Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-24 / 23. szám

1996. január 24., szerda VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Siklós Könyvtári hírek A siklósi városi könyvtárban a megyei könyvtár segítségével elkészült a számítógépen tárolt helyismereti bibliográfia. A könyvtárban január 1-jétől a munkaképes felnőttek beirat­kozási díja 200 Ft, a nyugdíja­soknak, tanulóknak, katonák­nak, menekülteknek 50 Ft-ot kell fizetni, az általános iskolá­soknak ingyenes a szolgáltatás. A sikerkönyvek kölcsönzése egy hétre 30, két hétre 45 Ft, a videokazettáké 100 Ft. Mercato TV A Mercato Televízió csütörtöki műsorában riportműsort láthat­nak Újra szól a vészharang a siklósi kórház felett? címmel, a stúdióvendég ezúttal a szalántai polgármester, Dunai Zoltán, a kulturális melléklet vendége Vári Éva. A műsor két órával hosszabb, a kezdési időpontról a Dráva Rádió csütörtöki műso­rából értesülhetnek. Orvosi ügyelet Siklóson a háziorvosi ügyeleti rend január 23-től: 23-án ügyel dr. Nagy Katalin, 24-én dr. Tölgyesi Éva, 25-én dr. Szilá­gyi Imre, 26-án dr. Fülöp Er­zsébet, 27-én és 28-án dr. Fa­lusi István-Medico KKT, 29-én dr. Nagy Katalin, 30-án dr. Fü­löp Erzsébet. Értesítjük tisztelt olvasó­inkat, hogy az Új Dunán­túli Napló siklósi ügynök­ségének megváltozott a te­lefonszáma. A terjesztéssel kapcsolatos problémákat a 06-30/570-237-es telefon­számon lehet ezentúl beje­lenteni Sovány Sándorné- nál. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Siklós és az 1100 esztendő Múlt hét elején dr. Simor Fe­renc alpolgármester meghívá­sára a siklósi polgármesteri hi­vatalba érkeztek a városi in­tézmények képviselői, helytör­ténészek, hogy megtervezzék, Siklós hogyan emlékezzék meg a millecentenáriumra. Az első dátum március 15. Ekkor a hagyományos esemé­nyek, a városi ünnep mellett ismét sor kerül a Vár és Múze­umbarát Kör tudományos em­lékülésére, amelyen a honfogla­lás szellemében hangzanak majd el az előadások. Ugyan­ebben a hónapban a TESZ fa­lültetést rendez a Köztársaság téren, április 11-én pedig városi vers- és prózamondó versenyt. Április 20-án tartják a művelő­dési központban a városi em­lékünnepséget. Itt rendezik meg a már korábban az iskolák kö­zött lebonyolított honfoglalás­vetélkedősorozat eredményhir­detését is. Május 24-én kerül sor a Siklós Árt képzőművé­szeti kiállítás megnyitójára, a várfesztivál előtti napokban pedig a Tisztítsd meg Siklóst! akcióra a TESZ szervezésében. A június 22-én és 23-án zajló siklósi nemzetközi fúvószenei találkozó is illeszkedni fog a rendezvénysorozatba. Egy mil- lecentenáriumi park kialakítá­sára kerül sor a várkertben őszi faültetéssel. Decemberben pe­dig záróünnepet szerveznek, ahol Millecentenáriumi Emlék­lapok átadására kerül sor. Eh­hez kapcsolódik, hogy a város pályázatot fog kiírni Siklós és az 1100 év témájában decem­beri határidővel, ennek ered­ményhirdetése is ezen az ün­nepségen fog megtörténni. A fogászat fogas kérdései A siklósi fó'orvosasszony is magánrendelőt nyitott bőven vannak tapasztalatai ar­ról: a támogatások elvonásá­val hogy változott a betegek száma, összetétele. Inkább is­kolások és nyugdíjasok érkez­nek, hisz nekik az alapellátás ingyenes. A felnőttek az 1000- 2000 forintos tömés helyett sokszor választják inkább a foghúzást. De a protézis, a fogszabályozó ára már a nyugdíjasnak, gyereknek is meghaladja a 10 ezer forintot. A betegektől befolyó pénz ke­vés. Ha ugyanilyen szellemű marad az országos egészség- politika, a fogorvosok rákény­szerülnek a magánrendelők nyitására. Hisz mibe fogjanak, ha egyszer elapad a finanszí­rozás, s az utcára kerülnek? Dr. Szemerédi Katalin ma­gánrendelőjében csillognak az új bútorok. Az egyetemen dr. Szabó Imre professzornál ál­lamvizsgázott, két hónapja ugyanő adta ki magánrendelő­jére a szakengedélyt. Siklóson dr. Vékony Erika há­rom, dr. Gaál Andrea két éve nyitotta meg fogászati magán- rendelőjét. A szakmai ellenőr­zést dr. Szemerédi Katalin, fogász főorvos végezte náluk. Talán a doktornő sem gon­dolta akkor, hogy nemsokára ő is ugyanaz teszi, mint kolléga­női. Ám ez történt: két hó­napja maszek fogászatot nyi­tott. Hogy miért? A doktornő főállásban a sik­lósi kórházban rendel. Már Dr. Szemerédi Katalin (balról) a rendelőjében fotó: laufer Házhoz jön a tej! Mindig is irigyeltem az ango­lok tejesember intézményét. Tejhez nálunk másféleképpen lehet hozzájutni: boltban, kecs­két, tehenet tart az ember, falu­helyen házi tejet vesz. Mi már szinte mindegyik módot kipró­báltuk. A bolt egyre drágább, a fejősállat tartása sok vesződ- séggél jár. Most végre megol­dódott a napi tejhez jutás gondja: házhoz jön a tej - egy fiatal gyűdi házaspár, Ambru- sék jóvoltából.- Hogy kezdődött, honnan az ötlet? - kérdezem a fiatalasz- szonyt, Ambrus Sándornét.- Gyermekkoromtól szere­tem az állatokat, ezért jelent­keztem a kaposvári főiskolára. Nem sikerült a felvételim, ek­kor Egyházasharasztiban he­lyezkedtem el felcserként az ál­latorvos mellett. Ott ismerked­tem meg állattenyésztő fér­jemmel. Elhatároztuk: ha ösz- szeházasodunk, állatokat tar­tunk. Édesanyámék vették itt a telket, amire önerőből építettük fel az istállót.- És az állatok?- Először vettünk három üszőt, majd anyósom segítsé­gével egy tehenet is. A fölösle­get eladtuk. Úgy gondoltuk, az embereknek kényelmesebb, és szívesebben megveszik, ha házhoz szállítjuk. Aztán egy­szerre csak kevés lett a tej. Vet­tünk még két tehenet, közben a három üsző is megnőtt, így most már hat tehenet fejünk. Reggel és este szállítjuk az igény szerinti mennyiséget. Ma már naponta hetven liternyit. A maradékból pedig tejfölt és tú­rót készítünk. Bár kevés tej ma­rad, mert hétvégére általában nagyobb mennyiséget kérnek megrendelőink.- S ha kevesebbet kémek?-Nem gond. Hiszen az em­berek időnként elutaznak, s arra az időre lemondhatják a tejet. Bár a múltkor egy kisgyerme­kes család négy napra előre kérte adagját, mert elmentek nyaralni, és gyermekük csak ezt hajlandó meginni.- Beszéljünk a pénzről!-Majd csak a hó végén ­mosolyog rám a barátságos fia­talasszony. Reichmesz Adám Az ezüst gyűrű várományosa Hagyományos elemek eredeti ötletekkel Meksz Emo Budapestén tanulta ki a kőműves szakmát, 18 éve­sen építette fel saját házát Harkányban, s miután a szakma mes­terfokozatát is megsze­rezte, 1968- ban önálló kisiparos lett. Azóta meg­szakítás nél­kül dolgozik. Egy évtizedig ténykedett a siklósi ipar­testületben, a KlOSZ-nál, mint a szak­mai bizottság elnöke. Az ipartestület hamarosan ezüst gyűrű­vel fogja ki­tüntetni több mint 25 éves mesteri ténykedéséért. Meksz Ernő az általa épített új harká­Meksz Ernő kőművesmester nyi családi házakra és a harká­nyi kórházban végzett munká­jára a legbüsz­kébb. Többsé­gében Har­kányban vállal feladatot egy kőműves kol­légájával, ál­landó társával. Leginkább a hagyományos építészeti ele­meket új, egyedi ötletek­kel variáló építkezéseket szereti. Az évtize­dek során sok tanulóval sze­rettette meg a szakmát. Csa­ládjában egy­előre nincs kö: vetője. Lánya, Csilla ismert harkányi koz­metikus, fele­sége fodrász, fia pedig az autó­szerelő szakmát választotta. Anyakönyvi hírek Születtek: Franzoni Leila (Sik­lós), Hunyadi Dávid (Siklós), György Balázs (Villány), Pápai Alex (Drávacsehi), Nitt Niko­lett (Siklós), Bíró Rebeka Mó­nika (Villány), Kelemen Raj- mund (Siklós), Jovánovics Zsolt (Alsószentmárton), Pet- rovics Rózsa Cintia (Alsó­szentmárton), Régért Sára An­namária (Márok), Illés Nikolett (Kistapolca), Orsós Mihály (Alsószentmárton), Farkas Fe­renc (Kisjakabfalva), Schmidt László (Nagytótfalu), Fenyvesi Mária Magdolna (Alsószent­márton), Fomer Dávid (Vil­lány), Farkas Péter Sándor (Sik­lós), Papp Alexandra (Siklós), Takács Vivien (Siklós), Ko­lompár Krisztina (Beremend), Csucsi Vivien Viktória (Ma- gyarbóly). Meghaltak: Kalányos Józsefné Orsós Mária (Mocska), Kis Mária (Drávapalkonya), Kerner Ödönné Reith Teréz (Kisjakab­falva), Hrabovszky Ándrás (Siklós), Schaffer Károly (Vajszló), Iván Lajosné He­rendi Margit (Harkány), Sokacz Márk (Siklós), Illés Lajos (Be­remend), Szűcs Jánosné Baka Mária (Harkány), Földényi Fe- rencné Berényi Magdolna (Sik­lós), Végi János (Kémes), Bottyán János (Magyarbóly), Bognár Józsefné Tömör Teré­zia (Siklós), Pásztor Istvánná Wölfling Ilona (Siklós), Ko­vács Lajos (Siklós). Beremenden szerepeltek A szebényiek sikerei Ősrégi magyar település Sze- bény. Identitását a mai napig megőrizve ápolja hagyomá­nyait, népszokásait. Neves néprajzkutatók is gyakran megfordulnak a faluban.- Volt egy aranyos nénink, Tóthné Kovács Anna, a Nép­művészet Mestere, aki szív- vel-lélekkel őrizte a nótákat. 1966-ban alakult asszonykó­rusunknak is ő volt a lelke, motorja. Azon az úton járva, a hagyományt tisztelve szeret­nénk folytatni a munkát kóru­sunkkal. Szerepeltünk orszá­gos találkozón, de külföldi fellépéseink is voltak már. Szívesen vendégeskedünk az ország bármely részén. Bol­dogan jöttünk Beremendre is az itteni nyugdíjas klub felké­résére. Előadásunkban szebé- nyi népdalokat énekeltünk sárközi viseletben - mondta Tóth István, az 550 lelket számláló település nyugdíjas kultúrosa. Bíró Lajos Botladozva a szegélyek közt A máriagyüdi új lakótelep „sajátosságai” Roggyant járdák, lyukacsos utak. A múlt építkezése itt-ott csapnivaló termékeket produ­kált. Siklóson a Béke tér melletti Sallai utca egyik szakaszán a naponta arra járók már pontosan tudják, hol hova léphetnek. Mert a töredezett járdán nem mindegy. S ez csak egy példa a számtalan közül. A máriagyüdi új lakótelepen élők sokat pa­naszkodtak útjaik miatt. A pol­gármesteri hivatal műszaki osz­tályának vezetője, Mayer György is részt vett azon a bejá­ráson nemrég, ahol az egyik építő cég munkáját vizsgálták újra. E bejárás kapcsán kérdez­tük meg az osztályvezetőt. Az új telepen még mindig van 14 sza­bad telek, tudtuk meg. Az épít­kezések ideje alatt az út minő­sége nem óvható meg könnyen. Az építkezési kultúra hazánkban olyan, amilyen... A telepen keskeny nyomtávolságúak az utak, ezeken legfeljebb egy gép­kocsi tud biztonságosan el­menni. A padkák nem egyszer sérülnek a közlekedés, építkezés miatt. Az útfelület minősége egyébként itt nem rosszabb, mint máshol, mondja Mayer György. A mostani munkák hi­báit a kivitelező határidőn belül korrigálni fogja. Saját portájára, területére pedig vigyázzon min­denki, építkezés alatt a hulladék anyag eltávolításával is. A műszaki osztály vezetője szeremé, ha Siklóson 1996 a járda- és útprogram évévé is válna, s több pénz jutna járdaépí­tésre, az utak javítására. Virányi Endre emlékezetére A művész önarcképe Még megvárta a 90. évét és csendesen, senkit sem zavarva, úgy, ahogy élt, elment. Csók, Vaszary, Rudnay, Szőnyi és Aba Novák voltak a mesterei, akiknek művészi hatása végig kísérte életútján. Különösen Rudnay ősi, magyar népmesék hangulatát idéző, csodálatos al­kotó világa, mély színei marad­tak meg benne egy életen át. Benne, a borongó kedélyű, a csendes elmélyülést kedvelő, tépelődő, erejét állandóan mér­legelő művészben. A megpró­bált emberben, kit megtéptek a háborúk, az újrakezdések, az emberi és művészi igazságta­lanságok, a mélybehulló remé­nyek, csalódások, mind alkal­masak voltak arra, hogy a ra­gyogó napsütésben is csak az árnyékot lássa. Igazi hazája Vil­lány lett, ahol rajztanárként nemzedékeket tanított a szép tiszteletére és megértésére. Utóbbi évtizedeiben, késői há­zassága után megszínesedett élettel, a lassan hajló kor derű­jével finom tollú íródeákja lett e mediterrán tájnak, amelyeket benépesített sokac, német és magyar parasztokkal, halá­szokkal, szőlőmunkásokkal, így került igazán közel az egy­szerű emberekhez, községének vezetőihez. Emlékként évekkel ezelőtt szeretett falujának aján­dékozta alkotásainak nagy ré­szét. Képei eljutottak sok or­szágba, múzeumokba, kiállítá­sainak hosszú listáján elsősor­ban a falusi bemutatók szere­pelnek, mert az ő művészi szel­leme is a faluból táplálkozott, és nyugovóra is egy falusi te­metőbe tért, hogy vigyázza azt a sok szépséget, amivel a ter­mészet megáldotta e tájat. Dr. Takács József HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. ♦ í i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom