Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-04 / 331. szám

Magyar siker Posta-advent Kapaszkodósáv a világűrben Nagykarácsonyban a 6-oson (3. oldal) (5. oldal) (9. oldal) A PVSK-Dália női kosárlabdacsapata tegnap 77-64 arány­ban győzött a Szekszárd együttese ellen. Tudósításunk a 16. oldalon. löffler Gábor felvétele Megöltek egy taxist a Mecsekben A rendőrség félmillió forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek Öngyilkos lett az orfűi rendőrőrs vezetője • Szolgálati fegyverével ön- gyilkosságot követett el (mellbelőtte magát) szomba­ton este az orfűi rendőrőrs ve­zetője. A köztiszteletben álló rendőrségi vezető Komló és Orfű között (öngyilkosságát megelőzően) egy gyalogost ütött el, s bár koránt sem biz­tos, hogy ő volt a hibás, a ra­vaszt az esetet követően, vél­hetőleg lelkiismeretfurdalás miatt húzta meg a rendőrőrs szolgálati helyiségében. Mind a közlekedési baleset (melynek következménye sú­lyos, töréses sérülés volt), mind pedig az öngyilkosság ügyében folytatódik a vizsgá­lat. Az első telefonos infor­mációk még „fejbelövésről” szóltak. Mécs László százéves lenne idén Mécs László, pap-költőre em­lékeztek a hétvégén Pécsett, a Bazilika Kocsis László-ter- mében születésének századik évfordulója alkalmából. Az 1920-as és 30-as évek ünne­pelt költője főként szociális érzékenységével aratott sikert, nem egy verssora szállóigévé is vált azóta. 1978-ban érte a halál, személyét azonban ek­kor már sűrű hallgatás vette körül. A beszélgetést Werner Imre püspöki irodaigazgató és dr. Olasz István a Ciszterci Nagy Lajos Gimnáziumának tanára vezette. Mécs László váloga­tott verseit a gimnázium tanu­lói adták elő. Borbála-nap Pécsszabolcson Pécsszabolcson, a Magyarok Nagyasszonyáról elnevezett plébániatemplomban ma dél­után 18 órától szentmise kez­dődik, majd Szent Borbála tiszteletére és a bányászha­gyományok megbecsülésére kiállítás nyílik a templom ká­polnájában. Pécsi kézművesek Grazban Az Alpok-Adria Munkaközös­ség tagrégiói kézműveseinek, öntevékeny művészeinek részvé­telével 1995. adventjében elő­ször rendezik meg azt a vásárt és kulturális rendezvénysorozatot, amelyet a grazi ININ („belvárosi kezdeményezések” társulás) in­dítványára szerveztek meg a Mura-parti város óvárosának ki­lenc terén. Ezentúl minden év decemberében itt fogják árulni karácsonyi ajándékozásra alkal­mas, zsűrizett portékáikat már nemcsak az osztrák árusok, ha­nem a szomszédos országok tar­tományainak kézművesei, népi iparművészei is. A szervezők - köztük a Stei­ermark tartomány és Graz város képviselői - Baranyát is megke­resték, csatlakozzanak a kezde­ményezéshez. A Baranya Me­gyei Közgyűlésnél a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparka­mara, a Baranya Megyei Kéz­műves Kamara, a Megyei Műve­lődési Központ, a Tourinform és a Baranya Megyei Vállalkozói Központ ajánlatait gyűjtötték össze, majd továbbították a gra­ziaknak. A „krisztkindli” vásárra a baranyai kézművesek már né­hány napja kiszállították áruikat. Pénteken a városháza épületé­ben Rudi Roth tiszteletbeli ma­gyar konzul nyitotta meg bara­nyai fiatalok adventi témájú képzőművészeti alkotásainak kiállítását, melyet Lantos Fe­renc festőművész rendezett. (Folytatás a 3. oldalon) Brutális gyilkosság történt pénteken az esti órákban a Mecseken: meghalt egy pécsi taxis, a 34 éves Gál Csilla. A Pécs és Abaliget közötti úton, a mecsekszentkúti elága­zástól néhány méterre, a közeli hétvégi házukban tartózkodó orvosházaspár nagy csattanásra lett figyelmes. Elindultak a helyszín irányába, ahol egy álló taxit pillantottak meg a szalag­korlátnak ütközve, amelynek ajtajai nyitva voltak, s járt a motoija. Az EAS-166 forgalmi rendszámú Lanciától ötven mé­terre meglátták a földön térde­pelve, sebektől vérző nőt. Gál Csillát gyorsan kórházba szállí­tották, azonban már nem tudták megmenteni az életét, szúrt sé­rüléseibe belehalt. Kertész János ezredes, a Baranya Megyei Rendőr-fő­kapitányság helyettes vezetője elmondta, a nyomozást nagy erővel folytatják az egyelőre ismeretlen tettes után. A rend­őrök azt tudják, hogy a Kon- zum Áruháznál lévő taxis drosztnál 17.44 órakor szállt be az autóba egy 20-25 év (Folytatás az 5. oldalon) Szarajevó a tartós béke kulcskérdése Aggódnak a szerbek A boszniai szerbek arra számítanak, hogy a londoni és a párizsi délszláv konfe­rencián a résztvevők a sza­rajevói szerbek biztonságát szavatoló nemzetközi garan­ciákat építenek a békeszer­ződésbe. Nikola Koljevics, a boszniai szerb állam alelnöke vasárnap a kragujevaci rádiónak adott nyilatkozatában elmondta: a vezető európai államok képvi­selőivel, valamint az ENSZ különmegbízottjával folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy a nemzetközi közösség aggoda­lommal tekint Boszniára, s el­sősorban a szarajevói helyze­tet tartja veszélyesnek. Az alelnök hangsúlyozta: elégedettséggel tölti el, hogy a világ országai figyelnek Sza­rajevóra. Meggyőződése sze­rint a boszniai főváros státu­sának megnyugtató rendezése olyan kulcskérdésnek számít, amelynek megoldása nélkül nem alakulhat ki tartós béke Boszniában. A boszniai szerb politikus ismét hangsúlyozta, hogy a daytoni megállapodás teljesí­tése azt jelentené, hogy mint­egy 80-100 ezer szerb kerülne a muzulmán vezetés fennható­sága alá. Koljevics azt is kö­zölte, hogy tudomása szerint a boszniai szerb parlament nem vitatja meg a daytoni egyez­ményt. A képviselők csak azután ülnek össze, hogy Párizsban az érdekelt felek aláírták a végleges békeszerződést. Az alelnök bejelentése arra utal, hogy a paléi parlament to­vábbra is megosztott a rende­zési egyezmény miatt. A rendőrség szakemberei centiméterről centiméterre átvizsgálják az áldozat gépjármű­vét, kívül-belül egyaránt fotó: löffler Gábor Az iskolákban tanítani kell a nép- és honismeretet A kormány által elfogadott Nemzeti Alaptanterv a tanulók számára felállított követelmé­nyek között első helyen sorolja fel a nép- és honismeretet. Hogy hogyan, mely tantárgyak keretén belül lehet a gyerekek­kel elsajátíttatni a magyarság népi kultúráját, erről tanácskoz­tak a pedagógusok szombaton Pécsett. A negyedik alkalom­mal megrendezett „Gyökere­ink” elnevezésű konferenciát a Baranya Megyei Művelődési Központ szervezte. A pedagógusok Pécsről, Majsról, Kővágótőttösről, Pécsszabolcsról, Szigetvárról érkeztek és Ágh Zsófia, Kocsis Mihály valamint Tarján Gábor előadását hallgatták meg. Tarján Gábor néprajzkutató megnyitó beszédében el­mondta, hogy napjaink fő kér­dései közé tartozik, létrejön­nek-e a helyi demokráciák. Ő úgy látja, ennek megteremtésé­hez a saját kultúránkra kell tá­maszkodnunk, ismernünk kell gyökereinket, sok évszázados történelmünket. Kocsis Mihály oktatásfej­lesztési szakember a NAT lét­rehozásának előzményeit és történetét tárta a hallgatóság elé. Szerinte Magyarországon csak egyetlen egy tőke létezik, ez pedig a tudás. Sajnálattal ál­lapította meg, hogy jövőre vár­hatóan még hatezer oktatót bo­csátanak el az egyetemekről és főiskolákról, a közoktatásból pedig legalább tízezer pedagó­gust küldenek el. U. G. Tegnap meggyújtották az első szál gyertyákat fotó: löffler Adventi koszorúk Terjed az adventi koszorú. A várakozás jegyében - feleke­zeti hovatartozástól függetle­nül - egyre több családban gyújtanak gyertyát advent Va­sárnapján az adventi koszorún. De vajon mi az adventi ko­szorú története? Talán nem mindenki tudja. Nekem e tör­ténet felkutatásában a Pécsett élő dr. Galambos-Göller Fe­renc c. kanonok segített. Egy hamburgi gyermekinté­zetben, a protestáns Johann Heinrich Wiehern találta ki a várakozás e szép játékát, ő 1839-ben 23 gyertyát tett sorba, s december elsejétől kezdték az árva gyerekek e gyertya-áhítatosságot. Néhány évre rá, bizonnyal, hogy köny- nyebben hozzáférhessenek, egy nagyobb fakerékre kerül­tek a gyertyák, s aztán ebből lett az adventi koszorú. A szokás előbb Hamburg­ban terjedt el, aztán más or­szágokban is a protestáns kö­rökben. A római katolikusok 1925 környékén vették át, s idővel a 23 gyertyából már csak négy maradt, s a vasárna­pok kiváltsága lett a gyertya- gyújtás öröme. Az idős kanonok örömmel emlékezett arra az időre, ami­kor ő a véméndiek papja volt: gregorián ének mellett, a temp­lomban kioltva minden vilá­gosságot gyújtották meg az adventi koszorún a gyertyákat. A koszorú közepéből hosszú „árboc” nőtt, ahonnan lila sza­lagok futottak körbe a koszo­rúra, s a csúcsán betlehemi csillag ragyogott. Kozma F. K I 1>

Next

/
Oldalképek
Tartalom