Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-06 / 333. szám

1995. december 6., szerda Hazai Körkép Dhnántúli Napló 7 Felborult a médiabéke Meglepő fordulatot hozott tegnap a médiatörvény par­lamenti vitája. A hatpárti megegyezésből „kilépett” a Kisgazdapárt, mert - úgy­mond - a tervezet nem biz­tosítja a média politikai pártatlanságát és nem érvé­nyesíti a nemzet érdekeit. A kereszténydemokraták e- gyetértéséből is csupán any- nyi maradt, hogy „a törvény- tervezetnek vannak elfogad­ható részei is”. S hogy a meglepetés teljes legyen, Gellert Kis Gábor szocialista képviselő fércműnek nevezte a javaslatot. Napirend előtt ezúttal az autópálya-építés koncesszió­ba adásáról esett szó: az el­lenzék fölvetette, hogy jobb megoldás lenne az autópálya­átalánydíj bevezetése. Kovács Kálmán közlekedési államtit­kár közölte, hogy bár már több koncessziós szerződést megkötöttek, de a bérletrend­szer bevezetését a tárca szor­galmazza. A kormány beterjesztette a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásáról szóló javaslatát. Ez kimondja, hogy az 1994. évi II. törvény alapján benyúj­tott kérelmek ügyében a me­gyei kárrendezési hivatalok 1995. december 31-ig kötele­sek határozatot hozni. A II. földalap árverési meghirdeté­sére 1996. március 31-t köve­tően nem kerülhet sor. Életjá­radékra váltás 1996. decem­ber 31-ig kérhető. Késő délután a Ház meg­kezdte az önvédelmi fegyver­zetű magyar alakulat délszláv térségbe küldéséről szóló ja­vaslat tárgyalását. S. A. Szívesen látott vendég a Mikulás. Úgy mondják, a jó gyermekek barátja. Város és falu apraja-nagyja öröm­mel várja minden esztendőben. Népszerűsége titka: a put­tonyában rejtőzködő cukorka, csokoládé. fotó: feb/diósi Átvilágítok nyílt színi vitája Váratlan fordulatot vett Eig­ner József egykori átvilágító bíró tegnapi tájékoztatója. Azért hívta meg a sajtó képviselőit, mert az Alkot­mánybíróság visszautasította a megválasztásának semmis­ségét kimondó országgyűlési határozatot kifogásoló pana­szát. Leszögezte: jogtalanul távolították el választott tiszt­ségéből, ezért megilleti a jog­orvoslat. Hozzátette: ha visz- szakerülne pozíciójába, u- gyanúgy járna el mint koráb­ban, azaz publikussá tenné, a vizsgált személyek közül há­nyán érintettek. A hallgatóság soraiban he­lyet foglaló Gondos Imre, az egyes fontos tisztségeket be­töltő személyek ellenőrzését végző bizottság soros elnöke frissiben reagált az elhangzot­takra. Közölte: elhamarko­dottnak tartana egy ilyen beje­lentést, mert a tényfeltárás so­rán az összes rendelkezésre álló bizonyítékot fel kell ku­tatni. Ezért jelenleg nem lenne szerencsés nyilvános­ságra hozni, hányat érint a vizsgált személyek közül az átvilágítási törvény. Egyébként hamarosan be­fejezik a képviselőkre vonat­kozó információk beszerzé­sét. Az Országgyűlés által vá­lasztott, esküre kötelezett személyekről, így a köztársa­sági elnökről is kaptak már adatokat. A nemzetiségi törvény még próbaidősnek tekinthető Baranya nemzetiségi centrum Az országgyűlési biztos szerint már van ahol jól csinálják Baranya az ország egyik legfontosabb megyéje nemzetiségi szempontból. Ha tetszik: az ország centruma. Mindezt dr. Kaltenbach Jenő, a Nem­zetiségi és Etnikai Kisebbségi Jogok országgyűlési biztosa mondotta tegnap Pécsett, a megyeházán megtartott sajtótájékoztatóján. Az ombudsman részt vett a hétfőn a közgyűlés munkájá­ban, tegnap pedig Baranyát járta, tapasztalatokat szerezve. Ezek összegzését adta a sajtó képviselői előtt, amikor el­mondta többek között a ki­sebbségi önkormányzatok munkáját jellemezve: van, ahol jól működnek már, de van, ahol kiábrándító a hely­zet. Jó példaként említette Komlót, s annak ellentéteként Mohácsot, ahol az évi közel 2 milliárdos városi költségve­tésből egy fillér sem jut a ki­sebbségi önkormányzatok számára. Ez Kaltenbach Jenő számára érthetetlen. Az országgyűlési biztos ki­sebbségi szemüvegen át nézve több ponton is bírálta a több­párti konszenzussal megalko­tott médiatörvény-tervezetet. Ebben a szerkesztők nem kis felületességgel siklanak át a Magyarországon élő nemzeti­ségek által artikulált igények fölött. (Miközben a legfőbb médiák - a televízió és a rá­dió -, nemzetiségi műsorait kurtítja, vagy a fő műsoridő­ből a hajnali órákba csúsz­tatja át.) S végezetül egy summás megállapítás: úgy tűnik ma, hogy a nemzetiségi törvény, melyet a honatyák 96 százalé­kos többséggel fogadtak el, még a gyakorlat számára kissé idegen. Próbaidős, felkínált lehetőségeinek kihasználása még várat magára. Kozma F. Tovább drágulnak az orvosságok Január 1-jétóí új, vonalkódos vényre jár a gyógyszer Január 1-jétől új, vonalkódos vényre írják fel az orvosok a gyógyszert, a régi receptekre nem jár támogatás - jelentették be tegnap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sajtótájé­koztatóján. Az is elhangzott, hogy nem emelkednek majd ha­vonta, kéthavonta a gyógyszerárak, viszont várhatóan mintegy 38 százalékkal kerülnek majd többe a medicinák. Már bizonyosra vehető, hogy az idén a parlament nem tűzi napirendjére a társadalombizto­sítás költségvetését, ezért a jövő évi gyógyító-megelőző el­látásban még sok a bizonyta­lanság - mondotta Fejes László, az OEP főigazgatója. Úgynevezett átmeneti tör­vénnyel kell tehát számolni. Ennek jegyében januárban ti­zenöt-tizenhat százalékkal nö­velik a gyógyító-megelőző ellá­tás finanszírozását - követve az év egészére tervezett inflációt. Január 1-jétől új, vonalkódos vényekre írhatják csak fel az orvosok a gyógyszert - közölte Matejka Zsuzsa, az OEP fő­gyógyszerésze. A patikák kizá­rólag ezekre számolhatnak el társadalombiztosítási támoga­tást; a régi receptekre írt medi­cinákat csak teljes áron lehet kiváltani. Az új vényeken az orvosok minden alkalommal feltüntetik a beteg személyi azonosító, úgynevezett TAJ-számát, ezért az új esztendőben a biztosítási kártyával együtt mindenki vi­gye magával a nevére postázott TAJ-cédulácskát is a rendelőbe. Az OEP jövőre, az ideihez hasonlóan, 72 milliárd forint gyógyszerár-támogatással számol. Az áremelkedés át­lagban mintegy 38 százalék lesz. A főgyógyszerész hang­súlyozta: átlagról van szó, ami számos gyógyszernél a térítési díj csökkenését is magában foglalja. A gyártók és az importálók vállalták, hogy ha a kormány tartja az előre bejelentett forint­leértékelési ütemet, az év fo­lyamán ők sem nyúlnak újra és újra az árakhoz. (der) A kerékbilincs-tortúra visszatarthat a szabálytalankodástól Egy nap után elviszik a járgányt A jövőben kerékbilincs kerül a tilosban, szabálytalanul par­koló gépkocsikra, s a kormányrendelet a közúti forgalom biz­tonságát veszélyeztető járművek elszállításának feltételeit is rögzíti. Hogyan fogják alkalmazni a módszert? - erről beszél­gettünk Széli Andrással, a Belügyminisztérium szakemberével.- Kilencven nappal a kormány- rendeletnek a Magyar Köz­lönyben való megjelenését kö­vetően helyezik majd fel a rendőrök az első kerékbilincse­ket a szabálytalanul parkoló gépkocsikra. Ha a tulajdonos 24 órán belül nem megy el a megjelölt helyre, hogy kiváltsa kocsiját, járművét el is szál- lít(hat)ják. A rendőr köteles jól látható módon tájékoztatni a gépjár­művezetőt valamennyi tudniva­lóról. Ez a figyelmeztető a nemzetközi gyakorlatnak meg­felelően öntapadós formanyom­tatvány lesz, amely tartalmazza egyebek mellett a rendőr azo­nosítóját, szolgálati címét, a helyszínelés időpontját, körül­ményeit, s hogy hol lehet kérni a bilincs eltávolítását. Egyben figyelmezteti a tulajdonost, hogy 24 óra múlva elszállítják a kocsit, s közli, hová. A jármű addig maradhat a tá­rolóhelyen, ameddig a tárolási költség (naponta 500 forint) nem haladja meg forgalmi érté­kének felét; akkor értékesíteni kell az autót. A bírság és a táro­lási költség levonása után az eredeti tulajdonosnak ki kell fi­zetni a fennmaradó összeget. Nem árt tehát tudni: ha lebi­lincselték kerekeinket, 4 ezer forintért megszabadulhatunk a fogságból, vagy 24 óra múlva elszállítják járművünket, s e fu­var Budapesten további 7 ezer, más városokban 6 ezer, egyéb településeken 5 ezer forinttól fosztja meg pénztárcánkat. A belügy szakembere szerint aligha folyik majd be több pénz a szabálysértésekből, mint ko­rábban. Eddig évente átlagosan egy-, másfél milliárd forintot könyvelhetett el a költségvetés e címen. A szigorítás célja, hogy a tor­túra miatt óvakodjunk a szabály­talan parkolástól. (cs. benkő) Hitel. A kormány határo­zata értelmében a MÁV 22 milliárd forint hitelt vehet fel a Pénzügyminisztérium kezességvállalása mellett, fizetési gondjainak áthidalá­sára. Ebből eddig 17 milli­árd forintot használtak fel. A Magyar Hitel Bank Rt. most ezt tetézte meg további 3 milliárd forinttal. Együttműködés. Össze- hangoltabbá, tervszerűbbé és kiszámíthatóbbá kívánja tenni az érdek-képviseleti munkát a Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövet­sége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Az 1997. december 31-ig szóló együttműködési meg­állapodást Sándor László, il­letve Szabó Endre elnök tegnap látta el kézjegyével. Támogatás. Jövőre 81,7 milliárd forintra számíthat az agrárágazat - jelentették be kedden. A központi költ­ségvetéstől elsősorban a pi­acra jutáshoz, az export nö­veléséhez kaphatnak anyagi segítséget a pályázók. A kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodók 10 milliárdos alapból igényelhetnek tá­mogatást földjeik hasznosí­tásakor. Elutasítás. A Magyar Pénztár Szövetség elfogad­hatatlannak tartja a Világ­bank ajánlásait a magyaror­szági nyugdíjrendszer re­formjára. Az önkéntes pénz­tárak ugyanis, amelyeknek jelenleg 339 ezer tagjuk van, nem tudják átvenni a viszonylag gyorsan leépülő, államilag garantált tb-rend- szer funkcióit. Szegő Tamás Díj A MÚOSZ díjat kíván alapí­tani a nemrég elhunyt dr. Szegő Tamás, neves sajtójo­gász emlékére. Évente egy­szer ítélnék oda olyan fiatal újságírónak, aki publikációi­ban a sajtóetika szellemében kiállt az elesettekért. Az alapítványi támogatást a Corvinbank 12711006- 90012345-12345001 sz. számlájára kérik, a „Dr. Szegő Tamás Díj Alapít­vány 950869 számú letéti számlája javára” jelöléssel. Kaposvár, Taszár: mi lesz a kilakoltatott alakulatok sorsa? Fények mellett árnyak Már ott a pecsét a hadügyminiszer parancsán, amely 3000 amerikai katona Magyarországra küldéséről rendelkezik. Ka­posváron és Taszáron bizonyára nem lesz okuk panaszra a tengerentúli vendégeknek: az előkészületekből ítélve felelős megbízatásukhoz méltó körülmények várják őket. Nem ilyen kedvezőek azoknak a hazai alakulatoknak a kilátá­sai, amelyek eddig „főbérlői” voltak az amerikaiaknak át­adandó objektumoknak. Taszáron néhány épületet már kiürítettek, máshol meg­hagyták ugyan a berendezést, ám ott is minden kész a csapa­tok fogadására. Teljes gőzzel zajlik a kaposvári kaszárnyák kiürítése is. A kaposvári tá­maszpont 250 sorkatonája és mintegy száz tisztje máig ka­pott határidőt a kiköltözésre. A laktanyában jelenleg a 64. Boconádi Szabó József ellátó zászlóalj katonái állomásoznak, akik a szomszéd kaszárnyában kaptak helyet - ott azonban meglehetősen mostoha körül­mények várnak rájuk: egy-egy körletben húsz-huszonöt em­bert kell elszállásolni, az irodák nagy része nem fűthető, zsúfolt és sötét. Érthetően a vendégfogadás kárvallottainak tekintik' ma­gunkat, ám - mint az egység tagjai mondják - ilyen körül­mények között is igyekeznek megfelelni feladataiknak. A taszári honvédszakszerve­zet képviselői szintén nem tit­kolják elégedetlenségüket, ők ugyanis a laktanya fele részébe összezsúfolva várják a béke- fenntartókat, sőt a tiszti lakóte­lepen egy teljes tiszti szállót is ki kellett üríteniük. A rádiótechnikai század 24 óra alatt teljes egészében elköl­tözött. A sorállományt áttelepí­tették Jutába. A katonák e mun­káért semmiféle pótlékot nem kaptak. A Pápára vezényelt ha­józok hétvégenként járhatnak haza Taszárra. Családtagjaik fontolgatják, hogy petícióban til­takoznak az intézkedések el­len. Barna Zsolt Az eddigi főbérlők kiürítik az átadandó laktanyai helyiségeket FOTÓ: somogyi hírlap A A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom