Új Dunántúli Napló, 1996. január (7. évfolyam, 1-30. szám)

1996-01-11 / 10. szám

6 Dunántúli Napló Hazai Körkép 1996. január 11., csütörtök Országházi jövedelemmustra A köztisztviselők alapilletménye az idén január elsejével 11,1 százalékkal emelkedett, 18-ról 20 ezer forintra. Ennek nyomán a miniszterek és a parlamenti képviselők fizetése 25-30 százalékkal nőtt. A miniszterelnök alapfizetése 130 000 forint. Ehhez 35 száza­lékos (45 000) illetményki­egészítés és 120 százalékos (156 000 forint) vezetői pótlék járul, így a jövedelme 331 500 forint, ami után 48 százalék jö­vedelemadót, 10 százalék tár­sadalombiztosítási és 1,5 száza­lék munkavállalói adót fizet. A miniszterek fizetése - 40 százalékos vezetői pótlékkal kiegészülve - 181 350-ről 227 500 forintra, a képviselők illetménye pedig 67 275-ről 87 750 forintra emelkedett. A honatyákat azonban több­féle pótlék is megilleti. A frakcióvezetők 120 százalékot kapnak, helyetteseik 100-at. A bizottságok vezetőit 100, he­lyetteseiket 80, tagjait pedig 40 százalék pótlék illeti, ki­véve az alkotmányügyi, a tör­vény-előkészítő és az ügy­rendi bizottságokat, ahol a ve­zetők 140, helyetteseik 120, a tagok 80 százalék pótlékot kapnak. Egy képviselő legfeljebb két bizottság munkájában vehet részt. Az alkotmányjogi bizott­ság tagjai pedig nem lehetnek másik bizottságban is benne. A képviselők ezen kívül költségtérítési átalányt is kap­nak. Ez 30-52 ezer forint kö­zött szokott lenni. A vidéki ál­landó lakhellyel rendelkező képviselők havonta 43 800 fo­rintot vehetnek fel szálláskölt­ségeikre. Munkájuk segítésére alkalmazhatnak szakértőket is. Erre 43 800 forintos keret áll rendelkezésükre. Közlekedési költségtérítés címén fizetésük 30-60 százalékát vehetik föl, lakóhelyüktől függően. E jutta­tások költségtérítésnek minő­sülnek, s adómentesek. A Magyar Köztársaság idei költségvetésében az országgyű­lés képviselő-testületének sze­mélyi juttatásai címén 1 102,6 milliárd, tb-járulék címén 367,7 millió forint szerepel. Ez fejenként átlagosan hárommil­lió forint, csaknem 1 milliónyi tb-járulékkal. Koós Tamás Bérkérdésekről tanácskozik ma az ÉT Kemény érvcsata várható Szűkített napirenddel ül össze ma az Érdekegyeztető Tanács. Az ár- és bérmegállapodás ugyanis egyelőre lekerült a napi­rendről, ezúttal csak az idei minimálbér-emeléssel, illetve az országosan ajánlható béremelési mértékekkel foglalkoznak. A tavaly december 20-ai egyeztetésen a munkaadók nem tudtak kötelezettséget vállalni arra, hogy - a munka- vállalói igény szerint - 15 ezer forintra emeljék a jelenlegi 12 200 forintos minimálbért. Még a korábbi szakértői egyeztetésen felajánlott 13 ezer 600 forintot is csök­kentették 100 forinttal. Ennek kapcsán hangsúlyozták: nem a minimálbér emelése jelent számukra gondot, hanem az, hogy emiatt bérfeszültségek keletkezhetnek, s ezek elkerü­léséért a többi bér növelését is vállalniuk kell. A munkaadói oldal visszautasította azt a munkavállalói igényt is, hogy az általános minimálbé­ren kívül állapítsák meg a szakmunkások, valamint a felsőfokú végzettségűek leg­kisebb bérét is 1,25-es, il­letve 1,5-es szorzóval. A munkavállalóknak azért lenne fontos, hogy legalább e három szinten kötelező mini­málbért érjenek el, mert eddig nem sikerült bevezettetniük a különféle szakmákra kidolgo­zott kötelező tarifaminimu­mokat. A minimálbér kérdé­sében a kormányzat várakozó állásponton van: elfogadja a másik két szociális partner megállapodását. Az országosan ajánlható béremelési átlagot tekintve a munkaadók a 15-17 százalé­kot tartják elfogadhatónak. A munkavállalók ennél többet, 19,5 százalékot javasoltak a korábbi tárgyaláson. Ennyit javasolt a kormányzat is az ár- és bérmegállapodásra kidol­gozott előterjesztésében. A munkaadók mindenesetre jelezték, mivel nem sikerült engedményeket elérniük a szolidaritási járuléknál és a tb- kiadásoknál, lehetőségeik kor­látozottak mind a minimálbér, mind az országosan ajánlandó béremelési átlagok esetében. Robban-e a szociális bomba? A világ számos országának szociális rendszere hatalmas erejű bombához hasonlít, amely bármikor felrobban­hat. A nyugdíjrendszer átala­kításával is foglalkozó kérdé­sek között erről is szó esett tegnap a Magyar Pénztárszö­vetség és a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat közös sajtótá­jékoztatóján. A bombahasonlat a nem kor­mányzati szervek (NGO) tava­lyi, Koppenhágában megtartott csúcstalálkozóján hangzott el, ahol a világjelenséggé vált szo­ciális kirekesztettség okairól volt szó. A tanácskozáson az öregkori krízishelyzeteket, s a családok ellehetetlenüléséből kivezető utakat is taglalták. Most, a téma kapcsán dr. Kovács Pál szocia­lista országgyűlési képviselő elmondta: az új nyugdíjrend­szer akkor lesz elfogadható ná­lunk, ha a társadalom valós helyzetére alapozzák az elkép­zeléseket. Ehhez semmiképpen sem nélkülözhető a társadalmi megegyezés. Dr. Mészáros Tamás, a Nyugdíj-biztosítási Önkor­mányzat elnöke szerint olyan szociális ellátórendszer kell, amely az állampolgár számára nyomon követhető módon ga­rantálja a tisztességes megélhe­tést öregkorban is. Sajnos, a kelleténél lassabban növekszik nálunk a nyugdíj kiegészítésére szerveződő önsegélyező pénz­tárak népszerűsége. (cs) Minden másképp van Sokszólamú ellenzéki nyilatkozatok A mezőgazdaságtól a ma­gyar-román tárgyalásokon és hazánk NATO-csatlakozásán át a Matáv privatizációjáig terjedt tegnap az ellenzéki politikusok megnyilatkozásainak skálája. A Magyar Demokrata Fó­rum képviselői kifejtették: a kormánynak nincs világos stra­tégiai elképzelése a mezőgaz­daságról. Az exportszubvenció átalakítása váratlanul érte az élelmiszeripart és kedvezőtlen hatással lesz a termelőkre. Kül­piacon ugyanis lehetetlen árat emelni, így a felvásárlási ár csökken majd. A Fidesz-Magyar Polgári Párt mind reálisabbnak látja a magyar-román megállapodá­sok létrejöttét, ezért az el­érendő minimumot tartalmazó követeléseit eljuttatja a kabi­nethez is. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a magyar-ro­mán megbékélési dokumen­tumokat az RMDSZ egyetér­tésével írják alá. A Munkáspárt panaszt nyúj­tott be az Alkotmánybíróság­hoz, mert az Országgyűlés el­utasította a hazánk NATO-tag- ságáról kezdeményezett nép­szavazás kiírását. A Nemzeti Szövetség Ma­gyarországért Egyesület szerint a Matáv privatizációja kimeríti a hanyag kezelés törvényi tény­állását. 1993-ban részvényei­nek 31 százaléka kelt el 875 millió dollárért, most viszont a 36 százalékot kitevő részvény- csomagért fizetett mindössze 850 millió dollárt a vevő. A hatóság a közutakat is ellenőrzi Lopni sem szabad, mégis... Megint az ügyeskedők nyer­nek? - kérdeztük lapunk de­cember 29-én megjelent szá­mának abban az írásában, amely a jövedéki termékekre vonatkozó áremelésről szólt. A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságától (VPOP) kértünk tájékozta­tást: ellenőrizték-e az érde­kelteket? Mint ismeretes, az Országgyű­lés döntése következtében, az idei adótörvény szerint min­denki, aki jövedéki termékek forgalmazásával foglalkozik, január elsejei készlete után adónövekményt köteles fizetni. A „fölösleges” kiadás elkerü­lése érdekében a meglévő áru­készletek egy része bolyongha­tott, mint Orbán lelke, járhatta az országot, remélve, senki nem talál rá. A jelenség tehát létezik. Lopni sem szabad, mégis... A VPOP azonban nem te­kinti célravezetőnek ezt a meg­oldást, igaz, az ellenőrzésekről még nincsenek adataik. A köz­utakon a rakományt szállító na­gyobb járműveket ellenőrizték. Természetesen próbálkozni, kí­sérletezni lehet, még ha nem is szabad. Ám nem biztos, hogy ezúttal is a szerencse a bátrak jutalma. Az adónövekményt megfizetni talán olcsóbb, mint leróni a tetemes bírságot. A VPOP várhatóan a jövő héten ad hivatalos tájékoztatást az elmúlt év eredményeiről, s köztük az év végi ellenőrzések friss tapasztalatairól. (Bozsó) Nem romolhat az ellátás színvonala A körzetek kétharmadában nincs külön gyermekgyógyász Gyermekes családok körében hetek óta terjed és aggodalmat kelt az egymásnak ellentmondó sajtóközleményekkel is táp­lált feltételezés: az egészségügyi reform során módosul(hat) az eddig jól bevált házi gyermekorvosi hálózat rendszere. Van-e alapjuk ezeknek a híreknek? - kérdeztük dr. Mogyo­rós Lászlótól, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetőjétől. Egészen természetes, hogy a szülő és a gyermekorvos szá­mára egyaránt nagyon fontos: a korábban jól bevált gondo­zási, gyógyítási gyakorlat a gyermekorvoslásban ne vál­tozzék - szögezte le a főosz­tályvezető. Kifejtette, hogy a minisztériumnak semmiféle olyan terve, célja nincs, amely ezzel az elvvel ellentétes volna. Véleményük szerint a korszerűsítési folyamatoknak az ellátás javítását kell szol­gálniuk. Ezért, az orvoskollégák ag­godalmaira is válaszolva, el­mondta, hogy minden fóru­mon igyekeznek megerősíteni, törekvésük változatlanul az, hogy a házi gyermekorvosok által biztosított jelenlegi ellá­tás magas színvonala és rendje megmaradjon. A betegségmegelőző és a gondozási tevékenység koráb­ban elért eredményeit feltétle­nül meg kell tartani. A tovább­lépést a körülmények alaku­lása, és a betegellátás munka- folyamatainak megváltozása teszi szükségessé. A főosztályvezető a továb­biakban hangsúlyozta: a gyermekek egészségnevelése ezután is elképzelhetetlen a gyermekorvosi hálózat mun­kája nélkül. A valóban tervezett változ­tatások során elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy az ellátásban kialakult számot­tevő területi különbségeket ki­egyenlítsék. Miközben a városokban, főként Budapesten, csaknem teljes körű a gyermekszakor­vosi hálózat, addig számos megyében, így például Sza- bolcs-Szatmár-Beregben igen kevés településen van önálló gyermekorvosi körzet. Az ésszerűség azt diktálja, hogy bizonyos helyeken ve­gyes típusú legyen az ellátás: felnőttet és gyereket ugyanaz a háziorvos lásson el. Az ilyen körzetekben - szám szerint az ország 6700 orvosi körzetének kétharmadában - a felnőttek­kel foglalkozó háziorvosok feladata, hogy területükön a gyermekeket is ellássák. Cél és immár megalapozott terv is, hogy az ezekben a ve­gyes körzetekben valamennyi ott dolgozó háziorvos - a szakorvosi képzés során - 1998-ig kötelező, emelt szintű gyermekgyógyászati szakkép­zésben részesüljön. Ezért is tartják úgy a szak­emberek, hogy éppen a mos­taninál biztonságosabb ellátás érdekében van szükség bizo­nyos, egységes elveken ala­puló szervezeti módosítá­sokra. A házi gyermekorvosi kör­zetek számának növelését pél­dául minden bizonnyal korlá­tozza a csökkenő gyerekszám. Az átalakítás során az ilyen és hasonló tényeket átgondoltan, a helyi adottságokat is ele­mezve kell a szakembereknek figyelembe venniük. Cs. Benkő Judit Szerencseposta sét. Az ő nyugdíjuk a szeren­cse jóvoltából az elkövetkező tíz esztendőben havonta 20 ezerrel forinttal egészül ki. Az Álomotthon 122 millió az ötösön gazdára vár Ezen a héten 122 millió forint boldog tulajdonosa lehet az, aki egyedül tippel helyesen az ötös lottón. A Tvl csatornáján immár rendszeresen vasárnap délben jelentkező, a lottósorsolást közvetítő Szerencsepercek műsorban ismét lehet Lottó- flipperezni: az ügyes kezű já­tékos akár félmillió forintot is nyerhet mindössze másfél perc alatt. Azok a nézők, akik játszani szeretnének a következő heti tévéműsorban, fél 12-től - és a műsor ideje alatt - a budapesti 275-2605-ös telefonszámon jelentkezhetnek. Telemázli Lottónyugdíj A hatos lottó főnyereménye ezen a héten 52 millió forint. Aki hatoslottó-szelvénnyel játszik, annak még mindig dupla esélye van a nyerésre. A 25 millió forintot érő Alomott­hon ugyanis még nem lelt gaz­dára. Á lottózók továbbra is reménykedhetnek abban, hogy eltalálják a hatoslottó-sorso­lást követően ráadásként ki­sorsolt hat helyes számot. Útnak indul a Telemázli- show. Ez az új játék a Tv 2-es csatornáján indul. A hétfőnként rendszeresen 21 óra 15 perckor jelentkező szerencsejáték a Telemázli A Szerencsejáték Rt. a beérkezett 100 ezer pá­lyázó közül kisorsolta a Lottónyugdíj húsz nyerte­kaparós sorsjegy vásárlásával kezdődik. A sorsjegy felső ré­szén - amennyiben a felület lekaparása után három egy­forma számot talál a játékos - kisebb-nagyobb összegek nyerhetők. A legnagyobb nyeremény 1 millió forint. Akinek ebben nincs szerencséje, annak még mindig van egy lehetősége: ha az alsó felület lekaparása után három tévékészüléket talál a sorsjegyen. Ez ugyanis feljo­gosítja a játékost arra, hogy részt vegyen a szerencsesors- jegy-játék második forduló­ján, a televíziós játékban. Akinek mázlija van és a ne­vét kisorsolják, a tévéshow- ban játszhat tovább. Húszezer forintos nyereményét, amelyre játékonként automatiku­san jogosulttá válik, ország-világ előtt meg­duplázhatja, megtripláz- hatja. (X) Jön Bill Clinton. Az Ameri­kai Egyesült Államok elnöke a Magyarországon állomásozó amerikai csapatokat is felkeresi hét végi útja során. Bili Clinton pénteken indul a térségbe, és hétfőre már vissza is tér Was­hingtonba. Az elnök egyaránt meglátogatja a Boszniába, Horvátországba, Magyaror­szágra és Olaszországba vezé­nyelt amerikai erőket, de a pon­tos sorrendet és az időpontokat biztonsági okok miatt nem hoz­zák nyilvánosságra. Megtérítik a károkat. Eddig 22 közlekedési baleset történt az amerikai katonák magyaror­szági tartózkodása során. Két alkalommal könnyebb személyi sérüléssel járt az ütközés. Az át­lagos kárösszeg 50-60 ezer fo­rintot tett ki. A hazai biztosítók mindegyike vállalja a károk megtérítését. Rendszámbúcsú. Lejárt a korábban használatos, két be­tűből és négy számból álló gépkocsirendszámok érvé­nyessége. Azok a gépjármű­vek, amelyek tulajdonosai személy- vagy teherkocsiju­kon a határidőig nem cserél­tették ki a rendszámot, nem közlekedhetnek a közutakon. Távhívás-korlátozás. A Ma­táv átmenetileg félautomata üzemmódban továbbítja a nem­zetközi audiotex telefonhívások egy részét. Budapesten a 09, vidéken a 01 telefonszámon kezelő kapcsolja a hívásokat. A kezelői szolgáltatásokért a Ma­táv külön díjat nem számol fel. Az automata távhívások egy ré­szénél ugyanis sok a csalás. Közoktatási bizottság. Ma­gyar Bálint művelődési és köz­oktatási miniszter előkészítő bizottságot hívott életre annak érdekében, hogy a közoktatási törvény módosítása a lehető legszélesebb szakmai és társa­dalmi támogatottsággal kerül­jön a parlament elé. EUopták a Magyar Nemzeti Múzeum két CD-Rom lemezé­nek munkapéldányát, amelyek a Honfoglalás 1100. évforduló­jára készülő, történeti CD-soro- zat első darabjai. A lemezeket - ismeretlen tettesek - szerdán hajnalban, az Info 2000 Kft. Ferenciek terén lévő helyiségé­ből tulajdonították el más érté­kekkel együtt. Szikossy Ferenc főigazgatóhelyettes elmondta: a lemezek értéke felbecsülhetet­len, több hónap alatt készültek el, és mindkettőből csak egy- egy példány volt. Ezért arra ké­rik a becsületes megtalálót, hogy a két CD-t juttassa vissza a Magyar Nemzeti Múzeum­nak. A rendőrség sajtóirodájának közlése szerint az ügyben meg­kezdődött a nyomozás. i * <

Next

/
Oldalképek
Tartalom