Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-30 / 355. szám
8 Dunántúli Napló Interjú 1995. december 30., szombat 47 év után az első Ph.D. doktori fokozat egyetemi adományozása Pécsett Van valami öntörvényű abban, hogy a határkőnek számító eseményekhez általában azok tartalmát különös fénnyel megvilágító, jelkép értékű momentumok kapcsolódnak. December elején ilyen eset történt a JPTE rektori tanácstermében, amikor dr. Borgulya István A számítógépes rendszerek alkalmazásai jogi területeken című Ph.D. doktori értekezésének vitáját tartották. A jelölt a bíráló bizottságtól az elérhető maximális pontszámmal, summa cum laude minősítéssel kapta meg a tudományos fokozatot úttörő jellegű munkája elismeréseként. Mint ahogy már az értekezés címe is érzékelteti: a téma új, két tudományág határterületeit érinti, első a maga nemében. Ugyanakkor az esemény is új, pontosabban megújult, amiről külön megemlékezett a bíráló bizottság elnöke, dr. Tremmel Flórián, a JPTE büntető eljárásjogi tanszékének professzora:- Majdnem fél évszázados szünet után kerül sor tudományos fokozat odaítélésre a pécsi tudományegyetemen. Legutóbb 1948-ban volt magántanári képesítés átadása: előtte viszont 25 éven keresztül a több karú egyetemen sok magántanár avatása történhetett meg. Virágzott ez az intézmény. Tudományos munkával fel lehetett lépni itt, s legalább az első fontos grádicsot el lehetett érni, a magántanári képesítést meg lehetett szerezni. Sajnos majdnem fél évszázadra megszakadt ez a folyamat. így talán nemcsak a JPTE életében, hanem régió tudományos életében is jelentős a mostani esemény. Az újabb korszak nyitányaként Ph.D doktori fokozatot szerzett Borgulya István 1946-ban született. Szegeden, a JATE Természettudományi Karán szerzett diplomát. Egyik alapítója és jelenleg is oktatója a JPTE Közgazdasági Kar Számítástechnikai tanszékének.- Informatikát tanítok a közgazdász hallgatóknak. Egy jogász oktató kolléga inspirált arra, hogy egy közös munkát készítsünk oktatási segédanyagként. Utána önállóan próbálkoztam és sikerült néhány modellt készíteni. Publikáltam is ezeket, de gyakorlati alkalmazásukra a 70-80-as években nem került sor - meséli annak előzményeit, miért is került jogi területre kutatásaival. Mesterséges intelligencia teremtette lehetőségek- Később a számítógépes alkalmazások legnehezebbjét választotta: a döntés-előkészítést.- A problémakör lényege: különféle jellemzők, körülmények vizsgálata segítségével valamilyen rendszereket, eseményeket kell rangsorolni és megkülönböztetni egymástól. Bennem az vetődött föl: ha az ipari környezetben ez lehetséges, akkor próbáljuk meg jogi környezetben is. Egy statisztikai módszer kiragadásával készítettem modellt a közlekedési bűnesetekre. Másodfokú ügyek ítéleteit néztem át. A jellemző súlyszámokat emeltem ki belőlük és azokat a körülményeket, amelyeket ott figyelembe vettek. Ebből próbáltan következtetni arra, hogy vajon mi lett az ítélet. Ennek a munkának a folytatását tudtam megoldani a 80-as évek végén és a 90-es években. Ebben segített, hogy Németországban megismertem néhány kutatási irányt, amelyek a mesterséges intelligencia eredményeit próbálják felhasználni jogi területen.- Miféle módszerekkel lehetséges ez, hiszen a jogi adatok eléggé speciálisak?- A mesterséges intelligencia olyan modellezést tesz lehetővé, amely a tudás, az ismeret leírásán alapszik. Ha egy hierarchikusan strukturált tudásról van szó, akkor a szakértői rendszer, ha a jogesetek kritériumai olyan értékkel írhatók le, amelyek mindig pontatlan, bizonytalan fogalmakat használnak - vagy az értékek olyan minőségi tulajdonságokat írnak le, amelyek csak sorrendi skálán mérhetők -, akkor a fuzzy-logika és halmazelmélet; ha pedig nehéz hierarchiát felfedezni az ismeretek között, akkor a neuronháló alkalmazható. Ezek sikeres alkalmazásra megmutattam egy-egy példát. A szakértői rendszerben általában „ha így- akkor” formájú szabályok struktúráját lehet felírni, amely nagyon hasonlít a törvények A nyilvános vita