Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-23 / 22. szám
1996. január 23., kedd Kistermelők Dunántúli Napló 11 Gyümölcstermesztés - korszerűen Miért kevés a csonthéjas gyümölcs? Bevált régi és új zöldpaprika- és salátafajták Állatról emberre terjedő betegségek Gümőkór, sertésorbánc, brucellózis, baromfipestis, hogy csak néhányat említsünk, amelyek időnként felütik a fejüket. Az állatról emberre teljedó' betegségek című füzetben a szerző, dr. Radnai István állatorvos közérthető stílusban mutatja be az embert és az állatot egyaránt megtámadó betegségeket. Hasznos kézikönyv minden állattartó gazda számára. Megrendelhető a Futár Szakkönyvszolgálat- nál (1300 Budapest, Pf. 126). Az igazi liptói Az eredeti liptói túrót (brindzát) a fenyőfa törzsének óvatosan lefosztott kérgéből készült hordócskákban érlelik. A kéregből készült bödönbe légmentesen tömitik és zárják le a megtelt edényt. A lezárt túrós- bödönt néhány hónapig száraz, hűvös helyen érlelik. Az érlelés ideje alatt a fenyőkéreg gyantaillatától igen kellemes illata és íze lesz az érlelt túrónak. Nyílt védjegy-nap A magyar élelmiszeripari termékek jelentős hányada világ- színvonalú, de arra, hogy kellő reklámjuk legyen az országban és az ország határain kívül, a cégeknek többnyire nincs pénzük. Általános tapasztalat, hogy a hazai vállalatok árbevételüknek csupán 1-1,5 százalékát költik marketingre, míg az Európai Unió országaiban a bevételek 5-12 százalékát fordítják erre a célra. Mindezt a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. - ITD Hungary - sajtótájékoztatóján mondották el, az úgynevezett minőségi /.mozgalom indításának első évfordulóján. A rendszeresen- ellenőrzött kiváló magyar termékvédjegy azokra a cikkekre kerülhet rá, amelyiknek minősége kiemelkedő. Kistermelők rovatunkkal legközelebb január 23-ikán jelentkezünk A csonthéjasok termesztésében, a minden kétséget kizáró módon meglévő hagyományai ellenére az utóbbi 10 évben határozottan jelentős mennyiségi visszaesést szenvedtünk el (egyes fajoknál minőségit is), beleértve a kiskerti gyümölcstermelés teljesítményét is. Ez a tény a számok tükrében (KSH-forrás), ezer tonnában számolva a következők: A számok alapján aligha vonható kétségbe, hogy a szakmában „sikerágazatnak” emlegetett meggyen kívül a termelés volumene közel feleződött, még akkor is így van, ha figyelembe vesszük, hogy az 1995. év becsült mennyiségeit a szokatlanul nagy kárt okozó tavaszi fagynak róhat- juk fel. (Szomorú tény: a csonthéjasoknál nagyobb termésbiztonságú almástermésűeknél, és a piacos, de élőmunka-igényes bogyósoknál is hasonló mértékű csökkenés regisztrálható.) Melsek a drámai visszaesés okai? A kérdésre egyetlen válasz aligha adható, annál nagyobb gazdasági potenciál volt a nemzetgazdaságon belül a csonthéjas gyümölcsök termelése, hogy a Konyhakerti növényeink egy részénél - részben a koraiság, részben a hosszú tenyészidő miatt - palántákat kell nevelni. Az előállított palánták minősége, kondíciója határozza meg- kiültetés utáni - növényfejlődést, termésképzést, koraiságot, a növényvédelmi kezelések számát, milyenségét. A palántanevelést megelőzi a palántanevelő talaj összeállítása, fertőtlenítése. Erről előző rovatunkban, még a múlt évben szóltunk. Most a magok csává- zására hívjuk fel a kistermelők figyelmét. Megelőző, preventív védekezési lehetőség a maggal terjedő gombák ellen (baktériumos betegségek ellen gyakorlatilag teljesen hatástalan). Ilyen- kertészeti növénytermesztésben - kórokozók: Fusarium- Rhizoctonia, Cladosporium, Colletotrichum, Phytophtora, Olpidium, Phytium fajok. visszaesés egyetlen okkal magyarázható lenne. A kibontakozás feltételeinek, feltételrendszerének gondos, szakszerű meghatározásához szükséges az okok tárgyilagos számbavétele. 1. Az üzemekben és a kiskertekben is az ültetvények jelentős hányada az 1980-as évek végére „kiöregedett”, minden esetre túljutott az intenzív termőkorona. Ez már önmagában is számottevően gátló tényező, de talán még nagyobb baj, hogy a kiöregedés következtében kötelező erővel jelentkező ültetvényrekonstrukciók (nevén nevezve: új telepítések) rendre elmaradtak. Ezzel persze meghiúsultak az új alany-nemes kombinációk, a korszerű telepítési rendszerek, az intenzív csonthéjas termelési technológiák, az új fajták bevezetésének lehetőségei is. 2. A termelés - elsősorban a kárpótlás miatt - elaprózódott, az új tulajdonosok nem teremtették meg az integráció legminimálisabb feltételét sem, ennek következtében ma a nyilvántartott csonthéjas gyümölcsültetvények kb. 20-25%-án minden szakmai A saját vetőmagfogásból származó magok csávázása elengedhetetlen. A kezelést a magfogás után minél gyorsabban végezzük el. Télen vetőmagot lehetőleg ne csávázzunk, mert a nedves vetőmagot nem tudjuk kiszárítani, bedohoso- dik, begyullad, befullad, csírázóképessége romlik. Csávázási módok: borcsává- zás alapvető feltétele, hogy a csávázandó magfelület nedves, a csávázó edényfala száraz legyen. A nedves csávázás, házilag könnyen kivitelezhető, kis mennyiségű vízben a csávázandó magmennyiségének megfelelő növényvédő szert feloldunk és ezt egyenletes rázás, vagy keverés közben visz- szük fel a magra. Ennek legelterjedtebb formája, mikor permedé töménységű oldatba mártjuk, 5-10 percig áztatjuk a magot. A kezelést követően szikkasztani, szántani kell a kritikán aluli a termesztés színvonala - ha ezeken a területeken egyáltalán beszélhetünk termesztésről. 3. Magába roskadt a KGST- piac és maga alá temette a nagyon is labilis, általa nyújtott értékesítési „biztonságot”. Ennek nyilvánvalóságát kissé elodázta, de nem szüntette meg, hogy ugyanakkor Nyugat és Dél-Eu- rópát nagymértékű fagykár érte, ezzel a magyar csonthéjas gyümölcsök kedvező piaci pozícióba kerültek, de csak átmenetileg. 4. Ugyanebben az időben pri- vaúzálódott a gyümölcs-nagykereskedés és csak lassan talált magára - ha egyáltalán elmondhatjuk, hogy magára talált. Mindenesetre az addig meglévő és a termelők által méltán sokat kifogásolt nagykereskedelmi tevékenységet semmi sem volt képes pótolni, még a hazai szerény mércéhez képest sem. Ezzel egy időben magántulajdonba került és gyakorlatilag a csonthéjasok szempontjából működőképtelenné vált a feldolgozó-ipar, így mint felvevő piac nem jöhetett számításba. 5. A termelők szüret utáni tevékenysége még az eddigi színvonalhoz képest is csökkent, vagy megszűnt. Eluralkodott az áru kikészítésben, manipulációban, csomagolásban, hűtőtárolásban az igénytelenség, felerősödött a piaci szempontból legveszélyesebb tendencia: a minőség semmibe vétele. Mindezek következtében széttört a minőség és az ár harmóniája. (Folytatjuk) Buzássy Lajos csávázott magot. A csávázásra felhasználható készítmények: Captan 50 WP, Buvicid K, MerpanDithane M-45, Dithane DG, Vondozeb DG 3 gramm/ vetőmag kg, a Chinoin Funda- zol 3 gramm/vetőmag kg, a Topsin-M 70WP 1,5-2,0 gramm/kg. A fémzárolt csávázott vetőmag újracsávázása felesleges, sőt káros a csíranövény fejlődésére. Á csávázásra ajánlott növényvédőszerek nem okoznak a csírázásnál fitotoxi- kus problémákat, fejlődésbeni zavarokat. A fenti készítmények bármely konyhakerti növénynél használhatók, még a burgonya, hagymafélék, dísznövények magvainak, hagymáinak, gumóinak ültetés, vetés előtti csávázásra is. Ügyeljünk arra, hogy a csávázott mag, hagyma, gumó étkezésre, takarmányozásra nem használható fel! Czigány Csaba Folytatjuk az egyes zöldségféleségek fajtáinak ismertetését. Az előző számunkban hangsúlyoztuk, nem lehet az egyes zöldségféleségek minden fajtáját megismertetni, hiszen ahhoz * egy többoldalas szakkönyv kellene. Szorítkozzunk tehát csupán a véleményünk szerint a legjobban bevált régi és a köztermesztésbe elterjeszteni javasolható új fajták ismertetésére. Zöldpaprika Előző számunkban csupán két fajtát ismertetünk meg. Most ennek folytatása következik. CREYGO ugyancsak folyton növő, paradicsomalakú fajta. A 8-11 cm hosszú, 4-6 cm váll- szélességű, 90-110 gr súlyú bogyója három, vagy négy reke- szű. Zárt bibepontú, ezért az al- temáriás magházpenészese- désre alig hajlamos. Ä penészes megbetegedés csupán 1-2 százalékban fordul nála elő. Húsa éretten élénkpiros színű, 5-6 mm vastag. Édeskésen nagyon jó ízű, ezért friss fogyasztásra és konzervipari célra (vitaprix) egyaránt alkalmas. Szabadföldi termesztésre ajánlott fajta, ahol 70-80 ezres tőállomány mellett 40 t/ha termésre is képes. Nem maradhat ki az ismertetésből a régi, jól bevált fajta a folyton növő Szentesi piacos. A 12-16 cm hosszúságú, 5-6 Cm vállszélességű, 60-70 gr súlyú, zöldes színű bogyója enyhén csípős és kellemesen fűszeres. Korai hajtatásra kiválóan alkalmas fajta. Fólia alatt 8-10 db ültetendő négyzetméterenként. Aki szereti a csípős paprikát, annak javasolható a TITÁN F, fajta. Folyton növő, erős növekedésű, szegény fényviszonyok között is jól termékenyülő fajta. A bogyó hossza 12-14 cm, vál- látmérője 4-5 cm, 30-40 gr súlyú. Igen korán kezd teremni. Négyzetméterenként 5-7 tő ültetendő. A paprika fajtaismeret mellett tudnunk kell, hogy 100 négyzetméter termőterületre történő kiültetéshez 10-15 gr magra van szükség. Egy gr magból 80-100 db kiültethető palánta nevelhető. A vetőmag- szükségletet tehát a fentiek ismeretében lehet beszerezni. A fólia alatti korai termesztéshez fűtött körülmények között most januárban, hideg hajtatáshoz február első dekádjá- ban, míg a szabadföldi termesztéshez március közepe táján kell elvetni a saláta magot. Saláta A magvetés szakaszosan, egészen február végéig folytatható a fűtött fólia alatt. A salátánál külön választottuk a hajta- tási fajtákat, ezek közül is a fűtött és a fűtetlen fólia alatt termeszthető fajtákat. Az Edina enyhén fűtött fólia alatt hajtatásra alkalmas. (Szükségből fűtetlen sátorban is nevelhető). Tény észideje rövid. A fej középnagy, korán boruló és jól záródó, tömött. Levelei világos színűek és finom szerkezetűek. Jó tulajdonsága, hogy nehezen magzik fel. Fűtetlen fólia alatt termesztésre alkalmas a Hajtató gigant. Nagy, tömött, zárt fejeket fejleszt. Levei ép-szé- lűek, sárgászöldek, kissé hólyagos felületűek. Szabadföldi fajta a Majális. Korai szabadföldi és nyári termesztésre egyaránt alkalmas fajta. A fej közép nagy, zárt, tömött. Levelei tompazöld-szí- nűek, hólyagos felületűek. Áttelelő Meg kell említem az áttelelő saláta fajtát is. Téli vajfej (Winter Butterkopf). A magot augusztus végén, szeptember elején vetjük el. ^z erős, egészséges palántát ősszel kiültetjük és megeredve, jól begyökeresedve telelnek át. A hideget jól bírja. Tavasszal korán fejesedik. Felmagzásra nem hajlamos. A fej kicsi, vagy közép nagy, zárt, levele kissé hólyagos. A salátából, 10 négyzetméterre 1-2 gr mag szükséges. Te- nyészterület. helyben vetésnél 25-30 cm sortávolság és 15-20 cm tőtávolság. Hajtatásban a fajták nagyságától függően 20- 30x25-30 cm sor és tőtávolság. Dr. Tamcsu József Szőlész-borász tanfolyam A Magyar Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács szakmai védnökségével, a Pelsovin Trade szervezésében ismét megrendezik a hagyományos szőlész-borász tanfolyamot. Az egyhetes továbbképzőre február 5-10-ike között kerül sor Balatonfüreden. Az előadók a törvényhozás, az ágazatirányítás, a kutatás, az oktatás, a szakmai érdekvédelem és a gyakorlati élet jeles képviselői lesznek. Hagyomány már az is, hogy a tanfolyam ideje alatt gépkiállítást és termékbemutatót tartanak, házi borversenyt szerveznek. A résztvevők Balaton-felvidéki borászati üzemekbe is ellátogatnak. A tanfolyam egynapos ausztriai ta- nulmányúttal zárul. Jelentkezés a szervezőnél: Pelsovin Trade Bt. 8230 Balatonfüred, Vitorlás u. 6. Tel./fax: (87)340-492. Szemünk fénye: a palánta A vetőmag csávázása a gombák ellen Növényvédelmi képzés Az év elején nagyon sokan érdeklődtek, mi lesz a lejárt, feltételes forgalmú növényvédő szer vásárlásra és felhasználásra jogosító engedélyek további sorsa? Hogyan vásárolhatnak az e csoportba soroltak növényvédő szereket? Az 1991-ig kiállított engedélyek január elsején lejártak, meghosszabbításukat rövid tanfolyam keretei között megkezdtük, folyamatosan végezzük. Az érvényességüket vesztett engedélyeire növényvédő szer nem adható, ezért kérem, ahol annak idején a tanfolyamokat tartottuk, hogy hosszabbítás iránti igényüket még január hónapban jelezzék. Az első továbbképzés a magyarszéki Művelődési Házban január 12-én 16 órakor kezdődik. A megyei mezőgazdasági kamara szervezésében induló tanfolyamok: január 30. Szederkény, Művelődési Ház 17 óra. Február 1. Vajszló, Művelődési Ház, 15 óra. Február 1. Sellye, Szakiskola, 18 óra. Február 2. Udvar, Művelődési Ház, 17 óra. Február 5-10 között Siklós. A tanfolyamokra jelentkezni lehet a gazdajegyzőknél. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomáson növényvédelmi klubnapokat tartunk, melyeken a résztvevők megismerkedhetnek az újabb növényvédő szerekkel, növényvédelmi technológiákkal. Az első klubnap január 31-én, délelőtt 9 órakor kezdődik. Elsősorban növényvédelmi szakemberek, kereskedők, gazdálkodók megjelenésére számítunk. Cz-Cs. 140 tojás egy évben Porcelántyúk A tollas lábú tyúk fajtacsoportján belül a legszebb tollazatú az impozáns porcelán tyúk. Alapszíne sötétaranysárga, a farka és a lábtollai feketék. Fehér gyöngyszerű foltok az alapszínből kiindulva feketével szegettek. A kakas szárnyának alsó része esetenként fehér. A kakas súlya 650-700, a tyúké pedig körülbelül 600 gramm. Előfordul még porcelánkék színben is. A tojás súlya 30 gramm. Okszerű takarmányozás esetén 130-140 tojást termel a tyúk egy évben. A tojás színe fehér. Csak törpe változatban létezik. Aki szereti a különlegességeket, annak érdemes a porcelán tyúk tenyésztésével foglalkozni. (Kistermelők Latna).
