Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-07 / 334. szám
8 Dünántúli Napló Honismeret 1995. december 7., csütörtök Nagy magyar nőalakok A Császármadár írója Várkonyi Nándor irodalomtudós, történész, szerkesztő, 1896-ban született és 1975. március 11-én hunyt el. Lovász Pál költő, a Janus Pannonius Irodalmi Társaság főtitkára szintén 1896-ban született és az év második irodalmi halottja volt 1975. november 16-án. Dénes Gizella író, újságíró, a Janus Pannonius Irodalmi Társaság tagja egy évvel később, 1897-ben született és nyolc nappal később, mint Lovász Pál, 1975. november 24-én adta vissza nemes lelkét Teremtőjének. Halottak napja volt és elindult, hogy szerettei súját fölkeresse. Amint az autóbuszra fellépett, összeesett. Három hétig vívta kegyetlen élet-halál harcát, mire a betegség legyőzte. Hatalmas irodalmi értéket hagyott maga után. Az antikvárosok a megmondhatói, milyen értéket képviselnek regényei, melyek a legrövidebb idő alatt gazdára találnak. Meg kell említeni, hogy a könyvkiadás is hozzá nyúlt egyik-másik munkájához. Császármadár, c. ifjúsági regényét a Móra kiadó 1992- ben jelentette meg, nem sokat törődve a kiadói joggal. Még érdekesebben alakult a Kisasszonykirály c. kétkötetes történelmi regényének sorsa. Ezt ugyanis valaki, - mert nincs feltűntetve az átdolgozó neve - felére csökkentette és kétszer is kiadta: 1990 és 1992-ben. Az a korosztály, amelyik még kedveli az ilyen stílusú regényeket egyre fogy. Mégis ha hozzáértő kéz lefosztaná munkáiról a felesleges sallangokat, az ifjúság olyan megfogalmazásban élhetné át a történelmi eseményeket, a jellegzetes Dénes Gizella stílus talán fogékonyabbá tenné őket múltunk megismeréséhez. Itt a nagy magyar nőalakokra gondolok: Anjou Máriára, Szilágyi Erzsébetre, Kanizsai Dorottyára, akik regényeiben szinte élő valósággá lettek. Dénes Gizella életét és munkásságát bibliográfiában állítottam össze. Ezt a Baranya Megyei Könyvtárban lehet megtalálni. Részletesen és a lehető legnagyobb pontossággal állt össze az életmű. Egy fantáziadús, nagy leflki finomságú, széles ismerett- séggel rendelkező és szülőföldjét - Dél-Dunántúlt - minden írásában népszerűsítő írónőre emlékezünk halálának húszadik évfordulóján. Fekete László Pécsi Nemzeti Színház. Pénteken, deczember hó 13-án VÁLÁS UTÁN. Vigjáték 3 felvonásban. Szombaton 14-én Tabarin felesége. Dramolette \ felvonásban. Szülői ház vigjáték 1 felvonásban éí Parasztbecsület opera Száz éve mutatták be a Pécsi Nemzeti Színházban Mascagni: Parasztbecsület-ét „Taps bőven hangzott föl...” A Sonzogno cég pályázata igazán jól sikerült: a 70 alkotás közül Mascagni: Parasztbecsület c. műve vitte el a pálmát, de az eredetileg egyfelvonásos operára szóló pályázatra benyújtott Leoncavallo: Bajazzók című kétfelvonásos zeneművét is bemutatták, és így mindkettő elindult a világsiker útján az 1890-es, illetve az 1892-es bemutató után. Ezt követően - mind a mai napig - együtt mutatják be a két operát, az irodalmi naturalizmus párjaként a zenés színpadokon megjelenő verizmus e két párhuzamos remekművét. A romantikus operákban héroszok hosszantartó, nagyivű áriákat szólaltattak meg, és amikor a szímházbajáró közönség egyszerű parasztemberek hétköznapi örömeivel, szenvedélyeivel találkozott a színpadon, a siker olyan zajos volt, hogy az egész művelt világ minden valamirevaló dalszínházában bemutatták, mindenütt teltházas előadásokkal. Nem csoda tehát, ha a fővárosi bemutató után kisvártatva már Pécsett is azon munkálkodott Somogyi Károly színigazgató, hogy minél előbb színre vigye. Ez 1984-ben még a társulat hiányai miatt nem sikerült, de 1895-re az új színházépület átadásával, a társulat kiegészítésével már létrejöhetett a bemutató. A Pécsi Nemzeti Színház fölavatását követően majd két hónapra, 1895. december 14- én a következő műveket adták elő. Elsőként a „Tabarin felesége” című dramolettet mutatták be egy felvonásban, majd a „Szülői ház” című egyfelvonásos vígjáték következett, végül a „Parasztbecsület” című opera került sorra a műsorlap szerint. A Pécsi Napló 1895. december 15-i számában „Érdekes színházi est” címmel írt az előadásról, de ekkor már csak az első és a harmadik művet értékelte. A „Tabarin felesége” című színmű ugyanis a francia Catulle Mendes egyébként felejthető darabja volt, amely ugyanazt a cselekményt dolgozta föl, mint amiből a „Bajazzók” szövegkönyve készült. (Emiatt a francia szerző be is perelte Le- oncavallot, akinek hosszú időre volt szüksége, amíg tisztázta magát az irodalmi plágium vádja alól.) A „Tabarin feleségé”-ben Somogyi Károly játszotta a címszerepet „megkapó színekkel”, míg feleségét Brez- nay Anna alakította, aki „még a nyakát is pirosra festette, hogy ezzel is jelezze a kardszúrás helyét”, és a „haldoklási jelenetében művészi tökélyen álló vonásokat mutatott”. Ha a „Parasztbecsülef’-ről szóló írást olvassuk, elsőként annak íróját kell megdicsérnünk, mivel agyafúrtan, hatásosan fogalmazta meg mondandóját a „kisebb részletekben” felemásra sikerült előadásról. Juhász Ilona Santuz- záját remek alakításnak, énekben, játékban csaknem kifogástalannak írja le. „Azért mondjuk csaknem, mert ha énekének némi árnyoldala ö az Dunántúli Napló előfizetésére 1996. január l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban forintban egy hónapra két hónapra negyedévre félévre 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft 7 207 14 414 21 621 42 1242 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok nem volna, minő a hang mellékrezgése, akkor Santuzza elsőrendű operának válnék díszére.” Nagy Imre Turiddujá- nak szerepformálását némely helyen szép és kellemes hangnak írta le, „de hangja, mely még mindig gyógykezelés alatt áll, ma is fátyolozott volt, és tiszta épségében csak elvétve hangzott föl. „Kiss Pista Alfiójáról is hasonlóképp ír:” Ez kifogástalan alakítás volt. A színpadra lépésnél a rosszul, tömören rendezett színpadon megbotlott, és a kocsis dalnak- csak első részletét énekelte.” Ettől eltekintve igazán dicséret illeti a kezdeményezőt, hogy pár évvel az ősbemutató után már a mecsekalji városban is fölhangzott Máscagni rerrtekművének dallama. A korabeli hangulat érzékeltetésére álljon itt a következő leírás idézete. „A színháztele volt díszes közönséggel, melynek a tiszteletére a fölvonás között teljesen kivilágíttatta az igazgató a nézőteret, mely így fényárban úszott. Taps bőven hangzott föl a jelenet közben is, csak nagyobb csendet és figyelmet kívántunk volna a legszebb újjabb kori overtur- nél és intermezzonál.” Reméljük, hogy a száz esztendő múltán elhangzó két opera parádés szereposztása megfelel a várakozásainknak, és a mai közönség megfogadja a száz évvel ezelőtti figyelmeztetést ... Dr. Varga Dezső A jezsuiták Pécsett „... menjünk a jezsuiták templomába ...” 1 853-ban Pécs püspöke Girk György, akit a király 1852 szeptember 4-én nevezett ki és Róma általi megerősítését 1853 éppen február 10-én nyerte el. Ez utóbbi dátum azért is nevezetes, mert ekkor tartotta a Pécsi Püspöki Szentszék (püspöki bíróság) szokásos havi ülését. Részt vettek: Farkas József, káptalani helynök (az egyházmegye kormányzója volt az új püspök megérkezéséig), Vörös Mihály, Daróczy Zsig- mond, Kral József, Jónás József, Gottlibovits Pál kanonokok és Troli Ferenc titkár. Az ülésen felolvasásra került Scitovszky János prímás, esztergomi érsek, volt pécsi püspök (1839-1849) levele. A levél tartalmából megtudjuk, hogy a király 1852. december 15-én hozzájárult a jezsuiták noviciátusának Nagyszombatban való megnyitásához. Ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban Scitovszky prímás a levélben két kérdést intéz az egyházmegyéhez: 1. Van-e az egyházmegyében valamilyen alapítvány, mely lehetővé teszi a jezsuiták visszatérését Pécsre? 2. Kívánja-e az egyházmegye, hogy a jezsuiták visszajöjjenek? Az első kérdésre, vagyis „létezik-e alapítvány, mely lehetővé tenné visszatérésüket”, így válaszoltak: „Tudomásunk szerint nincsen ilyen alapítvány. A görcsönyi uradalom, amely valamikor tulajdonukat képezte, királyi adományozás révén más kezekbe került. Ugyanaz lett a sorsa rendházuknak is; helyesebben a Zirc-i Ciszterciták tulajdonába ment át. Jelenleg ezt is eltulajdonítás veszélye fenyegeti. Még nem sajátították ki, mivel az Egyházmegyei Hatóság megfelelő helyeken energikusan tiltakozott ellene.” A második kérdésre: „Kívánja-e az egyházmegye a visszajövetelüket?” ez a felelet: „általános az óhaj, hogy ez mielőbb megvalósuljon! A rendre való emlékezés még mindig igen élénk. A hívek körében még ma is áldott néhány személy emléke! Ezért késedelem nélkül szeretnék a városba, mint hajdani székhelyükre való visszatérésüket. Ez a kívánság különösen az ifjúság nevelése miatt ezer óhajként jelentkezik. A Szentszék - ezzel az üggyel kapcsolatban is - hálásan emlékezik vissza arra a lángoló buzgóságra, mely a rendet itteni működésében jellemezte. Az egyházmegyei levéltárban elég világosan beszélnek az eredeti jegyzőkönyvek az egyház egységére való törekvésükről. Ezen felül a Szentszék nem mulaszthatja el megemlíteni azt a körülményt, hogy híveink a városi templomot (a mai belvárosi templom!) a ><■, / rend iránti tiszteletből a mai napig a jezsuiták templomának nevezik. (íj Egymást nem is szokták másképpen buzgóságra emlékeztetni mint „menjünk a jezsuita-templomba”. Ahogyan ez az átöröklődött hagyomány a jezsuiták dicséretére válik, ugyanúgy felülmúlhatatlan jele visszavárásuknak és annak, hogy szeretnék rég elvesztett jogaikba való visszahelyezésüket. Úgy látszik tehát visz- > szatérésüknek más nem is áll útjában, mint az anyagi alap hiánya, amivel kapcsolatban az isteni Gondviselés csodálatos intézkedésében kell remény- jj kedni, amely a város népe 1 •< •' szándékának megvalósu- lását illetően megfelelő módon majd intézkedik.” Eddig a jegyzőköny latin szövege. Tudjuk, hogy a vágy csak 1912-ben valósult meg, amikor Zjchy Gyula pécsi püspök jóvoltából létre jött Rendházuk, kollégiumuk és a Pius gimnázium. ,(, (E jelentékeny eredeti latinnyelvű okmány fordí- J ! tását, amely a püspöki le- I véltárban 296/1853. szám alatt található, közreadja dr. Galambos-Göller Fe- > i renc, a Lyceum-templom lelkésze.) név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb december 27-ig. Az új előfizetők közöli 5 db 500 Fi értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. Nemcsak a gyerekek, minden korosztály játszik A TOMCAT Lego-show-t rendez Kezdhetnénk műveltségünk fi- togtatásával József Attila soraival is (.Játszani is engedd.. .” és így tovább), ami azt is bizonyítja, művészek is fontos emberi cselekvésnek tartották a játékot. Aztán folytathatnánk neves viselkedésdkutatók megállapításával, miszerint a játék az élethelyzetek kipróbálása a gyerekkorban, a felnőttek meg azért játszanak szenvedélyesen, mert bizonyos mértékig ebben élik ki titkolt vágyaikat, szenvedélyüket. Mindenesetre a Mila Hobby Centrum cégvezetése, a ma már országszerte ismert TOMCAT boltok működtetőjeként arra építi üzletpolitikáját, hogy minden korosztálynak szüksége van játékra, amely megtestesülhet makettben vagy modellben is. Tapasztalata szerint a a felnőttek legalább annyira szenvedélyesen tudnak belemerülni például a modellek összerakásába, mint a gyerekek. Egy idős úr például nemrégiben második világháborús német bombázókat, a hírhedt híres Messerschmidt repülőgép modelleket keresett, valamikor köze volt a repüléshez, a múlt világát akaija otthon felépíteni. A pécsi központú Mila Hobby Centrum négy évvel ezelőtt mint nagykereskedés indult, szinte az ország valamennyi városában megtalálhatók, a kiskereskedelmi egységeik, a TOMCAT boltok (16 van belőlük az ország nagyobb városaiban) pedig francise-rendszerbe működnek, jellemző rájuk a sárga szín, a teljes játék-, modell- és makettválaszték, 20 gyártóval közvetlen behozatalra szerződésük van. A Lego céggel az év elején kötöttek szerződést márka- képviseletre. A világhírű dán cég olyannyira elégedett volt a Mila működésével, hogy a megegyezés szerint jövőre a Mila Hobby Centrum rendezheti meg az országos Legó-show-t. A cégvezetés szerint ez milyen óriási meg- tiszteltés a multinacionális vállalkozás részéről, ami tovább növeli üzleteiknek presztízsét. Most is rendeznek Lego- bemutatót, december 22-ig a Széchenyi tér 9-ben az érdeklődők megtekinthetik a játékbirodalom kialakulásának történetét. Aki itt vásárol, az McLego bonuszt kap ajándékba, amellyel a pécsi McDonald’s gyorsétteremben válthat be, a legolcsóbb vásárlás esetén is ajándékdesszertet kap. B. G. i
