Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-23 / 350. szám

A város gondjaival együtt, Hívő lelkek Mégis élsz, amelyben élünk uniformisban Barackvirág (3. oldal) (6. oldal) (7. oldal) VDN: holnap is Bár néhány árushely jelezte szerkesztőségünknek, hogy a karácsonyi készülődés mi­att nem nyit ki, ennek elle­nére holnap is megjelenik Dél-Dunántúl négy megyé­jében a Vasárnapi Dunántúli Napló. A VDN-ben vasár­nap megjelenő írások, ripor­tok beharangozója lapunk 5. oldalán olvasható. Vállalkozók tiltakozása A kormányzatnak haladék­talanul felül kellene bírálnia a társadalombiztosítási ön- kormányzatokkal szemben tanúsított magatartását. Ezt sürgeti a Vállalkozók Or­szágos Szövetségének teg­napi közleménye. A szövet­ségben megütközést keltett, hogy a kormányzat ismétel­ten, durván beavatkozott a társadalombiztosítási ön- kormányzatok belügyeibe, s a testület elkészült, a kor­mánnyal egyeztetett költ­ségvetését nem terjesztette időben az Országgyűlés elé. Karácsonyi hangversenykörúton a Pécsi Szimfonikusok A Pécsi Szimfonikus Zene­kar immár harmadik éve ka­rácsony első napján svájci és németországi hangver- senykörútra indult. Ezúttal 14 hangversenyt adnak töb­bek között Zürichben, Hamburgban, Searbrücken- ben és Kölnben, hogy csak a nagyobb városokat említ­sük. Műsorukon elsősorban Bethoven: 9. szimfóniája szerepel a svájci Hans Rich­ter vezényletével, amelyben a világhírű tenorista René Kollo mellett közreműködik a Pécsi Oratóriumkórus is, Tillai Aurél karnagy vezeté­sével. A pécsi muzsikusok klasszikus operettesteket is adnak a január 7-ig tartó, megközelítőleg 7500 kilo­méteres turnéjukon. A legsikeresebb privatizációs év * Sikeres évet zárt az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt.: 1995-ben 40 milliárd fo­rinttal több bevételre tett szert, mint az utóbbi négy évben ösz- szesen. E tényt Suchman Ta­más privatizációs miniszter je­lentette be pénteken, az ÁPV Rt. évzáró értekezletén. Az ez évi privatizációs bevételek el­érik a 453 milliárd forintot, melynek 95 százaléka kész­pénzben, azon belül 93 száza­léka devizában folyik be. Az év legnagyobb tranzakci­ója a Matáv állami tulajdonú részvényei 37 százalékának el­adása volt, csak ebből 117 mil­liárd forintnak megfelelő de­viza, vagyis 852 millió dollár folyik be. A privatizációs tranzakciókhoz későbbi tőkebe­fektetések kapcsolódnak: csak az elektromosenergia szektor­ban további 450 milliárd fo­rintnyi befektetést vállaltak a vevők. Jelentős mértékű fej­lesztésre vállaltak kötelezettsé­get a gázszolgáltató társaságok új tulajdonosai is. Hét MTA-kutatócsoport dolgozhat Pécsett Tisztelve az egyetemek auto­nómiáját, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia képviselői a napokban járják sorra a vidéki felsőoktatási intézményeket, és kötik meg a január 1-jétől érvé­nyes, az akadémiai kutatócso­portokról szóló szerződéseket. Péntek délután Pécsett a két egyetem, a JPTE és a POTE rektorainak és a díjnyertes cso­portvezetők jelenlétében Ke- viczky László, az MTA főtitkára szentesítette kézjegyével a do­kumentumokat. A főtitkár hangsúlyozta: az MTA természetesen egyedül nem tudja megoldani az egye­temek, főiskolák kutatási gond­jait, azonban nagy szó, hogy az MTA összkutatási keretéből 13 százalékkal rendelkezik a fel­sőoktatás, ami 530 millió forint (összehasonlításképp: a szak­minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium „csak” 170 millió forint kuta tási pénzt tud biztosítani pályá­zatok útján). Az újonnan életbe lépett pá­lyázati és kiértékelési rendszer azt is lehetővé teszi, hogy ne csak akadémikusok kaphassa­nak támogatást. Egyébként a korábbi nagy létszámú csopor­tokat némileg redukálták, és így új teameket is létre lehetett hozni, az országban 128-at. A vidéki egyetemek kutatási színvonalát jelzi, hogy Pécsett is hét sikeres pályázat született. 1996-tól három évig a JPTE-n 2, a POTE-n 5 kutatócsoport működhet - ám mint Keviczky László figyelmeztetett:- A verseny nagy, mindenki figyeli a másik teljesítményét. És ma már az is jellemző, hogy az adófizetők pénzéért egyre jobban megkövetelik a tudo­mányos ellenértéket. M. K. Befejeződött Pécs-Misinatetőn a korszerűsítés Javult a televíziós képminőség Példa nélküli az Antenna Hun­gária Rt. történetében olyan nagyságú rekonstrukció egyi­dejű elvégzése, mint amilyen az ez év tavasza óta tartó és a pécs-misinatetői adóállomás csaknem teljes körű felújítását célzó munka volt. Az is egye­düli, hogy ennek eredménye­ként egyszerre két új adóberen­dezést helyezzenek üzembe. Mindezt az tette szükségessé - hallottuk tegnap délelőtt az adótoronyban tartott sajtótájé­koztatón Nagy Albert üzemi­gazgatótól -, hogy a ’60-as évek vége óta (akkor készült el a televízió-adóállomás) a mű­szaki fejlődés és a frekvencia- tartomány kihasználhatósága új lehetőségeket teremtett. Meg­feszített munkára volt szükség, hogy a rekonstrukció ideje alatt folyamatosan biztosítsák a vé­teli lehetőségeket a három me­gyét - Baranya, Somogy és Tolna - érintő adáskörzetben. Teljesen kicserélték az állo­más energiaellátó rendszerét, lebontották a torony tetején a TV 2 programját sugárzó UHF- antennarendszert - a helyébe felszerelt új, az eddigi 32-es csatorna mellett a 49-esen tör­ténő műsortovábbítást is lehe­tővé teszi, kedvezőbb vételi le­hetőséget biztosítva a TV 1-nek - új, a világon a legkorszerűb­bek közé tartozó televízióadót helyeztek üzembe, korszerűsí­tették a MR Petőfi és Bartók- programját az URH-sávban su­gárzó adóberendezéseket, megkezdték a több mint 200 méter magas vasbeton torony törzsének, az acélszerkezetnek és nyílászáróknak a korrózió- védelmi munkáit. A több mint két hétig tartó sikeres próbaüzemet követően a két új adóberendezést tegnap helyezték üzembe. A jövő évi munkák között a legjelentősebb: az új, széles sávú URH-antennarendszer te­lepítése (alkalmas a „keleti” (OIRT) és „nyugati” (CCIR) sávú sugárzásra), és a torony korrózióvédelmének befeje­zése. Mészáros A. Szép karácsonyt, boldog ünnepeket! Ma, hogy a színes fények a szemedbe szaladnak, hogy a fenyó'illat egyetlen meleg szo­bává teszi az egész világot, el kell mondjam: a lelkem nem csak azért nyitott, mert adni szeretnék. Tárt ablak ilyenkor az ember, összegyűjtve min­dent, ami egész évben za­varta, bántotta, könnyű cso­magként dobhatja távolra. Telten zengő csengőhang lép a helyébe, valami, ami neki, aki ott téblábol a kulcslyuk LÄUFER LÁSZLÓ FELVÉTELE mögött, a lábad mellett, a fa körül, még annyira új, any- nyira szép, annyira boldog! És neked is, nekem is: elhalkult örömök kapnak új mosolyt. Va­lóság a béke a nagyvárosoktól a télbe süppedt csendes tanyá­kig - az este átélhetővé teszi a meséket. Hiszel az angyal­szárnyban, a tanításban: a szeretet átadható. Jó érzés ezt megkapni. Szép karácsonyt, boldog ünnepeket! M. A. A Ház idei jogszabálymérlege Rekordot döntött az idén az Országgyűlés: összesen 126 tör­vényt alkotott és ugyanennyi határozatot fogadott el. A par­lament 67 teljesen új jogszabályra mondott igent, 59-et pedig módosított. Amint Gál Zoltán házelnök a tegnapi évzáró sajtótájékozta­tón elmondta: a törvénymódosí­tások közül kiemelkedik az ál­lamháztartási törvény megvál­toztatása, amely lehetővé teszi a kincstár megalakítását. Az országgyűlési munka idei mérlegéhez tartozik, hogy megválasztotta a köztársasági elnököt, a jegybank felügyelő bizottságát, valamint az om- budsmanokat. Ellenőrzési tevékenysége so­rán a Ház 5 vizsgálóbizottságot állított fel, 4 politikai vitanapot tartott, 339 azonnali kérdés, 318 kérdés és 201 interpelláció hangzott el ebben az évben. A parlament összesen 758 órányi plenáris ülést tartott, ezeken 5645 felszólalást hallgathattak meg a jelenlévő képviselők. A napirend előtti viták 55 órát tet­tek ki. A munka fontos része, hogy az alkotmány-előkészítő bizott­ság megegyezett az új alaptör­vény koncepciójának nagyob­bik hányadáról, a tervezet már­ciusban a Ház elé kerülhet. Az elnök ígérete szerint a házvezetés mindent megtesz azért, hogy a rádiózásról és a te­levíziózásról szóló törvény ha­tályba lépése után is kellő nyil­vánosságot kapjon a parlamenti munka. I i t k r Á Csendes éj, drága szent éj, a világnak álma mély ... fotó: laufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom