Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-09 / 336. szám

1995. december 9., szombat VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Már megint kinőttük a buszviteldíjat Pécsi körkép Döntés a PÉTÁV kft.-vé alakításáról Ismeretes, hogy év végére is­mét kinőtte Pécs a tömegközle­kedés alig egy évet használt ta­rifáit. Az emelkedés átlagos mértéke 32,37%-os lesz. Ez olyan részekből áll össze, hogy a menetjegy, a buszon váltott menetjegy, a napijegy, a heti bérlet, az egyvonalas és össz- vonalas havi és félhavi bérletek bruttó ára 20 és 23,9% közötti mértékben emelkedik, a tanuló/ nyugdíjas bérleteknél az ár­emelkedés viszont 47,1%-os, a negyedéves bérleteknél viszont az egyvonalas esetében 16,9, az összvonalasnál 14,4, a tanuló/ nyugdíjas negyedéves bérletnél 36,6%-os a növekedés. A menetjegy ára január 1-től 37-ről 45 forintra, az egyvona­las bérleté 670-ről 830, az összvonalas havi bérlet 1020- ról 1250, a havi tanuló/nyugdí- jas bérlet 255-ről 375 forintra emelkedik. Kis utánaszámolás- sal kiderül, hogy az emelés mértéke ugyan a tanuló/nyugdí- jas bérlet áránál a legnagyobb, az összeget tekintve azonban itt a „legkisebb”. Az állami támo­gatás szűkmarkúbb konstrukci­ója miatt a tanuló/nyugdíjas bérlet díja 25 helyett már 30%- a az összvonalas bérlet árának. Az emelés mértéke minden tekintetben meghaladja a Pénz­ügyminisztérium által javasolt 20, illetve tanuló/nyugdíjas bér­letnél a 40-44%-os irányárat. A hatósági árat megállapító köz­gyűlés (az önkormányzat köz­tudottan nagyjából felerészt tu­lajdonosa a Pécsi Tömegközle­kedési Rt.-nek) a költségnövelő tényezőkre - üzemanyag árvál­tozás, a kötelező felelősségbiz­tosítási díj emelkedése, ha­laszthatatlan járműfelújítás és gumiabroncs-csere (és termék­díj) - tekintettel indokoltnak fogadta el a tarifaemelés ilyen mértékét. Ugyanakkor kizáró­lagos feltételként kikötötte, hogy a PTRT 1996-ban egy-egy új csuklós és szóló au­tóbuszt vásároljon. D. I. Belga „királyfi” vetett véget a Csipkerózsika-álomnak A közgyűlés a Pécsi Távfűtő Vállalatot 1996. január 1-el korlátolt felelősségű társasággá alakította át. A társaság cég­neve: Pécsi Távfűtő Korlátolt Felelősségű Társaság. (Rövidí­tettem PETÁV Kft.) A közgyű­lés a Kft. ügyvezetőjévé > dr. Hemády Alajost választotta /(meg. A továbbiakban egyetér- j|(ett azzal, hogy a dolgozóknak • a tulajdonhoz jutása biztosított _fjfegyen. Ezért lehetővé tette, hogy a dolgozók 30-50 száza­lékos kedvezménnyel a törzs­tőke maximum 10%-áig üzlet­részt vásároljanak ki. A részönkormányzat bérli a volt „Puskin” Művelődési Házat A közgyűlés hozzájárult, hogy ^Komlói út 195. szám alatti ^^kormányzati tulajdonú - 249 alapterül^tji t;he­lyiséget a Pécs-Mecsekszabol- csi Részönkormányzat kapja "’'meg 'bérleményként, de a bér­leti díj fizetésének mellőzésé­I vel. A bérlet ideje iOuO. dé^“ cember 3Mg-szól.-A közgyűlés* I feltételül szabta, hogy a ré­szönkormányzat az ott működő szervezeteknek - Lakóterületi Klub, Nyugdíjas Bányász Szakszervezet, Bányász Fúvós- zenekar, Vöröskereszt-szerve­zet - továbbra is térítésmente­sen helyet biztosít. A Bolgár Kisebbségi Önkormányzat szabályzata-A-Eécsi Bolgár Kisebbségi Ön- kbrmányzat elfogadta a szerve- i zeti és működési rendjét szabá- r lyozó határozatát. A szabályzat 1995. december 11-én lép ha­tályba. A szabályzat megte­kinthető a Polgármesteri Hiva­tal ügyfélszolgálati irodájában a Kossuth tér 1-3. szám alatt. Zsákraktárból szuperdiszkó A felüljáró - Árpád híd - fel­hajtó ágának az öblében az év­tizedes Csipkerózsika-álom vé­get ért: belga „királyfi” jött éb­reszteni a hajdani zsákraktárt, amelynek a környezetében ma már pezseg az élet. Ehhez per­sze némi bontásra is szükség volt, fel kellett számolni a híd­ról nem éppen megnyerő lát­ványt nyújtó dzsumbujt. A belga „királyfi” egyébként egy AMPYMO nevű nagy kon­fekcionáló cég, amely AMPHYTEX Kft. néven nyu­gati exportra dolgozó nyeresé­ges leányvállalatot hozótt létre Mohácson. A cég az itt kép­ződő nyereséget nem kívánja kivinni az országból, ezért bel­földi befektetési lehetőségek után nézve került a látókörébe a magában álló kétemeletes ko­mor tégla épület, ami ez eset­,!wp­nyult. Megjegyzendő: az épület értékesítése már régóta napi­renden volt, s a pécsi önkor­mányzat vidéken élt is a félé­iéin, hogy valaki raktár céljára •vásárolná >meg„rt a4£ocar£ola mát1 érdeklődött s ‘akkor örök időkre megpecsételődik az épü­let sorsa. Óriási megkönnyeb­bülést keltett a belgák jelentke­zése, akik közölték, hogy egy szuperdiszkót létesítenének ott. De miért éppen diszkót? Joggal hihetjük, hogy ez volt a legjobb választás, hiszen egy diszkót nem zavar az épülettől néhány méterre el-elrobogó vonatok robaja - tessék elkép­zelni ezt egy hangversenyte­remben másrészt a diszkó sem zavarja a környezetét, mi­vel elég messze vannak a leg­közelebbi lakóépületek is. i Az épület igény szerinti át­tervezésére - a külső teljes megtartásával - a Kulcsár és Tsa. építésztervezői iroda vál-1 lalkozott, a belsőépítészeti ki­alakítással Uherkovich Ágnest bízták meg. A homlokzaton A majdani diszkó előtt parkoló lesz FOTÓ: TÓTH természetesen eltüntetik az utó­lagos átalakítgatások nyomait, a téglaburkolatot pedig meg­tisztítják. Néhány hónap múlva tehát egy eredeti formájában megszépült épületre tekinthe­tünk a felüljáróról. És a belső? Nos, ez igazán izgalmas feladat. A századfor­duló táján épült mezőgazdasági zsákraktámak csodálatos fa­szerkezete van. A felhasznált méretes fenyőgerendák és vas­tag deszkák még valahonnan a Kárpátokból jöttek ide, és szol­gáltak csaknem egy évszázadon át. S nem akármilyen fenyőge­rendákról van ám szó! A fő tar­tógerendák közel 40x40 centis vastagságúak, ebből is elkép­zelhetjük, hogy milyen hatal­mas fákat vágtak ki erre a célra. A sokat megélt pompás faszer­kezet azonban a mai tűzvé­delmi előírásokkal nem vitat­kozhat, így olyan belső átalakí­tásokra kerül majd sor, amelyek után a vasbetoné lesz a fősze­rep, a fenyő pedig csak díszként szolgál. (Az eredeti faszerkezet sokkal nagyobb teherbírású volt, mint lesz a beton!) Már látni, hogy egyetlen ha­talmas tér lesz az épületbelső (a hasznos alapterület mintegy 1400 m2, az emeleteket galéri­ává alakítják át. Összességében talán másfélezer fiatal szóra­kozhat majd Pécs szuperdiszkó­jában. A büfé, ruhatár, vécék, mosdók, stb. mind a mellette épülő könnyűszerkezetes, de téglaburkolatával a főépülethez szervesen simuló új épületben kap helyet. Mindezek után még annyit, hogy a felüljáró öblében autó­parkoló épül. A belgák egyéb­ként azt szeretnék, hogy a mintegy 50 millió forintos be­ruházás húsvétra elkészüljön. Mi pedig azt szeretnénk, ha több mint húsz év után a híd alatti többi terület is elfogad­ható külsőt kapna. Hársfai István Katona a harci szekéren Attól a naptól kezdve, amikor úgy kezdesz írni, hogy mindenki­nek tessék, többé nem vagy újságíró. Akkor már a show-biznisz a területed - figyelmeztette a szakmát az ifjabb Frank Miller. Nos, a legutóbbi közgyűlési ülésen napirend utáni felszólásban legalább egyoldalú megerősítést nyert, hogy az elmúlt öt évben nem a show-bisznisz ügyködtem. Megfogalmazódott egy olyan személyes kívánság (tanács)-, hogy most már végre meg kell mondani: ritkábban publikáljak jegyzeteket. Hajdan tanítónénimtől azért kaptam egy néhány kormost, mert nem elégszer írtam le a gyakorlandó feladatot, most meg akadnak, akik sokallják. Sőt, hivatatlanul a sajtószabadság sajá­tos értelmezésére oktatnának: hallgassak a véleményemről. A közgyűlés csütörtöki ülése és a napirend előtti és utáni fel­szólalás újra megerősítette, hogy nem szűntek meg azok a je­lenségek, megnyilvánulások, amelyről nem lehet nem jegyzetet írni. Mint például, amikor valaki napirend előtt a szándékot ki­forgatva legkevésbé sem diplomatikus minősítésekkel illet olyan korábban elhangzott jogos igényt, amely konkrét választ szeretni kapni bizonyos mulasztásokról. Ráadásul tényszerű vá­lasz helyett előjog-felfogásban személyes érdemekre hivatko­zik, s politikai reklámot próbál csapni a mulasztó nevéhez kap­csolható gazdasági struktúrának. Majd napirend után ugyanaz a felszólaló rosszindulatúnak nevezve a szövegkörnyezet, konk­rétumokat követel és belekapaszkodik egy jegyzet néhány szó­játékszerű sorába ám ezt a kis részletet szövegkörnyezetből és a netán konkrét magyárázatot is igénylők közül kiragadva idézi, sőt önkényesen következtet belőle: a szerző általában nem sze­reti a gazdasági társaságokat, mint formát. Sejtem én, hogy leginkább az fáj: soha nem írtam le, hogy az önkormányzat vadonatúj cégként létrehozott gazdasági társasá­gai Gábor Áron rézágyújához hasonlóvá tették a várost. Eddig ilyen kinyilatkoztatásnak azonban még nem láthattam okát, ám e virágos állapot elmaradását sem varrhatom a nyakukba. Egyébként is: feladatom leginkább ahhoz a katonánéhoz hason­lítható, akit a győzelmi felvonulásokon a hadvezér kocsijába ül­tettek a bölcs rómaiak - amikor még bölcsek voltak hogy folyton a triumfáló fülébe súgja: ő is csak ember. Én viszont azt hajtogatom attól naptól, amióta elkezdtem a sorozatot: az ön- kormányzat és gazdasági társaságai mindig legyenek tudatában, hogy nem önmagukért vannak, hiszen a törvény szerint az ön­kormányzatiság letéteményese a polgárok közössége. Magánvélemény!? Dunai Imre A kéményseprők is díjat emelnek A közgyűlés legutóbbi ülésén úgy döntött, a város közigazga­tási területén az 1996. évi köte­lezően igénybe veendő ké­ményseprő-ipari szolgáltatás el­látására - a miniszteri, illetve az önkormányzati rendeleti szabályozás hatálybalépéséig - a Baranya Megyei Kémény­seprő Kft.-vel meghosszabbítja a megállapodást. Ezzel együtt jóváhagyta az ideinél 25 %-kal magasabb díjtételek alkalmazá­sát. (A cég egyébként 30 %-os emelést igényelt.) A jövő évi tarifák a tipikus kategóriákban - ÁFA nélkül - így alakulnak: az egyedi kémé­nyek évi kétszeri tisztítása és négyévente kötelező felülvizs­gálata 325 Ft., gyűjtőkémények Jövőre drágábban söprik a kéményeket fotó: laufer László esetében ugyanez 276 Ft., köz­ponti kémények tisztítása és kö­telező vizsgálata 65 Ft. Pécs belép a Megyei Jogú Városok Szövetségébe Az Önkormányzat közgyűlése úgy döntött, hogy január 1-vel belép a Megyei Jogú Városok Szövetségébe. (Ezt a lépést Debrecen polgármestere, a szö­vetség jelenlegi elnöke kezde­ményezte.) Ezen érdekvédelmi szervezet alapszabály szerinti célja a megyei jogú városok önkormányzati jogainak kollek­tív képviselete, védelme érvé­nyesítésének előmozdítása, az önkormányzatai működés fej­lesztése, a hazai és nemzetközi érdekszövetségekkel való együttműködés kialakítása. i i A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület háza Új funkció és bérlő a Mária utca 1.-ben Hosszas vita utána az önkor­mányzat közgyűlése csütörtö­kön úgy döntött, hogy decem­ber 1-től két éves időtartamra évi 1 millió forint díj ellenében a Cigány Kulturális és Közmű­velődési Egyesületnek bérbe adja a Mária utca 1. szám alatti j helyiséget. Az egyesület az in- .gatlan bérletéhez szükséges j pénzösszeget a Művelődési és ; Közoktatási Minisztérium által r kiírt pályázaton nyerte. A szóban forgó 39 m2 alapte- - rületű ingatlan a belváros szí­vében található: a Széchenyi tér északkeleti csücskében. Ko­rábbi - tavasszal lemondott - bérlője az „Ifjúságért” Egyesü­let volt. A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület töb­bek között azért kérte a helyi­ség bérletét, mert a „Rácz Ala­dár” Közösségi Házat felújít­ják; a közgyűlés jogi, igazgatási és ügyrendi bizottsága pedig azért javasolta kérelem teljesí­tését, mert értékítélete szerint az egyesület eddigi tevékeny­ségével igazolta életképességét. A vita és a szavazás olyan változatokról folyt, hogy pá­lyáztassák-e meg az ingatlant, ingyenes legyen-e a bérlet, il­letve, hogy a bérleti szerződés időtartama egy vagy két évre szóljon az említett díjjal. Igen sajnálatos és furcsa kö­rülmény, hogy bizony politikia bonyodalom is támadhatott volna, ha az első változat győz: ugyanis az egyesület - mint közben kiderült - a kedvező döntésben bízva már korábban beköltözött a házba. D. I. Városvédő őrjárat „Belvárosi csendélet” - adhatnánk ezt a címet a fenti fotónak, csak hát az a szomorú, hogy mindez egy magát kétezer éves kultúrvárosnak nevező városban készült. A kép egyébként is nagyon jellemző: a bal oldalon parkoló autó lát­szik, a házfal vakolása egy helyen komlóban, no és a „hab a tortán”, az ominózus falfirkák. Modern életünk piszkai mind rajta vannak a felvételen, amelyet biztos, hogy nem tennénk be egy Pécsről készülő fotóalbumba, de nincs mit tenni: így néz ki egy nem is akármilyen utca nem is akármilyen háza a Váradi Antal utcában. FARKAS MÁRIA, VAJGERT GYÖRGY, VÁRHIDY GYÖRGY, DR. VARGHA DEZSŐ A város levegője Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetének vizsgálati adatai szerint a december 7-én mért 24 órás átlagértékek alapján Pécs város légszennyezettségét a következő mutatók jellemez­ték az egészségügyi határérték (100%) százalékában: kéndio­xid 17,9%, nitrogéndioxid 23,9%, szénmonoxid 20%, szálló por 58,4%, ózon 13,7%. A város levegőminősége vala­mennyi légszennyező anyag vonatkozásában kielégítő volt. A gáznemű légszennyező anyagok esetében még a maxi­mum értékeke is a határérték 50%-a alatt voltak. A legmaga­sabb porszennyezettséget - amely a megengedett határérték szintjének felet meg - a Kodály Zoltán úton mérték. A levegő szennyezettségé­nek mérését a Városi Vagyon­kezelő Kft. támogatja. i L 4 t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom