Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-11 / 338. szám

1995. december 11., hétfő Hazai Körkép Dunántúli Napló 7 Taszárra és Kaposvárra 111 szálláscsináló jött Megérkeztek az amerikaiak Száztizenegy amerikai katonával a fedélzetén érkezett Taszárra a US Air Force két Herkules típusú szállítógépe szombaton. Az első repülő 12 óra 18 perc­kor landolt a katonai repülőtér kifutópályáján, majd a betonon megtett lassú „tiszteletkor” után megállt az eseményre váró több mint száz újságíró előtt. A katonákat Donald M. Blinken amerikai nagyköveten kívül Deák János vezérezre­des, a Magyar Honvédség pa­rancsnoka és Sámuel Kindred dandártábornok, a Taszáron és Kaposváron állomásozó béke- fenntartók parancsnoka fo­gadta. A Herkulesből elsőként Ron Williams ezredes, az amerika­iak sajtófőnöke lépett magyar földre és még a kifutópályán rövid sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy háromezer amerikai katona jön a kapos­vári és taszári állomáshelyekre, többségük szállítási, ellátási, raktározási feladatot lát majd el. A szombaton érkezett 111 katona az ő számukra készíti elő a terepet. Sámuel Kindred dandártá­bornok, a taszári és kaposvári amerikai helyőrség parancs­noka is bemutatkozott a sajtó képviselőinek. Elmondta, hogy a — várhatóan december vé­gén érkező — békefenntartók három-négy napos előkészület után Kaposvárról és Taszárról indulnak majd boszniai beve­tésre. Az amerikai katonák szombati érkezése előre gon­dosan megtervezett akció volt, mégis tartogatott meglepetése­ket. A Füredi Il-es laktanyában ugyanis hiába várták a csapa­tok egy részét, oda tegnapig még senki sem érkezett. A ka­posvári laktanyába vezényelt mintegy hatvan katona ugyanis szombaton a Dallos Ida Le­ányotthonba költözött be. De addigra a lányokat már kiköl­töztették... A Honvédelmi Miniszté­rium szóvivője, Erdélyi Lajos cáfolta egy amerikai hetilap ál­lítását, hogy Magyarország nagy összegű illetékek kiveté­sével nyerészkedni akar az amerikai csapatok tranzitszállí­tásán. Barna Zsolt Rögtönzött amerikai sajtóértekezlet a kifutópályán FOTÓ: FEB/REUTER Száztízmillió márkás hitelkeret a fedezet Nemzeti kataszteri program Különutas ellenzéki állásfoglalások A Fidesz nemmel szavaz, a MIÉP rendszerváltást sürget Egymással is feleselő' vélemények formálódtak ki az ellenzéki pártok vezető testületéinek hétvégi tanácskozásain, vagy kaptak hangot a politikusok egyéb eseményekhez kapcso­lódó megnyilatkozásaiban. Gyökeresen megújul hazánk­ban az ingatlan-nyilvántar­tás, a hozzá kapcsolódó föld­mérés és térképészet. Mind­ehhez az a program teremti meg a feltételeket, amelyet a földművelésügyi, az igazság­ügyi, az ipari és kereske­delmi, valamint a pénzügy- miniszter előterjesztése alap­ján a kormány fogadott el. Az ország területén jelenleg 116 körzeti földhivatal látja el a föld- és egyéb ingatlanok nyil­vántartásával, bemérésével kapcsolatos feladatokat. A fo­lyamatban levő termőföld-pri­vatizáció mintegy 5,1 millió hektárt érint. E földterületek az országban szétszórtan helyez­kednek el, a kitűzött parcellák­tól nincsenek pontos adatok. Az új nemzeti kataszteri program biztosítja majd, hogy az ingatlan-nyilvántartás és a hozzá kapcsolódó földmérés­térképészet hosszabb távon is megfeleljen a követelmények­nek. Megvalósítása során a tel­jes nyilvántartás számítógépesí­tését, azaz 4 millió tulajdoni lap gépre vitelét és mintegy 2 mil­lió új tulajdonos bejegyzését kell 1997-re megvalósítani. A program keretében lehetőség Á 70 évesnél idősebbek a jövő esztendőben sem fizetnek tévé-előfizetési díjat. A képvi­selők úgy döntöttek: nem el­lenzik, hogy a Magyar Rá­dióban és Televízióban átme­netileg parlamenti biztosok működjenek. Erről és még más kérdésekről tárgyalt szombaton és vasárnap 4z Országgyűlés média-albi­zottsága. A többi között hatá­roztak arról, hogy a kormány javaslatára parlamenti biztost nevezhet ki az Országgyűlés a rádióhoz és a televízióhoz, az átmeneti időszak gazdálkodá­sának ellenőrzésére. A törvény módosító indítvá­nyainak áttekintése után ugyanis a hat párt médiapoliti­kusai úgy vélték: a politikai vá­dak elkerülése érdekében az tmeneti időszakban, tehát 996. január 1 -je és július 1-je között ezek a parlamenti bizto­sok segíthetnék a két intézmény vezetőit az elkerülhetetlen ra­cionalizálási döntések megho­zatalában. A biztosok személyét, a kormány előterjesztésére a költségvetési bizottság hall­gatná meg, és aki a jelöltek kö­zül a négyötödös támogatást megszerzi, azt a parlament vá­nyűik arra, hogy korszerű digi­tális technikával készítsék el a földmérési alaptérképeket. A birtokviszonyok tisztázá­sához azonban újabb felméré­sekre is szükség lesz. A számí­tógépek segítségével várhatóan lehetővé válik 1 millió hektáron a földrendezés is . Az 1,5-2 mil­lió új, másfél, kéthektáros par­cellákon ugyanis nem kifize­tődő a gazdálkodás. Ezért köz­érdek, hogy az érintettek egyet­értésével és közreműködésével, a parcellák összevonásával is megteremtsék a hatékony gaz­dálkodás feltételeit. Mindehhez a hivatalokat is alkalmassá kell tenni a tulaj­donreformból adódó feladatok megoldására. A jelenlegi funk­ciók átalakításával, az informa­tikai rendszer fejlesztésével olyan földhivatali szervezetet kívánnak kialakítani, amely a birtokában levő állami alapada­tok forgalmazásából is fenn tudja magát tartani. A kormány határozata értel­mében a nemzeti kataszteri programhoz 110 millió márkás német hitelkeret áll rendelke­zésre. A hitel felhasználásának koordinálására, a program irá­nyítására és szervezésére kor­mánybiztost jelölnek ki. lasztaná meg kétharmados többséggel. Arra az esetre, ha az átmeneti időben valamelyik vezető lekö­szönne tisztségéről, javasolják a kinevezés rendjéről szóló tör­vény módosítását. Eszerint a kulturális bizottság meghall­gatná a jelölteket, s az ő négy­ötödös támogatását elnyerő személyt a köztársasági elnök nevezné ki, a miniszterelnök javaslata alapján. Folytatták az átmeneti idő­szak finanszírozási problémái­nak áttekintését is. Az előfize­tési díjakból a törvény szerint kétharmadot kap a televízió és egyharmadot a rádió, a második fél évben - a részvénytársasá­gok megalakulása után - a költ­ségvetést úgy módosítanák, hogy az előfizetési díj egy része a Duna Tv-hez kerüljön. Az 1997-től érvényes finan­szírozási rendszeren nem vál­toztatott a bizottság. Kivették viszont a törvényből azt a sza­bályozási elemet, amely szerint az állampolgároknak maguk­nak kellett volna bizonyítaniuk, hogy nincs televíziójuk. Meg­maradt a 70 év felettiek szá­mára az üzemben tartási díj fi­zetése alóli mentesség, nem változtattak a más ok miatt mentességet élvezők körén. A Fidesz-Magyar Polgári Párt országos választmánya a párt politikai stratégiájáról ho­zott határozatot. Ebben leszö­gezi: továbbra is elvi szövet­ségeseinek tekinti a Magyar Demokrata Fórumot, a Ke­reszténydemokrata Néppártot, és együtt kíván működni velük egy polgári Magyarország megteremtéséért. Az elnöksé­get arra kötelezte, hogy dol­gozzon ki önálló programot a választási felkészülésre. A párt parlamenti frakciójának- Magyarországon a legna­gyobb és a legtöbb gonddal küszködő kisebbség a cigány­ság. Ez ösztönözte a kabinetet az új, összetett válságkezelő program megalkotására. A dokumentum az oktatás és képzés, a foglalkoztatáspoli­tika, az egészségügy, valamint a szociálpolitika területein kí­nál előrelépési lehetőséget, és mérlegeli a különböző régiók eltérő gazdasági-földrajzi adottságait is. A válságkezelő program reményeink szerint egy több évtizedes folyamatot pedig azt javasolta, hogy sza­vazzon egységesen nemmel az 1996-os állami költségvetésre és az adótörvényekre. A Magyar Igazság és Elet Pártja IV. országos gyűlésén azt hangsúlyozták, hogy a „magyar nép életben maradá­sáért csak azért is végre kell hajtani a rendszerváltást”. Csurka István elnöki beszámo­lójában a kormányt korrupt­nak, velejéig rothadtnak és te­hetségtelennek jellemezte. Bí­rálta a szerinte megalkuvó el­indít el. Első lépésként megol­dást keres az azonnali cselek­vést sürgető gondokra, de a későbbiekre nézve is irányt mutat. Az azonban bizonyos, hogy nem hozhat csodákat.- A magyar alkotmányban és az erre épülő törvényekben minden alapvető szabadságjog helyet kapott. A törvény előtti egyenlőség elve azonban a mindennapi életben nem min­dig jelent esélyegyenlőséget is. Ennek ellenére úgy gondo­lom: e tekitetben hazánkban a helyzet megnyugtató. Senkit lenzéki pártokat, egyedül a KDNP Giczy György nevével fémjelzett politikájáról szólt elismerően. Torgyán Józsefet olyan hóemberhez hasonlí­totta, amelyik a választásokra elolvad. A Magyar Demokrata Fó­rum ügyvezető elnöke, Szabó Iván a kormány törvény-elő­készítő munkáját ostorozta hétvégi nyilatkozatában. Még a hatpárti megállapodáson nyugvó rádió- és tévétörvény kodifikációs szövege is első­éves joghallgatók színvonalát tükrözte - mondta, és hozzá­tette: a rossz törvény-előkészí­tés rányomja bélyegét a vi­tákra és a döntésekre is. nem korlátoznak a vélemény- nyilvánításban, a sajtó szabad, az egyesülési jog is csorbítat­lanul érvényesül. Az emberek szabadon utazhatnak, közöl­hetnek és kérhetnek informá­ciókat.- A jogszabályok teljes kö­rűen szavatolják a kisebbsé­gek kollektív jogait is. Ezek érvényesítését szolgálja a ki­sebbségi önkormányzati és vá­lasztási rendszer létrehozása, a kisebbségi biztos idei megvá­lasztása. A gyakorlat azonban sok szempontból ellentmond szándékainknak. A nem ci­gány kisebbségekkel kapcso­latos célok elérését a pénz­hiány hátráltatja, a cigányok sorsát pedig még az előítéletek is nehezítik. Szecső Barbara Sztrájkkészültség. A Peda­gógusok Szakszervezete nem fogadja el megállapodásként a kormány december 8-ai bér­emelési javaslatát. Ezért fenn­tartja a december 15-ére szóló sztrájkfelhívását, és arra kéri a közoktatás valamennyi dolgo­zóját, hogy egynapos munkabe­szüntetésével adjon nyomaté- kot követeléseiknek. Minderről az országos vezetőség ülése után számoltak be. Cáfolat. Bokros Lajos pénz­ügyminiszter határozottan cá­folta a tervezettnél nagyobb fo­rintleértékelésről szóló híresz­teléseket. Sem szükség, sem pedig lehetőség nincs az ilyen jellegű spekulációs intézkedé­sekre - mondta, s hozzátette: a fizetőképesség javult, az októ­beri fizetési mérleg jó volt, te­hát nincs ok a forint árfolyam- változásaira kialakított jelen­legi rendszer felfüggesztésére. Felülvizsgálat. Az Alkot­mánybíróság háromnapos teljes ülést tart a héten. Egyebek kö­zött megtárgyalja a külföldi részvételű gazdasági társaságok adókedvezményének utólagos csökkentését kimondó intézke­dés alkotmányosságát. Elemzi, hogy tartalmaz-e hátrányos megkülönböztetést a törvény a kiegészítő tevékenységet foly­tató és baleseti járulékot fizető személyek esetében. Foglalko­zik a lakás célú támogatásokról szóló kormányrendeletet kifo­gásoló beadvánnyal. Kivonás. Teljesítették külde­tésüket a déli határszakasz megerősítésére kivezényelt ha­tárőr erők. Ezért vasárnap visz- szavonták őket. A határőrség ugyanakkor megtette a szüksé­ges intézkedéseket a délszláv válság békés rendezésének vég­rehajtását biztosító erők átlépte- tésére a közúti, vasúti és légi határátkelőkön. Egyezség. A Mól Rt. bányász­szakszervezete megállapodott a vállalat ügyvezetőivel az 1996. évi bérfejlesztésről, így a de­cember 12-ei sztrájk elmarad. Az éves szinten 19,5 százalékos bérfejlesztés keretében a fizikai dolgozók 11 százalékos, az al­kalmazottak pedig 10 százalé­kos keresetnövelésben része­sülnek januárban. Közgyűlés. A Magyar Úttörők Szövetsége a legnagyobb hazai ifjúsági szervezet: 76 ezer tagot számlál. Ez derült ki a hétvégi közgyűlésen, ahol a küldöttek túlnyomó többsége támogatásá­ról biztosította az Úttörők a ba­rátságos harmadik évezredért elnevezésű programot, és meg­bízták az ügyvivő testületet: kezdjen tárgyalásokat az elmúlt években 60 millió forintos veszteséget felhalmozott csille­bérci tábor hasznosításáról is. Tervezik az érettségi reformját Később eltörölhetik az egyetemi felvételi vizsgát is Megszületett az érettségi vizsga reformjára vonatkozó elkép­zelés a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. A peda­gógusok január 15-éig mondhatnak róla véleményt. Az el­képzelések alapja az, hogy az ezredfordulóra az iskolások többsége érettségi vizsgával fogja zárni iskolai tanulmányait. Az új érettségi rendszer egy­séges, a középiskolák minden típusában alkalmazható lenne. Olyan tanulmányi záróvizsgák sorát alkotná, amely közelí­tené egymáshoz a szakközép­iskolai és a gimnáziumi köve­telményrendszert. Ezt a szak­mai alapozó tárgyak választ­hatósága révén kívánják meg­valósítani a szakemberek. Az új érettségi vizsga a kö­telező, a kötelezően választ­ható tárgyak mellett - a diá­kok érdeklődését szem előtt tartó - szabadon választható ismeretkörökre épít. A szóbeli érettségik tar­talma az egyes iskolák saját követelményei, sajátos okta­tási feladatai szerint külön­bözhet. Cél az is, hogy az új vizsga- rendszer visszaállítsa az érett­ségi rangját, súlyát, s így meg­szűnhessen a kettős - érett­ségi-egyetemi - felvételi vizsgarendszer. A sikeres érettségi egyenes átmenetet biztosít majd a felsőoktatásba. A minisztérium három érettségimodellt dolgozott ki, mindegyikben más-más ösz- szeállításban, arányban talál­hatók meg a kötelező és a sza­badon választható tárgyak. Az érettségi reformja összhangban van a magyar köz- és felsőoktatás értéke­lési rendszerének megújítását célzó tervekkel. Nem vá­lasztható el a Nemzeti Alap­tantervben szereplő, és a 10. osztály végére tervezett alapvizsgák ügyétől, és az egyetemi-főiskolai felvételi rendszer átalakításától. Dr. Kecsmár Ilona Átmenetileg parlamenti biztosokat neveznek ki A befizetett tévédíjak sorsa Program a cigányság gondjainak enyhítésére A paragrafusok próbája a gyakorlat A kormány a közelmúltban hagyta jóvá a cigányság gond­jainak enyhítésére hivatott válságkezelő programot. Mi in­dokolta ezt? - kérdezte lapunk munkatársa Gellért Kis Gá­bort, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnökét. H \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom