Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-03 / 2. szám

1996. január 3., szerda Kultúra Dunántúli Napló 9 Emberek és kerekek Csökken a peren nyert apukák száma A szociális helyzet romlása nem hat a származás-megállapítási ügyekre A magyar Családjogi Tör­vény a következőképpen ren­delkezik: A bíróság a gyer­mek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fo- gamzási időben nemileg érintkezett, és az összes kö­rülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következ­tethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Az ilyen perek természetesen a nyilvánosság kizárásával folynak. Tisztázni kell az anya és az apajelölt kapcsolatának fennálltát és részletes tényállás kell erről. A gyermek születési adatai sem nyilvánosak, még az aktán belül sem. A tényleges apu? Szóval roppant kínos ügyek. S korábban még inkább azok vol­tak, hiszen régebben az orvos- tudomány nem tudott olyan megbízható segítséget adni an­nak megállapításához, hogy adott kapcsplat következménye tekintetében kinek kizárt az apasága. Hajdan emiatt volt ve­szélyes hivatás férfinak lenni, hiszen az apajelöltek kiválasz­tásában erősen szerepet játszot­tak az egzisztenciális szempon­tok is, s nem elhanyagolható volt az esély, hogy a tényleges apa helyett egy vétlen lesz an­nak nyilvánítva. Ha eltekintünk attól, hogy a fogamzásgátlás modem mód­szerei milyen mértékben terjed­tek el s milyen korai életkori sávban is; továbbá attól, hogy a bizonyítás szempontjából ma már milyen módszerek állnak az igazságügyi orvostan ren­delkezésére, akkor pusztán a szociológiai körülmények alap­ján azt is feltételezhetjük, hogy az utóbbi években nőtt az apa­sági perek száma. Ezt a prekoncepciót azonban halomba döntik az adatok, ame­lyeket dr. Csízek Zoltán, a Pécs Városi Bíróság elnökhelyettese maga is némiképpen furcsáik- Egy éves időintervallumot véve 1994. október 31-én 20 apaság-megállapítási per volt folyamatban a Pécs Városi Bí­róságon, 1995. október 31-én 18. S az ilyen jellegű perek nem voltak sokkal nagyobb szám­ban már az utóbbi években sem. Ez meglepő, mert neheze­dett a gazdasági helyzet és az apaság megállapítása általában összekapcsolódik a tartási igénnyel. A szociális körülmé­nyek tehát nem ezt a statisztikai mozgást indokolnák.- Hogyan zajlanak az apa­sági perek? Ha nem Ismeri el- A származás-megállapítási A Lions Club adománya Karácsonyi ajándék gyermekeknek Nagyértékű ruha- és cipő­adomány érkezett karácsony előtt az Istenkűti Általános Művelődési Központba, me­lyet a Lions Club Günz- burg-Schwaben küldött a rászoruló magyar gyerekek­nek. A klub képviseletében dr. Erhardt Hieber és Arthur Faigle jött Pécsre, hogy át­adja az ajándékot. Hosszas szervezőmunka előzte meg az eseményt, amit Szerdahelyi Katalin, az Istenkűti ÁMK egyik tanár­nője vállalt magára. Az adományból nemcsak az istenkűti gyerekek része­sültek, a Bólyi Egészség- ügyi Gyermekotthon és a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet lakóinak is jutott be­lőle. perekre az a jellemző, hogy gyámhatósági előzményük van. Az apaság megállapításánál az anya először a gyámhatósághoz fordul, ahol elmondja, hogy a vélelmezett fogamzási időben kivel, s mikor volt együtt. A gyámhatóság ilyenkor a megje­lölt személyt behívja tisztázni az állítást: elismeri-e vagy sem, hajlandó-e teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tenni. Ha nemleges a válasz, akkor indítják meg a gyámhatóság út­ján gondnok kirendelésével a kiskorú felperessel a pert az apaság megállapítása iránt.- Előfordul-e, hogy az anya több jelöltet nevez meg, illetve egy vesztes per után más jelölt­tel újra próbálkozik. ?- A tapasztalat az, hogy az anyák gyakorlatilag 100 száza­lékban olyan apajelöltet nevez­nek meg - és általában csak egyet -, akivel a vélelmezett fogamzási időben valóban volt nemi kapcsolatuk és az bizo­nyítható is. Ha az apajelölt nem ismeri el ezt, akkor a bíróság tanúvallomások felvétele útján tisztázza annak valószínűségét, hogy volt-e nemi kapcsolat az anya és az alperes között. S ezt követően kerül sor a szakértői vizsgálatokra, a vérvételre, vagy ha azután is vitatja az al­peres - mert netán a vérvétel olyan kis százalékban mutatja a valószínűségét -, hogy ő az apa, akkor további orvosszakér­tői vizsgálatokra kerül sor. Az anyáknál jellemző, hogy ők többnyire tanúként vesznek csak részt a perben és nem avatkoznak be, noha erre joguk van. Ugyancsak tapasztalat, hogy nem igen van korábbi perveszteség után visszatérő felperes. Az anyák egy férfit je­lölnek meg, s olyant, akivel va­lóban volt nemi kapcsolatuk.- Szociológiai szempontból mi jellemző' az anyákra és az apajelöltekre? Fiatalok az anyák- Apajelöltként bárki szóba jöhet: a foglalkozás, a jöve­delmi viszonyok, sőt az életkor is eléggé tág határok között mozog. Az anyáknál jellemző a viszonylag fiatal életkor, s eb­ből következően az alacsony iskolai végzettség, a nyolc álta­lános, vagy még az sem.-A gyermek milyen életko­ráig kezdeményezheti az anya az apaság megállapítását?- Bármikor, amíg a gyermek tartásra szorul, ez a lépés az anya szuverén joga. Ám ritka­ságnak számít, ha idősebb gyermek a felperes. Általában az egy éves kor betöltése után azonnal megindítják a pert.-Az ilyen perekben hogyan alakul a perköltség viselése?- Mivel kiskorú a felperes, a pernyertessége esetén a per­költség viselésének általános szabályai szerint az alperes fi­zet, ha pedig pervesztesség van, akkor az állam.- S milyen mértékű lehet ez az összeg?- Ha minden lehetséges szakértői bizonyítást elvégez­nek, akkor ez jelenleg mintegy 50 ezer forint.- Úgy tudom, hogy ezek a perek a bíróság számára is kí­nos ügyeknek számítanak. S nemcsak az intimitások utáni kényszerűfaggatózás miatt.-A bizonyítás szempontjá­ból a bíró gyakran nehéz hely­zetbe kerül, mert ha a megjelölt férfi nem ismeri el az apaságát, nem hajlandó teljes jogú elis­merő nyilatkozatot tenni, akkor ezek nagyon hosszú perek tud­nak lenni. Kezdődik ott, hogy eleve csak egy éves kor után le­het a gyermektől vért venni. Ez még nem nagyon húzza el a pert, mert mostanában egyéb­ként is 4-5 hónapos időszakra tudjuk kitűzni a pereket, és a gyámhatósági előzményt figye­lembe véve a gyermekek álta­lában már elérik az egy éves kort, mire bíróság elé kerül az ügy. Nagyobb gond a szakértői vizsgálat elhúzódása a peres felek hibájából. A vérvételen a szakértői vizsgálat speciális jel­legéből adódóan egyszerre kell jelen lenni az anyának, a gyer­mekek és az apajelöltnek. Sok­szor előfordul, hogy vagy az alperes nem jelenik meg, vagy anya, illetve nem biztosítja, hogy gyermek ott legyen. Ez hónapokig elhúzhatja a pert. Akkor is, ha a bíró elővezetés­sel, vagy bírsággal igyekszik megteremteni a vérvétel foga­natosításának feltételeit.-S vajon a természettudo­mányos vizsgáltok mennyire kö­tik a bírót, illetve a bíróság mennyire fogadja el ezeket a bizonyítékokat, hiszen a törvény ebből a szempontból eléggé „diplomatikusan "fogalmaz. 99,9 százalék- A kizáró ok teljesen egyér­telmű, ez 100 százalékkal bizo­nyítható. Az apaság bizonyítá­sánál viszont annak kimondását nem vállalja a orvostudomány jelenlegi állása szerint a szak­értő, hogy valaki 100% bizton­sággal apának tekintendő. A 99,9%-ot igen, de a 100%-ot nem. S akkor a bíróságnak dön­teni kell. A vérvizsgálat önma­gában nem elég. Ha kis fokban állapítható meg az apaság való­színűsége, akkor következnek más vizsgálatok az antropoló­giaitól a kromoszóma-vizsgála­tig. Majd mindezek eredmé­nyének mérlegelése.-A befejezett ügyek tapasz­talatai alapján milyen esélye van az apajelölteknek?- Előre bocsátom: a bíróság­nak nem érdeke és nem is szán­déka, hogy mindenképpen apát kreáljon valakiből. Ugyanakkor tapasztalati tény, hogy az alpe­reseket az esetek túlnyomó többségében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján apává lehet nyilvánítani. Dunai Imre Amióta az ember feltalálta a kereket, hozzákötődött életünk, ízületeink mozgása lassú, a ter­heket hátunkon nehezen cipel­jük. Keréken közlekedünk, ke­rekek cipelik a terheket. Kerék kormányoz járműveket, benne embereket. Tehát felkapaszkodtam egy nagy hat kereküre. Át kellett szállnom egy más irányú vo­nalra. Jobbnak véltem, hogy inkább végigmegyek a végál­lomásig, mintsem hogy a jeges hóban várjak, míg visszatér. Három megálló után a végál­lomás. A kocsivezető megszó­lít:-Tudja-e, hogy nem szabá­lyos, hogy maga idáig jött és most fennmarad, hogy vissza­induljon? Kétségtelen, hogy ezt aka­rom elkövetni és ebben nem lát­tam semmi kifogásolni valót. A kioktatás folytatódik. Nyugodt, felsőbbséges hangnemben rendszabályozza ősz fejemet a kb. fele olyan idős, öntudatos vezető. Mert a „szabál, az sza- bál” - gondolom, ő ki is mondja:- A jegy a végállomásig szól és onnan kezdődik. Részemről egyszerűbbnek, az ő részéről bonyolultabbnak látszik „ingyen utas” mivoltom, akinél a jegynek nincs határa. A „potyautas” szerénységével hallgatom tovább szigorát.- Mert utaznak, felkapasz­Nagyon sokszor megfogadtam már, hogy egyszerűen nem ve­szek tudomást olyan hírekről, amelyek felbosszantanak. De mégsem tudom teljesíteni ha­zánk egy bölcs államférfijának tanácsát. Azt, hogy a nekem nem tetsző dolgoknál kapcsol­jam ki a rádiót, vagy a tévét. Ezt talán még megtudom tenni, de a napisajtót mégis csak illik olvasni. Ilyen olvasás eredménye, hogy megint nagyon felgyü­lemlett bennem a keserűség az Új Dunántúli Napló olvasása közben. Két hír, amelyik for­mailag nagyon távol áll egy­mástól, de mégis szervesen összetartozik. Az elmúlt negyven év nagy bűne a nemzeti öntudat, a nem­zeti érték kipusztítása életünk­ből. És a legnagyobb baj, hogy érzésem szerint - az illetékesek már nem is érzik, milyen ször­nyű, nemzetpusztító munka fo­lyik - kulturális nemzethalál felé rohanunk a biológiai nem­zethalállal versenyt futva. Kedves lapom november 20- i számában „Egy boldog nap” címen a szép műsor olvasható kodnak ... nem akarnak le- szállni... Az ellenőrök kifogásolják - hivatkozik az elöljárókra. Nem tudom belátni szabálytalansá­gomat, illetve annak gyakorlati mibenlétét. Neki jólesett, hogy rendezte - elvi síkon - az ügyet. Végeredményben béké­sen indultunk visszafelé az úton. Sajnos bonyolultabb útvona­lam miatt még egy végállomást kellett várnom a visszafordu­lásra. Magam maradtam és a vezető fülkéjéből kinyitotta a busz összes ajtaját. Kell a szel­lőzés, de jóval több volt annál. Jéghideg lett a kocsi belseje és közel tíz percet álltunk. Szó nélkül dideregtem. Céíhelyemről visszafelé újra buszra ültem. Zsúfolt volt. Előttem egy tizenéves a tájat bámulja elmerengve, egy még fiatalabb térdel az ülésen. Szo­kott kép, egyetlen sort sem ér­demel. Az ingyen utazók kötelező szerénységével - közel nyolc évtized védelmében - kérdem, tényleg volna ilyen szabály a hetvenen felüliek számára is? Miért nézik egyesek más zem- mel az idősebbeket? Azt mond­ják : van sofőr, és van autó- buszvezető. Tudom hogyan ér­tik, de ez nehezen fér a paragra­fusok közé. Bízom a békés egymás mellett ülésben. K. T. A. állami gondozott gyerekek pé­csi vendégeskedéséről. A napi program egyik részét idézem: „Később a kisebbek megtekint­hették a bazilika csodálatos kincseit, a nagyobbak pedig a kitelepült Orly diszkóban tán­colhattak.” Mit fűzzek ehhez a hírhez? De betetőzi ezt a hírt a de­cember 15-i számban megjelent „Változásokra számíthatnak a pécsi egyetemekre felvételi­zők” című cikk. Idézem: „A POTÉ-ra csak az jelentkezzen, akinek angol nyelvtudása van.” így, felszólító módban. Tehát nem kívánalomként, hanem fel­tételként, aki nem tud angolul, az egy magyar egyetemen nem folytathat orvosi tanulányokat. Megint csak üvölteni tudnék. De talán észreveszik ezt állam- polgári jogokat védő személyek is. (Nem azt vitatom, hogy a ta­nulmányok során előírás egy nyelv megtanulása, illetve tu­dományos fokozathoz ez köve­telmény legyen.) Hát egyelőre csak ennyi! De azt hiszem, ez is elég ahhoz, hogy elgondolkodjunk jövőn- kön. Dr. Rajczi Péter nikai csoportokat korlátoznak nyelvi formába bújtatva. Bár a nyelvhasználat egyéni jog, de olyan, amit csak kollektívában lehet gyakorolni. Épp ezért a nyelvi jog mindig kisebbségi jog része, és összefonódik az anyanyelvi oktatással való jog kérdésével, hiszen az anya­nyelv tartja fenn az etnikumot. Egyszóval ezek valóban komp­lex, ám az emberi lényeghez tartozó alapvető követelések.- Úgy tudom, a szlovákiai nyelvtörvény ellen írók is tilta­koztak aláírásukkal.- Valóban, a CIEMEN Nemzetközi Kisebbséget Ku­tató Alapítvány, a PEN Club Katalán Szervezete és a Lingu- epax saját tapasztalataikon okulva szeretnének Katalónián kívül másokon is segíteni, és vizsgálatokat tartanak. Az, hogy mindehhez az írók is csat­lakoznak, nagyon fontos, mert ez mutatja, hogy mint a nyelv használóit, foglalkoztatja őket a probléma. M. K. Nyelvpolitika és nyelvi jogok Beszélgetés Szépe György professzorral Szépe György, a JPTE Nyelv- tudományi Tanszékének pro­fesszora a 70-es években kez­dett foglalkozni a nagypolitika egyik legfontosabb szektorával a nyelvpolitikával. Magyar szemszögből ezügyben min­denki rögtön a határon túli ma­gyarság nyelvi helyzetére gon­dol, ám világviszonylatban ugyanebbe a témakörbe tarto­zik az anyanyelvűség, a két­nyelvűség, az idegen nyelvta­nulás problémája is. Azt, hogy pontosan mivel és milyen eredménnyel foglalkoz­nak szerte a Földön a nyelvpoli­tika szakemberei, Szépe pro­fesszor magyarázta el.-Igazából a 80-as években teljesedett ki ez a tudomány, amikor előtérbe kerül a nyelvi tervezés gondolata, majd 1986- ban a braziliai Recifeben meg­rendezték a Nyelvi Jogok Kon­ferenciáját. Jómagam itt az anyanyelvi nevelés jogi vonat­kozásairól tartottam előadást. A konferencia fő eredménye az volt, hogy elfogadtunk egy chartát az emberi nyelvhaszná­lati jogokról, amin aztán a to­vábbiakban nyelvészek és jogá­szok dolgoztak. 1989-ban a pá­rizsi UNESCO-ban az idegen nyelv tanulási jogokról tartot­tak hasonló eszmecserét, ami akkoriban még számunkra is fontos volt, hiszen Magyaror­szágon kötelezően kellett ta­nulni az oroszt - a kérdés jogi szempontból az volt, hogy mi­ért, bár mindenki tudta, hogy valójában miért. Fontos állo­más volt 1991. augusztusában az Idegennyelv Tanárok Kong­resszusa Pécsett.- Nyelvi jogok tekintetében is alapvetőén megváltozott a helyzet a kelet-európai változá­sok után. Erre miképp reagál­tak a nyelvpolitikusok?- Tény, hogy elszabadultak a kisebbségi-nemzeti érzelmek. Mivel a nyelvi jogok védelme egyik sarkalatos pontja a ki­sebbségi politikának, elkerülhe­tetlen lett, hogy a kérdés a nagypolitika porondjára is fel­kerüljön, és foglalkozni kezdett az üggyel az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szer­vezet. Ám, mint mondtam, ez már nem annyira nyelvészeti szakmai kérdés, mint politi­kai.A magyar kisebbségek helyzete relatíve romlott, ráa­dásul az elfogadott szlovák nyelvtörvény és készülő román oktatási törvény csak növeli a térség politikai feszültségét. A Nyelvi Jogok Világkonfe­renciáját segítő szakértői bi­zottság már a nyelvi jogok dek­larációjának kilencedik változa­tát dolgozta ki, és valószínű, hogy lesz tizedik is. A legfon­tosabb az, hogy egyes térségek specifikumát kell figyelembe venni. Egyébként elég nagy gond az, hogy ez ügyben csak külön­böző deklarációk vannak, és nincs egy elfogadott norma- rendszer, mint az egyéb emberi jogok terén. A különböző nyelvi törvények általában et­Apára várva löffler Gábor felvétele Nem hallgathatok! i \

Next

/
Oldalképek
Tartalom