Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-29 / 28. szám

1996. január 29., hétfő A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Láthatatlan kutyakerítés Hogy kedvencünk ne legyen veszélyes másokra Több reagálást is kaptunk arra a közelmúltban megjelent cikkünkre, amelyben arról ír­tunk, hogy egy gyanútlanul közlekedő járókelőt kauká­zusi farkasölő és rotweiler támadott meg a nyílt utcán. A legtöbben a kutyatartók felelősségét hangsúlyozták, mely kapcsán figyelemre méltó javaslattal is szolgált Ilk Ferenc pécsi kutyatulajdo­nos. Meghívott Avar utcai há­zához, ahol működés közben mutatta be láthatatlan (elekt­romos) kutyakerítését. Mint mondotta, az amerikai rendszer, a Freedom Fence te­lepítése házilagosan is elvé­gezhető, ám viszonylag ma­gas ára miatt még nem igazán terjedt el hazánkban. Termé­szetesen bevezetése nem csak azoknak ajánlható, akik óvni kívánják harapós házőrzőjük­től a járókelőket, a gyermeke­ket, hanem azoknak is, akik éppen kedvenc állatukat kí­vánják megvédeni az elkóbor­lástól, s a külvilágban rá le­selkedő veszélyektől. Mert ugye a kutya láncra verése, szűk karámba zárása a nagy mozgásigényű négylábú szá­mára nem a legjobb megol­dás. Mint Ilk Ferenc megje­gyezte, „nehezen képzelhető el boldog kutya a lánc végén”. A berendezés telepítése után rövid szoktatással meg­ismertethetjük kutyánkkal a számára engedélyezett szabad területet, melyet földbe sül­lyesztett vezeték jelöl ki, s amely rádióantennaként csat­lakozik egy adókészülékhez. A kutya nyakörvén elhe­lyezett rádiófrekvenciás ve­vőegység a földalatti antenna közelében figyelmeztető hangjelzést ad, melyre a beta­nított kutya már tudja is, hogy irányt kell változtatnia. Ha ugyanis tovább folytatná út­ját, akkor olyan impulzust kap a nyakörvön keresztül, amely emlékezteti a tanultakra és jobb belátásra bírja. Balog N. Autópálya-építés közpénzből Az M3-as autópálya jelenlegi szakaszának felújítása, illetve az új szakasz megépülése csak bérleti díj szedése mellett valósulhat meg - mondta Répássy Attila, az Autópálya Igazgatóság vezetője az MTI-nek. Hangsúlyozta: az Útalap bevételeiből szűkösen futja a hazai úthálózat karbantartására is, a költségvetés sem fordíthat elég pénzt az infrastrukturális fejlesztésekre. Répássy elmondta: igaz, hogy az ország lakossága egykor már hozzájárult a meglévő szakasz építési költségeihez például a ben­zin árában. Az Útalap 1996-ra tervezett mintegy 53 milliárd forint bevételéből mindössze 8 milliárd forint jut a hazai infrastrukturális beruházásokra. Az új szakasz 130 kilométer hosszú, teljes megépí­tése pedig mintegy 70-80 milliárd forintba kerül. Díjat viszont csak a másik szakaszok felújítást követően - 1997 közepétől - szednének, a személygépkocsik után 6 Ft/kilométer. A vidéki pedagógusok sincsenek túlfizetve fotó: Tóth László A pedagógusok vesztésre állnak (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a pénzt azok kapják meg, akiknek közalkalmazotti jogvi­szonyát nem attól az időponttól ismerték eddig el, amióta kel­lett volna. A Munkaügyi Mi­nisztérium elképzelései szerint, a pályakezdők és a nyugdíj előtt állók nagyobb béremelés­ben részesülnének, így a 15%- os béremelés nem egyenlő mér­tékben jelentkezne mindenki­nél. Nem kapna egyáltalán bér­emelést az a 48 000 pedagógus, aki jelenleg a bértáblázatban a legmagasabb kategóriában, az F-ben helyezkedik el. A terve­zett új illetménytábla szerint ugyanis az ő fizetésüknek elvi­leg csökkennie kellene. A Pe­dagógus Szakszervezet ezért nem támogatja a Munkaügyi Minisztérium elképzeléseit. Mint ismeretes, a pedagógu­sok eredetileg 25%-os béreme­lésre tartottak igényt, hiszen a közalkalmazotti bértábla beve­zetése óta mintegy 50%-al csökkent keresetük reálértéke. Követeléseiknek budapesti tün­tetéssel, majd egynapos figyel­meztető sztrájkkal adtak han­got. Ennek hatására a kormány 19,5%-os béremelésre ígért ga­ranciát, de azt pedagógus-el­bocsátásokhoz kötötte. A Pedagógus Szakszervezet döntése így sokakat meglepett. Főként azokat, akik újabb sztrájkra készültek januárban, az iskolai félév végén. Ekkor nem osztottak volna bizonyít­ványokat, és így az egyetemi felvételiket nem lehetett volna megtartani. Eközben nyilvá­nosságot látott, hogy a közokta­tási törvény tervezett módosí­tása szerint szeptembertől a ta­nulócsoportok létszámának alsó határát megemelik, korlá­tozzák a csoportbontásokat és a tanórán kívüli tevékenységek idejét. Ez törvényszerűen töme­ges pedagógus-elbocsátásokat eredményez. E nélkül is több önkormányzat már elkezdte is­koláit bezárni. Többek között Pécsett is már születtek erről elképzelések. A végkielégítések kifizetéséhez a kormány anyagi támogatást ad. A Pedagógus Szakszervezet döntése amellett, hogy érthetet­len, rontja a pedagógusok ön­becsülését. Az egyetemisták után most ők is vereséget szen­vedtek. Valószínűleg a szak- szervezetnek önvizsgálatot kell majd tartania. Talán nem egé­szen szerencsés, hogy főtitkáruk az MSZP parlamenti képviselő- csoportjának tagja. Még akkor sem, ha harcias szavakkal áll ki kollégái érdekéiért. U. G. A turizmusról Kaposváron Nemzetközi idegenforgalmi konferenciára és kiállításra kerül sor február 2-5. között Kaposváron. A megnyitót pénteken 9 órakor a somogyi megyeházán tartják, ezt kö­vetően előadások hangzanak el a turizmus helyzetéről, fej­lesztési lehetőségeiről. Ugyancsak pénteken, de tíz órakor nyílik a Dorottya üz­letház nagytermében az az idegenforgalmi kiállítás, amelyet színvonalas kulturá­lis programok kísérnek. Tovább tisztítják a Balatont Ebben az esztendőben is folytatják a Balaton keszthe­lyi öblében a négy évvel ez­előtt megkezdett iszaptisztí­tást - döntött a Balatoni Re­gionális Tanács által megbí­zott szakértői csoport. A ta­vasztól tehát ismét dolgozik az a speciális munkahajó, amely a felső iszapréteg kotrását, leszívását végzi el: így várható, hogy - a kis-ba- latoni vízvédelmi beruházá­sokkal párhuzamosan - to­vábbjavul a tó vízminősége. Jelentéktelen várakozás a határokon Nem alakult ki jelentős vá­rakozás vasárnap reggelre az ország határain. A sze­mélyforgalomban résztve­vőknek Tompánál befelé 2 órát kell várniuk. A teher­járműveknek Hegyesha­lomnál 2, Rédicsnél 1 óra türelmi időre van szükségük az áthaladáshoz. Vízdíj-sávos keserűségünk pohara Felül (van) a víznek ár(j)a, s az az úr, nem a takarékosság, s nem a fogyasztó Beszakadt a Duna jege két kisfiú alatt Beszakadt a Duna jege Sorok­sárnál két tízéves kisfiú alatt vasárnap délután. A gyereke­ket a tűzoltóknak sikerült ki­menteni, majd a mentők a fő­városi Heim Pál kórházba szállították őket. A tűzoltóság tájékoztatása szerint a fiúk tíz percig tartózkodtak a jeges vízben. A Heim Pál kórház ügyele­tes orvosa többek között el­mondta: a gyerekeket lehűlt állapotban, perifériás kerin­gési zavarral szállították az in­tézménybe. A létfontosságú élettevékenységeik azonban zavartalannak bizonyultak a vizsgálat során. Jelenleg jól vannak, de néhány napig meg­figyelés alatt tartják őket az esetleges szövődmények elke­rülése végett. Az ivóvíz az egyik legfontosabb természeti kincs - mindinkább joggal így emlegetik, s mindin­kább így is kell fizetni érte a fo­gyasztónak. Amiből kevés van, azzal takarékoskodni kell, s vol­tak is ilyen buzdítások hajdan az ivóvízzel kapcsolatban. A buzdítás helyett ösztön­zőbb volt a sorozatos díjemelés. Spórolásra késztetett mindenkit. Általános tünet, hogy évtize­dünk elején majdnem minden városban csökkent az ivóvízfo­gyasztás a szolgáltatási díj mér­tékével összefüggésben. A szomszédos megyeszékhelye­ken az elmúlt évben ez a folya­mat lefékeződött - tavaly Ka­posváron nem volt vízdíjemelés -, kérdéses azonban, hogy ez év végére mi lesz az eredmény: ja­nuár 30-án tárgyalja Szekszárd Közgyűlése a tarifaemelést, amelyre vonatkozó szolgáltatói kérelem 25%-ról szól. Csak­hogy ez az eddigi - ÁFA nélkül- 60 Ft/ m3 víz- és csatornadíjra telepedne rá. (Megjegyzendő: elegendő saját vízbázisa van a szekszárdi szolgáltatónak.) Ka­posváron ugyanez a tarifa emel­kedik február 1-től - két év után- 90 Ft-ra. A pécsiek azonban még ezzel is inkább kiegyezné­nek, hiszen február 1-től itt 110- ről 135 Ft-ra nő a víz és csator­nadíj (a 12%-os ÁFA nélkül), s ebből 86 Ft a ivóvízdíj. (A ko­rábbi áremelések hatására csak tavaly 15%-kal csökkent a fo­gyasztás.) Nyilván többféle oka is van, de az élen áll az a tény, hogy amíg tavaly az állami tulajdonú Dunántúli Regionális Vízmű 52,40 Ft/m3 átlagáron számlá­zott a Pécsi Vízműnek, idén ja­nuár 1-től már 73,90 Ft-ért. Ta­valy 9,4 millió m3 felhasznált vízből 6,6 millió származott a mohácsi vízbázisról, az idei tervben 8,5 millió felhasználás mellett (eredetileg) 4,6 millió m3 vásárolt víz szerepel. Csakhogy a takarékosság igen faramuci módon alakul a közlekedési, hírközlési és víz­ügyi miniszter rendelete alapján, amely az eladóként szereplő ál­lami víziközmű, a vízbázis, és a vásárló vízmű konkrét megjelö­lésével mennyiségsávosan hatá­rozta meg az átadási díjat. Ezen a listán a legmagasabb induló tételt tekintve holtver­senyben a Pécsi Vízmű Rt., a Baranya Megyei Vízmű és a Miskolci Vízmű Rt. osztozik a 5.- 6.- 7. helyen 90 Ft-os köbmé­terenkénti alapárral. Ám az en­nél is magasabb négy tarifa - 130-120-120-103 Ft. - kis vo­lumenű ügyeletekre vonatkozik. Akad ugyan még néhány 103 Ft-os alapár is, de a vásárlók ezen tételek mellett máshonnan jóval olcsóbban is kapnak vizet. Technikai, technológia sajá­tosság lehet(?) - mert egyébként a nagyjából azonos vezeték- hossz nem indokolja -, hogy a pécsi 90 Ft-al szemben Kapos­vár Fonyódról 80 Ft-os alap­áron, Debrecen pedig a Tiszából 45 Ft-ért kap vizet. Ami igazán méltatlankodásra okot adó - s ami csak az üzleti érdeket szolgája, s nem a lakos­ságot és nem a takarékosságot -, az a mennyiségi sávokhoz kötött árrendszer. Nézzük Pécs esetét: 3 millió m3-ig 90 forintos áron kapja a vizet, 3,001 miihótól 4,5 millióig 45 Ft-ért, 4,5 millió köbméteren felül 22,5 Ft-ért. Vagyis a tervezett pécsi takaré­koskodás a legolcsóbb ársávban történik! (Összehasonlításul: Kaposvár 700 ezer m3 felett 40- ért, 1 miihó felett 20 Ft-ért, Deb­recen 4,5 miihó m3 felett 22,5 Ft-ért.) Számoljunk csak, ho­gyan működik ez a központi ár­rendszer? A Pécsi Vízműnek az átvételre tervezett 4,6 millió m3 víz átlagáron (kerekítve) 340 millió Ft-ba kerül. Ha 3 millió m3-re csökkenne az ossz átvétel, ennek a mennyiségnek az ösz- szege ugyanezen az átlagáron kerekítve 220 millió lenne. Csakhogy 3 millió m3-nél már 90 Ft a díj, tehát az összeg való­jában 270 millió. Ebből is látszik, a víz igen sa­játos áru nálunk és az ára való­ságos bűvészmutatvány: minél kisebb mértékű kereslet, annál drágább. Dunai Imre Elő dinoszauruszok nyomában Igaza lesz a mesének: volt sár­kány? Előfordulhat, hogy millió évekkel ezelőtt kipusztultnak vélt ősállatok élnek még a boly­gónkon? Azt mondja Ambrus Szilárd pécsi születésű, most Keszthelyen dolgozó biológus: számára egyértelmű, hogy lé­teznek dinoszauruszok. Felkuta­tásuk, lefilmezésük érdekében most szervezi háromtagú expe­dícióját. A cél Afrika, ezen belül Kongó, ott pedig egy kétma- gyarországnyi olyan mocsárvi­lág, amely eddig megközelíthe­tetlen volt. Itt él - és egy ameri­kai tudós, egyetemi professzor szerint valóban létezik - a dino­szauruszok kései leszármazottja. A bennszülöttek, mint nem túl barátságos lényt, a nevén is is­merik: mokelembe. A „sárkányt” Ambrus Szilár­dék elsősorban sárkányrepülő segítségével szeretnék lefotózni. Mindenek előtt: a nyomára buk­kanni. Amekkora talpnyomokat hagy maga után - 90 centiméter az átmérője -, ezt nehéz lesz ki­kerülni. Támaszkodhatnak a bennszülöttekre is, akik látták már a mokelembeket, s néha összekeverik magas hátukat ki­sebb dombokkal... Sőt, hallot­ták ijesztő, erős hangját is. Úgy tűnik tehát: nyomon van a magyar expedíció, amelynek indulását idén nyárra tervezték. A költségek - és részben örven­detes családi események - azonban késedelmet parancsol­tak, ami annyiban hátrányos, hogy a pénz értéke nem nő. Ámi idén még 8-10 millióba került volna, jövőre már 15 lesz. Sze­rencsére azért akadnak szponzo­rok, például az a bajai sárkány­repülő-készítő, aki két speciális gépet ajánlott fel, vagy a pécsi Ambrózia-patika, amely az egészségügyi háttérről gondos­kodik. A különös talán az, hogy a maga nemében páratlan vál­lalkozás és világszerte tudomá­nyos szenzációt eredményez­hető expedíció mögé nem áll oda. „boldog-boldogtalan”, soha nem visszatérő szponzorálási lehetőséget sejtve a hatalmas termetű őshüllők felkutatásában. Nem igazán megnyugtató ebből a szempontból az sem: ha a „ki­halásuk” óta tudtak eddig a kon­gói dinoszauruszok 70 millió évet várni, hogy majd csak rájuk bukkan valaki, lesz még annyi idejük, amíg a magyar támoga­tók észbe kapnak. Mészáros A. íÁrcrí r I oj a Icttí r _' a z Dunántúli Napló előfizetésére 1996. február l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 7 forintban 207 egy hónapra két hónapra negyedévre félévre 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft 14 414 21 621 42 1242 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb január 27-ig. Az új előfizetők között 5 db 1000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. A* 4 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom