Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-25 / 24. szám

2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1996. január 25., csütörtök Keleti György jobbján az amerikai híradós kapitánnyal FOTÓ: MÜLLER ANDREA Keleti György Okucaniban Pécsett is lehet IFOR-bázis A magyar IFOR-kontingens február elsejéig elfoglalja ál­lomáshelyét, bár az Okucani konténertábor a tervezettnél később készül el - közölte szerdai helyszíni szemléjét követő sajtótájékoztatóján Ke­leti György. A honvédelmi miniszter bejelentette: Ercsi­ből január 30-án és 31-én két csoportban indul a magyar fő­erő, s február 3-ától már az IFOR kötelékében tevékeny­kedik. E naptól lesz érvényes a NATO írásos biztosítéka a magyarok védelméről. A mieink a Stara Gardiska és Bosanska Gradiska közti csonka Száva-híd közelében dolgoznak majd, s a miniszter szeretné, ha hídveréssel bizo­nyíthatnák felkészültségüket, melyet a NATO magas szin­tűnek minősített. Erről Deák János vezérezredes, a Hon­védség parancsnoka szólt, s elmondta, hogy a magyarok feladata lesz a Banja Lukába vezető út karbantartása is. Honfitársaink jó kedéllyel dolgoznak Okucaniban a kon­ténerfalu felépítésén, eddig csak egyikük fogfájását kellett meggyógyítani. A betegeket a közeli horvát kórház is fo­gadja, s ha kell, amerikai heli­kopter röpíti haza a sebesültet.- Az okucani tábornak ame­rikai lakói is lesznek - erősí­tette meg a hírt Keleti György, s bemutatta a parancsnokát annak a héttagú amerikai hír­adós rajnak, mely a magyar­amerikai hírösszeköttetést biz­tosítja majd. A Mark Seidler kapitány vezette kis csapat két Hummer terepjáróján betára- zott géppuskákkal elkísérte miniszterünket a Szávához is, melynek két partján még far­kasszemet néznek a horvát és a szerb tüzelőállások. Pécset érintő hírt közölt Borsits László helyettes hon­védelmi államtitkár: a minisz­térium elkészítette a NATO északi dandárjának boszniai béketeremtőit kiszolgáló had- tápbázisról szóló szerződés tervezetét, mely akkor léphet majd érvénybe, ha a város ön­kormányzata és a NATO megállapodik a részletekről. A dán, lengyel, norvég és svéd katonák pécsi logisztikai bá­zisa főként polgári létesítmé­nyeket venne igénybe, s csak kis mértékben terhelné a város laktanyáját. Telepítéséről hét­főn tájékoztatja a sajtót Páva Zsolt polgármester. Káplár László Titkos fegyverraktárak a szovjet megszállástól rettegő osztrák ellenállásnak Bocsánatot kértek az amerikaiak Az amerikai kormány kedden nyilvánosan is bocsánatot kért Ausztriától azért, mert több mint negyven éven át elmulasz­totta tájékoztatni a bécsi kormányt az országban létrehozott titkos amerikai fegyverraktárakról. Ma várható döntés Oroszország felvételéről Bukaresti támogatás Mohamed Sacirbej boszniai külügyminiszter közölte, hogy kész Belgrádba utazni, a szara­jevói kormány pedig hajlandó fogadni Milan Milutinovics ju­goszláv külügyminisztert. A muzulmán politikus szerint a tárgyalásokon elsősorban a kétoldalú viszony rendezéséről lenne szó. A varsói katonai ügyészség szerda délután bejelentette, hogy megindítja a vizsgálatot Józef Oleksy lengyel kor­mányfő ellen. A miniszterelnök a napokban azt mondta, ha vizsgálatot kezdenek ellene, benyújtja lemondását. Bugár Béla. a szlovákiai Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke úgy nyilat­kozott, hogy ha a Meciar-kor- mány bizalmi szavazással kötné egybe az alapszerződés ratifikálásáról tartandó parla­menti szavazást, akkor moz­galma nem fogja támogatni a dokumentum jóváhagyását. Közben Dusán Slobodník, a parlament külügyi bizottságá­nak elnöke kilátásba helyezte, hogy a ratifikálásra csak június után kerül sor. A NATO gyors kibővítése arra fogja késztetni Fehér­oroszországot, hogy orosz atomfegyvereket helyezzen el területén - nyilatkozta Alek- szandr Lukasenko fehérorosz elnök a FAK-tagállamok hét végi moszkvai csúcstalálkozó­ján. Ugyancsak az észak-atlanti szövetség kiszélesítése ellen foglalt állást Nyikolaj Afanasz- jevszkij orosz külügyminiszter­helyettes az európai külügyi in­tézetek vezetőinek szerdán megnyílt moszkvai konferen­ciáján. Lemondott szerdán Szergej Alekszejev akadémikus, a Bo­risz Jelcin orosz elnök mellett működő emberjogi bizottság újabb tagja. Döntését indokolva az elnöki tanácsadó hangsú­lyozta: az utóbbi időszak oroszországi fejleményei arról tanúskodnak, hogy a vezetés le­tér a demokrácia útjáról. Elengedték a túszok egy ré­szét szerdán a csecsen terroris­ták. A dagesztáni hatóságok át­adták a harcokban elesett 42 csecsen fegyveres holttestét. A pekingi kormány kidol­gozta a Tajvan elleni korláto­zott katonai támadás tervét - írta a The New York Times szerdai száma. Szakértők sze­rint nem várható a sziget lero- hanása, ám a fenyegetést komo­lyan kell venni. Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke arra számít, hogy egy, legfeljebb másfél éven belül megvalósítható a független palesztin állam. 1945-55 között, amikor ame­rikaiak, angolok, franciák és szovjetek tartották megszállva a négy részre darabolt alpesi köztársaságot, az osztrákok mind bizonytalanabbul érez­ték magukat. Attól tartottak, hogy határtalan hódítási má­morában Sztálin nem elégszik meg a neki juttatott Kelet- Ausztriával meg Bécs ne­gyedével, és az egész országot szovjet befolyási övezetté nyilvánítja, miként akkor már Magyarországgal és a többi­ekkel tette. A vörös diktatúrával szem­beni esetleges ellenállásra ké­szülve nagy titokban fegyve­reket, robbanóanyagot kértek és kaptak az amerikaiaktól, hogy egy majdani honvédő népfelkeléskor legyen mivel harcolniuk a megszállók ellen. Egy híján nyolcvan „szuper- titkos”, kitűnően álcázott rak­tárban (hegyek között, teme­tőárkokban stb.) rejtették el a muníciót, amelyről a sikeres államszerződés utáni mámor­ban meg is feledkeztek. Mindez azért furcsa, mert még az orosz titkosszolgálat is tudott a negyvenes évek végén létesített fegyverdepókról: be is gyűjtött akkori osztrák fő­tisztviselőket, de mivel az „erőteljes faggatózás” hatá­sára sem vallottak, Szibériába hurcolták őket, élükön dr. Margarete Ottlinger asszony­nyal. A független Ausztria szerezte vissza őket 1955 után. A szupertitkos fegyverrak­tárak adatai szájról szájra ter­jedtek a ’40-es, ’50-es évek­ben osztrák felső vezetők kö­rében. Az osztrák tévé jó öt évvel ezelőtt oknyomozó ri­portban tárta föl a fegyverrak­tárak hétpecsétes titkát. A helyszínről azonban hallgat­tak. Értesülések szerint az amerikai hírszerzés, a CIA már keresi a pontos címeket. Kulcsár László Románia támogatja az Eu­rópa Tanács kiszélesítésének folyamatát, így Oroszország felvételét is - hangsúlyozta a román külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtóérte­kezletén. Bukarest véleménye szerint az Orosz Föderáció felvétele a szervezetbe jótékony hatást gyakorolna az orosz társada­lom reformjára, a jogállam, a pluralista demokrácia és a földrész stabilitásának elő­mozdítására - fejtette ki Sorin Ducaru szóvivő. A bukaresti Ziua című lap szerdán közölte Frunda Györgynek, az RMDSZ szená­torának véleményét. Frunda, Bili Clinton kedd este a szö­vetség helyzetéről szóló elnöki beszámolóban alapvetően bi­zakodó hangot ütött meg a jövő kilátásairól. A Kongresszus előtt tartott, bé- külékeny hangvételű - és a ta­valyinál jóval rövidebb - be­szédében az amerikai elnök a többi között hangsúlyozta: noha a nagy, költekező kormá­nyok ideje valóban lejárt, az sem volna helyes, ha az embe­reket teljesen magukra hagy­nák, mindenféle szociális és közösségi védőernyő nélkül. Elnökségének eredményeire utalva megállapította, hogy az amerikai gazdaság egészséges képet mutat, az infláció tartósan Talán lezárul az a kínos nyil­vános vita, amely Bernhard hercegnek, Beatrix holland királynő apjának náci párt­tagsága körül bontakozott ki. Az amszterdami Hét Parool című lap dokumentumra hivat­kozva közölte: Bernhard Lippe- Biesterfeld herceg, 2 583 0 09 számon 1933. május elsejétől 1937. január ötödikéig a német náci párt tagja volt. Azt eddig sem tagadták, hogy a herceg valóban belépett a nemzetiszocialisták pártjába, mert különben nem kaphatott volna pilótakiképzést. Ám 1936. szeptember 9-én, miután eljegyezte Julianna hercegnőt, a holland trónörököst, kilépett. A két dátum közötti különbség miatt azonban kétségbe vonták a herceg szavahihetőségét. Az ismételten lefolytatott aki az ET parlamenti közgyűlé­sén részt vevő román küldött­ség tagja, annak a nézetének adott hangot, hogy az emberi jogok rendszeres megsértése és a legutóbbi csecsenföldi ese­mények, illetve az igazi demok­rácia hiánya miatt korai lenne még az Orosz Föderáció felvé­tele a testületbe. Az ET parla­menti közgyűlése csütörtökön vitatja meg a kérdést. A román külügyi szóvivő bejelentette, hogy február 7-én és 8-án Bukarestbe látogat Hans van den Broek, az EU bi­zottságának külügyi felelőse. A politikus megbeszéléseinek kö­zéppontjában Románia majdani EU-csatlakozásának kérdései állnak. « alacsony, a deficit folyamato­san csökken és nyolcmillió új munkahelyet teremtettek. Meglepetést keltett, hogy az elnök jelenlévő feleségéi» hez fordulva „remek asszonya nak, csodálatos anyának és nagyszerű First Ladynek” ne­vezte Hillary Clintont, akit épp a napokban idéztek vádesküdt­szék elé. Beszédének rövid külpoliti­kai részében Bili Clinton eré­lyesen elutasította az elszigete­lődést hirdető hangokat, és le­szögezte: az Egyesült Államok nem lehet a világ rendőre, de ott, ahol érdekei és értékei ve­szélyben forognak, eleget kell tennie nagyhatalmi kötelezett­ségeinek. vizsgálat most igazolta, hogy a herceg nem állított valót­lant. Névtévesztés történt, tudniillik a náci vezetők ösz- szetévesztették unokafivéré­vel, Leopold Lippe-Biesterfeld herceggel, s csak januárban tö­rölték párttagságát. Valójában azonban nem ez döntötte el a vitát. Bernhard herceg elkísérte a holland kirá­lyi családot londoni száműzeté­sébe, harci repülőként a brit ki­rályi légierők többszörösen ki­tüntetett pilótája volt, a nemzeti ellenállás egyik szervezőjeként dolgozott. A holland ellenállás még élő veteránjai ezért jelenthették ki: „Számunkra az a perdöntő, ho­gyan viselkedett a háború alatt. Hősiesen harcolt, és a nemzeti­szocialista párttagság segítsé­gével szerzett pilótatudását a németek ellen használta fel.” Lejárt a költekező amerikai kormányok ideje Bizakodó elnöki beszámoló Párttag volt a királynő férje? Tisztázták Bernhard holland herceget Súlyos gázrobbanás Nápolyban. Heten meghal­tak és számosán megsebesültek, amikor kedd este az olasz nagyvárosban fölrobbant egy gázvezeték. fotó: feb/reuter Botrányok a volt görög miniszterelnök felesége körül Mimi elvesztette az önuralmát Görögországban lezárult a Papandreu-korszak. A súlyosan be­teg miniszterelnök lemondott, az alkotmányos előírások alap­ján csak így nyithatott szabad utat lehetséges utódja előtt. Uj kormányfővé a szocialista Kosztasz Szimitiszt választották. A nagy kormányzati tapaszta­latokkal rendelkező politikus csaknem minden tárcát betöl­tött már, de két éve lemondott a gazdasági miniszteri tisztről. A közvetlen okot erre egy ha­jógyár privatizációja körüli vita szolgáltatta, de az is meg­rontotta viszonyát Papandreu- val, hogy nem szenvedheti Mimit, vagyis Dimitra Lianit, a volt kormányfő nagyhatalmú feleségét. A nagy vesztes egyértelműen Mimi lett, Papandreu csaknem negyven évvel fiatalabb, légikí­sérőből lett felesége. Míg férje hivatalban volt, csak rajta ke­resztül lehetett a miniszterelnö­köt elérni, ő döntött, kit fogad­jon személyesen. Titokban olyan elképzelései voltak, hogy özvegyként férje bársonyszé­kébe ülhet. Az 58 nap alatt, amit Pa­pandreu az intenzív osztályon töltött, végig ott volt mellette, és rá akarta bírni, hogy írjon egy javára szóló politikai vég­rendeletet. Noha ez nem sike­rült, többször „tolmácsolta” férje üzeneteit, olyan esetekben is, amikor Papandreu beszélni sem tudott. Végül egy átmeneti jobbulási időszakban, Szkanda- lidisznek, a szocialista párt tit­kárának sikerült keresztülvin­nie, hogy miközben Papandreut felkérték a további elnökségre, meglehetősen reszketeg betűk­kel aláírta a lemondási nyilat­kozatot. A titkár a nyilatkozatot lo­bogtatva, könnyes szemekkel jelentette be a tévé képernyő­jén, hogy „Papandreu ismét tanúságot adott politikai nagy­ságáról”. Mimi ekkorra végképp el­vesztette önuralmát, és Pa­pandreu előző feleségét, va­lamint négy gyermekét kezdte támadni. Ázt állította, hogy ők akarják kisajátítani férje poli­tikai örökségét. Réti Ervin Papandreuné fotó: feb/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom