Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-02 / 329. szám

1995. december 2., szombat A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Dr. Révész Mária, Pécs alpolgármestere köszöntötte Tillai Aurélt a koncerten FOTÓ: LÄUFER L. Tillai Aurél szerzői estje Tillai Aurél 65 éves. Volt tanít­ványai tegnap este rendezték meg szerzői estjét Pécsett, a Liszt Ferenc Hangversenyte­remben számos kitűnő kórus, karmester és szólista fellépésé­vel. A szerzőt dr. Révész Mária alpolgármester köszöntötte a koncert előtt, méltatva az eredményekben gazdag pályát, hiszen Tillai Aurél kórusával sok európai verseny díjának nyertese, a Janus Pannonius- díj, a Liszt-díj, a Kodály Em­lékérem birtokosa.-Az ön munkássága tulaj­donképpen három, bár erősen összefüggő területre bontható: a tanítás, a kórusmuzsikálás és a zeneszerzés.- Azért komponálok kó­rusműveket, mert valakiknek szükségük van rá, s az egész életem a tanítványaim köré­ben zajlik, akár az egyetemi oktatást akár a kórusmunkát tekintem. Végül is a Pécsi Kamarakórus (korábban Ne­velők Háza Kamarakórusa) is úgy jött létre, hogy a volt ta­nítványaim szívesen működ­tek volna velem együtt a to­vábbiakban.- Tulajdonképpen milyen pá­lyára készült?- Mind a három terület a vé­letlennek vagy a sorsnak vagy Istennek köszönhető, mert én magyar-francia szakra jelent­keztem a Pázmány Péter Egye­temre. S miután semmiféle vá­laszt nem kaptam, sem igent sem nemet, a mai napig nem tudom, hogy mi történt, s az akkori nehéz viszonyok köze­pette örültem, hogy a szüleim mellett maradhatok. De a másik helyre, ahová beadtam a felvé­teli kérelmemet, magyar-ének szakra, felvettek. S amikor vé­gére értem a főiskolai tanulmá­nyoknak, két helyre hívtak: a nyelvi tanszékre és az ének tan­székre. Miután az ének tanszék kapott státuszt, erre az oldalra billent a pályám. Bár a másik szakomnak is hasznát tudtam venni, hiszen ha valaki az iro­dalommal, költészettel foglal­kozik, talán bennfentesebb ha egy kórusművet kell előadni vagy megírni.-Az elmúlt időszak milyen változásokat idézett elő a kó­rusmuzsikálás területén?- Az elmúlt öt évben minden intézményben drámai változá­sok következtek be, úgy tűnik azonban, hogy a pécsi kórusok ennyi külföldi sikert még nem halmoztak föl. Ez talán abból fakad, hogy most értek be azok a pedagógiai tapasztalatok, az a világszínvonalúnak mondható metódus, amivel a magyar da­losok, zenészek tanulnak, és amely még nem tudott lerom- lani, s amely önjáró módon egy darabig még kitart.- A szerzői est darabjai ze­neszerzői pályájának mely idő­szakában készültek?- A kezdetektől napjainkig, de a válogatás a volt tanítvá­nyaim részéről történt. Ha megkérnének arra, hogy én ál­lítsak össze műsort műveimből, akkor részben ezek, részben ta­lán más művek kerülnének be, de nagyon örülök annak, hogy az kerül előadásra, ami nekik értékes portéka. Cs. L. A környezetvédelmi felügyelőség nem keresi a „hulladékképzőket” 11 milliárd a termékdíjból Mindenképpen új fogalom: környezetvédelmi termékdíj. Ez év őszétől hatályos az a törvény, amely bevezette az úgynevezett hulladékképző termékekre. Olyan áruk után kell fizetni, amelyeknek gyár­tása, használata után vissza­maradó hulladék nagy terhet jelent a környezetre. Kevéssé ismert a fogalom azért is, mert jóllehet, felmentést, visszatérí­tést lehet kérni, igényelni - ám ennek elvei eddig nem tisztá­zottak. így akár a környezet­védelmi hatóság, akár a gyár- tók-kereskedők oldaláról néz­zük, amolyan „távoli fenyege­tettséget” jelent, amennyiben persze az e körbe vont termé­kekről van szó: az üzem­anyagról, a gumiabroncsról, a hűtőberendezésekről, a cso­magolóeszközökről és az ak­kumulátorokról. A „távoli fenyegetettséget” azonban nagyon is közel hozza a tény: a termékdíjból 1996-ban közel 11 milliárd fo­rintos bevételt vár a Központi Környezetvédelmi Alap. A törvény mindenesetre - immár egy kormány- és egy minisz­teri rendelettel kiegészítve - szeptember 21-től él, az ettől a naptól forgalomba hozott ter­mékeket érinti. Mégpedig dif­ferenciáltan: jóval magasabb termékdíjat kell fizetni például a műanyagok (kilónként 10 forintot), mint mondjuk a pa­pír után (3 forint).-Megvan ennek a magya­rázata - hallottuk Ötvös Ká­rolyiéi, a Dél-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség igazgatóhelyettesétől: ösztö­nözni az újrafeldolgozást. Részben ez is magyarázata annak, hogy jogszabályi lehe­tőség van a termékdíj alóli mentességre, illetve a befize­tett összeg egy részének visz- szaigénylésére. Ez azonban már csak rész­ben érinti a regionális környe­zetvédelmi hatóságokat. Fel­adatuk a mentességi kérelmek véleményezése, a döntés a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztériumé. Ezért nem tudhatják a Dél-du­nántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen, hogy eddig mekkora összeget fizettek be az érintettek termékdíj címén. Nem ismerik az összeget azért sem, mert például az importált termékek esetében ezt a vám­hatóság azonnal megállapítja. A pénz egyébként a Központi Környezetvédelmi Alapba ke­rül, itt lehet kérni - pályázati úton - a mentességet is. Csak­hogy éppen ennek, a támoga­tásnak a feltételei a szükséges kellő részletességig még nem tisztázottak.-A régióban ilyen termé­keket nem sokan állítanak elő, ezért nekünk nem sok érintke­zési pontunk van. Az sem a felügyelőségünk feladata, hogy a piacon tartsa a szemét, felfedezze, ha ilyen terméket forgalmaznak. Kérdés természetesen: a többször használható termé­kek után minden esetben fi­zetni kell-e? Csak az első bel­földi forgalomba hozatalkor. Az üzemanyagok árába egyébként már korábban beé­pítették, jó ideje érzi pénztár­cánk. A termékdíj bizonyos esetekben adóként kezd el működni: mulasztás esetén. Ha valaki nem tesz eleget be­vallási, fizetési kötelezettsé­gének, bírságként az esedékes termékdíjnak akár a többszö­rösét vetheti rá ki a Központi Környezetvédelmi Alap. S minthogy ő szabja meg a szankciót, a KKA feladata a „hulladékképző termékek” gyártásának, forgalmazásának figyelése is a piacon. A kellő éberség - miután közérdekről, a környezet védelméről van szó és természetesen 11 milli­árd forintról is - előre feltéte­lezhető. Mészáros A. Beszámol a Nevelők Háza Egyesület December 4-én 17 órakor tartja éves közgyűlését a pécsi Neve­lők Háza Egyesület a Nevelők Házában. A közgyűlésen a ve­zetőség beszámol az éves mun­káról, az egyesület pénzügyi helyzetéről, és döntenek az új tagok felvételéről. Meddőhányók: 882 hektáron Csaknem 900 hektáros területet foglalnak el Baranya megyében a meddőhányók. Az itt felhal­mozott anyag mennyisége 370 Hírek Röviden millió tonna. Bár ezek rekulti­vációja folyamatban van - 214 hektáron már befejezték a munkát -, a mérleg: a mélymű­velésű szénbányászat meddőjé­nél késik, nem történt meg tájba illesztése, ugyanakkor az urán­bánya meddőinek biztonságos felhagyása megoldható a su­gárvédelmi követelmények be­tartásával. Kevesebb veszélyes hulladék Csaknem egyharmadával csök­kent az utóbbi években a me­gyében keletkező veszélyes hul­ladék mennyisége. Ennek 34 százalékát hasznosítják, 23 szá­zalékát ártalmatlanítják, a többit átmeneti tárolóban helyezik el. Egy felmérés szerint a Baranyá­ban képződő veszélyes hulladék 60%-a a Pécsi Bőrgyárban és a Délhús Rt-nél keletkezik. Készül az első magyar blueskönyv Fekete Kálmán, a PMD blues- zenekar vezetője elsőként ír könyvet a hazai blues-ról. írásá­ban nemcsak az élvonal, de a ke­vésbé ismert vidéki együttesek is megszólalnak. A blues-discográ- fiát és fotókat tartalmazó könyv tavasszal jelenik meg. Se többség, se kisebbség-Túl vagyunk már azon, hogy többségről és kisebbségről be­széljünk. Mindig találhatunk olyan szempontot, amely sze­rint a kisebbséghez tartozunk, vagy éppen fordítva. Azt a sok­féleséget kell magunkénak tar­tanunk, amiben élünk, és ezt a sokféleséget kellene az iskolai tananyagban megjeleníteni - ál­lította az elmúlt héten Derdák Tibor azon a tanácskozáson Pé­csett, melyen pedagógusok a multikulturális oktatás jövőjé­ről beszélgettek. A tanácskozás vezetője elmondta, a NAT elő­írja, hogy a helyi tantervekben minden iskola köteles a helyi nemzetiségek, etnikai kisebb­ségek kultúráját megjeleníteni, ugyanakkor a magyar kultúrát a kisebbségekkel elsajátíttatni. Például azokban az iskolákban, ahol cigánygyermekek is tanul­nak, nemcsak a magyarok hon­foglalását kell megtanítani, ha­nem azt is, hogyan érkeztek Eu­rópába, Magyarországra a ci­gányok. A cigánygyerekeknek na­gyon jó érzés azt tudniuk, hogy voltak elődeik, akik Indiából indultak el, és a magyar gyere­keknek sem árt ismerniük tanu­lótársaik történelmét. A jelenlévő pedagógusok egyetértettek a Nemzeti Alap­tanterv előírásával, de kétségü­ket fejezték ki, hogy mindez megvalósítható. Ugyanis a tan­könyvekben ezekről a kérdé­sekről jóformán semmi sem szerepelt eddig, a megjelent szakirodalom pedig szegényes, nem megbízható. Ez nemcsak a cigány kisebbséggel, hanem a többi nemzetiséggel foglalkozó kiadványra is igaz. U. G. A Horvát Színház hétköznapjai Bemutató és pénztelenség A korábban a Pécsi Kisszínház tagozataként működő Horvát Színház tavaly május óta ön­álló épületnek örvendezhet az Anna utca 15. sz alatt. Az öröm azonban nem teljes, hi­szen komolyak a gondjaik, mondja Vidákovics Antal meg­bízott igazgató. Az épület rossz állagú, felújításra szorul. A terveket felküldték a minisz­tériumba, harmincmilliót igé­nyelve. Ha megkapnák a tá­mogatást, melyre egy éve vár­nak, a horvát önkormányzat ötmillióval járulna hozzá a költségekhez. A színház működésének költségeihez a pécsi önkor­mányzat évi nyolc és félmilliót szavazott meg, de a zavartalan munkához harmincmillióra lenne szükségük, mely esetben nem csupán az adminisztrációt tudnák fenntartani - mint je­lenleg -, hanem egy öttagú színészgárdát is. Igen fontos feladata lenne a színháznak a tájolás, előadá­sok a horvátok által lakott te­lepüléseken, ehhez azonban semmiféle feltétel nincs bizto­sítva: se teherautójuk, se mik- robuszuk nincs, a kétfős mű­szaknak, amely a díszleteket építi, a világítást és a hangosí­tást szereli, még szerszámai sincsenek a feladatok elvégzé­séhez. A színház szerény tech­nikájának megteremtéséhez kétmillióra lenne szükségük. Természetesen nem kíván­ják Pécs városától azt, hogy egyedül tartsa el a színházat, pusztán azt szeretnék, ha együtt lobbiznának a megfe­lelő pénzügyi háttér megte­remtéséért. Hiszen megszűnt az a korábbi automatizmus, mely biztosította, hogy ha a város letette a költségek negy­ven százalékát, a minisztérium hozzáadta a hiányzó hatvanat. Ma már a minisztérium által színházfenntartásra leküldött pénzt az önkormányzat osztja szét belátása szerint a város színházai között. A Horvát Színház a nehéz­ségek ellenére is két bemutatót tartott az idei évben, s készül a december 18-i harmadikra. Tavasszal a Jézus szenvedései című passiójátékot adták elő Pécsett, s játszották azóta har­mincszor, bemutattak egy gye­rekdarabot, A vén kecske óvo­dáját általános iskolásoknak és óvodásoknak, s készül a Ka­tica című népszínmű. Gyúrok János, a Horvát Színház menedzsere úgy gon­dolja, hogy az intézménynek fontos integrációs szerepe van, melyhez megvannak a törvé­nyes garanciák is. Az utóbbi időben zajló konfliktusok elle­nére talán most már megtalál­ják az önkormányzattal való közös érdekeket, hiszen Pécs rangját emeli egy jól működő kisebbségi intézmény, ráadá­sul bekapcsolható a várhatóan növekvő turizmusba, a város­közi kapcsolatokba, a színház pedig igyekszik kiszolgálni a város polgárainak érdekeit, kulturális igényeit. Cseri László Áraink leszálltak, hogy Ön felszállhasson! A Malév kedvezményes téli repülőjegy-értékesítési akciójának keretében az 1995. december 1. és 16. közötti utazásokra különlegesen kedvezményes áron kínál repülőjegyeket 25 európai célállomásra. A feltételekről érdeklődjön irodáinkban: Budapesten, V, Apáczai Csere János u. 19. Tel.: 267 4505, V., Dorottya u. 2. Tel.: 266 5616, V, Ferenciek tere 2. Tel.: 266 5913, Telefon-helyfoglalás: 267 4333 valamint Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett és Szegeden a Malév jegyirodákban, illetve Egerben, Kecskeméten, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyén, Veszprémben és Zalaegerszegen a Malév Partner irodákban. Malév téli akció. Hogy az év jól végződjön! Az akció jövő év elején folytatódik. Figyelje hirdetéseinket! < 4 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom