Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-10 / 337. szám

1995. december 10., vasárnap Magyarország - Déi -ih aám í i. Bímántúli Napló 3 Szabolcsfaluból a taxisok nem tudnak kibeszélni A vacsorától a hashajtóig Az éjszaka „szivacsai” a taxisok. Rejtelmesnek tűnő CB-üzenetek átszövik szinte az egész várost, tudnak mindenről, ami akkor ér­dekes, fontos, vagy veszélyes. Lippay György, az egyik leg­ismertebb, legnépszerűbb pé­csi Euro-taxis azt mondja: idő­sebb kollégái állítják, hogy ré­gen öröm volt éjszaka dol­gozni. Most már nem. A leg­utóbbi tragikus eset óta már csak 10-11 hölgy ül a bérautók volánja mögött, akadt olyan, aki a gyilkosságot követő nap azonnal bedobta a törülközőt. A taxisok tulajdonképpen védtelenek. Az őket érő táma­dás erejét nem haladhatja meg a védekezésüké, ha igen, bajba kerülhetnek jogi oldalról is. Ti­los nekik gáz-sprayt használni, éppen a minap büntették meg egyikőjüket 10 000 forintra, mert véletlenül észrevette nála a rend szigorú őre. Nem csi­nálhatnak azzal sem semmit, aki jó részegen kijön valahon­nan, és csak azért rúg bele a ta­xis kocsijába, mert nem tetszik neki a színe . .. Az, hogy néha elképesztően fura kívánságoknak kell eleget tenniük, nem lepi meg különö­sebben őket. Éjszaka kell vala­honnan virágot szerezni, más a vacsoráját hozatja meg velük, vagy éppen hashajtót. És a jó taxis mindent meg is old.- Nem annyira ilyesmihez kell tapasztalat - mondja Lip­pay György -, hanem az utas „átlátásához”. Minket köt a fu­varvállalási kényszer, csak igen ritka esetben mondhatjuk valakinek, hogy nem szállhat be a kocsiba. Holt részeg, tiszta kosz, vagy más ok miatt szállíthatatlan. És ha szemmel láthatóan veszélyes a fickó. A CB nem ad ilyenkor kellő vé­delmet. Mire elmondom, hogy baj van, arra már nincs időm, hogy elmondjam hol vagyok. Vannak a városnak olyan ré­szei, ahonnan nem lehet kibe­szélni, „gödör van az éterben”, Szabolcsfaluból például, vagy a Nagybánya-rétről. Kevés az olyan utas, aki láb­törlőnek nézné a taxist - de ta­pasztalataik szerint mostaná­ban több van. Különösen, ha valahol már lehajtott egy-két pohárkával. Mégis: a taxisok nyelnek tőle. Mészáros A. Tavasszal az ország minden részéből érkezett taxis demonstrált a siklósi gyilkosság után, most még többen érkeznek meggyilkolt kolleganőjük temetésére fotó: laufer László Mi történik a műtőben? Mintha csak egy társaság többi tagjára várnának, úgy üldögélnek, beszélgetnek. A berendezés elegáns, előttük üdítő, vagy tea. Egy idő múlva egyikük feláll, fehér köpenyt ölt, kezet mos és a másik helyiségbe invitálja be­szélgető partnerét: kérem jöj­jön, megvizsgálom. Számos ország magánren­delőiben így kezdődik az or­vos-beteg kapcsolat, de az in­tézmények nagy részében is igyekeznek megfelelő körül­ményeket és légkört teremteni a bizalom kialakításához. En­nek egy részeként olyan felvi­lágosító - fényképekkel , il­lusztrációkkal gazdagított - füzetecskéket adnak a bete­gek kezébe, amelyekből meg­tudhatják egy-egy betegség- csoport, műtét jellemzőit. Ez a gyakorlat ma még kissé távolinak tűnik a hazai egészségügyi intézmények többsége számára, de vannak olyan törekvések, amelyek azt jelzik, hogy itthon is valami hasonlót szeretnénk elérni. A Baranya Megyei Kórház szülészeti-nőgyógyászati osz­tályán nemrég úgynevezett betegtájékoztató lapokat rendszeresítettek, amelyek a kisebb nőgyógyászati műté­tek, s császármetszés, illetve a szülészeti fájdalomcsillapítás lényegét ismertetik.- Németországban, a tü- bingeni klinikán láttam elő­ször ilyen betegtájékoztatókat - mondja dr. Bódis József fő­orvos, az osztály vezetője. - Az ötletet elsősorban mégis a POTE Szülészeti és Nőgyó­gyászati Klinikájáról, az előző munkahelyemről hoz­tam, ugyanis ott 1993-tól Közvetlenebbé, természete­sebbé tehető a beteg-orvos kapcsolata fotó: müller a. vannak ilyen betegtájékozta­tók. Rendkívül kedvező ta­pasztalatokat szereztünk a fo­gadtatásukról, ezért gondol­tam, hogy a megyei kórház szülészetén is rendszeresítjük. Minden beavatkozás ismer­tetésénél leírják, hogy milyen esetekben van rá szükség, hogy zajlik a műtét, milyen lehetséges szövődményekkel kell számolni és felhívják a figyelmet arra is, hogy a tájé­koztató nem helyettesíti az orvossal való beszélgetést. A tájékoztatók hátoldalán lévő nyilatkozat kitöltésével pedig a beteg nem csak a be­tegsége gyógymódjának elfo­gadásáról, vagy elutasításáról, hanem arról is dönthet, mi­lyen mértékű felvilágosítást akar kapni a gyógyulási kilá­tásairól, illetve arról, hogy a hozzátartozói közül kit, mi­lyen részletesen tájékoztassa­nak az állapotáról. T. E. Döntött a kaposvári bíróság Két sáv lesz a családi ház helyén Tavasszal folytatják a siófoki belvárost tehermentesítő' út építését Nyolcmillió ötvenötezer forint vételár kifizetésére kötelezte határozatában a Siófoki Ön- kormányzatot a napokban ho­zott döntésével a Kaposvári Városi Bíróság. Ezt a pénzt an­nak a családi háznak a tulajdo­nosa kapja, akivel hónapok óta nem tudott megegyezni a vétel­árról az önkormányzat. Az eset azért érdekes, mert egy útépítést akadályozott a családi ház. Pontosabban az út meg is épült, csakhogy a ház közelében lévő szakaszon a tervezett négy helyett két sávot tudtak kialakítani, s harminc ki­lométeres sebességkorlátozás mellett engedték itt a forgalmat. A tulajdonos inkább ezt a hely­zetet vállalta, semmint, hogy az általa kért árnál kevesebbet kapjon az önkormányzattól. Megegyezés híján a bíróság mondta ki a döntő szót.- Csaknem negyven ingatlan tulajdonosával kellett egyez­ségre jutnunk annak érdekében, hogy megépíthessük a belvá­rost tehermentesítő utat - mondja Honvári Tibor, az ön- kormányzat szakreferense. - Mindenkivel sikerült, csak en­nek az egy ingatlannak a tulaj­donosával nem jutottunk dű­lőre. Többször tárgyaltunk, az érvényben lévő jogszabályok szellemében e ház gazdájával is igyekeztünk egyezségre jutni. Először kaposvári, később bu­dapesti szakértőktől is kértünk értékbecslést 5,7-6 millió fo­rintra értékelték a házat. Mindez még tavaly történt. A kaposvári bíróság döntését tu­domásul vettük. Az önkor­mányzat szándéka szerint a vé­telár nyolcvan százalékát a kö­zeljövőben kifizetjük, a fenn­maradó húsz százalékot pedig akkor, ha a tulajdonos kiköltö­zik. Reméljük, hogy mindez gyorsan lezajlik, s akkor ezen a szakaszon is kiépülhet a négy sáv, ami a csaknem kétszáz mil­lió forintos beruházás befejezé­sét jelenti. T. É. Paks csak a százhatvanadik a városok rangsorában . . . Szekszárd Pécs és Kaposvár előtt Dr. Nemes Nagy József egye­temi docens tanulmányt készített Magyarország 199 városának helyzetéről, és különféle mutatók alapján rangsorolta is őket. Természetesen a főváros, Budapest van a legkedvezőbb helyzetben. Olyannyira, hogy a táblázatba be sem került, mivel a mutatói egyértelművé tették a pozícióját. így a fővárost le­számítva a statisztikák szerint hazánkban Sopron, Szentendre és Budaörs van a legjobb hely­zetben. Ha a régiónkat nézzük, egé­szen meglepő eredmény szüle­tett, a tizenkettedik helyével Szekszárd vezet, amit követ Pécs a tizennegyedik és Kapos­vár a huszadik helyével. Egyéb­ként Kaposvárt Baja is megelőzi tizenkilencedik helyével. A tanulmány maga a meglepe­tés, eddig Tolnában mind a lako­sok, mind a politikusok a megye helyzetéről elégedetlenül nyilat­koztak. Eközben a tolnai városok - Bonyhád, Tamási - előkelőbb helyezést nyertek mint a régió más, hasonló nagyságú városai. Egyedül Paks százhatvanadik he­lye kérdéses, hiszen a Paksi Atomerőmű Rt. révén csak helyi iparűzési adóból több száz millió forint bevétele származik az ön- kormányzatnak. Fontos megjegyezni, hogy a felmérés három szempont összes­ségéből adódóan rangsorolja a vá­rosokat. A munkavállalói, a vál­lalkozói és a külföldi tőke szem­pontjából. így ha csak - a felmérés szerint - a paksi munkavállalói he­lyezést tekintjük, akkor a Duna- menti atomváros - Százhalom­batta után - a második. Mivel ezekben a városokban vannak sta­bil munkahelyek, de a vállalkozá­sok a külföldi tőkebeáramlás szempontjából viszont nagyon rossz a helyzetük. Munkavállalói szempontból egyébként Nemes Nagy József felmérése alapján a régiónkban Paksot Pécs követi, majd Pécset Szekszárd. A tanulmány az egy lakosra jutó adózott jövedelmet, az adófizetők arányát, a munkanélkü­liségi rátát, az egyéni vállalkozók és vegyes vállalatok számát és adózott eredményét állította sorba. Hazafi Zsolt Vadászati Téli Egyetem Idén már tizenharmadik alkalommal rendezik meg Keszthelyen a Vadászati Téli Egyetemet. A téma: a vadgazdálkodás helyzete Magyarországon. Az el­méleti foglalkozásokat szakmai kirándulásokkal, sportlövészettel, külön­böző bemutatókkal egészí­tik ki. A kurzus január 21- én kezdődik és hét nap múlva zárul. Az egyetemre bárki jelentkezhet. A va­dászati téli egyetem szer­vezője TIT keszthelyi vá­rosi szervezete, idén a Na­turexpo is. Délszláv küldöttség Szekszárdon December 12-én délután négy fős délszláv küldött­ség érkezik Szekszárdra a testvérváros Becséről Hu- szág Endre polgármester vezetésével. A vendégeket Kocsis Antal Imre, Szek­szárd polgármestere de­cember 13-án 9 órakor fo­gadja a városházán, ahol tárgyalást folytatnak az embargó feloldása utáni gazdasági együttműködés lehetőségeiről. Közmeghallgatás Komlón Komló Város Cigány Ki­sebbségi Önkormányzati Képviselőtestülete decem­ber 14-én csütörtökön 17 órai kezdettel közmeg­hallgatást tart a városháza második emeleti díszter­mében. Anyaszállás a Pécsi Gyermekgyógyászati Klinika betegeiért Reggeltől estig foghatják a kezüket Ez jóval több, mint kötelesség. Miért kellene orvosoknak, kül­földi és hazai alapítványoknak, számos cégnek azzal foglal­koznia, hogy el tud-e jutni a szülő, a kórházban lévő beteg gyermekéhez és ha nem, lehet-e tenni valamit azért, hogy mellé ülhessen? Márpedig ilyen törő­désből indult az a jóakaratú összefogás, amelynek eredmé­nyeként a hét végén Anyaszál­lást avathatott Pécsett a POTE Gyermekgyógyászati Klini­kája. Egy olyan otthont, amely­ben nem csak olcsó szállást ad­nak a Dél-Dunántúlról, illetve az ország más területeiről spe­ciális betegségük miatt ide jövő gyermekek szüleinek, több­nyire az édesanyáknak, hanem ahol lehetőséget teremtettek arra is, hogy az anyák elkészít­hessék a gyermekük kedvenc ételeit, s ahol az orvosoktól megtanulhatják azokat a keze­léseket, gyakorlatokat, amelye­ket akkor is folytatni kell, ha már haza engedik a gyermeket. Az orvosok már régóta tud­ják, hogy sok szülő - bár­mennyire szeretné, nem en­gedheti meg magának, hogy gyakran utazzon, vagy albérle­tet fizessen azért, hogy ha kell, akár hetekig a gyermeke mel­lett lehessen. Márpedig ez az együttlét nagyon fontos az eredményes gyógyításhoz. Ilyen okból határozták el a szállás létrehozását és egy hol­land, illetve a „Visszatérés” és a Beteg újszülöttekért” alapít­vány jóvoltából, valamint pá­lyázati pénzből meg is valósí­tották. Szállodában érezhetné ma­gát az ember, ha nem tudná, hogy ezek a rendkívül ízlése­sen berendezett szobák olyan édesanyák lakhelyei, akik ta­lán bele is betegednének, ha nem lehetnének a gyermekük közelében pont akkor, amikor erre a legnagyobb szükség van. Közülük sokan eddig a család anyagi lehetőségeit messze meghaladó terheket vállaltak fel ezért. Elsősorban rajtuk, nekik segít a sok támo­gató összefogásával létreho­zott szállás, ahol egy időben 18 édesanyát tudnak elhelyezni, de akik csak este jönnek ide. Napközben a gyermekük kezét fogják. T. É. Magyar újjáépítők Horvátországban Továbbra is nagyon népszerű a német vendégmunka A délszláv békefolyamatok erősödése a magyar gazdaság résztvevői számára ismét elér­hető közelségbe hozta a lehe­tőséget, hogy bekapcsolódja­nak a háborúval sújtott terüle­tek újjáépítésébe. A dél-du­nántúli régió vállalkozói, cé­gei számára adódik tehát a kérdés, hogy milyen módon lehet bekapcsolódni a nagy felvevőpiacot nyújtó mun­kákba. A téma igen élénken foglal­koztatja nemcsak a horvát, de a magyar kormányzati és gaz­dasági szervezeteket is. Jelen­leg a horvátországi munkavál­lalás ugyanolyan szigorú felté­telekhez kötődik, mint ha Ma­gyarországon valaki külföldit szeretne foglalkoztatni. A há­ború után déli szomszédunk­nál magas a munkanélküliség, a munkaügyi kormányzat ért­hetően védeni szeretné a helyi munkaerő érdekeit. Amennyi­ben egy-egy munkahely betöl­tésére van megfelelő horvát ál­láskereső, úgy külföldi foglal­koztatását nem engedélyezik. Más azonban a helyzet az új­jáépítés kapcsán felmerülő spe­ciális célfeladatok, projektek végrehajtása esetén. A horvát és a magyar fél között már tárgya­lások folynak annak érdekéhen, hogy az ilyen jellegű együttmű­ködés keretfeltételeit kidolgoz­zák. Az egyeztetések következő, várhatóan már kézzel fogható eredményeket is hozó állomása a jövő hét péntekjén lesz, ami­kor Barcson állami, regionális önkormányzati és gazdasági de­legációk találkoznak egymással a cél érdekében. Magyar részről a téma fő koordinátorai a kama­rák lesznek. A külföldi munkavállalás másik kiemelt célállomása Né­metország. Az ide igyekvők számára nem változtak a feltéte­lek. A maximális időtartam 18 hónap lehet, utána csak idény­munka lehetőség adódik. A né­met foglalkoztatók 1995-től magasra rakták a mércét: csak 18-40 év közötti, a német nyel­vet jól beszélő, megfelelő szak­mai és gyakorlati képzettséggel rendelkező embereket fogad­nak. Kaszás E. ► > » 1 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom