Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-31 / 356. szám

1995. december 31., vasárnap VaSáRnApI NaGyOn DuKvA Dunántúli Napló 7 E ReTi RejtvÉnyüNk (I.)- A képen elrejtettük a Bermuda-háromszöget. Kérjük, bal kezével fogja meg a lapot, jobb ke­zének mutatóujjával bökjön arra a felületre, ahol Ön szerint a megoldás található, kezdjen kéjesen vigyorogni, ezután menjen ki a konyhába a becses nejéhez, és miközben az újságra meredve ajkait nyalogatja, szó nélkül mutassa meg Neki, hogy mire jutott. A helyes válaszért járó nyereményt ott helyben megkapja. (Lapozzon a 8. oldalra!) Állati- Miért szabadult ki a farkas az Állatkertből?- Nem tudom.-Mert a PMFC emberfogót is keres. Né Megengedett sebesség- Halló, gyorsbüfé?- Igen!- Akkor viszlát! Né Vallási különbség Kerekedő templom, bemen- jek-e, nem tóm. Villám-ok Mázli Két rendőr az éhhalállal küszködve büfét keres. Az egyik végül meglát egyet.- Kérünk két Hot Dog-ot!- Fiúk, pechetek van!- Akkor kérünk két peche- tek-et! * Nyugalom- Hogy jön ki a pap a temp­lomból?- Mintha mise történt volna. * Piroska- Ne haragudj, farkas, elrom­lott a biciklim.- Meghegesztem a kedve­dért.-Köszönöm, de miért ilyen nagy az orrod?-Hogy jobban szagolhassa­lak! r-És miért ilyen véreres a szemed?- Tényleg, elfelejtettem fel­tenni a védó'maszkot. B. L. Új párt alakult áz év utolsó napjaiban Pécs mellett, a MADIP. A párt, amely a társadalom legalsóbb rétegeire támaszkodik, célul tűzte ki az infláció megfékezését, az államadósság radi­kális csökkentését, a javak igazságosabb elosztását. Képünkön: egy pillanat a százezer tagot számláló párt egyik baranyai pártsejtjének küldöttgyűléséről. fotó: müller Régi párbeszéd Rákosi, Farkas Mihály, Gerő és Révai utaznak a fő­titkár autójában, s arról ta­nakodnak, hogyan lehetne a magyar nép életét szebbé, virágzóbbá tenni. A Lánc- hidra érve hátraszól a gép­kocsivezető: - Elvtársak, a Dunába hajtsak? Buszmegállóban- Hány évesnek tetszik lenni, néni ? - kérdezi egy borostás férfi a tömegben mellette álló matrónát.-Betöltöttem a hetven­ötöt - feleli az meglepet­ten.- De jó magának! In­gyen utazhat. Nekem még húsz évig bliccelnem kell. Hódítás- Na, feljössz? - kérdi unot­tan a flú a lányt, s felmutat az emeleti lakására.- Ha már így megdumál­tál - mondja á lány, s eltűn­nek a kapualjban. A pénztárnál A vasúti pénztárnál sorra kerülő kapatos férfi retúr­jegyet kér.-Hová lesz? - kérdi a pénztárosnő.- Hogyhogy hová, hát ide vissza! Murányi Képernyő Mögött LÁBSZAGÚ JEGYZET Ünnepi lángok közt Már égtek a karácsonyfa gyer­tyái, Tanti és az unokája az Őrült vágy című rendőrthrillert nézték a szomszédos szobában videóról, hiába hívogattuk őket, jöjjenek „Stille nacht-ot” énekelni, nehezen mozdultak, a megerőszakolási kísérlet még csak azután következett, a fojtogatás, miegymás, na és ahogy a legvégén vértócsában ázik a lakás. Tanti jobban sze­rette a pénzszállító autók elleni lángszórós támadást, meg a szimpla késes gyilkosról szó­lót, de az HBO-on látta már néhányszor ezt a filmet is, és utálván a rendetlenséget, a vér­tócsánál mindig összecsapta a kezét keblének ráncosodó halmai előtt. És ha egy kicsit pörkölődni is kezdtek a fe­nyőfa ágai, és ha locsolni is kezdtük némi késedelemmel, és ha a füstölgő csonkot ki is hajítottuk az ablakon; ezt a részt nem lehetett kihagyni; ennél a résznél a nyolcvanéves tantit a lehető legfinomabban figyelmeztetni is egyenlő lett volna az istenkísértéssel. Még ezt a kis örömet is elvegyük tőle?, mondtuk ilyenkor egy­másnak. Tanti már egy kicsit süket is, vak is, már csak a leg­erősebb ingerekre reagál - az életünkből kimaradó izgalmak mesterséges pótlása és élve­zete pedig állampolgári jog. Az viszont tanácsolható, hogy hasonló esetekben - már amennyiben a fenyőfa- és la­kástűz veszélye fenyegetné az ünnepeket - ajánlatos a televí­ziókészülék eltávolítása is. Amennyiben a készülékre még nem terjedt át a tűz és nem robbant föl, emeljük meg - először csak próbaképpen - és már is tapasztalni fogjuk, hogy a nagy erőkifejtés ellenére - amely alsóruházatunkat is igénybe veheti - kimondott él­vezetet érzünk. Arra azonban az idős, beteg nézőinket is fi­gyelmeztetjük, hogy mielőtt zihálva fölemelnék és csúzos, rogyadozó térdekkel az ablak­hoz vánszorognának vele, a dobozt áramtalanítani kell, a kisnyugdíjasok is várják meg, amíg pénzügyminiszterünk bajsza ponttá zsugorodik, majd húzzuk ki a hátából az anten­nazsinórt is. Ha netán emele­ten lakunk, ajánlatos előbb ki­hajolni és körülnézni, mennyi a járókelő - még ha, kezünk­ben a készülékkel, ez nem is olyan könnyű. Próbáljuk meg- saccolni a lehetséges röppályát és a szórásmezőt is, ahová majd leérkezhet, nehogy egészséges, tévés személyisé­gektől és krimiktől kevésbé fertőzött járókelőkben tegyünk kárt. Olyan helyre próbáljuk ledobni, ahol nem tartózkodik senki. Vagy ki se dobjuk; ma például egész jónak ígérkezik a kínálat. Bízzunk Tanti meg­újulásában is, aki csak ül, ül, és végignéz mindent Szilvesz­ter este is. Bóka Róbert Kártya 2834 Kedves, fiatalos hölgy, Marika írt szívszorongató levelet szer­kesztőségünknek, tanácsot kérve, mit tegyen, s mit nem, hiszen váratlanul elhagyta a vőlegénye, éppen az esküvő­jük napján, huszonkilenc évi boldog jegyesség után. Azóta, két hete immár, folyamatosan zokog, levelét is csak köny- nyálló papírra tudta megírni, könnyűbúvárok számára kifej­lesztett golyóstollal. Kedves Marika! Kártya­horoszkópját elemezve további sorsa kedvezőén alakul, ha megfogadja szakszerű, szere­tetteljes tanácsainkat. Önt két héten belül elgázolja majd a gyékényesi gyors, de ha kelló' óvatossággal lép a sínekre, csak térdtől lefelé amputálják lábát. Természetesen nem kö­vetkezik be mindez, ha kerüli a vasútvonalakat, de ebben az esetben egy rómán kamion üti el könyörtelenül. Aggoda­lomra azonban semmi oka, így is csak a lábait fogja elveszí­teni. A karjait csak rá egy hétre, amikor kizuhan a kórház ablakán. Ekkor következik azonban be eddigi eseménytelennek mondható életében a gyöke­res változás: váratlanul visz- szatér Önhöz volt vőlegénye, Lajos, akinek ugyan egy kis üzemi baleset következtében leoperálják férfiasságát jel­képező, a korábbi években komoly karriert felmutató szervét, de szerelmük ismét zavartalan lesz. Am nem árt egy kevéske óvatosság, ki ne kezdjen más férfiakkal, mert Lajosban ősi féltékenységi düh elfojtása dúl, s keze ilyen­kor hamar nyúl pálinkás­üveghez és konyhakéshez! Kedves Marika! Ha taná­csainkat megfogadja, hosszú élet várhat még Önre, hacsak nem esik áldozatául a házuk­ban dúló tűzvésznek, vagy La­jos csillapíthatatlan öldöklési vágyának. Ön, kedves Ma­rika, voltaképpen szerencsés csillagzat alatt született. So­kan irigyeljük ezért a szer­kesztőségben, s számosán cserélnénk Önnel. De legin­kább a Lajossal, ezzel a drága, vad, hosszúkésű em­berrel. Cs. L. Új hazai közmondások Nem minden fenékig Horn. Né Csúszik a kabinet az orosz olajon. Né Szidja, mint a Bokrost. Né Hátra van még a fekete Suchmann. * Ő se jobb a Göncz Árpádnál. NÉ Várja, hogy az APEH a szá­jába repüljön. Né Repeszti, mint Giczy a pol­gári koalíciót. Né Kisgazdát melenget a keblén. Né Bámul, mint Für Lajos a köz­vélemény-kutatásra. Né Több is veszett Lakiteleknél. Né Messze van, mint Orbán Jeru­zsálemtől. Né Nem kell minduntalan Horn Gyulát a falra festeni. Né Jön még a Thürmerre dér. Né Három a magyar hazugság. Né Pető a Petőnek nem vájja ki a szemét. Né A munka tette az embert Tor- gyánná. * Hálni jár belé a Csurka. Né Érzi, mint szkinhed az esőt. Né Szerencsés Csintalan alatt született. Né Ártatlan, mint a ma született frakció. Né Mással kapartatja ki az adós­ságtörlesztést. Né A dékán is Fodort keres. Né Tudja, hol szorít a spanyolvi­asz. Né És végül: Cifrázzák, a csárdást, mint a kisgazdák a Baranya megyei közgyűlésben: kettőt jobbra, kettőt balra, s csak azután roggyantanak.-kf­/ Évismétlés honfoglalásból Ha lett volna Árpád-cso­mag, ősvezérünket lefejez­ték volna. A honfoglalás idején magasabb életszín­vonalon élt a magyarság, „demokratizmusa” hatéko­nyabban működött, törzsfői szociális érzékenysége bő­ven űberelte a mostani kormányét - mesélt bejöve­telünkről a jövő évi mille- centenárium kapcsán Polá- nyi Imre, a Janus Panno­nius Tudományegyetem történész (professzora. Sza­vaiból kiderült, az 1100 évvel ezelőtti politikai helyzet' lényegében nem különbözött a mostanitól, ám megoldások tekinteté­ben a hatalom tanulhatna az akkori diplomatáktól. Jól­lehet azidőtt is virult a né­pies-urbánus vita a nyugati várpsi és a hagyományos földművelő életmód párto­lói között, a nép érdekeit a különböző érdekcsoportok mégis egységesen tudták képviselni. Hogy Európába eljus­sunk, megint lóhátra kel­lene kerekedni, a paripán léptető Keleti Györgyöt ta­lán komolyan vennék a tár­gyaló felek. Ha már a rab­lóhadjáratokról sikerült, le kellene szokni a magunk el­leni fosztogatásról is - tette hozzá a történész. Ki foglaljon hont?! A professzor nem tudott sen­kit megnevezni, de min­denképpen újrabevezetésre javasolta a rituális király­gyilkosságot, mely hagyo­mány szerint az elagott uralkodót Transzverecké- ben frissítés címén kivé­gezték. Enélkül már talán 1999 szilveszterén kong­hatnak a harangok, másnap hajnalra az ország-világ­végét vészjelezvén. Sajnos a neves profesz- szor szavaiból nem derült ki, hogy az analógia Ár­pádra, vagy Gyulára vonat­kozik e. Cz. O. ) V 7 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom