Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)
1996-01-13 / 12. szám
1996. január 13., szombat VÁROSAINK Dünántúli Napló 7 Parkolóházat építenek a Sopianae téren Az elképzelés már jó néhány éves, a pályázatot azonban csak tavaly júniusban írták ki, illetve hirdették meg az önkormányzat tulajdonában álló Sopianae téri ingatlan megkötött célú hasznosítására. Ez pedig a következő: az Ifjúsági Ház és a Kereskedők Háza közötti 2620 négyzetméteres területen - javarészt föld alatti - parkolóház műszaki és gazdasági megvalósítása, összekapcsolva a régészeti igények teljesítésével és közterület kialakításának sokszor felemlegetett feladataival. A bíráló bizottság két pályázati ajánlat között választhatott és végül első helyezettnek a bólyi székhelyű, zömmel olasz tulajdonú Altan Beton Hungária Kft. nyilvánította. A cég által benyújtott, összesen több, mint 300 parkolóhely létesítéséről szóló program - Dévényi Sándor tervezői munkája - a funkcionális és építészeti szempontból egyaránt előnyösebbnek találtatott: a felszíni épület - bár üzletház is - funkciója elsődlegesen parkoló, jobban és több hasznos teret nyújtva alkalmazkodik a régészeti kívánalmakhoz; megjelenése, megközelíthetősége, környezetének kialakítása egészében kedvezőbb. A közgyűlés a fentiekre tekintettel az említett bólyi székhelyű céggel kötendő adás-vételi szerződést hagyta nemrégiben jóvá. Ennek feltételei közül emelünk ki néhány olyant, amely közérdeklődésre is számot tarthat. így például a vevő vállalja, hogy az építési engedélykérelmet a szerződés aláírásától számított 120 napon belül az építési hatóságnak benyújtja. A beruházás kivitelezésének a határideje a jogerős építési engedély kiadását követő két év. Késedelem esetén naptári naponként 100 ezer Ft. az eladónak fizetendő kártérítés. A vevő a parkolóház beruházásával kapcsolatban érintett üzletetek árufel- töltését és megközelítését biztosítja, színtervet készít az épületről (beleértve a hozzákomponált növényzetet), továbbá az épületet körülölelő közterületre is komplex tervet készít. D. I. Húsz éve kezdődött az állami támogatás „Pincekönyv” a városmentésröl Archív kép 1974-ből: pincebeomlás a Király utcában A szépség és az érdekflastrom Szigorúan véve nincs hipotézis vagy elmélet, amelyet valaha is be lehet bizonyítani. Csak cáfolni. Ha azt mondjuk, hogy hiszünk egy elméletben, akkor valójában azt mondjuk, hogy képtelenek vagyunk bemutatni egy teóriáról, hogy hibás. S nem pedig azt, hogy képesek vagyunk megmutatni igaz voltát minden kétséget kizáróan - állapította meg Gerhard Robbins amerikai fizikus. Szép elméleti!), ám attól tartok, a tudományon kívüli szférákban eltérő mechanizmusok működnek. A kétségek kizárását meg sem próbálva úgy állítanak fel elméletetek, hipotéziseket, hogy eleve azt hiszik: más sem képes megcáfolni azokat. Olykor meg a „mihez képest” behatárolás pontatlansága, elmaradása a hipotézis gyengéje. Legutóbbi jegyzetemmel például vitába keveredtem a Kamarai Közlöny azon cikke kapcsán, amely a békefenntartó erők bázisa nem pécsi telepítésének elmaradt hasznain kesergett. Emlékeztetőül: nagyvonalúnak aposztrofáltam azt a számítást, amely szerint 600 ezer dollár 100 millió forint. A vitában most hagytam magam meggyőzni arról, hogy a Kamarai Közlöny anonim szerzője nem nagyolta el a valutaárfolyamot, csak az élelmiszerellátmányhoz egyből hozzácsapta az egyéb szolgáltatások remélt költségét is, s így lett ebből évi 35, majd 40 milliárdos kalkuláció. Vitapartnerem szerint minden üzletember számára egyértelmű utalás van erre a cikkben. Ezt nem cáfolhatom, nem vagyok üzletember, s talán másként olvasok, mint ők. Egyébként annyit elismert a javamra: talán valóban hiányzott a „ hol és a mihez képest” megjelölése a hányadok és 40 mil- liárdok halmazában. A téma azonban a tőlünk messze álló érdekek miatt hipotetikussá törpült. Ennek ellenére mégis jönnek az amerikaiak, illetve jöttek Tucsonból felderítői misszióként üzletemberek. Hogy miért most? Ebben a kérdésben két állítás gubancolódott össze. Egy: a szabadsá- gos amerikai katonák hozzánk járnak majd üdülni idelátogató családtagjaikkal és ez jó üzlet lehet az itt gazdasági teret szerző amerikai cégeknek (is). Kettő: a testvérvárosi kapcsolatok - különösen gyanús véletlen egybeesés folytán - épp most értek olyan fázisba, amikor már gazdasági hasznot is teremnek. Van erről egy elméletem. Eddig azon kevesek számára, akik Tucsonból itt jártak, mindössze szépnek találtatott Pécs. Egyes esztétikai tanítások szerint pedig szép az, ami érdek nélkül tetszik. Viszont az érdekek mozgatják a világot. Úgy hallottam, az amerikai üzletemberek most már ösztönzően kritikai észrevételeiket is elmondták. Tehát már kevésbé vagyunk szépek, de legalább nem érdek nélkül tetszünk. S ebből még lehet valami. Ha el nem rontjuk ezt az esélyt, mert bizony az amerikaiak szigorúan konkrétumokat várnak, s nem könnyen cáfolható hibás hipotéziseket. Dunai Imre A tehergépjármű-tulajdonosok figyelmébe ajánljuk: adóbevallás! Rendkívüli ülést tart a közgyűlés a vízdíjakról Pécs Önkormányzatának Közgyűlése január 18-án, csütörtökön 14 órai kezdettel rendkívüli ülést tart a városháza nagytermében. A napirendi javaslatok között két fő téma szerepel: az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, továbbá az önkormányzati tulajdonú víziközmű által biztosított szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás és kezelés díjairól szóló 1994. évi 31. számú ön- kormányzati rendelet; továbbá a helyi távhő-szolgáltatási díjemelés miatt a lakosságnak nyújtott részleges ellentételezéséről szóló önkormányzati rendelet módosítása. Rendezési terv a „Rózsadombra” Tavalyi utolsó ülésén fogadta el az önkormányzat közgyűlése a 78. számú (Rózsadomb) város- rendezési körzet részletes szabályozási tervének programját a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ KFT. által készített tanulmány szerint. Ennek lényege: 522 garázs és 50-67 parkoló létesítését teszi lehetővé az ilyen kapacitás szűkével küszködő területen. A tervező cég neve legutóbb tévesen jelent meg: a csak szókö- zepi két betűben mutatkozó különbség miatt - mindkét név „Pécs”-csel kezdődik és „terv”- vel végződik - véletlenül a korábbi rendezési terv készítője szerepelt szerzőként. Emléktábla-avató A Magyarországi Németek Pécsi Nemzetiségi Köre az önkormányzat hozzájárulásával emléktáblát állít a Szigeti út 35. alatti általános iskola - a hajdani Lakits-laktanya - falán a Szovjetunióba elhurcolt német polgári lakosságnak. Az avatóünnepség ma 11 órakor kezdődik. A 70-es évek kezdetétől egyre többet hallattak magukról a pécsi belváros alatti pincék, üregek. A beszakadások, rongálódások egyre inkább előre vetítették egy városi méretű katasztrófa rémképét. Akik emlékezünk a húsz év előtti történésekre, nem tudjuk elfelejteni, hogy 1974 tavaszára már valódi katasztrófahelyzet alakult ki Pécsett. S ugyanakkor hasonló helyzet tartotta rettegésben Eger lakosságát is. A két város akkor még a saját költségvetéséből próbálta megoldani megoldhatatlannak látszó gondját, más fontos feladatoktól vonva el a pénzt. Azokban az években Pécs 24, Eger 50 milliót áldozott a katasztrófaelhárításra. Ez utóbbi adat is olvasható a „Pincebeomlásokkal veszélyeztetett települések - 1974-1994" című szép kiállítású könyvben, amely a címében is említett két évtized áttekintésére vállalkozott. Az 1974-es év - erre is emlékezhetünk - fordulatot jelentett, hiszen ama év augusztusában alakult meg az EVM égisze alatt az érintett tárcák bevonásával a Tárcaközi Koordinációs Bizottság, ami 1990. végéig hangolta össze a „városmentő” tevékenységét, ami aztán 1992-ben alakult újjá Tárcaközi Bizottság néven. Az 50 szövegoldalt, 22 szöveg közti ábrát és 30 színes fényképet tartalmazó „pincekönyv” sok mindenre emlékeztet annak a jegyébe, hogy a bizottság alakulását követő előkészületi ’75-ös esztendő után most húsz esztendeje, vagyis 1976 januárjától már az Állami Tervbizottság által biztosított jelentés pénzügyi támogatással folyt a kárelhárító munkák. 1975-ben Pécsett 50 km hosszban 1300 pince volt, melyeknek az ossz térfogata 280 ezer köbmétert tett ki. 1990 végéig 46,3 kilométernyi pincében végeztek valamilyen eredményes beavatkozást, többnyire tömedékelést, viszonylag kisebb mértékben megerősítést. E 15 év alatt az összes ráfordítás 1035,7 millió Ft volt, ugyanakkor az ország hét településén összesen 2,8 milliárd Ft-ot költöttek pincekár-elhárításra. A 70-es évek első felében kialakult veszélyhelyzet magyarázatára annak idején számos elmélet született, de abban minden elméletkészítő megegyezett, hogy az okok között döntő szerepe volt a városi forgalom óriási növekedésének, a hidrogeológiai viszonyoknak, vagyis a talajvízszint növekedésének, továbbá annak, hogy a Mecsekről akadálytalanul lezúduló csapadékvíz különböző úton-módon a felszín alá jutva fejtette ki áldatlan tevékenységét. S nem feledkezhetünk meg a többévszázados pincék „természetes” állagromlásáról sem. Ám az elméletek után jött a gyakorlat ideje. Pécs úttörő szerepet vállalt a tömedékelésimegerősítési módszerek kipróbálásában (voltak sikeresek és kudarcosak egyaránt), vállalta országos konferenciák tartását a módszerek megismertetésére, megvitatására, elterjesztésük segítésére, hiszen ahogy teltek az évek, úgy szaporodott azon települések száma, amelyek ugyancsak pincéktől-üregektől sújtottak voltak, s éppen a 70-es 80-as években érkezett el náluk is a károkozás ideje. 1994 végén - tudjuk meg a „pincekönyvből” - Magyarországon már 41 település szorult a központi költségvetésből származó támogatásra. 1975-ben a TKB a városmentő munkák időtartamát 16 évre becsülte, ami Pécs esetében valósnak bizonyult: a 90-es évek, s ezzel a rendszerváltás beköszöntére a veszélyhelyzet gyakorlatilag megszűnt, s ennek köszönhetően olyan város- fejlesztés valósulhatott meg, amely a pincék fenyegetettségében elképzelhetetlen lett volna. Hársfai István Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adóirodája felhívja a belföldi forgalmi engedéllyel és rendszámmal ellátott tehergépjármű és tehergépjárműnek vizsgáztatott személygépkocsik tulajdonosait, hogy járműveikről - az 1996 január 1-jén fennálló állapotnak megfelelően - január 31-ig adóbevallást kell benyújtaniuk az Adóirodánál (Pécs, Szigeti út 33. sz.). A tehergépjárművek adójának alapja megváltozott: a jármű önsúlyát növelni kell a terhelhetőség (raksúly) 50%- ával, s e kettő együttes súlya Az OK Magyar Kesztyűgyártó és Kereskedelmi Vállalat a Lahti utcai telephelyének bővítése érdekében kereste meg Pécs Megyei Jogú Város Ön- kormányzatát. A lakosság előzetes tájékoztatása érdekében a beruházó vállalat, a szakmai engedélyezési kérdéseket elbíképezi az teherszállító gépjárművek adójának alapját. A bevalláshoz szükséges nyomtatványokat az Adóiroda január 20-ig a járművek tulajdonosainak eljuttatja. Akikhez ez a nyomtatvány valamilyen ok miatt mégsem érkezne meg, azok azt személyesen beszerezhetik az Adóirodánál. Fontos tudni, hogy a törvényi változás következtében az adóhatóság - bármilyen gépjármű esetében - a forgalmi engedélyben január 1-i állapotnak megfelelően feltüntetett tulajdonost (üzemben tartót) tekinti egész éven át az adó alanyának! ráló Polgármesteri Hivatal dolgozói az érintettek részére - beleértve a környék lakóit is 1996. január 15-én (hétfőn) 18 órakor tájékoztatót tart a Testvérvárosok terei Általános Iskolában (Pécs, Testvérvárosok tere 1.) A szervezők kérik az érintettek megjelenését. Fórum a Lahti utcai kesztyűgyár bővítéséről Könnyező alagutunk A tél elrendezi a dolgokat: olykor nemcsak jótékonyan elleplező' takaróról gondoskodik, vagy természetes gátakat emel a vandál viselkedés elé, de éppen ellenkezőleg: láthatóvá is teszi gyarlóságainkat. Az időjárás például meggátolta, hogy az emberi normákat felrúgok ne tegyenek az elviselhetőbbnél nagyobb kárt Szilveszter éjszakáján, mert nem merészkedtek ki, legfeljebb házuk és környékének lakóit riogatták. Másrészt viszont (újra) láthatóvá tette, milyen felelőtlenül, szakszerűtlenül építették annak idején a Kálvária utca elején lévő alagutat. Jól emlékszünk még arra, mekkora vita volt a 80-as évek derekán arról, hogy hidat vagy alagutat építsenek itt. Magáról az építkezésről is számos tudósítás szólt. Aztán már közvetlenül az üzembehelyezés után kiderült, hogy milyen hanyag munkát végeztek az építők és milyen felületes volt az objektum minőségének ellenőrzése az átvételkor. Más évszakokban az alagút falából szivárgó víz ténye nem jár komolyan következményekkel az ott áthaladókra, ám hideg télen aggasztóvá válik a helyzet. Az Uj Dunántúli Napló a veszély érzékeltetésére már közt képet a lelógó jégcsapokról. Néhány napja magam is tapasztaltam ezt a jelenséget és félrerugdostam jó pár útra lehullott jégdarabot. „Könnyező alagutunk" jégcsapjai azonban nemcsak a múlt hibáit mutatják meg, hanem egyben a sürgős beavatkozás igényének a felkiáltójelei. Dr. Vargha Dezső A befejezéséhez közeledik a Búza tér délkeleti sarkán épülő új üzletház. A földszinten a Julius Meinl nyit csemegeboltot, az első emeleten üzlethelyiségek lesznek, míg a második szinten postahivatalt létesítenek majd. fotó; tóth László Már megint a kéndioxid! Pécs levegője Az ANTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a január 11-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs légszennyezettségét a következő mutatók jellemezték az egészségügyi határérték - (100%) - százalékában: kéndioxid 95%, nitrogéndioxid 37%, szénmono- xid 35%, szálló por 123%, ózon 6%. A város levegőminősége a kéndioxidot illetően változatlanul rossz volt. Az öt monitorállomás közül csak a Buzsáki úton mértek határérték alatti koncentrációkat, a másik négy mérőállomás esetében 2,5-4,5-szeres túllépést regisztráltak. A többi légszennyező anyag tekintetében a határérték mérsékelt túllépése fordult elő. A levegőszeny- nyezettség mérését a Városi Vagyonkezelő Kft. támogatja. M > \
