Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-05 / 332. szám

1995. december 5., kedd Kistermelők Dunántúli Napló 11 Gazdaképző a TV2-n Megújul a TV2 csatornáján az immár négy éve állandósult műsor, a Gazdaképző. Ugyanis - az Európai Unióhoz való csat­lakozás jegyében és a piacgaz­dasági követelményekhez iga­zodva - jövőre egyetlen téma­kör, a marketing köré csoporto­sul a mintegy ötven adás. Egy éven át megismertetik a nézők­kel a marketing egy-egy ele­mét, míg az agrotechnikai té­makörökben a piacos áruelőál­lítás ismertetésére helyezik a hangsúlyt a témafelelősök. Máktermesztés A Gazda füzetek 3. köteteként, a Regiocon Kiadó gondozásá­ban megjelent dr. Hörömpöli Tibor könyve: Amit a mák ter­meléséről tudni kell. Számos hasznos tudnivalót közöl a nö­vényről, s nemcsak a nagy- és kisüzemi termesztés-technoló­giát ismerhetik meg az érdek­lődők, de a máktermesztés költ­ség- és jövedelemviszonyait is. A szakkönyv megrendelhető a Futár Szakkönyvszolgálatnál (1300 Budapest, Pf. 126.). Vásárok A hónap első felének vásárai Dél-Dunántúlon: december 9- ikén, szombaton országos kira­kodóvásár Pécsett, autóvásár Pécsett és Siófok-Kilitiben; 10- ikén, vasárnap országos állat- és kirakodóvásár Pécsett, ahol autóvásár is lesz, továbbá Sió­fok-Kilitiben. Hasonló a menet­rend egy héttel később is, de­cember 16-17-ikén. Információs könyv Megjelent a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége információs könyve, melyből sok haszno­sítható tudnivalót kaphatnak a galambászok, nyulászok, dísz- baromfi- és díszmadártartók. Mindenekelőtt a szövetségnél nyilvántartott tenyésztői név­sort pontos címmel, tenyésztett fajtánkénti csoportosításban. Megtalálható továbbá benne a fajtaklubok felsorolása, a te­nyésztő egyesületek név- és címjegyzéke, a szövetség bírá­lói testületének szervezeti és működési szabályzata, röpver- senyszabályzata és a törzs­könyvezés feltételei, lebonyolí­tásának rendje. Megrendelhető a szövetség címén: 1071 Buda­pest, Dembinszky u. 52. Kistermelők rovatunkkal legközelebb december 19-ikén jelentkezünk Gyümölcstermesztés - korszerűen ígéretes új fajtajelöltek A kissé megváltozott cím némi magyarázatra szorul. Ugyanis rovatunk előző három számá­ban új, ígéretes fajtákat mutat­tam be, tehát már állami elis­merésben részesült fajtákat, melyek ezért kereskedelmi for­galomban is vannak. Címünk­ben most viszont fajtajelöltek- ről van szó, ami azt jelenti, hogy nemesítőjük az előállított új fajtát állami elismerésre már bejelentette, de azt még nem kapta meg, mert még a szüksé­ges vizsgálatokat végzik. Be­mutatásukat azért tartottam mégis szükségesnek, mert a kiskerttulajdonosok számára rendkívülien előnyös tulajdon­ságú fajtákról van szó, melyek az állami elismerés után - ak­kor már végleges nevükkel - nagy sikerre számíthatnak. Meggy IV.-2./152-es hibrid fajtaje­lölt: 2-4 nappal érik a Meteor korai előtt, sötétpiros gyümöl­cse 24-26 mm-es, íze savany- kás-édes, leve festő kissé, gyümölcshúsa a közepesnél keményebb. Feldolgozásra is alkalmas, de igazi nagy értéke az, hogy kiváló minőségű pri­mőr gyümölcsnek ajánlható, nyersfogyasztásra. (1. sz. kép). IV.-3./48-as hibrid fajtaje­lölt: már május 22-e körül érik! Edes-savanykás ízű gyümölcse sötét piros színű, kb. 20 mm a mérete. Mivel ízében az édes dominál, ezért primőrként nyersfogyasztásra ajánlható el­sősorban. Dió Milotai 10-9 -es: fakadása közepesnél késeibb. Korán for­dul termőre, nagyon bőtermő mert oldalrügyeken is terem. Termése nagy, világos színű, vállas, mutatósán sima felületű. Béltartalma kb. 50%. (2. sz. kép.) Milotai 10-14-es: fakadása nagyon kései, oldalrügyön is te­rem, korai termőrefordulású, bőtermő. Kései érésű, jó gyü­mölcsminőségű. Növekedési erélye közepesen erős, lazább, ritkább koronát nevel. Alsószentiváni 117-15-ös: nagyon kései fakadású, ezért a tavaszi fagykárokat elkerüli. Eredeti fajtáját termésben fe­lülmúlja az oldalrügyi termő- képessége következtében, ter­mésének héjfelülete is simább, a bél minősége is jobb Buzássy Lajos A szervestrágyák jelentősége A szervestrágyát ma már nem a tápanyagnövelés céljából ada­goljuk a talajba, arra a műtrá­gyák egyszerűbben és gazdasá­gosabban használhatók. Jelen­tősége elsősorban a talaj szer­kezetére gyakorolt igen ked­vező hatásában van, amelyet a műtrágyák nem tudnak helyet­tesíteni. A természetben ugyan is a legritkább esetben található meg az a laza szerkezetű, jó vízmegtartó képességű levegős talaj, amelyben a zöldségnövé­nyek a legnagyobb terméspro­dukcióra képesek. Ezt hivatott biztosítani a szervestrágya. A talaj szerkezet javító hatása mel­lett azonban igen jelentős a táp­anyagmennyiség is, amely a szervestrágyák használata so­rán a talajba kerül. Hangsúlyozni kell, hogy a szervestrágya a talaj szerkeze­tének javításán és a tápanyag szolgáltatáson túl, fontos szere­pet játszik a növénytoxikus anyagok megkötésében. Sajnos talajaink ilyen tekintetben egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve a nagy mennyi­ségű növényvédő szerek és gyomirtó szerek stb. használata kapcsán. Az egyes zöldségfélék mag­vetését - palántázását - tehát a talaj szervesanyagának ellátott­ságához igazodva végezhetjük el. Fontos tudnivaló, hogy éret­len trágya a kertészetben nem használható. A bomláshoz - er­jedéshez - szükséges tápanya­got a mikroorganizmusok a nö­vények elől elvonják és ez a je­lenség a kezdeti lassú növény­növekedésben nyilvánul meg. Káros lehet továbbá az is, hogy az ammónia - amit az ilyen trá­gya különösen nagy mennyi­ségben tartalmaz - megperzseli a növényeket. Ez főleg a zárt helyiségekben - fólia sátor, nö­vényház - koncentrálódik és fejti ki káros hatását. Célszerű tehát a trágyát mindenképpen egy éven keresztül szarvasban érlelni és csak érett, bomlott ál­lapotban felhasználni. Nem szabad továbbá eredeti töménységében használni a ba­romfi trágyát. Az istálló trá­gyához viszonyítva magas a tápanyagtartalma, de ugyanak­kor a szervesanyag részaránya alacsony. A baromfitrágyáknak ebben rejlik a veszélyük, mert gyakran okoznak perzselést, túltrágyázást. A gyakorlatban ezért a tulajdonságukért csak 10-20%-os töménységre hí­gítva javasolható a felhasználá­suk. Ugyancsak sok gondot jelent a zöldségtermesztésben a ser­téstrágya használata, gyakori gyökérperzselés miatt. A hasz­nálata annak is hígítással lehet­séges. Az istállótrágyák minőségét nem csak a termelő állat, ha­nem az alomanyag minősége is befolyásolja. Az alom fontos tulajdonsága a nedvszívó ké­pesség. Jó nedvszívó tulajdon­ságú a gabonaszalma, a fűrész­por, a gyaluforgács, vagy a tő­zeg stb. A több nedvességen keresztül több tápanyagot is szív magába, ami gazdaságo­sabb felhasználást tesz lehe­tővé. Dr. Tamcsu József Növényvédelmi tanácsadó Az idei évben jelentős ter­méskiesést okoztak a nö­vényvédelmi problémák. A legjelentősebb az évenként visszatérő tafrinás levélfod- rosodás az őszibaracknál, gyümölcsfáknál, a kéreg­moly és a levéltetű kártétele, valamint egyes helyeken a kószapocok megjelenés; a szőlőültetvényekben az atka és a lisztharmat, valamint az 1995-ben viszonylag korán járványszerűen jelentkezett peronoszpóra fertőzés. Zöldségtermesztésben és szántóföldi növényeknél egyaránt a talajlakó kártevők felszaporodása, a mezei po­cok magas egyedsűrűsége stb. Agrotechnikai hiányosságok A növényvédelmi gondok okait keresve olyan agrotech­nikai hiányosságok kerültek előtérbe, melyek megszünte­tése nélkül a következő évek­ben még hatványozottabb, csak növényvédő szerrel le­küzdhetetlen problémák fog­nak jelentkezni, további anyagi veszteségeket okozva a termelőknek. Már több alkalommal fog­lalkoztam az agrotechnika és növényvédelem kapcsolatá­val. A növényvédelem csak akkor lehet eredményes, ha a termesztő figyelembe veszi a termesztett növény igényeit. A legtöbb termelő, kistermelő a termesztéstechnológia hiá­nyát próbálja palástolni a nö­vényvédő szer felhasználás növelésével, ami csak rész­ben, vagy egyáltalán nem si­kerül. Az agrotechnikai eljárások: talajművelés, az adott terü­letre alkalmas faj- és fajta­megválasztás, tenyészterület, sor- és tőtávolság, művelés­mód, a vetés-ültetés időpont­jának meghatározása, talaja­dottságok, időjárási viszo­nyok, elővetemények, a talaj tápanyag- és vízgazdálkodá­sának figyelembe vételével - határozzák meg az alkalmaz­ható növényvédelmi techno­lógiát. A növényvédelem haté­konyságát - így a szerek ha­tékonyságát iS - nagymérték­ben csökkenti a rosszul meg­választott permetezéstechnika (nyomás, szórófej, kijuttatott vízmennyiség, egyenetlen szereloszlás, növényvő szerek keverhetősége stb.). Szólni kell az eredményes termesz­tés nélkülözhetetlen kelléké­ről, a szaktudásról, a termesz­tett növény, a károsító feno- lógia ismeretéről. Az alkal­mazandó növényvédő szerek, műtrágyák, termésnövelő anyagok előnyös és káros tu­lajdonságairól, az újabb tech­nológiák, hatékonyabb nö­vényvédő szerek, nagyobb termőképességű, ellenállóbb fajták igényeiről. Készítsünk terveket A téli hónapok alkalmasak arra, hogy az év során szerzett tapasztalatok alapján tervet készítsünk az elkövetkező évre. Szakirodalmak tanul­mányozásával, szakmai elő­adások látogatásával, új ter­mesztés és növényvédelmi technológiák elsajátításával, korszerűbb, olcsóbb, kömye- zetbarátabb, eredményesebb növénytermesztést folytas­sunk. A tél beköszönte előtt vizsgáljuk át a megmaradt növényvédő szereket: a lejárt szavatossági idejű, sérült csomagolású, címke nélküli szereket a növényvédő szer tárolóban (szekrényben) kü­lönítsük el. A por- és granulá­tum alakú készítményeknél ajánlatos - a csomósodás megakadályozásra - száraz víz- és páramentes helyre tör­ténő áthelyezés. E készítmé­nyeknél a kisebb fagyok nem okoznak hatóanyag csökke­nést. A folyékony permetező­szereknél és lombtrágyáknál már +5 C° alatti hőmérséklet is kiválásokat, hatóanyag csökkenést eredményez! A növényvédő szer csak eredeti csomagolásban (vagy az eredeti csomagolásnak megfelelő minőségű anyag­ban, vagy üvegben, VEGY­SZER, MÉREG feliratos!) új- racimkézve tárolható! A cím­kén fel kell tüntetni a szer ne­vét, mérgezési kategóriáját, felhasználási területét, dózi­sait, a várakozási időket, a szavatossági és átcsomagolás idejét. A növényvédő szert zárt helyen, gyermekektől, il­letéktelen személyektől elzár- tan (legalább lelakatoltan) tá­rolhatjuk. Engedélyek és tanfolyamok A növényvédő szer fel- használással kapcsolatos; az 1991. december 31-ig szerzett II. forgalmi kategóriájú sze­rek vásárlására és felhaszná­lására jogosító engedélyek december 31-én érvényüket vesztik, cseréjük (meghosz- szabbításuk) rövid tanfolyam keretében történik. Ilyen tan­folyam kezdődik Hosszúhe- tényben december 9-én, reg­gel 8 órakor, továbbá Vajsz- lón, a Művelődési Házban de­cember 14-én, délután 3-kor. Czigány Csaba Levél a miniszternek Borminősítést helyben! Reagálni szeretnék a november 21-iki számban megjelent bor­minősítés csak Budapesten” c. írásra. Egyesületünk, az Ifjú Bo­rászok Egyesülete 150 aláírást juttatott el a Mezőgazdasági és Földművelődési Minisztériumba, azzal a kéréssel, hogy a régiók­ban, vagy a megyékben is lehes­sen borminősítést végeztetni. A levélben részletesen leírtuk a meglévő intézményi háttereket és az itt történő minősítés előnyeit. A borminősítés felügyelőit sajnos a termelők nem ismerik, nem tud­ják, hol találhatók, és milyen problémákkal fordulhatnak hoz­zájuk. íme a Lakos László miniszter­nek írott levél: A vidéki bortermelők részére jelentős anyagi terhet és igen nagy időveszteséget jelent a bo­rok jelenlegi vizsgálati rendje. Több szempontból is előnyös lenne, ha megyénként vagy régi­ónként lehetne a vizsgálatot elvé­gezni. A megyei vizsgálat lehető tenné a származáshely szerinti vizsgálatot, illetve ennek ellenőr­zését. A Hegyközségi szervezet­tel való együttműködés kizárná a nagymértékű hamisításokat. A vizsgálat olcsóbb és gyorsabb is lehetne a jelenleginél. Baranya megyében több olyan intézmény, szervezet működik, amelyik technikai és szellemi ka­pacitásában is felelősséggel el tudja látni ezt a feladatot a vizsgá­lat minőségi romlása veszélye nélkül. Ezért kérjük, hogy a jelenlegi borminősítési jog lehetőség sze­rint a megyei hatáskörbe is kerül­hessen, ahol felelősséggel és na­gyobb hatékonysággal küzdhe­tünk a már felháborító mértékű borhamisításokkal. Védhetetnénk a régiónkat a máshonnan érkező silány minőségű „termékektől”. Mivel megyénkben most épül ki a borturizmus, garanciát jelen­tene a helyi vizsgálat és az ellen­őrzés, hogy ez az elképzelés hosszú távon működjön. Buda­pestről, egy központból a legjobb szándék szerint sem tekinthető át olyan mértékben, mint a helyi ér­dekeket is képviselő, szigorú ni- nőségi kritériumokat felállító re­gionális borminősítési rendszer. Ifjú Borászok Baranya megyei Szervezete IH Borklub Póniszemle. A jelek szerint egyre több magángazda foglalkozik lótenyésztéssel, s ma már az sem ritka, hogy a tenyészanyagot külföldön vásárolják. Időnként eredményeiket bemu­tatva találkozókat rendeznek, mint például az idén Debrecenben. Az ott lezajlott Farmer Expóról a kistermelők havi lapja képes beszámolót közölt, ennek alapján mutatjuk be a ké­pen látható formás csöppnyi jószágot. A csupán 86 centiméter marmagasságú Bettina Shet­land póni 16 hónapos, tulajdonosa Magyar Szabolcs berettyóújfalui lakos. I i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom