Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-03 / 330. szám

1995. december 3., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 5 A szakáll nemcsak külső megjelenésével hat a gyengébb nem képviselőire, hanem illatával is A menő férfi gyér szakállt növeszt A szakáll a férfiasság zászlaja, afféle hímlobogó. Nemcsak látványával hat a nőkre, hanem illatával is. Mégis, a férfiak zöme nem visel szakállt. Na­ponta tíz percet áldoznak a bo­rotválkozásra. Ez egy élet során több, mint száz napot tesz ki. Hogy ezt miért teszik? Mert jól ápoltnak, kedvesnek, és a ko­ruknál fiatalabbnak akarnak látszani. Esetleg bajuszt nö­vesztenek, így jelezve, hogy ők mégsem nők, hanem férfiak. Aszódi Gábor fodrász szerint hagyományos, nagy szakállt inkább az idősebbek hordanak, vagy azok a fiatalok, akik „mű­vész lelkek”, és így fejezik ki tiltakozásukat a szokásokkal szemben. Aki azonban a divatot akarja követni, az gyér szakál­lat növeszt. Az ilyen szakáll szinte csak az állat fedi be, kö­rülötte gondosan le van borot­válva a szőr, még a bajusz sem megengedett. Esetleg az arc két oldalán lehet hozzá hosszabb pajeszt hagyni. A megmaradó szőr sem lehet hosszú, nem keltheti dús szőrzet benyomá­sát. Ezért sokszor nem is az egész állón hagyják meg. Vagy egészen az áll hegyén, vagy közvetlenül az alsó ajak alatt hagynak meg egy kis tincset, amit pödörgetni lehet. Esetleg úgy borotválják a szakállt, hogy az áll vonalát egy szőrcsík kö­vesse. Igen izgalmasak a vörös színű, egészen rövid szőrzetek, mert ezeket alig lehet észre­venni. Aszódi szerint, talán vannak, akik a sűrű bajuszt ma­gyarosnak gondolják. Bokros Lajos bajsza azonban most nem teszi közkedveltté ezt a visele­tét. U. G. Gyermekek megálmodta játszótér A fából készült mászókákon biztonságosan, önfeledten játszhatnak a gyerekek FOTÓ: LÖFFLER Talán már nincs messze az az idő, amikor a gyerekek nem fémmászókán próbálgatják ügyességüket, betonnal kiöntött játszótereken, hanem fából ké­szült várakban, lengő hídon, csúszdán játszhatnak biztonsá­gosan és önfeledten, tanulhat­ják meg a helyes testtartást. Pé­csett a Pinocchio Játék és Sza­badidő Sportegyesület a gyere­kekkel közösen tervezett játé­kokat. Ezekből már elkészült egy játszótér Pécsett és Buda­pesten is. Sikerét mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy eze­ken a játszótereken mindig van gyerek. Nemrégiben megala­kult a Pinocchio Alapítvány is, mely kuratóriumának tagja többek között a Bölcsődék Or­szágos Módszertani Központ­jának főorvosa is, de helyet kaptak benne kertészek, építé­szek, országgyűlési képviselők, polgármesterek, környezetvé­dők is. Az alapítvány legfonto­sabb feladatának tartja, hogy az egész országban megismertesse ezeket a gyerekek életkori sajá­tosságaihoz igazodó, fejlesztő játékokat. Játszó eszközeik kicsinyített változatát a bölcsődések ré­szére is elkészítették, s tervezik ismertető könyv megjelenteté­sét, amelyben bemutatnak ma­gánkertekben felállítható fajá­tékokat. Tavasszal meghirdetik rajzpályázatuk második fordu­lóját, nem csak óvodásoknak, hanem iskolásoknak is. Sz. K. Eleven Fesztivál Pécsett Ötödik alkalommal rendez­tek Eleven Fesztivált Pé­csett. Idén a kortárs zene je­les előadóit hívták meg a szervezők. A kétnapos kon­certsorozat keretében teg­nap a Liszt Ferenc hangver­senyteremben az Új Zenei Stúdió és az Amadinda ütősegyüttes lépett fel, John Cage, Christian Wolff, Csapó Gyula, Dukay Bar­nabás, Jeney Zoltán, Sáry László, Serei Zsolt, Vi- dovszky László műveit szó­laltatták meg. Jegyzők fóruma Siófokon Mintegy ötszázan vettek részt Siófokon a Jegyzők Országos Szövetsége által szervezett tanácskozáson. A tegnap befejeződött kétna­pos tanácskozáson többek között szó volt az önkor­mányzati és a köztisztvise­lői törvény módosításával kapcsolatos tapasztalatok­ról, aktuális jogszabály-elő­készítéssel kapcsolatos kér­désekről, a jegyzők köz- igazgatásban betöltött sze­repéről. Kuncze Gábor bel­ügyminiszter pedig a helyi önkormányzatokat érintő kérdésekről tartott előadást. FTC, SEX, UFO és egyebek Különleges rendszámtáblák az autókon A nagyvilágban divat volt és divat ma is, hozzánk is elér­kezett a rendszerváltással: a gépjárművek különleges rendszámtáblákat kaphatnak, ha azt a tulajdonos is úgy akarja. Persze még nem any- nyira szabadon, mint mond­juk Amerikában - ahol Elvis Presly rózsaszínű kocsijaira egyeszerűen csak ELVIS volt felírva a rendszámtáblára -, hanem némi megkötéssel. A lényegi dolgokról Vágó Tamás, a Pécs Városi Rend­őrkapitányság igazgatásren­dészeti csoportvezetője tájé­koztatta lapunkat, elöljáróban leszögezve: a rendszámon a három betű és a három szám variálható csak. Tehát senki sem kérhet csak betűt vagy csak számot, s a szabvány szerint három helyett se töb­bet, se kevesebbet. Az igény­lést bármelyik rendőrkapi­tányságon be lehet adni: az igény elbírálását, s az enge­dély kiadását az ORFK végzi, Budapesten. Az eljárás gyors és egyszerű,/ csak azt nézik meg, hogy a kért fantázia­rendszámot eddig nem adták- e ki másnak, másrészt sérti-e a közerkölcsöt. Az eljárás díja 15 000 forint, s ehhez járul pluszként 4200 forint, a rend­számtábla gyártási költsége. Ha a különleges rendszám megérkezik, azt a forgalmi engedélybe bejegyzik, s máris fel lehet szerelni a kocsira. Mint azt megtudtuk: nem túl gyakori az egyéni kérések sora. (Nem feltétlenül a költ­ségek miatt.) Talán kevesebb a feltűnési vággyal rendel­kező honpolgár, vagy még sokan túl szűknek érzik a va­riációs lehetőségeket. Mindenesetre az országban az FTC betűjellel kezdődő rend­számtáblák a leggyakoribbak. (Gondolom, nem szorul ma­gyarázatra, hogy miért.) Más­részt gyakori az UFO és a SEX formátum - lelke rajta, ki az utóbbit választja. Akad még Q betűvel kezdődő sok­féle (szellemes) variáció is. Végezetül azt sem árt tudni, hogy az egyébként a gépkocsival szokványosán járó rendszámtábla is egyéni- estthető. Hasonlóképpen 15 000 forintért vihetem egyik kocsiról a másikra, de mivel már kéznél van, nem kell egyedi legyártási költsé­get fizetnem. Es az eredmény: életem végéig csak egyetlen rendszámot kell megjegyez­nem, fejben tartanom. Kozma F. Az SZDSZ küldöttgyűlése- Az SZDSZ országos küldött- gyűlésén az elmúlt másfél év elemzése a cél - jelentette ki az eseményt megnyitó beszédében Kis Zoltán ügyvivő. Az ünne­pélyes megnyitó után a kül­döttgyűlés Pető Iván pártelnök beszámolójával folytatódott. A politikus a több mint 600 kül­dött előtt elmondott felszólalá­sában leszögezte: az SZDSZ egységes párt és ezt az egységet jogosan irigylik más pártok. Nem teljesült az ellenzék azon jóslata, miszerint a szabadde­mokratákat megosztja majd a belépés a koalícióba. Pető Iván hangsúlyozta: a jelenlegi kabi­netnél ma nincs kormányképe- sebb formáció. Az SZDSZ el­nöke a továbbiakban kiemelte, hogy a szokásos parlamenti lo­gika szerint az MSZP egyedül is kormányozhatna, de a koalí­cióra társadalmi okok miatt szükség van.- Az SZDSZ azért lépett ko­alícióra, hogy elősegítse a mo­dem, nyugati típusú polgári tár­sadalom megvalósítását - jelen­tette ki. Az elmúlt másfél év eredményeit értékelve Pető Iván hangsúlyozta a stabilizá­ciós politika hatását. Fontos eredménynek nevezte egyebek mellett azt, hogy a restrikcióval párhuzamosan gazdasági növe­kedés valósul meg.-Sikerek és kudarcok egy­aránt jellemzik a kormánykoa­líció elmúlt másféléves munká­ját - jelentette ki a kabinet tel­jesítményét értékelve Kuncze Gábor koalíciós miniszterel­nök-helyettes. A politikus szerint a kor­mány első hónapjait a döntések elodázása és a halogatás jelle­mezte. Hozzátette: ennek oka részben a kormány szocialista tagjai közötti ellentét volt. A március 12-i kormányintézke­dések azonban új fejezetet je­lentettek a kormány életében - mondta. Ezeket a lépéseket Kuncze Gábor szükségszerű­nek nevezte. Kuncze Gábor fel­adatként azt fogalmazta meg, hogy a kabinet a jövőben a tár­sadalom számára jobban tárja fel a társadalom számára dönté­seinek mozgatórugóit, és a dön­tések meghozatala előtt ele­mezze ezek hatásait. A beszámolókat követően került sor az alapszabály módo­sítására, majd ebéd után, egy órától a küldöttek kilenc szek­cióban folytatják tovább mun­kájukat. Saját hóekével - és anélkül Teleink nem remélt ajándéka­ként az olykor szinte egyik órá­ról a másikra aláereszkedő sú­lyos hólepellel szemben a tá­voleső, apróbb „zsáktelepülé­sek” bizony nagyobb eséllyel maradnak alul, mint a nagyköz­ségek vagy városok. A dél-du­nántúli régió települései köré­ben a példaadás szándékával készített körképünkben arra ke­restünk - és találtunk - választ, hogy a szorító pénzszűkén mégis miként lehetnek úrrá az önkormányzatok, a téli hóelta­karítás, az utak síkosság-men­tesítése javára. Máris egy érde­kes, bár elgondolkodtató példa: ismereteink szerint az északke­leti országrészben akad falu, amely szemet hunyva a kor technikai fejlettségén, nagyapái nyomdokain ismét lóvontatta(l) hóekével kezdett az utakra fa­gyott jég feltöréséhez. Mint a legtöbb, az országos közúthálózatban érintett telepü­lésre, a Tolna megyei Darányba is eljut a Közúti Igazgatóság hóeltakarító gépe. Csakhogy, „menetrend szerint” csupán a falu határáig takarít a „KPM- kocsi”. Azon túl már az önkor­mányzaton múlik a faluhelyi közlekedés „komfortja”, ezért három esztendeje saját terve­zésű, olcsón kivitelezhető egyedi hóekét készíttettek a he­lyi tsz-el. Az önkormányzat más lakossági szolgáltatásokat is végző traktorosa vezeti az ekét, de például ha éjjel nekie­red a hóesés, a közhasznú mun­kások a kötött megállapodás­nak megfelelően már hajnali négykor kezdik a lapátolást, hogy a kora reggel munkába igyekvők ne korcsolyapályán csúszkáljanak el a buszmegál­lóig. Mórágyon ugyancsak az önkormányzaté a kistraktor, amely az elé rögzített tolólap­pal rendszerint megbirkózik a falu utcáival. Zombán is a köz­hasznú foglalkoztatottak ..há­zibrigádjára” marad a feladat. Somogy jellegzetes aprófal­vas megye, számos település szinte bármelyik pillanatban nehéz helyzetbe kerülhet, külö­nösen a Zselicség domborzati viszonyai nyomán. Ha viszont sürgős segítséget - például a mentő haladásának biztosításá­hoz - kémek, a Kaposvári Közúti Igazgatóság gondolko­dás (és költségtérítés) nélkül a bajbajutottak segítségére siet. Csaknem minden falu az egy­kori tsz-gépekkel igyekszik megoldani a problémát, noha az eszközök kétharmada mára magánkézbe került. Nem „szabványbiztos”, mégis elter­jedt megoldásnak számít a fá­ból készült hóeke újraélesztése. A baranyai Cserkút elisme­rést érdemlő módon talált vá­laszt a helybéliek panaszára, amikor három esztendeje, ön- kormányzati költségvetéséből 350 ezer forintért saját hóekét vásárolt. Egy helyi kisiparos díjtalanul vállalta a munkát. Igaz, cserébe az ekével a szom­szédos falvakban bérért is vál­lalhatja a hó-csapást. Tröszt É. Pénzszűke hiányában vissza a régi technikához *

Next

/
Oldalképek
Tartalom