bevallás meg­tételéhez szükséges nyomtatványokat a Polgár- mesteri Hivatal Adóirodája január 20-ig eljuttatja a járművek tulajdonosainak. Ezt követően az adóhatóság az általa nyilvántartott és adófize­tésre kötelezetteket határozattal fogja értesíteni a fizetendő adóról, amelyhez mellékelten megküldi az új rendszerű befizetési űrlapokat is. Fontos tudnivaló, hogy az adóhatóság egész évben azt a tulajdonost (üzemben tartót) tekinti adóalanynak, aki a január 1-i helyzet szerint a forgalmi engedélyben feltüntetve van. Az jármű évközbeni elidegenítése esetén az eladó tartozik megfizetni az év végéig esedékes adót. D. I. Szemlélődő séta utcáról utcára Újesztendőbe átdpelt jelenségek FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Vizeslepedő a köpenyre Közelebb az ing, mint a köpeny - írta Plautus, a Hetvenkedő katona szerzője egy másik, s kevésbé ismert komédiájában az önérdek és a közérdek értékrendjének cinikus meghatározásaként. Persze a közér­dek az egymás rovására vagy egymást támogatva érvényesülő önér­dek-tömegek, rétegérdekek súlyozott átlagaként is felfogható. így nem is ütköztem meg azon, hogy a decemberi Kamarai Köz­löny az iparűzési adó mértékének emelése ellen szólt a vállalkozói ré­tegen belüli szűk sáv érdekében. A Kamara véleménye szerint az adó­tételek növelésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha valamennyi potenciális adóalany felderítése megtörtént - eszményi állapot és felté­tel! - és megkísérelték az adók behajtását is., A kamara rendelkezé­sére álló információk alapján az önkormányzat által számításba vett többletbevételek a felsorolt elvek betartása mellett is biztosíthatók”. A téma ugyan lefutott - legalább is egy esztendőre -, a Közlönyben (is) sejtetett információk azonban mégiscsak birizgálják az ember fan­táziáját. Ám csak addig, amíg át nem tér ugyanezen lapszám 3. olda­lára, ahol a következő címszerkezetet olvashatja: „Évi 40 milliárdot vesztettünk”; „Kitűnőlobbizással kerültek elénk”; „Kaposvár lesz a békefenntartók bázisa”. Továbbá közeimben: „Nem kellett volna emelni az iparűzési adót". Már mint akkor, ha Pécsre települt volna bázis. (Azóta az irigyelt Kaposváron is megemelték a vállalkozókat terhelő adótételeket!) Az írás egyébként arra utal, hogy Pécs politikai vezetői és országgyűlési képviselői ügyetlenek voltak, nem, vagy rosszul lobbiztak. Bezzeg Kaposvár és Somogy megye! A cikk summázott következtetéseivel nagyjából egyetértek, hiszen az elmúlt öt év során magam is többször felvetettem ehhez hasonló­kat: „elég volt a céltalanságból, a politikai huzavonákból” stb. Az álta­lánosítás határán is túlra teijedve bizalmatlanságra késztet azonban az következtetéshez vezető mórickás érvendszer, illetve a tényekkel, fel- tételezésekkel, adatokkal való sajátos bánásmód. Például kétlem: Ka­posvár vezetőinek módjukban állt úgy ügyeskedni, hogy a döntés­hozó amerikai tábornokokat a második hivatalos vizitnél már tovább sem engedték Pécsre. (Rájuk zárták a városházát?) Ám ennél jobban zavarnak a cikkben közölt összegek. Az élelmiszerellátmány - mini­mumként megszerezhetőnek kalkulált harmadából napi 600 ezer dol­lár értékben részesedtek volna pécsi cégek s ez 100 millió forint - a cikk szerint, amely nem bíbelődik a valutaárfolyammal. További agyvonalú számítás, hogy ez több mint 35 milliárd forintot jelentett volna egy évben. Mármint az élelmiszerellátmány egyharmada. De akkor mit kezdjük az egy hasábbal előbbi adattal, amelyhez a Kamara üzletfeltáró tevékenység során jutott: „egyértelművé vált, hogy évi 40 milliárd forint körüli az az összeg, amelyért a csapatok ellátását, a szükséges táborok és infrastruktúra kialakítását kívánják biztosítani”. Számomra viszont ezek után minden inkább egyértelmű, csak ezek az adatok nem. Az különösképpen szembeszökő: a vizeslepedő tere- getés buzgalmában a cikk a hely kiválasztásában döntően szereplő tényként meg sem említi, hogy a világ összes hadserege közül az USA-é az, amely leginkább hagyatkozik a légiszállításra, az egész Dél-Dunántúlon pedig ehhez egyetlen reptér kínálkozott: a taszári. Amely külön előnyként ráadásul katonai. Mindössze egy a „baja”, de az gyógyíthatatlan számunkra: Somogy fővárosának közelében van. Ettől függeüenül nem lehet már észre nem venni, hogy a „Dél-Du- nántúl fejlődése” című tragikomédiának előadásai során legalább ötö­dik éve többnyire Kaposvár az ing és a korábban okkal hetvenkedő Pécs a köpeny. De kire húzzuk a vizeslepedőt? Dunai Imre Megszűnt a mezőőri szolgálat Pécsi körkép Új piaci és vásári helypénz-tarifa A témáról szóló kormányrende­lethez igazodva és annak felha­talmazása alapján Pécs Köz­gyűlése a vásárok és piacok fenntartói jogát ráruházta a Piac- és Vásárigazgatóságra azzal, hogy a helypénz-tarifa megállapítása a közgyűlés ha­táskörébe tartozik. Tavalyi utolsó ülésén a közgyűlés ren­deleti formában meghatározta a vásárok és piacok tartásának szabályait és ezzel együtt az új helypénz-tarifa táblázatot. Á január 1-től hatályos tarifaeme­lés átlagos mértéke Vásárcsar­nokban 29,22%, a piacokon 32,22%, a vásártéren 29,71 % Garázsépítés a „Rózsadombon” Részletes rendezési tervet fo­gadott el a közgyűlés arról, hogy miként lehet a „Rózsa­dombon” jelentkező lakossági garázsigényt kielégíteni a zömmel tömbtelkes beépítésű panelházas területen. A felmé­rés szerint a szabványhoz ké­pest mintegy 40%-os a hiány a gépkocsi elhelyezés lehetősége­iben. A PÉCSITERV városren­dezési tanulmánya 522 garázs és 50-67 parkoló létesítését te­szi lehetővé a „Rózsadombon”. Pártot cserél az iroda A közgyűlés a Béri B.Á. utca 8. szám alatti 35 m2-es helyiséget iroda céljára a Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezetének utalta ki 1998^ december 31-ig a bérleti díj mellőzésével. A ki­utalás indoka: a Köztársaság Pártnak vannak választott kép­viselői Pécs Közgyűlésében, s ez a feltétele az ilyen jellegű he­lyiség-bérleteknek. Az irodahe­lyiség korábbi bérlője szintén egy párt volt, de nincs képvise­lője a közgyűlésben. Az óév utolsó napjai a nagy fo­gadkozásoké, hogy az újesz­tendőben aztán isten bizony minden másként lesz. És min­den marad a régiben. Most, 1996. első hétvégéjén néhány gyakran emlegetett jelenségre hívjuk fel ismét a figyelmet. Olyanokra, amelyeket - akar­juk, nem akarjuk - átcipelünk az új esztendőbe, ahogy már a korábbiakban is. Sok-sok éven át cipeltük a Citrom utcai „legmélyebb mélypontot”, most is tesszük még egy kis időre. De már szinte elérhető közelségben van, hogy ott végre rendeződ­jenek a dolgok. Nem így má­sutt! Ominózus magasházunk, amit oly szívesen neveznénk végre Erzsébet-háznak, idén is szomorú felkiáltójelként maga­sodik a város fölé, és nem tud­juk, még meddig. Tűnődnek a pécsiek: miért is jó - amikor már rendeződni látszanak a dolgok - újra meg újra nekiron­tani a terveknek, s odébb meg odébb löködni a megvalósulá­sukat? Talán egészen addig, míg az AST meggondolja ma­gát és egyéb itteni terveivel együtt kivonul a városból, hogy aztán kezdődjék minden elöl­ről? A városban már beszélik: vajon a nagy környezetvédő buzgalom mögött nem búvik-e meg másféle szándék? Higgyük azt, hogy nem. Ám akkor is ... Ugyancsak cipelgetjük egyik évből a másikba a város egyik jelentős pontját uraló állapoto­kat. A Hunyadi útnak az északi érintő út fölötti észak keleti sarkáról van szó, amit évek óta ural a már évszázados romhal­mazra emlékeztető „műpince”. Azt hisszük, átörökíthetjük ide a Citrom utcából a „legmélyebb mélypont” nem éppen kitüntető címet, de azért bizakodva: hátha történik itt is valami. Ha más nem, hát összedől. A Hunyadi út menti műpince Az évek óta cipelt dolgok közé sorolhatjuk egy ugyan­csak roppant fontos hely állapo­tát. Van egy új Centrum Áru­ház, egy Kereskedők Háza, egy lassan már élemedett korú OTP-igazgatósági épület, és előttük a Rákóczi út, köztük pedig egy hosszan elnyúló, jobb sorsra érdemes terület. Az említett épületek közti területek végső rendezése igazán nem nagy ügy, mégis késlekedik. No jó, tavaly végre normális kerítés került a Centrum mel­letti „szakadék” köré, de attól még maradt ott az a micsoda, mintha senki nem tudná, mit is lehetne kezdeni vele. Aztán a hosszú terület, aminek a Cent­rum mögötti része talán a város egyik legszebb udvara lehetne, s gyönyörű parkká lehetne az a területrész, ami a Kereskedők Háza mögött van. Ugyancsak cipelt, bár az em­lítettektől merőben más jellegű dolog „a szobor” a Mecsek ol­dalában. Szokatlan a név és eszmei rendeltetés nélküli mű­alkotás, de ez, ami immáron a 21. évébe lépett, ilyen. Annak idején a felszabadulás 30. év­fordulójára állították fel Mak- risz Agamemnon Nikéjét, amely 15 évet élt meg felszabadulási emlékműként, azóta pedig néma csend övezi. Mert azt, amit Niké képviselt, a '45-ös eseményt követő évtizedek mi­att nem szívesen tekintjük fel- szabadulásnak. Pedig tényleg az volt: emlékszünk még a há­ború minket is érintő borzalma­ira, vagy a nyilas terrorra. És Niké ott áll a hegyoldal leg­szebb pontján, környezete pe­dig romlik, pusztul, mert a szo­borról még mindig nem sikerült eldönteni, mi is legyen az új rendeltetése. Megírtuk már: miért ne le­hetne ez a második világháború áldozatainak a pécsi emlék­műve, ahol emléktáblákra fel lehetne vésni az elpusztultak neveit. Miért is ne le­hetne? Hársfai István Az elmúlt években mindössze öt fő látta el Pécsett a mezőőri szolgálatot. Munkaterületük ki­zárólag a zártkerti részekre ter­jedt ki, de Hirdtől Kővágósző­lősig. Az ellátandó terület 900 hektár volt: a mezőőri létszám­hoz képest aránytalanul nagy. Egy mezőőr egy hét alatt tudta bejárni a területét. Jogkörük nem volt. Intézke­désük, tevékenységük az őrzés folyamán észlelt szabálytalan­ságok csekély számú bejelenté­sében merült ki. Ebből sem volt túl sok: éves átlagban 30-40. A közgyűlés a feladat ellátá­sának objektíve csekély haté­konyságára tekintettel - to­vábbá mert a mezőgazdasági őrszolgálatról szóló jogszabá­lyok nem úják elő kötelező erővel a fenntartását - 1996. ja­nuár 1-től megszüntette a me­zőőri szolgálatot Pécs közigaz­gatási területén. A költségkere­tet és az állományt a közterület­felügyelethez rendelte átcso­portosítani, annak a szolgálat­nak a megerősítésére. A javaslat, illetve a döntés nem talált egyhangú támoga­tásra a közgyűlésben: kisgazda frakcióvezető, illetve a keleti városrészek MSZP-s képviselői ellene szóltak. A zártkertek va­gyonvédelmének megoldatlan­ság miatt inkább a mezőőri szolgálat megerősítését tartot­ták kívánatosnak. D. I. Egységes kerékpárút hálózat Első szakasz: Északmegyer dűlő-Verseny utca A Pro Űrbe Kft. közel egy esz­tendeje készítette el a város közlekedés-fejlesztésére vonat­kozó tanulmánytervét, amely­ben egységes kerékpárút háló­zat kialakítását javasolta. Ez a hálózat a már meglévő közle­kedési útvonalakon táblák kihe­lyezésével, illetve új kerékpáru­tak építésével jöhet létre. A tanulmánytervben sze­replő nyomvonal építendő új kerékpárútként szerepelteti a kertvárosi Északmegyer dűlő és a Verseny utca közötti szakaszt. A hálózat kialakítása első üte­meként a Pécsi Túrakerékpáros Klub javaslatára ezt a szakaszt fogadta el megvalósítandó be­ruházásnak a Város- és Kör­nyezetfejlesztési Bizottság. A tervező az Északmegyer dűlő és a Verseny utca közötti kerékpárút létesítésének teljes költségét - ÁFA nélkül - 15 millió forintra becsülte. A kerékpárút hálózat bőví­tése évek óta országos prog­ram: ilyen beruházások megva­lósításához 1996-ra is lehet központi céltámogatásért pá­lyázni. Az igény benyújtásának feltétele az önkormányzati ön­rész garantált vállalása. A ko­rábbi évek gyakorlata alapján a céltámogatás és az önrész fele­fele arányban oszlik meg. A szakbizottság javaslatára a közgyűlés a kerékpárút építé­séhez 7,5 millió Ft+ ÁFA ösz- szeget juttatott az önkormány­zat 1996-os költségvetésének terhére, hogy céltámogatásért pályázni lehessen. D. I. Városvédő őrjárat. Bizonyára sokan elviszik vendégeiket a Mecsek-oldalra, hogy onnan gyönyörködjenek a város panorámájában. Ám, ha közelebb megyünk és például a Gyermekkórház környékéről pillantunk szét, akkor már korántsem dicsekvésre méltó a lát­vány. Romos házak, csúf tűzfalak, külvárosi jellkegű épületek váltakoznak rendbehozott építményekkel és magas panelházakkal. Azt véljük, ez a kép jellemzőbb Pécsre - még ha időközben hó is esett s jobb ha nem ködösítünk magunknak, s nem hisszük azt, hogy a jó­tékony messzeség mindent eltakar, farkas Mária, vajgert györgy, várhidy györgy, dr. vargha dezsó Pécs levegője Az ANTSZ Baranya Megyei Inté­zetének adatai szerint a január 4- én mért 24 órás áüagértékek alap­ján Pécs légszennyezettségét a kö­vetkező mutatók jellemezték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndioxid 30%, nit- rogéndioxid 34,6%, szénmonoxid 24%, szálló por 67,4%, ózon 16,8%. A város levegőminősége valamennyi légszennyező anyag vonatkozásában kielégítő volt. Á mért maximum értékek egyszer sem érték el a határértékeket. A gáznemű légszennyezők kb. 1/3- át, a szálló por értékei pedig a kb. 2/3-át tették ki a határértétékek- nek. A legmagasabb kéndioxid ér­téket a Légszeszgyár utcánál, a legmagasabb nitrogéndioxid, szénmonoxid és szálló por kon­centrációt a Kodály Zoltán úton mérték. (A levegő-szennyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja.) * )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom