Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-22 / 349. szám
8 DUnántúli Napló Közélet 1995. december 22., péntek A napi gyógyítás problémáira keresik a válaszokat Új igazgató a POTE Kísérletes Sebészeti Intézetének élén Szeretet, derű, szépség - virágokkal elbeszélve Magyar ikebana A barlangrajzok tanúsága szerint a virágdíszítés egyidős az emberrel. Az egyiptomiaknak, a görögöknek ugyancsak kedves és fontos volt ez a sajátos művészeti ág. A közép- és újkori Európában pedig sok kolostor és kastély parkja valósággal a fákkal, növényekkel festett művészi tablók szabadtéri kiállító terme volt... Az ikebanát, e japán eredetű, sokezer éves díszítő művészetet Guba Ági virágkötő mester, a Magyar Virágkötők Szakmai Egyesületének alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke így mutatja be: Nem csupán egy fajta különleges virágrendezési mód ez, hanem egy azzal rokon filozófia is. Az ikebana hívei nemcsak azért kedveskednek virággal egymásnak, nemcsak azért díszítik így környezetüket, mert általában szeretik a természetet. Hanem azért, mert a növények, a természeti tárgyak segítségével, az azokból alkotott jelkép- rendszerrel fejezik ki érzéseiket - világról, szerelemről, szerétéiről, az ember és a természet kapcsolatáról. Dramaturgiai jelentősége van például annak, hogy milyen formájú tálban komponáljuk meg a virágegyüttest. Mert a kerek tál a földet, az ovális a vizet jelképezi. Az ikebana szerelmesei tisztelik és szeretik a természetet s ez napjaink embereinek, így a magyar virágkötőknek is szóló üzenet. Igen, a virágdíszítésben - csak úgy, mint sok másban - divatok, divathullámok vannak. Most például „szárítottban” a fehér, a lila, a kék hortenzia, a sárga sáfrány és az achilea fut - a mákgubónak leáldozóban van a csillaga. Hódítanak a kalászosok: a búza, a rozs, az árpa, szálanként, csokronként vagy éppen koszorúba fonva. A műanyag kötöző, a celofán, a szintetika minden válfaja fölött eljárt az idő, s helyüket a környezetbarát anyagok foglalták el. Én még a rózsát is természetes anyaggal fogom ösz- sze: kukoricalevélbe csomagolom. Kötözőszálnak pedig ott a raffia, a lenkóc. A divat-színek a bézs, a tört fehér, a bordó és az arany. A virágkompozíciókat többnyire természetes anyagból formált tálak, korsók, cserepek, kosarak fogják össze. Most a karácsony legdivatosabb összeállításához jómagam szárított szőlőfürtöt, koszorúba fűzött diót és földimogyorót is használok. A jómódúaknak sem feltétlenül a drága karácsonyi csillogó okoz örömet. íme, két ajánlatom a sok közül. A szín-korszakos díszítés - amely abból indul ki, hogy el kell döntenünk, ez évben a szeretet ünnepére melyik színt választjuk. Ha fehéret, akkor a fán kizárólag fehér gömb, fehér csomagolású szaloncukor és masni legyen, semmi más. A másik a kerti-erdei díszítés. Programnak sem rossz: sétáljunk ki párunkkal a kertbe, közeli parkba, erdőben, s gyűjt- sünk össze apró ágakat. Rakjuk össze piciny rőzsecsokorrá, fűzzük át rafiával. A földimogyoróra, dióra ragasszunk hurkot. Kukoricacsuhéból, aprómagvakból, egyéb terményekből formáljunk kisbabát, állatfigurát. A figurákkal nem csak a fát díszíthetjük, hanem a családi ház kertjét, kapuját, a panelház ablakát, erkélyét is. Készíthetünk növényi „alapanyagainkból” szalvétagyűrűt, hálóra ragasztott névkártyát vagy éppen kopogtatót is. Kedves, derűs hangulatot ad a karácsonynak - otthon és az otthon körül egyaránt. Lejegyezte: Cs. Benkő Judit Ez egy különleges egészség- ügyi intézet. Itt sosem voltak, ma sincsenek betegek. Orvosok, orvostanhallgatók járnak ide, elsősorban a pécsi egyetem klinikáiról, de jönnek az ország más településein lévő kórházakból és külföldről is. Olyanok, akik most tanulják az orvostudomány egy területének, a sebészetnek gyakorlati fogásait és olyanok, akik már sok mindent tudnak, de mindig meg akarják ismerni a legújabb módszereket. Itt találkoznak azok, akik olyan kérdésekre is keresik a válaszokat, amelyek ma még nyitottak, de a betegek gyógyítása érdekében minél gyorsabban szükség van a feleletekre. Gyakran egy-egy ösz- szetettnek ígérkező beavatkozás legoptimálisabb műtéti megoldását is itt döntik el, az állatkísérletek segítségével. A POTE Kísérletes Sebészeti Intézetéről van szó, amelynek élére a közelmúltban új igazgatót neveztek ki: dr. Ró'th Erzsébet professzort. Rohamléptekkel Röviden beszél. Előbb személyesen egy állatorvossal, aztán telefonon egy nagykanizsai, majd egy ceglédi és egy olasz kollégájával. Ezek a rövid beszélgetések célratörő, határozott egyéniséget sejtetnek, aki pontosan tudja, mit akar. Talán már akkor is ilyen volt, amikor a hatvanas évek elején - mint tudományos diákkörös orvos- tanhallgató - rendszeresen feljárt az intézetbe. Ő volt az ide járók között az egyetlen nő. Rögtön rá is bízták a morfológiai vizsgálatokat azzal a felkiáltással, hogy egy nőnek van türelme a mikroszkópokhoz. Hát volt, és ma is hálás érte, hogy így alakult. Részben azért, mert a mikroszkópok segítségével egy csodálatos, ma is rengeteg rejtélyt hordozó világot ismerhetett meg, és azért is, mert napjaink nagy kérdéseinek egy részére ebből a világból, a nagyon finom mechanizmusok működésének megismerésével remélnek válaszokat az orvosok. Dr. Rőth Erzsébet azok közé tartozik, akik keresik a feleleteket. Szerencsésnek mondja magát, amiért ezt évtizedek óta, úgymond munkaköréből adódóan teheti. Akkor kezdett a Kísérletes Sebészeti Intézetben dolgozni, amikor már lényegesen megváltozott a profilja. Az országban ma meglévő három ilyen intézet arculata a létrehozásukkor - mint a nevük is mutatja - ugyanis egészen más volt. Tájanatómiai és Műtéttani Intézetnek hívták a pécsit is, és szinte kizárólag a sebészeti beavatkozások fogásaira oktatták a hallgatókat, orvosokat, a minél alaposabb gyakorlottság céljával. A hatvanas évektől kezdődően a szervtranszplantáció, majd a szívsebészet által felvetett problémák a terület roham léptekkel való fejlődését eredményezték, s csak azok az intézetek maradtak az élen, amelyek ezzel az igénnyel lépést tudtak tartani, önálló kutatási tématerületeket is felvállalva. A pécsi intézet ezek közé tartozott. Megmérettetések A szív és keringésrendszer betegségeinek sebészi megoldásaival összefüggő kérdéskörét választották. Alaposan beletaláltak, hisz ez ma is az egyik legizgalmasabb, legösszetettebb kutatási terület és az is marad mindaddig, amíg nem csökken az ilyen betegségekben szenvedők száma. Akkor dr. Török Béla professzor vezette az intézetet, akinek szakmai felkészültsége, igényessége révén ők is rendszeresítették a szervátültetési kísérleteket, s vizsgálták a szervkonzerválás kérdéseit is. A Kísérletes Sebészeti Intézetben felnőtt professzionális kutató gárda alkalmassá vált arra, hogy mind a betegágy mellett felmerülő problémákat, mind a tudomány belső logikájából születő kérdéseket komplex módszerekkel vizsgálja. Ugyancsak alapvető feladatuk lett az oktatás, az orvostanhallgatók manuális képzése, valamint az utánpótlás nevelése az intézet tudományos diákköröseinek legjobbjaiból. Ez a szellemiség kovácsolta össze az intézet szakembereit, ez vezette dr. Rőth Erzsébetet is az egyik szakmai megmérettetéstől a másikig. A tudományos kutatómunkája, a publikációi nyomán 1982-ben kandidált, 1994 tavaszán védte meg a nagydoktori értekezését, ősszel habilitált, vagyis minden olyan feltétellel rendelkezett, amit az intézetvezetői pályázati kiírás meghatározott. Közelebb a megoldáshoz- Sosem készültem ebbe a székbe - mutat a puritánul berendezett irodájának íróasztala felé. - Nem volt kitűzött célom, hogy elérjem. De az igen, hogy azt az általam nagyon értelmesnek tartott munkát, amit a mi csapatunk eddig végzett, azt a jövőben is folytathassuk. Hallatlanul fontosnak tartom, hogy a betegágyak mellett felmerülő problémákra folyamatosan keressük a megoldásokat. Itt elsősorban ilyen célú kutatásokat végzünk, azokkal a kollégákkal együttműködve, akik szembesülnek ezekkel a gondokkal. Közülük az egyik kérdéskör a szívizomzattal kapcsolatos. Az infarktuson, szívműtéten átesett betegek egy részénél ugyanis azt tapasztalták az orvosok, hogy hiába sikerült a műtét, hiába adták vissza a szívizomzat- nak a tökéletes vérellátást, a beteg állapota nem javul.- Szaknyelven reperfúziós károsodásnak hívjuk ezt a folyamatot - mondja dr. Rőth Erzsébet - és keressük az okait. - Az én kutatási témám az, hogy milyen szerepet játszanak ebben a folyamatban az oxigén szabadgyökök. A kísérleteink, vizsgálataink eddigi eredményei szerint ezek a sejtek membránjait megtámadó rendkívül reakcióképes molekula részek, az egyik nagyon fontos oki tényezői ennek a folyamatnak. Vérminták vizsgálatából egyértelműen kiderült, hogy a szívizomzat károsodása következtében elhunyt betegek közül azok, akiknél a szabadgyökök és a szervezet saját védelmi rendszerének egyensúlya rövid idő alatt többé-kevésbé helyreállt, azok a hosszan túlélők közé tartoztak, akiknél pedig nem, azok sajnos menthetetlenek voltak. Ebből a tényből számtalan újabb kérdés következik és mi azt reméljük, hogy egyre közelebb jutunk a megoldáshoz, a segítés lehetőségéhez. Rengeteg időt kíván Mindez naprakész ismereteket, rengeteg időt követel. És az időt nagyon jól kell beosztani ahhoz, hogy másra is jusson. Dr. Rőth Érzsébetnek fontos, hogy tényleg így legyen. Több napos nemzetközi kongresszusok előtt megpakolja a mélyhűtőt előre főzött ételekkel, mert mindig is természetesnek tartotta, hogy rendszeresen süs- sön-főzzön, azzal együtt, hogy az éppen ügyeletes férjének - aki szintén orvos - meleg vacsorát vigyen a kórházba, hogy befőzzön és savanyítson télre, mert a gyerekei azt szeretik legjobban, amit ő tesz el. Egyetemista kora óta szeret társaságba járni, ma is kedveli Elvis Presley és újabban Charlie számait. És mindez semmit sem változott attól, hogy közben intézetvezető professzor lett. Any- nyira nem, hogy az új irodájában is megkereste a helyét kedvenc színésze nagyméretű fotójának. Ott van a szekrénysora felső részén, a professzori levelezések és a kandidátusi anyagok feliratú ajtó között, középen. Ha valaki kinyitja ezt az ajtót, akkor Tom Cruise mosolyog rá. Török É. Dr. Rőth Erzsébet professzorasszony a POTE Kísérletes Sebészeti Intézetének új igazgatója FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Nyomd meg a gombot Megnyomom a gombot. A képernyőn éppen üldöznek valakit. Utolérik leteperik, kicsavarják a karját, fejbe verik, orrba verik, hasba rúgják. Folyik a vér, mindent elbont, már kifolyik a készülékből és lecsepeg a parkettre. Borzasztó! - Hát akkor minek nézed, mondja ismerősöm. A krimin kívül még oly sok más műsor akad. Nyomj meg egy másik gombot. Megnyomom. Opera. Gyönyörű muzsika, csodálatosan énekelnek. Ez óriási teljesítmény, mert a hölgy hátába éppen most döfi tőrét a bérgyilkos, és aztán begyömöszöli egy zsákba. A hölgy tovább énekel a zsákban. Szörnyű! Gombnyomás, másik opera. Egy fül- bevalós feketeképű mór most fojtogatja feleségét, ő is énekel, amíg a torkán kifér. Ebből elég! Valami mást, valami szívderítőt. Egy gombnyomás ... sport- közvetítés, .. .labdarúgás. Labda sehol, a közönség lenn a pályán egymást rúgja, aztán a lovasrendőrökkel együtt keresik a labdát. A labdarúgók rég felöltöztek, de a küzdelem folytatódik. Csörömpölnek a betört kirakatüvegek, autószélvédők, nyúzzák a metrókocsik műbőr üléseit. A sport egészség. Fuss az egészségedért. Futnak, utánuk a lovasrendőrök. Kétségbeejtő! Szerencsére kéznél a nyomdmeg. Gyorsan egy rajzfilmet, ami felüdíti az óvodások lelkét. Máris itt egy színes táj, de gyönyörködni nincs idő, megjelenik egy denevérszerű fekete röpködő szörny. Kitátott szájából elő villának fogai, melyek vermelőkapához hasonlítanak, így röpül felém, szája mindig nagyobb lesz. Már a manduláját is látom, (kicsit gyulladásos). Önkéntelenül hátrébb húzódok a fotelben. Be is kapna, ha hirtelen meg nem nyomnám a gombot. De nincs szerencsém. Itt éppen a hétfejű sárkány ropogtat fogai között hét kisgyereket, akik azért bűnhődnek, mert tiszta vizet ittak Pepsi- Cola helyett, spenótot ettek ropi helyett és a buszban átadták helyüket az álldogáló felnőtteknek. Pedig hogy kioktatták őket szüleik, hogy öregnek, sántának, vaknak nehogy felálljanak, mert ez ma már nem szokás. Na, ebből elég! Jöjjön a tárgyilagos tudomány. Jött. Hatalmas vastagbél kanyargón kézzelfogható közelségben. Előbb kívülről, aztán belülről mutatták. Egy behízelgő hang magyarázta meg közben, hogy mi az a bizonytalan valami a közepében és mivé lesz a paprikáscsirke, ha ezt az utat járja be. Ezt idáig senki nem tudta. - Aztán következett a világ legszerencsétlenebb egészségügyi felvilágosítása, amiben az étolajat reklámozza. Egy szánalomra méltó csecsemő kapálódzik a nagy semmiben. Megjósolják neki, mikor és miben fog meghalni, ha ezentúl paprikával és fokhagymával pácolt tokaszalonnát eszik bugylibicskával. Szegény kisgyermek. Szegény koleszterin. Gyorsan a nyomdmeget. Lássuk a fantasztikus világot. íme máris jön egy kiguvadt szemű zöldszínű szentjánosbogárszerű ötlábú túlvilági lény, aki rendszeresen megkéri álmukban az alvó ártatlan lányok kezét. Nem gusztusos, de lehet hogy sok pénze van. Ez nem derül ki, mert megjelenik egy polipszerűség. Belseje fenyegetően kinyílt és teljesen hasonlított a pacalpörköltre, (kicsit kevés volt benne a paprika). Az egyik űrhajós belevágott, mire oly lé csörgött ki belőle, ami sisteregve feloldotta az űrhajó padlóját meg az Oscar díjat. Nincs szerencsém. Hát ezen a tévén soha nem lehet borzongás nélkül szórakozni? Reménykeltő gombnyomás. Szűzanyám! Ki ez? Egy villogó szemüvegű, nagybajszú túlvilági lény. Beszél, beszél, de egy szót sem értek meg. Ilyeneket mond: ájemef, restrikció, infláció, null saldó, hábécsé, dzsi- dipi. Milyen nyelv ez, mit akar, honnan jött? Magyarázatként a tévé bejátszott egy öreg nyugdíjas közalkalmazottat, amint ci- terázott. Nem hangszeren, hanem csak úgy magában, egy kopár szobában, kihűlt olajkályhája előtt. Rémképek a jövőből? Nem akarom látni. Van még egy utolsó gomb. - Istenem segíts! Megnyomom. Halk sistergés és ugráló szürke szemcsék jelennek meg a képernyőn. Sóhajtva dőlök hátra. Végre egy jó műsor. Dr. Szalai István Ünnepek előtt „Évek múlnak, mint a percek ...” - ezt leginkább az ünnepek alatt érezzük. A vallások emberközeli és velünk haladó törvénye az ünnepek kötelező megszentelése a munka szünetelésével. Az élet azonban megy tovább. Mindig kellenek, akik helytállnak, vigyáznak „tűzre-vízre”, készek segíteni, mint a hétköznapokon. Az ünnepi szolgálat terhét a megbecsülés emelheti ünnepélyes érzéssé, ami feledtetheti, hogy valamiből kimaradt, valami nélküle folyik. Gondoljunk őszinte megbecsüléssel azokra, akik az ünnep és pihenés óráiban, napjaiban is végzik feladataikat, dolgoznak, virraszta- nak - helyettünk is. K. T. A. < 4
