Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-12 / 339. szám

1995. december 12., kedd A Mai Nap Dünántúli Napló 3 Rádióadástól a díszelőadásig A 100. évfordulón is színre kerül a Parasztbecsület és a Bajazzók Tradicionális témák - klasszikus mesterektől címmel nyílott kiállítás Pé­csett, a Szent István téri Műhelygalériában. Az érdeklődők többek között Szőnyi István, Zá- dor István és Bajor Ágost, valamint Komjáthy-Wanyerka Gyula képeit láthatják. Az ANTI- KART képkereskedéssel közösen megrendezett karácsonyi tárlaton a legismertebb művé­szek mellett közel harminc alkotó munkáit mutatják be. fotó: laufer László Megemlékezés Antall Józsefről Az egész úg>y kezdődött, hogy a pécsi rádióban kéthetenként, csütörtök délután Kovács Imre szerkesztő-riporter vezetésével várostörténeti-városszépítő műsort sugároznak, amelynek egyik szakértője dr. Bezerédy Győző helytörténész. A Pécsi Nemzeti Színház avatásának évfordulójára készülvén szá­mos adásban esett szó a pécsi színészet százéves történetéről, a jubileum eseményeiről. Dr. Bezerédy Győző időköz­ben talált egy dokumentumot, amely szerint pár évvel az ős­bemutató után Pécsett Somogyi Károly színigazgató vezetésé­vel színre került Mascagni: Pa­rasztbecsület című operája, és egy korabeli francia szerző „dramolettje”, mely ugyanazt a témát dolgozta föl, mint amely­ből Leoncavallo Bajazzók című operájának szövegkönyve is merített. Kovács Imre és Simon István ügyvezető színházigazgató ja­vaslatára fölmerült az ötlet: a pécsi bemutató századik évfor­dulóján olasz nyelvű díszelő­adáson kellene megszólaltatni a két művet. A Szigetvári Taka­rékszövetkezet vezetője pedig fölajánlást tett: szponzorálja az előadást, hogy minél rangosabb szereposztásban kerüljön színre Mascagni és Leoncavallo ope­rája. Megkezdődött a szerve­zés, amelynek eredményeként a Parasztbecsületben Santuzzát Szilfai Márta, Turriddut B. Nagy János, a Magyar Állami Operaház világjáró művésze énekli vendégként, Alfio Mas- sányi Viktor, Lucia Balatinecz Márta, Lola Bukszár Márta lesz. A Bajazzók előadásában vendégként Caniot Bándi János énekli, míg Neddát Váradi Zita, Toniot Kuncz László, Silviot Massányi Viktor, Beppot pedig Haramza László szólaltatja meg. A Pécsi Szimfonikus Ze­nekart Blázy Lajos vezényli, az előadást Horváth Zoltán ren­dezte. Még lehet jegyet kapni erre a nem mindennapi szereposztás­ban színre kerülő előadásra, amely 14-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel látható. Dr. Vargha Dezső K ét éve halt meg Antall Jó­zsef, a kommunizmus utáni első szabadon, demokratikusan választott kormány miniszter- elnöke. Két éve, hogy kopor­sója körül összegyűltek azok a tíz- és tízezrek, akikből az el­múlt évtizedek nem tudták ki­ölni a történelmi értékeket, akik a szabadság és tulajdon pillé­rein, a keresztény erkölcs fel­élesztésével, a nemzeti hagyo­mányokhoz visszatérve akar­nak Antalit követve egy kor­szerű Magyarországot felépí­teni. Nem lesz könnyű dolguk, ahogy neki sem volt. Antall József tisztában volt a népakarat által ráruházott vég­rehajtó hatalom korlátáival. Tudta, hogy lesznek, akik min­dent megtesznek az első de­mokratikus kormány lejáratá­sáért. Tudta, hogy ellene lesz a formális hatalmát kényszere­detten átengedő, de befolyását annál inkább megtartó vezető réteg. Mindez párosulva a romló életkörülményekkel oda vezetett, hogy már 1990 őszére kormánya társadalmi támoga­tottsága erősen megcsappant. Antall Józsefnek nehéz belső és külső feltételek mellett az alkotmányos jogállam keretei között kellett érvényesíteni akaratát. Ez számára természe­tes volt. Nem véletlen, hogy kora ifjúságától meglévő jelen­tős politikai ambíciói ellenére sem vállalt szerepet az előző rendszerben. A demokratikus alkotmányosság iránti szilárd elkötelezettségét legkemé­nyebb ellenfelei sem vonják kétségbe. S ezzel el is érkez­tünk az antalli örökséghez, me­lyet e rövid írásban csak rend­kívül töredékesen lehet fölvá­zolni. Miniszterelnöksége idején szűnt meg a KGST, a Varsói Szerződés (az utóbbi az ő ügyes taktikája révén, mivel az ülés elnökeként a közösen el nem fogadott radikális magyar ja­vaslatot kezdte felolvasni, amire aztán Gorbacsov is rábó­lintott). Hazánk az Európai Unió társult tagjaként a NATO bővítésének egyik első jelöltje­ként halad az európai integráció irányába. Többé magyar kormány nem folytathat külpolitikát a határon túli magyarság érdekeinek fi­gyelembe vétele nélkül. Az önkormányzatiság, a te­lepülések önállósága a kedve­zőtlen költségvetési helyzet el­lenére is szilárd értéke a ma­gyar közigazgatásnak. Az egyházak élete megpezs­dült a visszakapott épületekben, korábbi megalázó helyzetük nem állítható vissza. Antall Józsefnek történelmi szerep jutott osztályrészül. Megfelelt e szerepnek, s szük­ségképpen jelentős történelmi személyiséggé vált. Ennek ki­mondása nem politikai meg­győződés kérdése, hanem a tár­gyilagos mérlegelésé. Tekinté­lyes politikusnak számított kül­földön, s itthon egyaránt. Csak­hogy ez a tekintély semmivel sem volt rokon a korábbi kor­szakok tekintélyuralmiságával. Csak és kizárólag felkészültsé­gének, elhivatottságának, párat­lan lelki erejének volt köszön­hető. Antall a politikai tudást ott­honról hozta családjából, a tör­ténelemből. Édesapja átadhatta neki mindazon értékek legjavát, amit a polgári értelmiséggé váló köznemesi vezető réteg az évszázadok során fölhalmozott. így fordulhatott elő, hogy a hirtelen jött demokratikus át­alakulás sok értéket is felvonul­tató politikai mezőnyéből kie­melkedett egy professzionális politikus, akinek a nemzetközi politika, a parlamentáris kor­mányzás természetes közege volt. Akit nagyon sok méltatlan támadás ért, de aki ezek köze­pette is az utolsó pillanatig ha­zájáért dolgozott, s aki talán el­kerülhette volna korai halálát, ha többet törődik a betegségé­vel, s ha pihen németországi műtétje után, de nem kerülhette el, nem is akarta elkerülni sor­sát, mert sorsa az volt, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen történelmi időkben. A z MDF Pécsi Szervezete az előző két évhez hasonlóan Antall Józsefre, az államférfira emlékezik december 12-én, kedden este fél hatkor a Szent- háromság szobornál. A megem­lékezést szentmise követi a belvárosi templomban. Staub Ernő Meghosszabbított részvényjegyzés A község infrastrukturális fej­lesztése érdekében részvénytár­saságot alapított a hosszúheté- nyi önkormányzat. A „Hetény” részvény nyűt kibocsátású, de elsősorban a hetényieknek áll érdekében a jegyzés, ugyanis négy darab részvény megvásár­lásával egyúttal a szennyvízcsa­torna hozzájárulásukat is kifi­zethetik. A részvénytársaságról az önkormányzat közmeghall­gatáson és levélben is tájékoz­tatta a lakosságot. A részvé­nyek jegyzését, mely november 27-én kezdődött, egy héttel meghosszabbították. Tehát a „Hetény” részvény december 15-ig 11 és 16 óra között a hosszúhetényi polgármesteri hivatalban még jegyezhető. Lakásszövetkezeti küldöttgyűlés A 16 pécsi és 7 baranyai la­kásszövetkezetet és az 5-6 ezer társasházi lakást tömörítő La­kásszövetkezetek és Társashá­zak Baranya Megyei Szövet­sége december 13-án, szerdán 15.30 órától tartja küldöttgyű­lését Pécsett, a Konzum Iroda­ház I. emeleti kistermében. A küldöttek a LAKTÁSZ 1995. szeptember 30-ig esedékes álta­lános pénzügyi helyzetéről is hallhatnak beszámolót. Növendékek hangversenye A Liszt Ferenc Zeneiskola ze­nei pályára készülő növendékei tartanak hangversenyt a pécsi Liszt-teremben december 14- én, csütörtökön 18 órakor. A hangverseny 16 műsorszáma között Mozart, Chopin, Doni­zetti, Liszt, Bartók, Farkas Fe­renc egy-egy alkotása hallható. A dohányzásmentes életért November 16. óta tart a pécsi Egészséges Városért Alapít­vány közel egy évesre tervezett akciósorozata, amelynek célja az egészségesebb életmódra nevelés, elsősorban a dohány­zás ártalmainak ismertetésén keresztül. Ennek érdekében he­tente két napon szakemberek fogadják az érdeklődőket az Alapítvány Rét u. 4 sz. alatti helyiségében. Ezen a héten kedden és csü­törtökön dr. Schreiner Mária és dr. Nagy Márta, illetve dr. Sza- uer Edit és dr. Párkányi Pálma szakorvosok várják az érdeklő­dőket, délután 16 és 18 óra kö­zött. Az egészségügyi dolgozók érdekképviselete Súlyos dilemma előtt Ha tíz felnőtt állampolgárt megkérdezünk az egészség- ügyi ellátásról, akkor legalább hét a rossz tapasztalatait fogja elmondani. Á hosszú évekig mindenkire kiterjedő és ingye­nes szolgáltatásról kiderült, hogy csak térítésmentes, de ez sem igaz, mivel nagyon sok el­látásért már kötelező térítést ír elő a jogszabály. Ezeken felül nagyon sok egészségügyi ellá­tást „csak akkor kapunk meg”, ha bizonyos köpenyzsebekbe súlyos ezreseket csúsztatunk. Áz elmúlt három évben az ágazat közalkalmazottainak reálbére közel 60 százalékkal csökkent. A megélhetésért való küszködés és a család sor­sáért való aggódás az egész­ségügyi dolgozók empátia­készségét jelentősen csökken­tette. így a beteg ideges, inger­lékeny egészségügyi dolgo­zókkal találkozik az intézmé­nyekben. Amikor a rohamosan romló élet- és munkakörülmények miatt szabadnapunkon mi is az utcára vonultunk, a társadalom fanyalogva fogadta a meg­mozdulást. Sokan a hypokra- tesi esküt és a hálapénzt emle­gették. A Kossuth téri emelvé­nyen egy idős háziorvos mondta ki az igazságot: „Az elmúlt negyven évben az egészségügyi dolgozók 10-15 százaléka megvagyonosodott, a többi a nyomor szélére ke­rült ...” A mindenkori hata­lom tudatában van annak, hogy az egészségügyben elkö­telezett emberek dolgoznak. A jogszabályok és az emberség sem engedi meg azt, hogy egy teljeskörű sztrájkot hirdes­sünk. Úgy látszik a kormány ezek tudatában nem veszi ko­molyan a sztrájkkészültséget, mondhatnánk azt is, hogy visszaél a szorongatott helyze­tünkkel. Megalázó, ahogy ke­zelik a követeléseinket. A társadalom jelentős része ellenségesen nézi az ágazat megmozdulásait, és a kor­mány visszaél hatalmával. A meghirdetett sztrájk tovább növelheti a társadalom ellen­érzetét az egészségügy iránt. Ezért az ágazat szakszerveze­tei súlyos dilemma előtt áll­nak: mitévők legyenek? To­vább növeljük a társadalom haragját, vagy egy valódi sztrájkkal kényszerítsük ki a jogos követeléseinket? Talán nem is a kormánnyal kellene erről a kérdésről tár­gyalni, hanem az egész társa­dalmat kell megszólítanunk, hogy a jogos követeléseink orvoslásra kerüljenek. Perényi József Munkástanács Egészségügyi Ágazat \'iaíírrcní|pjalauá. az előfizetésére 1996. január l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak 1 egy hónapra két hónapra negyedévre félévre 12/iuiiz.cic» uija £ 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban 7 14 21 42 forintban 207 414 621 1242 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb december 27-ig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. |ggJH| CSAK az Ericsson GH 198 mobiltelefon kapható ilyen hihet» tlen árkedvívménnvel fgM CSAK netto ‘>9 900 forintért. A WESTEL 900. a Westel Rádiótelefon Kft, §|H a kijelölt OFOTÉRT. FOTEX . ós a KERAVILL üzletekben, valamint az üzletkötőknél. *Uj WESTEL 900 előfizetés Ü esetén. CSAK amíg a készlet tart. WESTEL Rádiótelefon Kft. Pécs. Rákóczi u. 19. tel: 72/225-111 Fotex: Pécs. Irgalmasok útja 5. tel: 72/336-197 WESTEL 900 üzletkötő: Tátrai Viktor tel: 30/303-920

Next

/
Oldalképek
Tartalom