Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-29 / 354. szám

6 Dunántúli Napló Magazin 1995. december 29., péntek Kikövezik az ösvényt, amelyen Jézus járt A Biblia leírja, hogy Jézus közvetlenül elfogatása előtt áthaladt a Kidron völgyön. Hamarosan turisták járhatnak léptei nyomában. (A Kidron völgy és patak Jeruzsálem és az Olajfák hegye, illetve Jeru­zsálem és a Getszemáni kert között húzódik. A völgyet már a királyok korában hasz­nálták temetkezésre.) Mint a Bibliában olvasható, Jézus az utolsó vacsora szín­helyéről a völgyön át a Get­szemáni kertbe ment, ahol Ju- dás elárulta és ahol elfogták őt. (Az Olajfák hegye lábánál lévő Getszemáni kert egy rajta álló olajprésről kapta a nevét. A kert Jézus valame­lyik tanítványáé lehetett, mert Jézus gyakran felkereste.) A Kelet-Jeruzsálem-i fej­lesztési vállalat most kövezett ösvényt építtet a völgyön át, amely lehetővé teszi, hogy a turisták Jeruzsálem régi vá­rosrészéből a Getszemáni ker­tig sétáljanak, ahol a mai bazi­lika áll, amelyet egy 380-390 között épült templom marad­ványain emeltek. „Az ösvényt évszázadokon át törmelék bontotta” - mondta Amnon Lorch, a fej­lesztési vállalat elnöke. Nincs régiségtani bizonyíték arra, hogy Jézus valóban ott járt, de ez az egyetlen logikus útvo­nal. Jerome Murphy O’Connor atya, az ismert Biblia-kutató kijelentette az AP amerikai hírügynökség tudósítójának: nagyon valószínű, hogy Jézus ezen az ösvényen járt. A helyreállítás része egy újjáépítésnek, amelynek so­rán azt a helyiséget is reno­válni akarják, ahol Jézus és tanítványai az utolsó vacsorát elfogyasztották. Oroszországtól Afrikáig a gyengéket erősíti A tyúkhúsleves A gyermekeken kívül mi köti össze az anyákat szerte a vi­lágon? Természetesen a tyúk­húsleves - állítja egy neves amerikai szakácskönyvíró. Az orosz falvaktól Afrikáig, a vi­lág legészakibb, legnyuga­tibb, legkeletibb és legdélibb csücskein a tyúkból készült leves mindig is a gyengéket erősítő eledel volt. Már az ókori szerzők is teret szentel­tek a szárnyasok és a tyúkle­ves dicséretének. Mimi Sheraton neves ame­rikai csirkeszakértő szerint - aki éveket töltött el a külön­böző kultúrák tyúklevesre- ceptjeinek tanulmányozásával - a leves első számú varázs­ereje a színében rejlik. A szerzőnő Az egész világ sze­reti a tyúklevest című munká­jában azt bizonygatja, hogy a világos színű levekről - csak­úgy, mint a borok és likőrök világában - mindenütt az a nézet, hogy a gyengék és be­tegek számára könnyebben emészthetők. Sheraton asszony szerint az sem elhanyagolható szem­pont, hogy a gőzölgő, jó illatú tyúkleves bemelegíti a szobát. A tyúkleves gyógyereje, ál­talános erősítő hatása körül kialakult hiedelmek az egész világon tartják magukat. Egy­általán, az étkezésben a szár­nyashúsok előretörése figyel­hető meg a fejlett országok­ban. A kérdéssel foglalkozó egyik amerikai testület felmé­rése szerint a csirkét fogyasz­tók 51 százaléka egészsége­sebbnek ítéli a szárnyast a vö­röshúsoknál, 41 százalék az olcsóságát emelte ki. Az amerikai háztartások 41 százalékában hetente két- szer-háromszor kerül csirke az asztalra, 12 százalékuk pe­dig négyszer is a csirkét vá­lasztja. Hagyománybontó trónörökös Haakon norvég trónörökös sza­kít családjának sokéves ha­gyományával és tanulmányai elvégzésére nem Nagy-Britan- niába, hanem az Egyesült Ál­lamokba utazik. A 22 esztendős királyi sarj a politikatudományi tanszakra iratkozik be - közölte szerdán a norvég királyi palota. A trónörökös apja, V. Harald király, valamint nagyapja, Olaf király is Oxfordban tanult. Ha­akon trónörökös két évet szol­gált a norvég haditengerészet­nél és hadnagyi rendfokozatot ért el - olvasható az AFP jelen­tésében. Évente új Samsung-modell A Samsung Motors Inc 13 mil­liárd dolláros befektetéssel a vi­lág vezető autógyártói közé küzdi fel magát 2010-ig - kö­zölte a dél-koreai konszern eu­rópai részlegének szóvivője a németországi Sulzbachban. A konszern 1998-tól minden évenben piacra dob egy új mo­dellt. Már jövőre megkezdődik a márkakereskedők felkészítése a Samsung-autók európai és amerikai exportjára, s fejlesz­tési központ nyílik Japánban. Az elektronikától a gépiparon át a vegyiparig 28 különböző ágazatban érdekelt Samsung- c söpört a világ legnagyobb iparvállalatairól összeállított Fortuna-lista 14. helyén áll. A csoport tavaly a világ 65 orszá­gában 63,84 millirád dollár ár­bevételre tett szert. A növény szépségével, virágaival köszöni a gondoskodást FOTÓ: MÜLLER ANDREA Világos helyen, eltérő hőmérsékleten Virágoskertünk télen A balkonláda miniatűr kertje összekötőkapocs az ember és a természet között, melyet a vá­rosi ember is megalkothat ma­gának. Leggyakoribb ilyen bal­konláda növényünk a muskátli és a futómuskátli. Fontos, hogy a fagyok elől megfelelő helyre kerüljenek. Erre legalkalma­sabb a 6-8 C fokos hőmérsék­letű világos helyiség. Ha nem tudjuk a növényt balkonládával együtt a telelőhelyre tenni, ké­ziásóval kiemelhetők, s cserép­ben átteleltethetők. Tél folya­mán csak mérsékelten öntöz­zük. A fukszia teleltetése azo­nos a muskátliéval. Az Impatiens walleriana (nebáncsvirág) egész télen vi­rágozhat tovább a lakásunkban, mert árnyéktűrő növény. Visz- szavágással szépen formázhat­juk, s így jobban bokrosodik, a levágott részét pedig folyami homokba téve üveggel leta­karva mérsékelten öntözve az év bármely szakában meggyö­kereztethetjük. A japán naspolya (Eriobotria japonica) 14-16 C fokos vilá­gos helyiségben teleltethető. A leanderek (Nerium oleander) mérsékelt öntözéssel a világos 4-8 C fokos helyiségben érzik jól magukat télen. A nem meg­felelő teleltetésnél (kevés fény, magas hőmérséklet) elpajzstet- vesedhetnek. A citromfélék té­len a hűvös, világos helyet ked­velik. Mérsékelt öntözéssel 5- 10 C fokon jól telelnek. A kaktuszok és egyéb pozs­gás növényeink 16 C fok alatti hőmérsékleten, de világos he­lyen teleltethetők jól. A legjobb két ablak között, vagy hűvös lépcsőház ablakában. Télen na­gyon mérsékelten kb. 3-4 he­tente szabad öntözni a kaktusz­féléket. A hidegkezelés fontos, hogy a növények tavasztól őszig gazdagon virágozzanak. Bné Boronkai Erzsébet A világ leghosszabb országúti teherjárműve, amely Ausztrália kietlen részein közlekedik. Hossza 55 méter, 28 tengelye van, 110 kereke, és 204 tonnát nyom. Értéke 675 ezer amerikai dollár. Háború okozta gyermekhalál Graca Machel asszony, az ENSZ főtitkárának megbízottja egy Abidjanbap rendezett kon­ferencián kijelentette: 1994- ben háború következtében fél­millió gyermek vesztette életét Afrikában. Machel asszony azt mondta, hogy a gyermekek főleg élelem és víz, valamint orvosi segítség hiánya miatt haltak meg. Hoz­záfűzte: a gyermekek nemcsak áldozatai a háborúnak, hanem gyakran részvevői is. Csupán Sierra Leonéban, ahol 1991 óta polgárháború dúl, 2500 gyermek harcol a kormány vagy a felkelők hadse­regében, gyakran kábítószerek hatása alatt. A szomszédos Li­bériában, amely a múlt év au­gusztusáig szintén polgárhábo­rús körülmények között élt, több mint 6 ezer gyermeket soroztak be különböző harcoló egysé­gekbe. Nyugat- és Közép-Afri- kában ötmillió gyermek volt kénytelen elmenekülni szülő­földjéről. Ezek a gyermekek el­vesztették szüleiket. Digitális hallókészülék Az első teljesen digitális halló- készülék, amint megjelenik a gyógyászati segédeszközök boltjaiban, gyökeresen meg­oldhatja a hallássérültek gond­jait. Az „ember a fülben” forra­dalmasítja a hallásjavítás eddigi módszereit és legkésőbb ápri­lisban az arra rászorulók ren­delkezésére áll - idézte a dpa Herbert Bonselt, a hallókészü­lék-akusztikusok egyesületének elnökét. Szakértők véleménye szerint a fülben elhelyezett, komputer-vezérelte minierősítő lehetővé teszi a jelenleg hasz­nált készülékek sercegő hang­jának teljes kiküszöbölését. A „Senso”-nak elnevezett, öt gramm súlyú készüléket egy dán cég állította elő. Egy másik dán gyártó hasonló készülék előállításán dolgozik. A leendő „ember a fülben” Bonsel sze­rint egy nagy hátránnyal jár - 3500 márkába kerül. „Óramódszerrel” a dohányzás ellen A dohányosok könnyebben leszokhatnak szenvedélyük­ről, ha megszokják, hogy csak bizonyos meghatározott idő­pontokban gyújtsanak rá. Ez a módszer sokak számára könnyebb, mint a dohányzás hirtelen abbahagyása. Az „óramódszer” két vál­tozatát tudósok 128 dohányo­son tesztelték. Az egyik cso­port résztvevői csak bizonyos meghatározott időben dohá­nyoztak, de éppen annyit mint máskor. A másik csoport tag­jainál az egyes cigaretták közti szünet egyre hosszabb lett. Kilenc hét múlva minden résztvevőnek abba kellett hagynia a dohányzást. Egy évvel később az első csoport tagjainak 32 száza­léka továbbra sem cigarettá­zott. A második csoportban ez az arány elérte a 44 százalé­kot. Az összehasonlító cso­port tagjai közül, akiknek ugyan napi fogyasztását csökkentették, bármikor rá­gyújthattak, csak 18 százalék mondott le a nikotinról. Az „óramódszer” a do­hányzásra késztető napi hely­zetek (evés után, kávészünet­ben) és a rágyújtás élvezete közti kapcsolatot lerombolja. Egyben nagyobb önbizalmat ad, mert bizonyítja, hogy ettől a szenvedélytől meg lehet szabadulni. Nyolc év börtönben ártatlanul? Az elmúlt évtizedek német igaz­ságszolgáltatásának legnagyobb feltűnést keltő ügyét hamarosan újratárgyalják, mert alapos a gyanú, hogy ártatlan az a nő, akit gyermekei meggyilkolásának vádjával ítéltek el. A jelenleg 37 éves nőt 1988-ban életfogytiglani börtönre ítélték és nyolc év letöl­tése után a hét elején engedték szabadon. 1986. augusztus negyedikén a hesseni kisvárosban, Philippst- halban a Weimar házaspár beje­lentette gyermekei eltűnését. Há­rom nappal később a háztól alig egy kilométerre egy bozótban megtalálták a hétéves Melanie és testvére, az ötéves Karola holt­testtét. Mindkettőjüket megfojtot­ták. A szülők házassága hosszabb ideje megromlott. Már a nyomo­zás kezdetén a szülőkre terelődött a gyanú és az anya, Monika We­imar nyíltan elismerte, hogy hosszabb ideje viszonya van egy amerikai katonával és el akart válni a férjétől. A férj azonban hallani sem akart arról, hogy a fe­leséghez kerüljenek a gyerekek. A bulvársajtóval az élen a né­met sajtó túlnyomó része meg­győződéssel állította, hogy a há­zasságtörő, hűtlen feleség gyil­kolta meg a gyermekeket. Tudni vélték, hogy az amerikai katona csak a gyerekek nélkül akarta magával vinni a nőt. Az újságírók és a közvélemény többsége szá­mára kezdettől fogva nem volt rokonszenves az anya, mert nem zokogott bele a kamerába, nem jajveszékelt és csak nagyon ki­mérten válaszolt a kérdésekre. Reinhard Weimar, az apa esetle­ges bűnössége komoly formában fel sem merült. A sajtó és később a rendőrség is nagyvonalúan el­siklott afelett, hogy a kislányok halála előtt - s azóta is - többször állt pszichiátriai kezelés alatt. Miután a közvélemény több­sége számára már megvolt a tet­tes, s az ügyészség is az anyát vá­dolta, a bírósági tárgyalást óriási érdeklődés követte. Az asszony mindvégig ártatlannak vallotta magát. Elmondta, hogy a szerető­jétől hajnalban érkezett haza és a férje a gyermekek ágyán ülve sírt. Mindkét kislány halott volt. - Most már senkié sem lesznek a gyerekek - mondta állítólag a férj, majd kivitte a lakásból a két kis holttestet. A nyomozás során semmiféle közvetlen bi­zonyíték nem került elő. Az asszony bűnösségét a bíróság egyetlen szakértői véleményre alapozta. A gyerekek ruháján az anya aznap viselt blúzáról származó szövetszálakat talál­tak. A szakértő szerint ezek a szálak csak erős dörzsölődés, tehát a holttestek szállításakor kerülhettek oda. A közvéle­mény egy része szinte örömuj­jongásban tört ki, amikor a ful- dai bíróság életfogytiglani bör­tönbüntetésre ítélte az anyát. 1989-ben a legfelső bíróság is helybenhagyta a döntést. Monika Weimar ügyvédjé­nek sokadik próbálkozásra si­került elérnie az ügy újratárgya­lását. Két új szakértői vélemény szerint a szálak akár mosáskor is a gyerekek ruhájára kerülhet­tek. Két tanú is állítja, hogy az apa velük folytatott beszélge­tésben elismerte a gyerekek meggyilkolását, de hozzátette, hogy ezt már sohasem tudják rábizonyítani. Az ügy újratár­gyalása várhatóan néhány hó­napon belül elkezdődik. Pach Ferenc J 4 4 4 4 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom