Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-01 / 298. szám

10 Dhnántúli Napló Gazdaság 1995. november 1., szerda Készül a devizakódex Ha az új devizatörvényt az Országgyűlés elfogadja, a jövő év január 1-jétől a fo­rint konvertibilis lesz a fo­lyó pénzügyi műveletek te­kintetében. Ez megfelel az IMF normái szerinti konver­tibilitásnak. A tervek szerint a 800 dolláros turistakeret to­vábbra is fennmarad, azon­ban elképzelhető az is, hogy a jövő évi költségvetés elfo­gadása után, annak ismere­tében a kormány, már január 1-jétől felemeli a keret ösz- szegét. Mindezt Bodnár Zol­tán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke jelentette be. A devizatörvény a mos­tani gyakorlathoz képest el­sősorban a lakosság szá­mára liberalizálja a forint felhasználását a külföldi szolgáltatások, áruk igény- bevétele során. A személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárok szá­mára a forintalapú bankkár­tyák teljes konvertibilitást biztosítanak külföldi fize­téskor. A forintkártya-birtokosok számára külföldön szabadon átváltható lesz a forint, így akár vásárolhatnak vele a kártyákat elfogadó üzletek­ben, hotelekben. A bankkár­tya-automatáknál is átvált­hatják más külföldi valutára a pénzüket. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 95,35 Osztrák schilling 13,55 USA-dollár 134,61 ECU (Európai Unió) 174,99 Minőségügyi nap a kamarában Minőségügyi nap elnevezéssel szakmai fórumot rendeznek november 14-én a Pécs-Bara- nyai Kereskedelmi és Iparka­mara székházában (Pécs, a Dr. Majorossy Imre u. 36). A ren­dezvény keretében a baranyai cégek képviselőinek, vállalko­zóknak bemutatkozik a Magyar Minőség Társaság. Az érdeklő­dők megismerkedhetnek a me­gyénkben sikerrel bevezetett minőségbiztosítási rendszerek­kel, számítástechnikai hátte­rükkel, illetve a területileg ille­tékes minőségügyi tanácsadók­kal, valamint tanúsító cégekkel. A szakmai fórumra jelentkezni, vagy arról bővebb felvilágosí­tást kérni a kamaránál Herbert Gábornál lehet, a 327-155 /134-es telefonszámon. Új vonások a jövő évi agrártámogatási rendszerben Fő szempont: a gazdaságosság Az agrárágazatban az export kedvezően alakult. Felvételünk a Bólyi Rt. mohácsi uszálykikötőjében készült. fotó: Müller Az agrárágazat forrásai az eltelt években folyamatosan szűkül­tek, a belföldi fogyasztás csök­kent, a magas kamatok és az aszály is sújtja. Tart még a kár­pótlás. A föld 2,4 millió ember tulajdonában van. A tulajdonvi­szonyok rendezetlensége, gá­tolja a fejlődést. A mezőgazdaság átstruktúrá- lódott, mintegy 5000 társulás jött létre. Háromszáz hektáron 1000 vállalkozó gazdálkodik, 25 000 ember 10-20-100 hek­tárnyi területet művel meg, él főfoglalkozásban a mezőgazda­ságból. Az élelmiszer- és fel­dolgozóipar 80 százaléka már magántulajdonban van. Idén az aszály miatt a tervezett növe­kedés nem valósult meg. Az ag­rárkivitel annyival nőtt, amennyivel csökkent a belső felhasználás. Az export 40 szá­zaléka az EU országaiba ment, 37 százalékban a volt kelet-eu­rópai országokba.-Jelenleg nagyon súlyos a helyzet - mondta a termelők ré­szére Pécsett tartott agrárfóru­mon dr. Rednágel Jenő, az FM helyettes-államtitkára. - Kró­nikus a forráshiány, a legszük­ségesebb fejlesztésekre, beru­házásokra futja forgóeszközhöz csak a legjobb termelők juthat­nak. A mezőgazdasági üzemek jelentős része eladósodott. En­nek ellenére vannak jelei a ja­vulásnak is. Az export kedve­zően alakult, jó irányba halad a piacszabályozás. A termelési szerkezet már kialakult, most már csak a növénytermesztés, állattenyésztés és a feldolgozás optimális arányait kell megte­remteni. 1996-ban az ágazat 81,5 mil­liárd forintot kap a költségve­téstől, valamint az alapokból és a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapból együttesen maradt 10,5 milliárdot használhatja fel, amennyiben a parlament elfo­gadja a költségvetési tervezetet.