megnyitója a JPTE rektori tanácstermében Dr. Borgulya István fotó: löffler Gábor megszövegezésének formájára. A segítségével sikerült egy rendszert csinálnom, s elég nehéz területen, mert a nem vagyoni kártérítést vizsgáltam. Ugyanazt a szisztémát követtem, mint korábban a közlekedési bűnügyeknél, csak most 500 eset szisztematikus átvizsgálásából határoztam meg a szempontokat. Statisztikai módszerrel, majd ezzel a szakértői módszerrel olyan modellt készítettem, amellyel becsülni lehet a megítélt összeget. Ezek után a nem vagyoni kártérítés eseteit ezzel a mesterséges neu- ronhálós módszerrel is elkészítettem és ez sokkal jobb eredményt hozott minden korábbinál: 94 százalék pontossággal sikerült visszaadni az ítéleteket. Csökkenti a hibákat a bírói döntésekben-Milyen következtetés származott ebből?- Az eredmény azt sugallja, hogy tulajdonképpen osztályozási jellegű a bírói probléma- megoldás. Arra hívtam fel a figyelmet, hogy az ilyen modellek a hibák számát csökkentik a bírói döntésekben. Úgy kerülnek be az ítélkezési folyamatba, mint magas szintű tanácsadók, amelyek véleményére nagyon figyelni kell. Azt nehéz megmondani, hogy a bíró milyen súllyal veszi figyelembe a modellt, az ilyesmit nem is lehet előírni, de én úgy gondolom, hogy olyan szinten, mint más statisztikai jellegű ismeretet, mindenképpen figyelembe lehet venni. Ugyanígy a mesterséges intelligencia alkalmazásának harmadik módszerét, a a fuzzy halmazelmélet, illetve fuzzy-logikát. Egyesek ezt a jog természetes logikájának tekintik, mert minden bizonytalan fogalom és tény a segítségével leírható és kezelhető. Ugyanazt a közlekedési eseteket, amelyeket statisztikai ösz- szehasonlító módszerrel vizsgáltam, megpróbáltam ezzel is leírni, és ennek a révén gyakorlatilag hasonlóan jól működő modellt kaptam mint, a más elven. Napjainkban egyébként a fuzzy logika egy felfutó módszer. Amerikában nemrég egy konferencián felvetették, hogy ezt az elvet olyan esetekre alkalmazni lehet, mint amire én alkalmaztam már néhány éve. Szakértő kalauz a határmezsgyéken-Melyek a célszerű alkalmazási területek? A mesterséges intelligencia módszerei közül a szakértői rendszer az amelyet legrégebb óta alkalmaznak. Nagyon sok alkalmazása van jogi területen, ámbár jobbára még kísérleti jelleggel. Egyik lényeges rész minden olyan határterület, amelynél más szakma - orvosi, mérnöki stb. - lényeges ismerete is szükséges, hogy precízen lehessen megfogalmazni a jogi dolgokat. A másik fő alkalmazási terület rutin jellegű feladatok köre: szakértő rendszerek 90 százaléka ilyen döntést támogató konzultációs rendszer, amely első ránézésre olyan, mint egy kérdés katalógus. A kérdésekre válaszolunk és ez lépésről lépésre eligazít a problémamegoldás irányában. A harmadik terület: ahol még nincs kialakult jogi gyakorlat. Dr. Tremmel Flórián:- Szerintem széles perspektívája van a jogi informatikának. A jogerősen elbírált ügyeket is lehet Borgulya István számítógépes rendszereivel felülvizsgálni. A program kidobja indokolatlanul, gyanúsan szigorú, vagy túlságosan enyhe ítéleteket. Olyan szempontból is nagyon jó, hogy ha bármelyik jogterületen formalizált nyelvvé alakul át a jogszabály, akkor mindig kiderül, ha abban átfedés, túlszabályozás, ellentmondásos szabályozás van. Tehát a jogalkotás szempontjából is meg lehet keresni az ominózus pontokat. Amiről azt hittük, hogy megmérhetetlen, azt Borgulya István mégis numerikussá és számítógépen feldol- gozhatóvá tudja tenni. A valóság végtelen gazdagsága beá- ramlik a jogszabályi keretek közé. Ő megkeresi a paramétereket, kiválasztja a tömegjelenségekből, hogy mi bennük a gyakori, a jelentős. S ha jól súlyoz, numerikussá tudja tenni azt, ami minőségi, vagy tipikus. Gépi ítélkezés?- Az ilyen számítógépes programoknak milyen jelenük van és milyen közeli jövőjük lehet a jog világában ?- A biztosítási területen világszerte próbálják előre felbecsülni a kárösszegeket és így a bírói ítéleteket is. A másik: a precedens esetek alapján két- három helyen az USA-ban alkalmazzák. Nemrég olvastam hogy az Izraeli Igazságügyi Minisztérium dolgoztatott ki egy ilyen rendszert, amelyikkel előre lehet paraméterekkel becsülni a bírói ítélkezést. A cikknek azonban az volt a mottója: ilyen program használatához az is kell, hogy a bírák ezt el is fogadják.-Lehet-e mesterséges intelligencia révén gépi ítélkezés?- Egyesek szerint lehet, sőt, külföldön már van ilyen a különösen egyszerű eseteknél - ismereteim szerint Németországban bizonyos bontópereknél -, de ezek köre nagyon kevés. A gép pedig nem képes mérlegelni. Szerintem egy ilyen programot információként kell kezelni, amit fel kell használni a döntéseknél, de nem szeretnék gépi bíráskodást látni. Dunai Imre Minden újság (napi- és hetilap), sőt folyóirat is lehetőséget ad olvasóinak véleményük kifejtésére főleg azokról a dolgokról, amelyekről a lapokban a legtöbb szó esik. Néha a levélírók túlságosan szabadjára engedik gondolataikat, főként indulataikat. Ilyenkor a szerkesztő rendszerint megjegyzi, hogy az ilyen „szélsőséges” megnyilvánulásokért a szerzőnek kell vállalni a felelősséget, amely kérdéssé válik, ha a szerzőnek csak a monogramja (P. S.) olvasható. E kissé terjedelmes bevezető után a Mondjunk igazat! című olvasói levéllel foglalkozom. A szerző - becsületére legyen mondva - aláírta levelét, amelyben egy ismert politikus szavait idézi: „A televízió egyik politikai műsorában hallottam az alábbi TŐMONDATOT”, s ez után áll idézőjelben a fenti cím. Utána erős érzelmi töltésű szövegrészként ez olvasható: „Szinte muzsika volt fülemnek ez a két szó.” - Egyet érthetünk, és együtt örülhetünk vele, de annak már kevésbé, hogy állítása szerint ez a két szó TŐMONDAT. A magyar nyelvtan ugyanis azt tanítja, hogy a tőmondat csak alanyból és állítmányból áll. A tévedés forrása az, hogy a két rész (alany és állítmány) nem mindig két szó. Lehet egyetlenegy és kettőnél több. A TŐMONDAT ugyanis a mondatok szerkezet szerinti osztályozásának a minősítése. Beszélünk ugyanis egyszerű és összetett mondatokról. Az utóbbiakat most elhanyagolva az egyszerűek vagy tő- vagy bővített mondatok. A TŐMONDAT lényege, hogy a mondat kéttagúságának megfelelően csak a két főrész, más szóval alaptag szerepel benne. Tipikus megjelenési formája valóban két szó, miként a tanpéldák mutatják. A kutya ugat - a tábla fekete. - De mondatrészt nemcsak szótári önálló szó fejezhet ki, pontosabban mondatrészként nemcsak ilyen szó szerepelhet, hanem más nyelvi jel, elsősorban személyrag is, ezért egyetlen szó is lehet tőmondat. Pl. Olvasok - Olvasol - Olvas. - Az alany ezekben az állítmányhoz kapcsolódó személyrag: - (o)k, - (o)l, -0. Ezt a nyelvtan zérus mor- fémának nevezi. A múlt és a jövő idő kifejezésére rendszerint több szót használunk állítmányként: a munka eredményes volt - Bandi katona lett volna ... Ennek az ellenkezője is fennáll, vagyis egyetlen szó is lehet bővített mondat. Pl. Szeretlek (németül: Ich liebe dich.) A német nyelvű fordítása ennek a vallomásnak világosan mutatja, hogy az alany (én, de itt -lek) és az állítmányon (szeret) kívül tárgya is van, amelyet a -lek, tárgyas igei személyraggal fejezünk ki. Ezek után tehát világos, hogy a Mondjunk igazat! - mondatban nemcsak alany (mi, ill. (u/nk) és állítmány (mond), van, hanem külön, önálló szóval kifejezett tárgy is: igazat, amely akár kulcsszava is lehet ,a tisztességesen végzett politikai munkának és a róla szóló sajtóbeli tudósításnak. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés január 5-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34., VII. em. A december 23-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Ma este hányas programot szeretnéd nézni horkolás közben?” Utalványt nyertek: Jeges Edit, Pécs, Böckh J. u. 26., Lickert Rita, Mohács, Ete J. u. 11/A., Márton Zoltán, Pécs, Rodostó u. 11., Tárnoki Róbert, Pécs, Szigeti u. 6/a., Tusnovits Imre, Szentlászló, Kossuth u. 70. Az utalványokat postán küldjük el. Magyarul magyarán Az olvasó írja A mérhetetlennek hitt jog és a számítógép
