Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)
1995-12-07 / 334. szám
Csillagdísz és szaloncukor Ha behunyom a szemem, s álmaimban régmúlt karácsonyok felé utazom, legelébb a meleg konyha illatát hozza elő az emlékezet. Édesanyámat látom fehér kötényében. Lisztet szitál a gyúródeszkára, tojást üt a liszthalom tetejére, s bögréből rácsurgatja a tejben fölengedett élesztőt. Látom, ahogy a fonott kalács elomló tésztáját a tepsibe csúsztatja, hogy aztán a lúdtoll végén elcsöppenő tojássárgával fényt adjon neki. Mert nálunk az ünnepi asztalra mindig kalács került: még szegénységünk idején is. Szilágyságban ez volt szokás, hát hozták magukkal át az Alföldre, majd tovább a Dunántúlra is. (A diós, mákos vagy fahéjas bejgli, másrészt az est- ebédi ünnepi teríték, a dolgok természetéből fakadt.) Igen, a konyha. Ahonnan a kinti télre, havazásra válaszul ilyentájt összegyűlik életünk éltető összes melege és vidámsága, s hogy aztán mindent betetézzen az a kíváncsi várakozás, míg a sütő ajtaja kinyílik, s látványként is csoda a tepsi szorításából kitömi akaró kőt- tes-kalács. Vagy felrémlik, ahogyan Anyuka átnyújtja nekem a zománcozott lábost, hogy kinyaljam az aljáról való kaparékot, ami vagy vaníliaízű, vagy kré- mes-csokoládés-diótöltelék. Olykor ágaskodnom kellett, hogy fellássak az asztal lapjára, s mérhetetlen néznivágyásom okán néha megengedték, hogy a székre feltérdeljek. S aztán jött a játék: a cukrozott tetejű linzerkoszorúkat, csillagocská- kat és holdakat már testvéremmel közösen szaggathattuk ki, meglehetősen szokatlan békességben és egyetértésben, cserélgetve a formákat, felejtve az olykor fel-fellángoló akamok ellentéteket. (Nem illett veszekedni, hiszen advent idején a rossz szónak ára volt: ajándékban is megtestesülő reményeinket csappantotta az.) És látom a szenteste örömét: csengő-csilingelésre nyithattunk ajtót a tiszta szobára, s a látványtól a káprázatban felolvadt lelkünk. Gyertyafény és gyertyaillat bélelte est. Hozzánk angyalkák hozták a feldíszített fenyőt, s hogy-hogynem éppen azokkal a csillagokkal, szívekkel, holdacskákkal ékítették azt, melyeket előző nap mi formáztunk ki. Bizonyára felettébb megtetszett nekik. (Most már tudom: a szaloncukrot nagyanyám főzte, s formálta titokban, a többi díszt, apró házikót, csillogó gömböket és a csúcsra kerülő üstököst pedig az előző esztendő őrzi meg dobozba zárva a következőnek.) Aztán amint körbeálltuk a fát, nagyapám felütötte református énekeskönyvét, s az általa szabott sorrendben következtek az örömünket kiteljesítő, az együttlétet kovászoló dalok. Ajándék nem mindig egyformán jutott. Hol kevesebb, hol több. Nem is tudom, mikor mi. Az első képeskönyv kioltotta a többi év ajándékhozadé- kát. Bár Mirkó királyfi ezüstpatkós lovával már régen átugratott az Üveghegyen, jól emlékszem, hogy akkor este, édesanyám kétszer is elolvasta. Aztán visszatettük a fa alá Elek apó meséit, s még most is látom, ahogy a lámpaoltás után a vaskályhából kiszűrődő fény végigropja sajátos táncát a könyv ékes borítóján. A karácsony nem csak szüléimét, hanem atyai nagyszülei- met is jelenti: az aranyos két öreget. Égy fedél alatt éltek velünk egészen 1962-ig, aztán elébb nagyapám ment el a hosszú útra köszönés nélkül, majd nagyanyám követte az örökkévalóságba. Ma is vallom: velük volt teljes a gyermekkor, a kora ifjúság. Hiányukat évekig nem tudtam magamban feldolgozni. Csak az vígasztalt és vígasztal, hogy nagyapám szerint - remélem hitte is -, az eltávozókat befogadja valamelyik csillag ott az égbolt messzeségén, s ha jó emberek voltak, egyazon csillagon találkoznak és élnek majd tovább. S mivel szokás karácsony tájt távollévő szeretteinkre is gondolni magunkban, mostanában egyre gyakrabban ők is eszembe jutnak. Bár nem hiszem, csak remélem: szüleimmel együtt töltik idejük jó részét ma is, egyazon csillagon. Mert mind-mind jó emberek voltak. S ha én nem is szólhatok hozzájuk, szeretném hinni, hogy ők tudnak rólunk, aggódva figyelik lépteinket. S bizonyára jól esik nekik, hogy én is avval a rézcsengővel hívom- hívtam a karácsonyfa köré gyermekeimet, mellyel annak idején a jelt számomra ők, (az angyalok) megadták. S hogy ha odaállunk a fenyő alá, nagyszü- leim és szüleim ölelésének reám bízott melegéből valamit én is igyekszem átadni két felnőtté cseperedett lányomnak. Félve, hogy ez a bolond, evilági kontinuitás meg ne szakadjon véletlenül. KozmaFerenc Az ünnep sportos perceire kínálunk j' GYERMEKEKNEK klasszikus FARMERNADRÁGOT (122-164) CSUPÁN 1990 Ft ért, KORDBÁRSONY NADRÁGOKAT (olajzöld, fekete 92-164) MÁR 1650 Ft tói, FARMERINGEKET (122 164) 2290 Ft ért, KOCKÁS FL ANELIN GEKET bélelt és béleletlen változatban (92-164) 1790 Ft-tól, hímzett, rátétmintás és csíkos PULÓVEREKET, KARDIGÁNOKAT és MELLÉNYEKET 1490 Ft-tól. EZÜSTVASÁRNAP IS (9-17 óráig) VÁRJA ÖNT PÉCSETT A KOSSUTH TÉRÉN A • « w ♦ m SKALA K O N Z U M • BLAUPUNKT TV-VÁSÁR AMÍG A KÉSZLET TART! BLAUPUNKT 55-43 TÍP. TV 84.900 Ft 65.900 Ft- 55 cm sarkított képcső- teletext- kábeltuner- magyar OSD funkció THOMSON TV-, VIDEÓAKCIÓ! Thomson 55 cm txt tv 76.9QQff Thomson videomagnó 2 fejes ,49:900 Ft Két készülék együttes vásárlása esetén 126.800FI SONY AJÁNDÉKAKCIÓ CSAK A KIJELÖLT MÁRKABOLTOKBAN! 1995. dec. 31-éig történő 15.000 Ft-nál nagyobb értékű SONY termék vásárlása esetén sorsoláson vesz részt. Fődíj: egyhetes, két személyre szóló japán utazás. Ezen kívül 15 db értékes SONY terméket (tv, videó, kamera, stb.) sorsolnak ki. SONY TERMÉKEK ÁRENGEDMÉNNYEL: SONY mini torony 89.900 Ft 79.900 Ft SONY mini torony 99.900 Ft 89.900 Ft SONY midi torony hangfallal 71.900 Ft 59.900 Ft SONY videomagnó 2 fejes 59E)Ó0 Ft 49.900 Ft SONY 55 cm txt tv 95,900 Ft 79.900 Ft SONY rádióerősítő 4.1.900 Ft 34.900 Ft SONY 51 5 CD játszó ,51.900 Ft 39.900 Ft TOVÁBBI AKCIÓS TERMÉKEK: PANASONIC SD-3 VIDEÓMAGNÓ 2 FEJES 54.900 Ft 47.900 Ft PANASONIC SD-207 VIDEÓMAGNÓ 2 FEJES 54.900 Ft 49.900 Ft PANASONIC SD-407 VIDEÓMAGNÓ 4 FEJES 84.900 Ft 74.900 Ft PANASONIC HD-600 VIDEÓ HIFI SZTEREO 99.900 Ft 89.900 Ft ÚJ! ONKYO HIFI NAGY VÁLASZTÉKBAN! - HITELAKCIÓ 69.900 Ft 44.900 Ft 99.900 Ft * á i 4 4
