Új Dunántúli Napló, 1995. december (6. évfolyam, 328-356. szám)

1995-12-01 / 328. szám

2 Dunántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. december 1., péntek Fellendülés Kelet-Európábán Magyarország a kivétel, ahol megtorpant a növekedés 1995-ben fölgyorsult a gazdasági növekedés Kelet-Euró- pában, ez alól az egyik kivétel Magyarország, ahol a már­ciusi stabilizációs program következményeként idén lassul a növekedés - állapította meg a volt szocialista országok idei gazdasági helyzetéről közzétett elemzésében az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága. Hírháttér Athén: Hogyan tovább? Papandreuval vagy nélküle - Athén előtt nincs más alternatíva, mint hogy kövesse az Európai Unió által Maastrichtban kijelölt utat - fogalmazódott meg a görög kabinet rendkívüli tanácskozá­sán. A válságülést nemcsak a miniszterelnök kritikus egészségi ál­lapota miatt, hanem a véglegesítésre váró költségvetés alapelvei­nek rögzítése ügyében is össze kellett hívni. A Brüsszellel fenntartandó harmonikusabb viszony hangsúlyo­zása korántsem véletlen. Amikor ugyanis Papandreu az általa ala­pított Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) élén 1981-ben első ízben alakított kormányt, még az amerikai bázisok felszámolá­sáért, s az Európai Közösségből való kilépésért szállt síkra. Ami­kor viszont - 1989-es bukása, s négyesztendős ellenzéki ténykedés után - visszakerült a hatalomba, már szó sem volt euroellenesség- ről. Sőt Papandreu ekkor már az integráció meggyó'ződéses híve, s külpolitikai téren sem „tör annyi borsot” Brüsszel vagy Washing­ton orra alá, mint korábban. Hogyan tovább? - e gonddal kell szembesülniük most a görög politika főszereplőinek. Papandreu soha sem sietett tisztázni az utódlási kérdéseket. A PASOK biztos parlamenti többséggel ren­delkezik, ám kérdés, nem fenyeget-e pártszakadás a mostani nehéz napok után. Bár a maastrichti útirányon ez sem igen változtathat. Windsor hercegének titkos kapcsolata Hitlerrel Kútba esett puccskísérlet A boszniai küldetésben részt vevő amerikai csapatok a tervek szerint vasúton érkeznek Németországból a dél-magyar­országi bázisra. Onnan harcko­csikon, páncélozott járműveken és teherautókon mennek majd tovább az állomáshelyükként kijelölt tuzlai körzetbe - kö­zölte William Perry amerikai védelmi miniszter a brüsszeli NATO-tanácskozás után. Kö­zölte, hogy a húszezres kötelék mellett további tizenkétezer ka­tona fog állomásozni a térség­ben támogató csapatok kereté­ben: ötezren Horvátországban, hétezren Magyarországon. Erdélyi kőrútjának negye­dik napján, csütörtökön Szé­kelyudvarhelyre és Csíkszere­dába látogatott Lábody László címzetes államtitkár, a Határon- túli Magyarok Hivatalának el­nöke. Ma Sepsiszentgyörgyre és Kolozsvárra utazik, szomba­ton Besztercét keresi föl, vasár­nap Nagyváradon Tőkés Lász­lóval találkozik. Az elnök az erdélyi magyarságot foglalkoz­tató kérdésekről tájékozódik. A román parlament két háza ünnepi ülésen méltatta a de­cember 1-jei nemzeti ünnepet, a „nagy egyesülést” - Erdélynek az országhoz való csatlakozását - kimondó gyulafehérvári gyű­lés 77. évfordulóját. Az ülés több szónoka védelmébe vette Románia kisebbségi politikáját; voltak, akik a a román nép leg­boldogabb napjaként emleget­ték december elsejét. Eredményesnek minősítette a George Pataki kormányzóval New Yorkban szerdán lezajlott félórás találkozóját Torgyán József, az FKGP elnöke, aki tíznapos körúton tartózkodik az Egyesült Államokban. Terjed a .sztrájkhullám Franciaországban: a vasutasok és a párizsi tömegközlekedési dolgozók munkabeszüntetésé­hez csütörtökön csatlakozott a postások nagy része, a villa­mos- és gázipari dolgozók több szakszervezete, az egyetemis­ták pedig az egész országban tüntetnek. Ideiglenesen leállították a gázszállítást Magyarországra az Ivano-Frankovszk megyei Kalusból. Hírügynökségi jelen­tés szerint szerdán 15 órakor etilénszivárgást észleltek a cső­vezeték kárpátaljai szakaszán. Borisz Jelcin orosz államfőt jelölte a jövő nyári elnökválasz­tásra híveinek egy csoportja. Maga az elnök egyelőre még nem foglalt állást, hogy elfo­gadja-e a jelölést. Az államfő mintegy kétszáz híve csütörtö­kön döntött arról, hogy meg­kezdi a Jelcin indulásához szükséges támogató aláírások gyűjtését. A genfi székhelyű intézmény szakértői másik kivételként Macedóniát említik, ahol a Szerbia elleni nemzetközi szankciók és a Szkopjét sújtó görög embargó miatt idén is folytatódott a visszaesés. Áz EGB eltérő, de az emlí­tett két ország kivételével mindenütt gyorsuló gazdasági növekedést valószínűsít a tér­ségben 1995-ben. Lengyelországban és Albá­niában például 6 százalékos, Csehországban, Romániában és Szlovéniában 4-5 százalé­kos növekedés várható. A Magyarországra vonat­kozó jóslat 2 százalékos fejlő­déssel számol, szemben a ta­valyi 2,9 százalékkal. Ä genfi szakértők derűlá­tóak a jövő évet illetően is, és reálisnak tartják az 5 százalék körüli növekedést a térségben. A fellendülés immár széles alapokra támaszkodik, és a termelését átlagosan 8 száza­lékkal bővítő iparon kívül ki­terjed a szolgáltatásokra, a mezőgazdaságra is. A beruházások mellett a la­kossági fogyasztás szintén emelkedik, mivel a legtöbb ke- let-közép-európai országban felfelé tartanak a reálbérek. Javulás tapasztalható a foglalkoztatásban is. Az 1994 elején felállított szo­morú rekord óta 0,8 száza­lékkal - 6,8 millióra - csök­kent az állástalanok száma. Bár a statisztikák hiányosak, az EGB szerint a munkanél­küliségi ráta átlagosan 13 százalék a térségben. Windsor hercege, aki 1936- ban VIII. Edward néven mindössze 325 napig uralko­dott, a második világháború idején Hitler segítségével sze­retett volna visszakerülni a trónra. A most felfedezett dokumen­tumok szerint a herceg Hitler győzelmére számított. A Führer vendégeként 1937-ben még Németországban is megfordult. Portugál források alapján Ed­ward, aki az elvált amerikai Wallis Simpson miatt mondott le a trónról, 1940-ben belebo­nyolódott egy portugál-spa- nyol-német összeesküvésbe, amely visszajuttatta volna Nagy-Britannia trónjára. Miközben Churchill azt sür­gette, hogy Edwardot küldjék kormányzónak a távoli Baha­A városlakók Kínában három kívánságot dédelgetnek: ér­teni akarnak a számítógép­hez, szeretnének megtanulni egy idegen nyelvet, és jogosít­ványra vágynak. Ma már harmincmillió kínainak van vezetői engedélye, a nagy­városokban rengeteg autósis­kola működik. Pekingben a jogsi egy évi bérbe, átszámítva körülbelül százezer forintba ke­rül. Aki sikeresen vizsgázik, új álláshoz is juthat, taxit bérelhet, gépjárművet vásárolhat. A leg­olcsóbbak a sárga mini-teherau­tók, amelyeket négy hadiüzem gyárt. Sanghajban a taxik, autóbu­szok és öreg teherautók okoz­zák a dugókat, mert a magán­mákra, a lisszaboni német nagykövet már arról beszélt, hogy a herceg lesz a „Brit Köz­társaság” első elnöke. Edward végül is 1940. au­gusztus 1-jén elhagyta az or­szágot, és ezzel meghiúsultak az államcsínnyel kapcsolatos tervek. Noha már sok mindent tudunk a homályos történetről, továbbra sem lehet hozzáférni a brit állami irattár anyagaihoz, valamint a királyi család birto­kában levő dokumentumokhoz. VI. György király 1945-ben titokban vissza akarta szerezni azokat a leveleket, amelyek testvére és a nácik szoros kap­csolatára vetettek fényt. Az ak­cióval azt az Anthony Bluntot bízta meg, akiről 1964-ben ki­derült, hogy brit-szovjet kettős ügynök. Makai György autó még ritkaságnak számít: ezer kínaira 1,2 személyautó jut, a világátlag 90,6. Pekingben arra számítanak, hogy 2000-re már négymillió autótulajdonos lesz. A jövő ta­vasszal döntenek arról, hogy az egymással versenyző húsz au­tógyár közül melyik kapja a megbízást a hazai népautó gyártására. Amennyiben a Daimler a nyertes, akár kétmilliárd dollárt is befektet az üzletbe. A cég már 1936-ban teherautókat sze­relt össze Kínában, és nemso­kára buszokat is gyárt a helyi piacra. Kínai partnerekkel ösz- szefogva ugyancsak a Daimler cég évi 7000 városi buszt, il­letve 60 ezer mini-teherautót készül előállítani. Bill Clinton és a történelmi kézfogás. Hivatalban lévő amerikai elnök még soha­sem látogatott Észak-írországba. Clinton a brit-ír megegyezés másnapján érkezett Bel­fastba. Sokan úgy üdvözölték, mint a történelmi kézfogás kezdeményezőjét, fotó: feb/reuter Nyelvében él a bosnyák nép Üresen maradtak a Daytonban fölállított tolmácsfülkék A három elnök a délszláv háború előtt egyazon államban élt, és ugyanazon a nyelven beszélt. Most azonban az amerikai haditámaszponton megkötött békeegyezményt három nyel­ven vitték haza: bosnyákui, horvátul és szerbül. A kívülálló - akármennyire hegyezte is a fülét - alig vett észre különbséget a három résztvevő beszédén. De Day­tonban a biztonság kedvéért odakészítették a tolmácsfül­kéket is. Tito Jugoszláviájában Milosevics, Tudjman és Iz.et- begovics egyaránt a szerb- horvátot vallotta anyanyelvé­nek, s csak a 43 hónapos há­ború eredményezte azt a hely­zetet, hogy ma már bizonyos dokumentumokat „három nyelven” fogalmaznak meg. Nyelvészek szerint a szerb és a horvát között különbséget tenni legalább annyira mester­séges, mintha a brit és az ame­rikai angolt két külön nyelv­nek tekintenénk. Az 1992-ben kirobbant ellenségeskedés óta azonban mindhárom nemzet - az ortodox szerb, a katolikus horvát és a muzulmán bos­nyák - elkeseredett kísérlete­ket tesz, hogy bebizonyítsa nyelvi különállását. Máris megszületett a bos­nyák nyelv szótára. Szenahid Halilovics muzulmán tudós abban látja a bosnyák nyelv legfőbb sajátosságát, hogy jó­val több török jövevényszót használ, mint a szerb vagy a horvát, ami persze nem csoda, hiszen Bosznia ötszáz évig az Oszmán Birodalom része volt. Megfigyelők szerint a bos­nyák vezetés arra törekszik, hogy a nyelvi különállással is hangsúlyozza szembehelyez- kedését a szerb és a horvát na­cionalizmussal. Némi öniróniával jegyezte meg az egyik szarajevói nyelvtudor: „Ha a horvátok- nak és a szerbeknek külön nyelvük van, akkor nekünk is meglesz a magunké.” Pekingben a jogosítvány ára egy évi bér Gyorsuló kínai motorizáció Bárki bekerülhetett a díszdoktorok kétes társaságába Csínján bánnak a címekkel Nagy-Britanniában az arra érdemeseket a királynő lovaggá üti. Az USA-ban azonban nem ismernek címeket, ám ott is van mód arra, hogy a sikeres - és tehetős - polgár kitűnjék a tö­megből: tiszteletbeli doktorátust adományoznak neki. Az Egyesült Államokban az igazán híresek egy egész szobát ki tapétázhatnak okleveleikkel: George Bush volt elnököt pél­dául ötven egyetem fogadta díszdoktorává. Elődje, Jimmy Carter a szokást megelégelte, és bejelentette, hogy további címeket nem kíván elfogadni. Nem annyira szerénységről van szó, hanem inkább arról, hogy a híres emberek a dísz­doktorok között sem szeretnek kétes társaságba keveredni. Az egyik leggyakoribb kitün­tetett például Bill Cosby, a rendkívül népszerű - és dús­gazdag - fekete színész. A vi­lághírű Yale Egyetem, ahol hajdan Bush elnök is végzett, legutóbb ugyancsak két film­színészt - Paul Newmant és Meryl Streepet - avatott dísz­doktorává, míg Katharine Hep- bum a szintén tekintélyes New York-i Columbia egyetemen részesült e megtiszteltetésben. Az egyetemek nagylelkűsé­gének prózai okai is vannak. Mivel a tandíj mellett adomá­nyokból tartják fenn magukat, olyanokat választanak a kitün­tetésre, akikről tudják - vagy legalábbis remélik -, hogy bő­kezű adománnyal viszonozzák majd a felemelő gesztust. így volt ez az ökölvívó Mike Tyson esetében, akit Ohio Köz­ponti Állami Egyeteme avatott díszdoktorává, ami arra indí­totta a világbajnokot, hogy megtanuljon végre írni-olvasni. Adódott is erre három teljes esztendeje, nemi erőszakért ugyanis börtönbe zárták. Ez a példa is indíthatta a jele­sebb egyetemeket arra, hogy a díszdoktori cím adományozását bizonyos szellemi teljesít­ményhez kössék. A Kaliforniai Egyetem már évtizedekkel ezelőtt leállította a vitatható, kissé bőkezűen mért „csillaghullást”. Mintegy tilta­kozásul a korábban Sztálinnak megítélt díszdoktori cím ellen. Trintignant búcsút int a mozinak Több mint hatvan filmben szerepelt a francia Jean-Louis Trintignant, és a mai napig is elhalmozzák szerepajánlatok­kal. ő viszont kijelentette: decemberben, amikor betölti hat­vanötödik életévét, nyugdíjba vonul.- A mozinak számomra vége. Elhatároztam, hogy végérvé­nyesen abbahagyom. Torkig vagyok a munkával és a ren­dezőkkel - nyilatkozta a nép­szerű sztár a Vöt re Dimanche című párizsi hetilap hasábjain. A francia újhullám megha­tározó személyisége már első filmjével, az És Isten megte­remtő a nőt cíművel feltűnést keltett Brigitte Bardot partne­reként. A folytatás egy darabig váratott magára, mivel három évre elvitték katonának. Pá­lyája azonban töretlenül ívelt fölfelé, hol hazájában, hol Olaszországban forgatott. A világhírt 1966-ban Le- louch filmje, az Egy férfi és egy nő hozta meg. Attól kezdve a legismertebb rende­zőkkel, Truffaut-val, Godard- ral, Bertoluccival, Ettore Sco- lával dolgozott együtt. Egy magyar filmben, Szabó László 1984-es Sortú'z egy fekete bi­valyért című alkotásában is szerepelt. Utolsó munkája a „Vörös”, amely a lengyel rendező, Kies­lowski trilógiájának befejező része. Trintignant partnere Irene Jacob volt. A háromgyermekes család­apa elhatározta, végképp sza­Utolsó filmje fotó: feb/stills kit a film világával, többé in­terjút sem ad. Franciaország déli, napsütötte vidékére sze­retne visszavonulni. \ * I I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom