Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-29 / 326. szám

6 Dünántúli Napló Magazin 1995. november 29., szerda Az Üj Dunántúli Napló Barátainak Klubja Alakuló közgyűlés Örömmel fogadtuk, hogy fel­hívásunkra nagy számban ér­keztek szándéknyilatkozatok; sokan kívánnak tagjai lenni a meghirdetett Új Dunántúli Napló Barátainak Klubjának. Mint felhívásunkban közöl­tük az Új Dunántúli Napló Barátainak Klubja demokra­tikus és pártoktól független szervezetként kíván működni. Feladatának tartja, hogy tagja­inak lehetőséget biztosítson a a lap munkájának közelebbi megismerésére, véleményük, javaslataik közvetlen megté­telére. Ennek érdekében rend­szeres találkozókat szervez majd a klub tagjai és a lap ve­zető munkatársai között. A tervezett klubnapokon közér­dekű, kulturális, egészségügyi és jogi témákban fórumokat kíván rendezni. A klub segí­teni akarja tagjainak a szabad­idő kellemes eltöltését. Az ér­deklődésnek megfelelően színházlátogatásokat szervez a fővárosba és a szomszéd megyékbe. Pihentető jellegű utazásokhoz nyújt segítséget a megye, az ország nevezetes tájegységeibe, kirándulóköz­pontjaiba, gyógyfürdőibe. Kedvezményes áron szervez külföldi utazásokat, üdülése­ket tagjainak. A klubtagok ja­vaslatai és igényei alapján megszervezi a hagyományos szórakoztató programokat (pld. nőnap, majális, húsvéti- és szüreti mulatságok, a jeles névnapokhoz kötődő zenés ta­lálkozókat, óévbúcsúztatót, stb.). A klub tagja lehet min­denki aki annak alapszabályát elfogadja, az éves tagsági dí­jat (500 forint) befizeti. A tagság családi jellegű. A ta­gok és közvetlen hozzátarto­zóiknak jogai: a rendezvé­nyeken, a kedvezményes uta­zásokon való részvétel. A klub rendezvényeiről a lapban rendszeresen tudósítások je­lennek majd meg, a tagok megkapják a féléves program- javaslatokat, tagsági igazol­vánnyal rendelkeznek. A klub alakuló ülésére 1995. december 8-án 16 órai kezdettel kerül sor a szer­kesztőség székházának föld­szinti tanácstermében (Pécs, Rákóczi út 34.). Napirend; A klub alapszabályának elfoga­dása, az 1996. első félév programjavaslatának ismerte­tése. Az alakuló közgyűlésre szeretettel várjuk az eddigi je­lentkezőket, de minden érdek­lődőt aki belépési szándékát még nem jelezte. Reméljük, hogy a jelentkezők között nagy számban lesznek az Új Dunántúli Napló régi és új előfizetői, hogy élvezhessék e tervezett kedvezményeket, részesei legyenek a valószínű­leg érdekes és szórakoztató programoknak. A Szervező' Bizottság Városszépítő-mű Korán örvendeztem - éppen ezért csalatkoztam. Csalódtam abban a reménységemben, hogy tán adatik kegyelem egy parányi felületnek: hogy elke­rüli a szorgos fali-grafikusok kitüntető figyelmét, és nagy buzgalmú, szellemtelenségé- ben, ízlésvilágában az európai, sőt világszínvonalat verő igye­kezetét pécsi jó ízlésű polgár­társaim oly kevés örömére. De úgy látszik, merő naivitásra vall ama vakmerő bizalom, hogy lé­tezhet e történelmi falak között olyan falfelület, vagy díszít­mény, amely elkerülni tudná a magukat mindenáron, ellenőri­zetlenül, zsűrizetlenül kiállí­tani, megörökíteni akaró pikto­rokat. A Kazinczy és Király utca sarkán csendesen csordogáló kutacska egyik szobor-eleme tűnt el, mindjárt az első idők­ben. S tán hittem is vakmerőén, hogy a fémgyűjtő szenvedély kielégíttetvén, a fali exhibicio­nizmus megfeledkezik erről a szerény eozin felületről. Téved­tem. „Művészünk" lelkes hie­roglifáival alig hagyott kétséget lendületes fröccsölő tehetségé­ről. Színvilága nem ismeretlen. Stílusa egyre több helyen hívja A Magyar Televízió már de­cember 23-án gazdag műsor- ajánlatot ígér a gyerekeknek egész nap, mind az 1-es, mind pedig a 2-es csatbmán. Lesz nagy film (Pete, a sárkány), a 2- esen rövid filmek, az este várva várt szenzációja pedig az Elektra című rockopera bemu­tatója Papadimitriu Athina fő­szereplésével. December 24-én szinte az egész nap a gyerekeké az 1-es csatornán Mosómacik karácso­nya, Pásztorok, pásztorok, Csipkerózsika, majd este két filmmel is találkozhatunk a 100 éves a mozi c. sorozatban. Elő­ször a Varázsfuvola, majd a fe­ledhetetlen Cinema Paradiso fel magára a figyelmet. Az egykezűség félreérthetetlen je­gyeit viseli. Most is okker-sár­gát használt, mintegy halkan je­lezve lelki rokonságát, az úton- útfélén, járdán és járda mellett tornyosuló, illatos, többnyire négylábú barátaink kínzó szük­ségéből eredő emlékműveinek uniformizált halmaival. Viszont akadhatott még egy műalkotó, aki kevésbé színe­sen, de annál közérthetőbben adja tudtunkra, hogy 20, azaz húsz forintért, az amúgy szomjoltó alkalmatosság, ta­vasztól őszig legkevésbé „be­cses” testrészek öblítésére is felhasználható - amennyiben ily nagy nyilvánosság előtt akad eme humán szolgáltatásra kereslet... Bánatom egyetlen remény­sége, hogy tán az őszi-téli csa­padék, vagy a Városgondnok­ság áldozatos segítségével, egy kis hígítóval a remekmű eltű­nik. Hacsak ... ebben is nem bi­zonyulok reménytelenül hiszé­kenynek, mert akkor időtlen időkig hirdeti az anonim alkotók lelki nagyságát városunk szívé­ben ez a csodálatos „mű­remek” ... In memóriám N. N.! Dr. Hegedűs Sándor látható az éjféli mise közvetí­tése előtt. A 2-esen a Világ karácsonyaival ismerkedhetünk meg, sok rajzfilm követ­kezik. Karácsony első napján este az l-esen az Elfújta a szél első része, míg a 2-esen délután A dzsungel könyve. A Duna Te­levízió is klasszikusokkal ke­csegtet, délután a Királylány a feleségem, este pedig színházi közvetítés, az Advent a Hargi­tán, Sütő András drámája lát­ható majd. December 26-án délután Walt Disney produkciók szóra­koztatják a családokat az 1-es csatornán, este pedig folytató­dik az Elfújta a szél. A szent balgaság inváziója a Megváltó sírjáért Clermont mezején 900 éve hirdették meg az első keresztesháhorút G randiózus esztelenség, eszeveszett kaland, a barbárság utolsó inváziója, minden gyakorlati értelmet nélkülöző vállalkozás - az évszázadokkal későbbi történetírók és filozófusok nagyobb há­nyada efféle meghatározásokkal illeti a keresztesháborúkat. Rous­seau szerint a Földközi-tenger délkeleti medencéjébe küldött expe­díciók a pogányságba való visszaesést jelentették. Voltaire azt hangoztatta, hogy a pápák a görög egyházat akarták alávetni, mert hát „az Isten csak latinul ért". Herder a Gondolatok az emberiség történetének filozófiájához című művében a keresztesháborúkat „szent balgaságnak, eszeveszettségnek” nevezte. Ugyanakkor vi­tathatatlan, hogy keresztes háborúk kudarccal végződött 200 éves véres története - amikor a kereszténység megkísérelte visszahódí­tani és megszabadítani a muzulmán uralomtól őshazáját, a Szent­földet, s mindenekelőtt Jeruzsálemet és Krisztus sírját - végletes ellenmondásossága ellenére az európai középkor legfontosabb eseménysora. Hatása mindmáig tart, noha épp most emlékezhetünk a kezdet 900. évfordulójára. H ét napon át ülésezett 1095. novemberében II. Orbán pápa elnökletével a francia egyház clermont-i zsinata. A „köznapi” ügyek rendezése után november 27-re nyilvános tanácskozást hirdettek meg a szabad ég alatt. Ennek a prog­ramnak egyetlen pontja volt: a kereszténység főpásztorármk a nyilatkozata és felhívása. titkos üzelmek és tisztátalan eszközök pápájának”. Nem ép­pen dicsérő minősítés, pedig II. Orbán közvetlen trónutódként pontosan a konokul rendíthetet­len VII.(Szent) Gergely művét folytatta, csak más, taktiku- sabb, ügyesebb, profánabb esz­közökkel. És sikeresebben. A francia főnemesből lett pápa nagyon is értett az uralko­Bouillon Gottfriednek, az első keresztesháború fővezérének, az első jeruzsálemi királynak a pecsétje A tömeggyűlésen résztvevők között csak kevés beavatott tudhatott arról, hogy mi is ké­szül. Érdekes módon a távoli Pannóniában akadtak olyanok, aki ismerték a szentatya szán­dékát. Ugyanezen év tavaszán ugyanis II. Orbán pápa követe felkereste I. (Szent) László ki­rályunkat. A követjárásnak az volt a célja, hogy a magyar ki­rályt Orbán pápa szövetségi rendszerébe térítse. Cserébe ál­lítólag Orbán pápa felajánlotta Lászlónak a tervezett keresztes hadjárat fővezéri tisztét. Ennek az ajánlatnak azonban csak magyar forrásokban maradt fenn nyoma, Szent László pe­dig még az év nyarán elhunyt. Könnyen lehet, hogy Orbán csak taktikai lépésnek szánta a megpendített ajánlatot, hiszen kortársai és közeli utókora aligha alaptalanul nevezte „a dás művészetéhez, ami nem éppen főpásztori erény, de ak­koriban éppenséggel a világi hatalom vezető pozíciójáért folyt a harc a császár és a pápa között, s ez a fajta tehetség igencsak kamatozott. O rbán pápának ahhoz is kü­lönös tehetsége volt, hogy felismerje kora ideológiai, tö­meglélektani, szociális és gaz­dasági áramlatainak trendjét és együtt hatását, s nemcsak irányt tudott szabni e folyamatoknak - ezt már VII. Gergely is meg­tette, hiszen a fegyveres szent­földi zarándoklat ötlet tőle származik - hanem medret is tudott vágni ezeknek. Anakro­nisztikus ugyan ilyen fogalma­kat a XI. század végére alkal­mazni, de végül is ezekről a té­nyezőkről volt szó. A vallásról, annak gyakorlásáról, illetve az egyház szerepéről való gondol­Jeruzsálem ostroma egy francia kódex ábrázolásában Jeruzsálem látképe egy középkori kódexben kodás éppen ebben a században újul meg, ugyanakkor az embe­rek az addiginál misztikusab- ban élik meg a hitet. Ebben kü­lönös jelentőségre tesz szert - a Jeruzsálem és Krisztus sírja, ahova minden korábbit megha­ladó mértékben igyekeznek a zarándokcsapatok, s amely már évszázadok óta muzulmán ura­lom alatt áll. Nyugat-Európa ezzel egyidejűleg gazdasági fel­lendülést él meg. A földműve­lés új, eredményesebb formá­jára térnek át és népesség is ug­rásszerűen gyarapodik. A tár­sadalmi rend megszilárdult, akárcsak az egyház befolyása. Az erkölcsök tekintetében az ősi szokások közül azonban a harc imádatától nem lehet elté­ríteni a germán-frank nemese­ket: magánháborúk tömkelegé folyt szakadatlan. A lovagi hőseposzokat meg­töltő tettek mellett azonban a keresztesháborúk korszaka mindjárt olyan tehertétellel in­dult, mint a keresztesek hadra kelt köznépe által a Rajna-menti városokban elkö­vetett pogromok, Jeruzsálem elfoglalásánál az arab és zsidó lakosság teljes legyilkolása. Folytatódott a szentföldi latin államomokban esküszegések- kel, a politikai merényletekkel, hiúságból származtatható vere­ségekkel, a másféleképpen ke­resztény Bizánc elfoglalásával kifosztásával, erejének meg- rendítésével - amelynek követ­keztében a törökök 200 évvel később már a Magyarországot dúlhatták -, s olyan esztelen vakbuzgósággal és gyalázattal, mint a gyermekek keresztes háborúja, amely pusztulásukkal Kereszteslovagok csatája egy középkori metszeten Amikor 900 éve a Clermont melleti mezőn II. Orbán pápa fegyveres zarándoklatra szólí­totta fel a lovagokat és a közné­pet, mindezen társadalmi fe­szültségeknek is szelepet nyi­tott. A keleti keresztények megsegítésére, a Szent Sírt megszentségtelenítők elűzésére buzdított: ilyen célért küzdje­nek, akik ez idáig eltékozolták erejüket. A hadjáratban részt­vevőknek teljes bűnbocsánatot, a harcban elesetteknek pedig örök üdvösséget ígért. A pápai felhívás minden vá­rakozást felülmúló, ele­mentáris erejű népmozgalmat indított el: százezrek indultak a harcba. Az első hadjárat 1096-ban kezdődött és 1099-ben Jeruzsálem felszaba­dításával sikerrel is járt. Utána viszont még 200 év telt el a végső és visszavonhatatlan ku­darcig váltakozó sikerű har­cokkal: a Szentföldet visszahó­dító keresztények a jobbára ha­didicsőséges első félévszázad után fokról fokra kénytelenek voltak feladni a megszerzett te­rületeket. vagy rabszolgasorba kerülé­sükkel végződött. A mérleg megvonásához Ru­dolf Pörtnentek, korunk neves német történészének gondolatait kölcsönözzük, ame­lyek a sok hasonló összegzések közül ma különösen tanulságo­saknak tűnnek: „A világtörténe­lemben alig akad még olyan esemény, amely a keresztes há­borúkhoz hasonlóan tanúsí­taná, hogy az emberi lélekben egymás mellett lakozik Isten és ördög. Egyszerre rabolni és imádkozni, gyilkolni és ájtatos körmenetekben vonulni, ölni, zsolozmázni és rémuralmat gyakorolni valamiféle felsőbb- rendűnek . hirdetett elhivatott­ság jegyében - ez valóban hát- borzongató, de mintha önma­gunk tükörképét látnánk. Talán helyes emlékeztetni a keresztes háborúk történetének erre a változatlan belső' idó'szerú'sé- gére is. Minden kornak voltak keresztes vitézei: nem árthat tudatára ébredni, milyen ri­asztó paradoxon rejlik alakjuk­ban. ” Dunai Imre A 4 4 A Karácsonyi tv-előzetes

Next

/
Oldalképek
Tartalom