Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-25 / 24. szám
10 Dtinántúli Napló Gazdaság 1996. január 25., csütörtök Ingyen energia az égből - Az egyre drasztikusabb energiaár-emelések mind meg- fontolandóbbá teszik fűtésünk korszerűsítését. A napkollektoros hőtermelő berendezések - igaz, megvásárlásuk nem olcsó mulatság, de csak egyszeri beruházást jelent beszererelésük - a már meglévő fűtésrendszerek ideális rásegítői lehetnek. Három négyzetméternyi napcella egy négytagú család melegvízszükségletének 70%-át kitermeli éves szinten (itt Baranyában talán még kedvezőbb arányban is). Aki e környezetbarát fűtési módról még többet szeretne megtudni, szombatig megtekintheti a Heliotech Bt. bemutatóját a „Zöld Híd” pécsi tanácsadó irodájában (Széchenyi tér 2.). fotó: tóth László A repce slágernövény lett Törvény az erdők védelmében A bírság a járulék tízszerese is lehet A Dunabank Rt. sorsa rendeződni látszik a közeljövőben. Az igazgatóság döntése értelmében a pénzintézet üzletágait eladják, majd a „maradék bank” a hitelek és a befektetések kezelésével foglalkozik tovább. Az igazgatóság január 16-án juttatta el mintegy 10-12 tőkeerős pénzintézethez azt a felkérést, amely alapján a bankok megtehetik ajánlatukat a Dunabank üzletágaira. Használt mezőgazdasági gépek vásárát rendezik meg február 8-10-e között a felső-ausztriai Welsben. Mintegy hétezer mezőgazdasági eszközt és nyolcszáz traktort kínálnak eladásra. A gépek összértéke várhatóan kétszázharminc millió schilling, átlagéletkoruk nyolc év. Rendkívül kedvező áron meg lehet venni egy-egy berendezést, így nagy érdeklődésre számítanak a környező volt szocialista országok gazdái köréből. Személybiztosítási illetéket szednek január 23-ától a határon az Ukrajnába belépő külföldiektől. Az ukrán nagykövetség ’sajtóattaséja szerint ez azonban nem hivatalos akció, ezért egyelőre azt tanácsolja az utasoknak, hogy ne fizessék meg a kétezer kuponos, azaz kétszáz forintos illetéket. Sikeres műholdas kapcsolat Sikeresen zárult a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ és a Nemzeti Távoktatási Tanács együttműködésében, a France Telecom CITCOM Távközlési Vállalat és a MA- TÁV részvételével a Koperni- kus Irthia távoktatási programjának első közép-európai technikai főpróbája. A program célja az ISDN, az INTERNET, valamint műholdas kommunikációs eszközök segítségével kísérleti oktatási program létrehozása vezető francia előadókkal több magyarországi helyszínen. A műholdas kommunikációt az EUTELSAT II távközlési műhold biztosítja. A távoktatási program témája az európai integráció, elsősorban a kis- és középvállalkozókat érintő gazdaságpolitikai kérdések. Ez elsősorban a nyugat-európai üzleti együttműködés iránt érdeklődő vállalkozóknak nyújthat hasznos információkat. A lebonyolításban egyebek mellett részt vesz a Baranya Megyei Vállalkozói Központ, valamint a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem. A hótakaró kedvezett az őszi vetéseknek, a későn földbe került magok kelése is megindult. Gondot jelent azonban, hogy az őszi mélyszántás több helyen elmaradt a hirtelen beköszöntött tél miatt. Az őszi vetésminősítés szerint a vetések állapota lényegesen gyengébb mint az előző évben volt, de elmarad az utolsó öt év átlagától is. Az országban őszi búzát egymillió 170 000 hektáron vetettek, ami 68 000 hektárral több mint a tavaly volt. Az őszi árpa vetésterülete eléri a 158 000 hektárt, ez viszont 28 000 hektárral kevesebb mint az előző évi. Rozsból 66 000 hektárt vetettek a gazdálkodók. Ez 11 000 hektárral kevesebb, a tritikálét viszont 23 000 hektárral többet vetettek, 87 000 hektáron került a földbe a mag. Az őszi káposztarepce vetésterülete megduplázódott, most 83 000 hektár. Baranyában a Megyei Földművelésügyi Hivatal adatai szerint 51 608 hektáron vetettek őszi búzát, ebből a szövetkezetek 27 773-on, a nagy rt.-k és a vállalkozások 5365-ön, míg az egyéb gazdálkodók 18 ezer 470 hektáron. Ez a terület öt százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évi. Az őszi árpa vetés- területe 11 860 hektár, ebből a szövetkezeti terület 7101, az rt.-ké, vállalkozásoké 1112, az egyéb gazdálkodóké 3647 hektár. Rozst 447 hektáron vetettek, a szövetkezetek 253, míg az egyéb gazdálkodók 194-en. Tritikálé 2019 hektáron került a földbe, a szövetkezeteknél 1609, az rt.-knél és vállalkozásoknál 223, míg az egyéb gazdálkodóknál 187 hektáron. Idén a repce vetésterülete csaknem megkétszereződött, ugyanis tavaly jól jövedelmezett ez a növény. Összesen 4575 hektáron vetették el, a szövetkezetek 3616, az rt-k és vállalkozások 899, míg az egyéb gazdálkodók 60 hektáron. A megyében őszszel 70 515 hektáron került a földbe a mag, ami csak valamivel kevesebb, mint a tervezett. A talajelőkészítés sem mindenhol fejeződött be a tavaszi vetésekhez, a 130 000 hektárból 70 000-en még hátra van. Szajkón a Béke Mezőgazda- sági Szövetkezetben az ősszel mindent el tudtak vetni. Őszi búza 1032 hektáron, őszi árpa pedig 230 hektáron került a földbe. A vetés szép, szerencsére kifagyás nincs. A szentlőrinci szövetkezetben októberre végeztek, őszi búzát 737, őszi káposztarepcét 217 hektáron vetettek. Annyit már tudnak, hogy jelentős belvízkárral kell majd számolniuk, de bíznak abban, hogy fagykáruk nem lesz. Szigetváron a Zrínyi termelőszövetkezetben ősszel a talajba került 850 hektáron az őszi búza, 65 hektáron az őszi árpa, 132 hektáron a repce. Itt is jelentős a belvízkár, egyes növények alig keltek ki. Sz. K. A kárpótlás, a földprivatizáció jelentősen átrajzolta az ország 1,7 millió hektáron elterülő erdőbirtokának szerkezetét. A megváltozott tulajdonviszonyok következtében az erdőterületek 50-55 százaléka maradt állami kézben, a többi magán-, illetve önkormányzati tulajdonba került. A magánszektorban várhatóan mintegy 300 ezren válnak erdőbirtokossá. Az érvényben lévő 1961. évi erdőtörvény azonban nyilvánvalóan sem velük, sem a magángazdálkodás tényével nem számolt. így érthető, hogy az elmúlt években egyre sürgetőbbé vált korszerű, új törvény megalkotása. A kormány a múlt év végén fogadta el az erdőkről és az erdők védelméről szóló jogszabálytervezetet, amelyről várhatóan idén tavasszal szavaz a parlament. A törvényjavaslat az erdőt - a termőföldet, a faállományt, a vadat, a természeti értékeket, az ottani élővilágot, létesítményeket - egységes egészként kezeli, s a vele való gazdálkodás fő célját az erdő védelmében, a biológiai sajátosságokat figyelembe vevő, a természeti erőforrásokkal való tartalmas sáfárkodásban jelöli meg - mondja a tervezetről Dauner Márton, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalának vezetője. A szakember szerint újdonság lesz az erdőgazdálkodói státus bevezetése, amelyre azért van szükség, mivel a tulajdonos nem minden esetben azonos a gazdálkodást folytató személlyel. A Pécs-B aranyai Kereskedelmi és Iparkamara idén is megrendezi a baranyai üzletemberek hagyományos pécsi bálját. A február másodikán, a Palatínus hotel Bartók termében 19,30- kor kezdődő rendezvényen ezúttal Somló Tamás, és a pécsi Zsűri zenekar szórakoztatja a résztvevőket. Az előkészületek során a baranyai cégek, vállalkozók közül A Baranya Megyei Kézműves Kamara Élelmiszer Osztálya január 29-én, hétfőn délután három órakor élelmiszeripari szakmai napot rendez Pécsett az Iparosházban, amelyen dr. Egy másik rendelkezés szerint a jövőben minden erdő- gazdálkodó köteles egyéves tervet készíteni, amelyet az illetékes hatóságokkal el kell fogadtatnia. Az úgynevezett erdőkezelési munkákat csak szakmai felügyelet mellett lehet végezni, így a nagyobb területeken kötelező lesz megfelelő képzettségű szakember foglalkoztatása. A racionális földhasználat szempontjából nagy jelentősége van az új erdő telepítésére vonatkozó jogi szabályozásnak. A rendelet számos feltételt sorol fel. A gazdálkodónak például megfelelő minőségű szaporít tóanyagot kell felhasználnia. Fontos része a rendelkezésnek, hogy az új telepítésekhez állami támogatást lehet majd igénybe venni. Szigorúan szabályozza a törvényjavaslat a fakitermelést és a tarvágást. Ez utóbbi esetében például az eddiginéL nagyobb területi és időbeli; korlátozásokat vezet be. uA A tervezet szerint a gazdálkodóknak a jövőben - a kivágott fa mennyisége után - adójellegű, erdőfenntartási járulékot kell fizetniük. Aki nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az nem juthat állami támogatáshoz, és engedélyt sem kaphat a fakitermelésre. Az engedély nélküli fakitermelésért, szabálytalan erdőhasználatért a bírság mértéke az erdőfenntartási járuléknak akár a tízszeresét is elérheti. Erdővédelmi bírsággal sújthatok azok is, akiket rongáláson érnek tetten. A büntetés kétezertől ötvenezer forintig terjedhet. Újvári Gizella eddig is sokan támogatták a bál tombolajátékát. Ennek bevételét, illetve a felajánlott adományokat a hagyományokhoz híven a rendezők a Baranya Megyei Gyermekkórház javára utalják. Az üzletemberek pécsi báljával és a tombolával kapcsolatos további információért a kamara ügyfélszolgálatához lehet fordulni. Regős Béla és Csák Alán, a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás munkatársai az új élelmiszer- ipari törvényekből adódó feladatokat ismertetik. Az egyéni vállalkozás megszüntetésének módja A záráshoz is bevallás kell Tennivalók sora társul az adóköteles tevékenységet folytató egyéni vállalkozások megszüntetéséhez. Először az önkormányzathoz, majd az APEH-hez kell bekopogtatni. A vállalkozói igazolványt annak az önkormányzatnak kell visszaszolgáltatni, amelyik kiállította. Az erről szóló igazolás másolatával a lakóterületük szerint illetékes elsőfokú adóhatóság várja az érintetteket. Itt 15 munkanapon belül kell bejelenteniük a megszűnés tényét, s 30 napon belül záró bevallást is be kell nyújtaniuk. Az általános forgalmi adóról szintén bevallást kell tenniük a vállalkozásukat megszüntetőknek attól függő nyomtatványon, hogy korábban a havi vagy a negyedéves bevallás lehetőségével éltek-e. Ugyanakkor külön éves bevallást nem kell készíteniük egyéni vállalkozói tevékenységükről, és személyijövede- lemadó-bevallásukat is csupán március 20-ig kötelesek benyújtani. Azt viszont ne feledjék, hogy az egészségbiztosítóval szemben is bejelentési kötelezettségük van. Üzletemberek bálja Pécsett r.K/ r Élelmiszeripari szakmai nap Jövedéki törvény alá eső termékek Tájékoztató vámkezelésükről A feketepénzek fehérre mosása A Vám- és Pénzügyőrség Baranya, Somogy és Tolna Megyei Parancsnoksága értesíti azokat a tisztelt vállalkozókat, akik jövedéki termékek exportjával és importjával foglalkoznak, hogy a 2/1996. (I. 9.) PM-IKM rendelettel módosított 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM számú rendelet alapján 1996. január 15-től a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek beléptetésre, kiléptetésre, továbbításra, valamint a határvámhivatalnál kért belföldi forgalom számára való vámkezelésre a:- szlovén határszakaszon közúti forgalomban a rédicsi- horvát határszakaszon közúti forgalomban a letenyei, vasúti forgalomban a murake- reszturi- szerb határszakaszon közúti forgalomban a tompái, vasúti forgalomban a kelebiai, vízi forgalomban a mohácsi vámhivatal illetékes. Vasúti forgalomban más határvámhivatalok is elvégezhetik az olyan jövedéki termék szállítmányok be-kiléptetését, továbbítását, amelyek feladásra külföldön 1996. január 31-én 24.00 óráig kerül sor. Baranya, Somogy és Tolna megyében a kiléptetés kivételével valamennyi más vámkezelésre a kaposvári, a mohácsi, a pécsi, a siófoki és a szekszárdi vámhivatal illetékes. További információkat az előbb említett vámhivatalok tudnak adni. Tanfolyam vállalkozóknak A Baranya Megyei Kézműves Kamara tanfolyamot szervez kezdő és leendő vállalkozók részére, február 21-22. között, Pécsett, amelyen a regisztrált kamarai tagok ingyen vehettek részt. A hallgatók megszerezhetik a vállalkozás elindításhoz szükséges ismereteket, valamint a megismerhetik az érvényben lévő jogszabályokat, társadalombiztosítási és munkavédelmi előírásokat. A kétnapos képzés során a kezdő és leendő vállalkozók előadásokat hallgathattak meg a kamara szerepéről, a vállalkozóvá válás első lépéseiről, a vállalkozások típusairól, menedzseléséről, a könyvvezetésről, a mestervizsgáztatásról, tanulóképzésről, a számítás- technika szerepéről. A rejtett gazdaságban szerzett jövedelmek egyesek számára a gyors meggazdagodást, mások számára viszont a puszta megélhetést jelentik. Ez a világon mindenütt ismert jelenség, különbség csupán az arányokban van. Visszaszorítására egyetlen módszer létezik: az életszínvonal növelése. Az MSZOSZ Akadémia soros előadásának témája a rejtett gazdaság, és annak társadalmi hatása volt. Az előadó - dr. Ékes Ildikó, a szakszervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének igazgatója - a láthatatlan jövedelmek láthatóvá tételének esélyeiről és módjairól is szólt. Az elfogadhatónak nevezhető arány elérésének egyetlen feltétele - vélekedett a szakértő - az életszínvonal emelkedése. A komfortos körülmények között élő polgárokat kevésbé zavarja, ha mások így, vagy úgy meggazdagodnak. Ha a családfő csak feketézéssel tudja előteremteni a családja létfenntartásához szükséges összeget, hamarabb veszti el tűrőképességét. A rejtett gazdaságban dolgozók számának növekedése a szakszervezetek munkájára is károsan hat. Erejük tudniillik a létszámban rejlik. Ha a a feketegazdaságban dolgozók száma nő, gyengül a szakszervezet. Az MSZOSZ érdeke ilyen értelemben is a rejtett gazdaság visszaszorítása. Olyan országos információs hálózatot kellene kiépíteni, melynek segítségével kizárhatók lennének a jogtalan előnynyel versenyző cégek, vállalkozások. Szabályozni kell a külföldiek munkavállalását, az általános forgalmi adó visszaigényelhetőségével pedig a cégeket törvényes munkavállalásra lehet serkenteni. A vagyon regisztrálásának is van szerepe a rejtett gazdaság visszaszorításában. Ha az induló vállalkozó köteles lenne vagyonáról nyilatkozni, akkor nyomon követhetővé válna anyagi helyzetének változása. Ha kauciót kellene letenni'a külföldről származó termékek behozatalakor, kevesebb lenne a kézen-közön eltűnő áru. Bizonyos összeg fölött csak banki átutalással volna teljesíthető a vállalkozások közötti fizetés, akkor ellenőrizhetőbbé válna a pénzmozgás, s nehezebb lenne kikerülni az adófizetést, (bozsó) K i 4 i t
