Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-14 / 13. szám

1996. január 14., vasárnap Sport Dunántúli Napló 11 Puhl Sándor újra a világ legjobbja Teremfoci, a NIKI-Pepsi Kupáért Vasárnap döntő Az elmúlt héten kezdődött, va­sárnap pedig eldől, melyik csa­pat nyeri a negyedik NIKI- Pepsi Kupa labdarúgó terem­tornát. Akkora volt az érdeklő­dés a benevezett csapatok ré­széről, hogy két hétvégén lehe­tett csak megrendezni a mérkő­zéseket. Még így is estig rúgták a labdát Pécsett, az ANK-ban, valamint a Széchenyi-csamok- ban az együttesek. A selejtezők után a 16 legjobb csapat már egyenes kiesési rendszerben lép pályára. Hogy melyik együttes lesz a győztes, az a vasárnapi Oregfiúk focitoma Február 25-én lesz Pécsett, a Nevelési Központ tornacsarno­kában a jubileumi, tizedik Brill 2000 öregfiúk labdarúgó torna. Az elmúlt években egy sor régi, neves játékos (a teljesség igény nélkül: Rapp. Hernádi, Móritz dr., Bodnár, Lőrincz, Kaszás, Stájer, Horváth L.) tűnt fel ezen a tornán a különböző csapatokban. Nemcsak bara­nyai együttesek szoktak ne­vezni, hanem Tolnából és So- mogyból is. Balatoni megmérettetések döntőn dől el a Pécs városi sportcsarnokban. A rendezők - okulva a ko­rábbi tapasztalatokból - úgy döntöttek, hogy a kapusról az alapvonalon túlra jutó labdát sarokrúgással lehet játékba hozni. Ezzel is a támadójátékot szeretnék serkenteni. Színesíti a programot a hét­méteres rúgóverseny, ahol érté­kes tárgyjutalmakat lehet nyerni. A gólkirályt, a legjobb játékost és kapust is jutalmaz­zák a tornán. P.P. Az idei tornára - amelyen az 1961-ben, vagy annál régebben született labdarúgók szerepel­hetnek - jelentkezni február 9- ig lehet személyesen, vagy le­vélben a Vörös és társa Kft-nél (levélcím: 7623 Pécs, Nagy La­jos király útja 8.), vagy pedig a cég 310-352-es telefonján. Ne­vezési díj: 4000 forint + ÁFA csapatonként. Áz első helyezett csapat 10, a második 8, a harmadik 6 ezer forintot nyer. Kedvező helyen A Nemzetközi Kézilabda Szövetség arról tájékoztatta a hazai szervezetet, hogy az olimpiai női torna csoport- beosztásánál a decemberi világbajnokság végső sor­rendjét veszik alapul, tehát a csoportok élére az arany­érmes Koreai Köztársasá­got, illetve az ezüstérmes Magyarországot emelik ki. Sorsolás: ma Stockholm­ban. A világ sportja • Sydney. Az ausztrálok olim­piai bajnok úszója, Kieren Per­kins az atlantai ötkarikás játé­kok után befejezi pályafutását. A hírt a versenyző edzője, John Carew közölte. A szakember elmondta: tanítványa már nem érez magában annyi motivációt, hogy felkészüljön a 2000-es já­tékokra, amelynek éppen Per­kins hazájában Sydney ad ott­hont. Perkins a 400, a 800 és az 1500 méteres gyorsúszás világ­csúcstartója, 1500 méteren olimpiai aranyéremmel is büszkélkedhet. • Santos. Elhagyta a Santos igazgatói posztját Santost Ed- son Arantes do Nascimento, vagy ahogy világszerte ismerik, Pelé. A brazil sportminiszter összeegyeztethetetlennek tar­totta mostani munkáját egykori labdarúgóklubjánál vállalt igazgatói teendőkkel.-Úgy érzem, elértem a cé­lomat, sikerült a Santosnál fel­számolni a korrupciót - nyilat­kozta Pelé, aki 1993-ban vál­lalta el az igazgatói feladatot. • Rio de Janeiro. Egy japán labdarúgóklub 12 millió dollárt hajlandó áldozni arra, hogy megszerezze Tuliót, a brazil gólkirályt. Carlos Augusto Montenegro, a Botafogo elnöke közölte, hogy a japánok hétmil­lió dollárt kínálnak a 23 éves csatárért, aki egy hároméves szerződés aláírása esetén ötmil­lió dollárt kasszírozhatna. A szigetországi klub nevét nem hozták nyilvánosságra. Tulio a brazil pontvadászatban 28 talá­latával segítette bajnoki címhez a Botafogót. • Róma. Bírósági idézést kapott Pescante, az olasz nem­zeti olimpiai bizottság (CONI) elnöke, Arrigo Gattai korábbi CONI-elnök és egyik közeli munkatársa Paolo Vaccari. Római jelentés szerint a már­cius 22-ei tárgyaláson azzal vá­dolják őket, hogy hivatali ide­jük alatt visszaéltek hatalmuk­kal. Az ügyészség szerint 1990- 92 között szabálytalanságok hosszú sorát követték el 959 személy alkalmazásánál. Puhl Sándort (40) másodszor választotta meg a világ legjobb játékvezetőjének a tekintélyes, kulisszatitkokat kutató német IFFHS cég. A magyar sípmes­ter 1994-ben is a világ leg­jobbja lett. Az MTI munkatársa lakhe­lyén, Egerben közölte a kelle­mes hírt Puhl Sándorral.- Nem igaz, bizonyosan vic­cel velem ...! - hangzott az egri „ítész” első reakciója. Fan­tasztikus megtiszteltetés, őszintén mondom, nem számí­tottam erre a „duplázásra”.- Minek köszönheti ezt az újabb sikerét?-Életemben először fordult elő, hogy UEFA-ellenőrtől ma­ximális értékelést kaptam ta­valy. A Helsinkiben lejátszott finn - orosz Eb-selejtezőt köve­tően 10-es értéket írt be osz­tályzatul. A mérkőzés után ne­vetve elmondta nekem az öltö­zőben: szinte nagyítóval pró­bált hibát fellelni működésem­ben, de nem sikerült ilyesmit ta­lálnia.- Hogyan jellemezné az 1995-ben bíráskodott Puhl Sándort?- Tartottam magam ahhoz az alapelvemhez, hogy a bíró em­ber, tehát hibázhat. De ezt ne tegye rosszindulatból. Magya­rán: a „magaslatokon” is mind­végig arra törekedtem, hogy szerény maradjak. Ha valaki fe­lül a magas lóra, menthetetlenül vége. Bizonyosan hibázgattam, de ezekből mindig levontam a megfelelő következtetéseket, és a jövőben is megpróbálom el­kerülni az ilyesfajta melléfogá­sokat.-Ha Önt kérnék fel ilyen szavazásra, hová helyezte volna Puhl Sándort?- Köteles szerénységből nem az első helyre. Legfeljebb az első tíz között szorítottam volna helyet magamnak.- No, és kit tisztelne meg az első hellyel?- Talán Pairettót. Hideg­vérű, józan egyéniség a pályán. Jómagam olykor az ideálisnál vérmesebb vagyok a zöld gye­pen. Ezen 1995-ben megpróbál­tam változtatni; remélem, ezt érezték a játékosok is.- A legnagyobb élménye 1995-ben?- Az említett finn-orosz ösz- szecsapás, továbbá az, hogy le­hetőséget kaptam a Wembley „szent gyepén” közreműkö­désre. Az angol-svájci barátsá­gos 90 percen bíráskodtam. Fantasztikus élmény, mert hát a Wembley az Wembley, oda el­jutni egy életre szóló feledhe­tetlen élmény. Játékosnak, bí­rónak egyaránt.- Mit hoz 1996?-Az igazi „áttörést” idénre terveztem. Ezért is meglepő, hogy tavalyi formámat is első hellyel jutalmazták. Hadd le­gyen titok, hogyan és miként készülök az idei feladatok megoldására. Siófok kezdeményezésére ha­gyományosan, több sportágban összemérik erejüket a balatoni városok csapatai. A küzdelmek január 20-án kezdődnek Siófo­kon. A labdarúgók és a női ké­zilabdázók felváltva játszanak a Ritka sportok tárháza Amikor egy szaklapban elol­vastam az elmúlt év sportági legjobbjait, egy pillanatra za­varba jöttem. Az atlétikáról vagy a vízilabdáról még csak van valami elképzelésem, de az újságban sokkal cifrábbak is feltűntek, mint például a snow­board, hogy a bandyt már ne is említsem. Mit is rejtenek ezek? Néha nem is olyan egyszerű a nyo­mukra lelni különböző szak­könyvekben. Bandy vagy jéglabda. A jég­koronghoz hasonló játék, azzal a különbséggel, hogy korong helyett labdát igyekeznek a já­tékosok a kapuba juttatni. Az ütő formája is más, mint a ho­kiban. Curling vagy csúszókorong. Egy nyeles korongot a dobó il­letve csúsztató a jégre helyez.- A távolabb álló kollégái egy nyeles kefével - mint valami eszelős takarító brigád, tisztít­Foki-hegyi iskola csarnokában, s itt szerepelnek a sakkozók is. A tekézők Kilitin, az egyik sö­rözőben gurítanak, az asztalite­niszezők „fellegvára” az 1. sz. iskola lesz. A férfi kézilabdá­zók Fonyódon kezdenek. ják az utat. Az nyer, aki a jégen lévő koncentrikus körök kö­zéppontját a legjobban megkö­zelíti. Snowboard vagy hódeszka. Amennyiben valakinek a két lécen való síelés már nem nyújt elég izgalmat, legjobb ha a hó- deszkázásra vált. Néha az a kényszerképzetem, hogy egy szegény sorsú hegyi legény ta­lálta fel, akinek édesanyja új vasalódeszkát vásárolt, a régit meg tűzrevalónak félretette a sufniba. Jet-ski vagy vízimotor. Egy kerekeit vesztett robogóra em­lékeztet, amit a burkolat mö­gül kiáramló erős vízsugár hajt nagy sebességgel a viz­eken. A sport különös ismerte­tőjele, hogy (csak az irigység beszél belőlem) gyönyörű, fürdőruhás nők veszik körül a milliós gépcsodák tulajdono­sait. P.P. Sportolási szokások és a magyarországi feladat Amikor futnak az „amik” Taszáron A Taszáron és Kaposváron ál­lomásozó amerikai békefenn­tartók létszáma lassan már a 7000-hez közelít. „Kis Ame­rika” van tehát Somogybán; de vajon a jenkik „átcsem- pésztek-e” magukkal valamit a hazájukban honos sportok­ból vagy sporteszközökből, mint például az amerikai lab­darúgás, a kosárlabda vagy a baseball? Mark Darden százados, a Magyarországon tartózkodó amerikai csapatok egyik hiva­talos szóvivője.-A hadifelszerelések mel­lett hoztak-e magukkal a kato­nák az Amerikában „nélkü­lözhetetlen” sportszereket?- Biztosan, de még nem volt arra idejük, hogy használ­ják is őket - mondta Mark Darden. - Az az igazság, hogy most rengeteg dolgunk van; azt a szót, hogy szabadidő, nemigen ismerik.-Sokszor látni szabadidő- ruhában kocogó katonákat.- Évente két alkalommal fi­zikai teszten kell részt venniük a hadsereg tagjainak. Megha­tározott idő alatt kell futniuk két mérföldet és - attól füg­gően, hogy nők avagy férfiak - bizonyos számú fekvőtá­maszt kell végrehajtaniuk. Erre készülnek, gyakorolnak. Általában reggelente szoktak futni. Vannak, akik inkább egyedül kocognak, mások pe­dig együtt, egységek szerint futnak. Egyébként van testne­velés óra is, úgyhogy kato­náim kondiciójával egyáltalán nincs gond.- Hazánkban most még kö­telező a reggeli torna.- Nálunk, Amerikában is; hetente négy-öt alkalommal van reggeli rövid átmozgató jellegű testedzés. Magyaror­szágon azonban kicsit más a helyzet. Mivel az itt állomá­sozó katonák alaposan le van­nak terhelve, nincs nekik reg­geli torna.- Azt tudja-e, hogy nem Önök voltak ezen a környéken az első amerikaiak? A kapos­vári Konstruktőr KSE csapa­tában például jelenleg is pá­lyára lép egy színesbőrű kosa­ras . . .-Ez új a számomra, nem hallottam róla. De akkor nem lehet rossz kosárcsapata Ka­posvárnak . ..- Az utóbbi időben többször is lehetett hallani, hogy a ma­gyar utcai harcosok kihívják a Taszáron állomásozó ameri­kai tengerészgyalogosokat.- Ez teljesen lehetetlen; már csak azért is, mert itt nincse­nek tengerészgyalogosok.- Ha tengerészgyalogosok­kal nem is, más amerikai ka­tonák ellen megvalósulhat ez a terv?- Aligha hiszem; nem ezért jöttünk Magyarországra. Nekünk sokkal fontosabb dolgaink vannak mostanság annál, minthogy ilyennel fog­lalkozzunk. Fenyő Gábor Snowboard kontra bandy Giorgo Moroder, Sosztakovics, Freddy Mercury, Webber a szerzők között Az olimpiák muzsikáiról Sport és zene elválaszthatatlan fogalmak. Hiszen a legtöbb sportnak van például konkrét és áttételes „ritmikája”, tem­pója és sok sportág szinte el­képzelhetetlen „háttérmu­zsika” nélkül (pl. műkorcso­lyázás, talajtoma, ritmikus sportgimnasztika, ugrókötele­zés, stb.). Nálunk az elmúlt csaknem fél évszázadban Iszaak Duna- jevszkij (1900-1955) Sportin­dulója volt a hivatalos „menet­zene”, melyet a „Kapus” című szovjet filmhez komponált szerzője. De már az ókortól kezdve fanfárok kísérték - mi­ként ma is azok vezetik fel a himnuszok előtt - a sportoló­kat az ünnepélyes eredmény- hirdetésekhez. Áz újkori olim­piák emellett kifejezetten ezekre az eseményekre kom­ponált zeneművekkel, dalok­kal, vagy éppen az olimpiák ideje alatt világslágerré lett ko­rábban csak a rendező ország­ban közkedvelt melódiákkal is népszerűsítették az olimpiai eszmét és mozgalmat. Az 1936-os berlini olimpiá­hoz már hivatalosan is kompo­náltak - mégpedig verseny után - szignálzenét, mely dr. Nádor Tamásnak, a Pécsi Rá­dió nyugalmazott zenei szer­kesztőjének házi archívumá­ban is fellelhető. A II. világháborút követő első olimpiára ismét hivatalos versenyt hirdettek, de immár nemcsak szignálok, hanem „nagy” zeneművek részére. Az „aranyérmet” (első díjat) egy lengyel zeneszerző, Zbigniew Turski (1908-1979) 2. szimfó­niája nyerte, mely az „Olimpiai Szimfónia” alcímet viselte és - ezt nyugodtan állíthatom, lé­vén, hogy lemezgyűjtemé­nyem egyik értékes darabja­ként őrzöm - amely századunk modem zenéjének legjobb tra­dícióival ötvözte a sport nép­szerűsítését. A következő olimpia, amelynek zenei slágeréről nyugodtan mondhatunk vala­mit, az az 1960-as római olim­pia, melyen Rascel-Sigman: Arrivederci Roma című örök­zöldje lett a szimbólummá vált búcsúdal, melyet évekig Vico Torriani előadásában hallhat­tunk Rocco Granataé mellett. Az 1964-es tokiói olimpia világslágere szintén egy bú­csúdal volt: Sakamoto „Sayo- nara Tokio”-ja, melynek nép­szerűségére jellemző, hogy 1965-ben nálunk a dalt éneklő Mészáros Lajos is japánul éne­kelte lemezre. A későbbi olimpiákon is el­sősorban a városokat, illetve az országot megéneklő dalok vál­tak népszerűekké: így a Me­xico című dal az 1968-as olim­pián, illetve az 1976-os mont­reali olimpián a kétnyelvű - angol és francia - verzióban is lemezre énekelt „Montreal”. Az 1980-as moszkvai olim­pián szintén egy komolyzenei művet használtak szignálzené­nek: századunk Prokofjev mel­lett legnagyobb szovjet-orosz zeneszerzőjének Dmitríj Sosz- takovicsnak (1906-1975) Ün­nepi nyitányából a bevezető fanfárt. Az akkor már öt éve elhunyt Sosztakovics életvi­dám és humorgazdag művét - melyet a Pécsi Szimfonikusok tavalyi zenei fesztiválján élő­ben is hallhattunk - eredetileg 1955-ben a II. világháború be­fejezésének 10. évfordulója al­kalmából komponálta a min­den meghurcoltatása ellenére is - legalább halála után - emb- lématikusan tisztelt, valóban igazi humanista komponista. Az 1988-as, immáron újra „teljes” olimpián - a szöulin - az ország nevét viselő Koreana adta elő a slágergyáros Giorgio Moroder „Hand in hand” (Kéz a kézben) című dalát. Már a Szöult követő évben eldőlt, hogy az 1992-es barce­lonai olimpia dala a „Barce­lona” lesz, melyet a dalt kom­ponáló Freddy Mercury, a Queen együttes egykori éne­kes-frontembere énekelt együtt a világhírű katalán szoprán­énekessel, Montserrat Cabal- léval. Emellett azonban lett még egy „hivatalos” dala is az olimpiának: ezt Andrew Lloyd Webber (1947), a Jézus Krisz­tus Szupersztár, az Evita és a Macskák szerzője komponálta ex-neje a kiváló szoprán és popénekes, Sarah Brightman és az egyik tenorkirály, Jósé Carreras számára. A dal, me­lyet nálunk a Korda György- Balázs Klári házaspár énekelt, a Barátok, amíg élünk (Amigos Para Siempre) címet kapta. Az 1996-os atlantai olimpia hivatalos, vagy éppen „félhiva­talos” daláról Radnóti László, a Magyar Rádió sportrovatának riportere szerint elképzelhető, hogy csak a megnyitóra idő­zítve jelenik meg az „Atlantai dal". Kovács Attila A Pécsi Rádió zenei szerkesztője

Next

/
Oldalképek
Tartalom