- 1996-tól életbe lép a Kincs­tár, megváltozik a költségvetési finanszírozás rendszere - foly­tatja dr. Rednágel Jenő. - Az agrártámogatások a PM-től az FM-hez kerülnek. A kincstári elképzelés szerint az állami pénzek kifizetése, csak a kincs­tári pénztárakban történhet, amelyek a megyeszékhelyeken működnek. A tárca szeretné el­érni, hogy a mezőgazdasági támogatások folyósítása to­vábbra is a kereskedelmi ban­kokon keresztül történjen, vagy az APEH-nél adóvisszatérítés formájában. Ezért egy regiszt­rációs rendszer bevezetését ter­vezi a minisztérium, hogy nyomon tudja követni a sorsu­kat. Elsősorban a jövőben a pi­acra jutást, a piacvédelmet tá­mogatnák. E mellett az elma­radt fejlesztések pótlására, kor­szerűsítésre, új technológia be­vezetésére kívánják a pénzt fordítani. A magas kamatlábak miatt továbbra is fennmarad a kamattámogatási rendszer, azonban általánossá válik, min­den termelő, aki alaptevékeny­séget folytat igénybe veheti. 1996-tól a garantált árú termé­kekre meg kell hirdetni a köte­lező irányárat, amelynek már jövedelemtartalma is van. Be­vezetésével a termelők egy évre előre tudhatják, mire számít­hatnak. A tenyészállat-támoga­tást csak azok a termelők kap­hatnak, akiknek a gazdasága méreténél fogva képes hatéko­nyan működni. A kedvezőtlen adottságú a 19 aranykorona ér­tékű földön gazdálkodó térsé­gek 2-5000 forint hektáron­kénti támogatást kaphatnak, melyhez egy fejlesztési támo­gatás is kapcsolódik. Sz. K. Megyénk jó közhasznú foglalkoztató A bányatársaságok tartósan igénylik a külföldi munkaerőt Folytatás az 1. oldalról) a kapcsolatot a Baranya Me­gyei Munkaügyi Központtal. A beérkezett kérelmek és a ren­delkezésre álló 89 millió forint figyelembevételével mintegy 2000 fő ideiglenes foglalkozta­tása valósul meg ennek a támo­gatási formának a keretében Baranya megyében. E témakörben Gyöngyösi Pé- temé, a BMMK igazgatónője kiemelte, hogy a területen ko­rábban passzív pécsi önkor­mányzat is érdeklődve fordult a foglalkoztatási lehetőség felé. Visszatérő probléma tartós kezelésére hozott döntést teg­nap a Baranya Megyei Munka­ügyi Tanács, amikor úgy foglalt állást, hogy egy évre engedé­lyezi a külföldi munkavállalók alkalmazását a Mecsekurán Kft-nél, illetve a PERT Kő­szénbányában. A két . cégnél a személyre szóló engedélyek ta­valy fél évre, idén pedig már csak 3-3 hónapra lettek kiadva, és ilyen módon a külföldi mun­kaerő fluktuációja már a mara­dék magyar alkalmazottak fog­lalkoztatását, a társaságok üz­leti tervének teljesítését veszé­lyeztették. A Mecsekuránnak 70, a PERT Kőszénbányának 120 fő vájár szakmunkásra van szük­sége a folyamatos munka bizto­sítására, és magyar érdeklődés hiányában kaptak engedélyt a külföldi bányász szakemberek alkalmazására. Kaszás E. A bányákban hiány van ma­gyar vájár szakmunkások­ban FOTÓ: MÜLLER ANDREA Csökkennek a vámok A cseh-magyar agrárkapcso­latok erősítéséről, a két or­szág Európai Unióhoz való csatlakozásáról, a CEFTA fejlesztéséről tárgyalt Lakos László földművelésügyi mi­niszter Jozef Luxszal, a Cseh Köztársaság mezőgazdasági miniszterével. Megállapodtak abban, hogy a CEFTA-országok egymás közötti forgalmában 1996. ja­nuár 1-jétől átlagosan 50 szá­zalékkal csökkenjenek a me­zőgazdasági termékek vám­jai. Kétoldalú egyezmény szü­letett arról, hogy 10 száza­lékra csökkentik a sör és a bor vámját. A nemzeti specialitásoknak minősülő termékek - mint például a téliszalámi, tokaji, beherovka likőr - az országa­ink közötti kereskedelemben vámmentessé válnak a belke­reskedelmi választékbővítés jegyében. A nullakulcsos vámtarifát pedig a közös érdekek alapján mintegy száz élelmiszer-ipari termékre kívánják kiterjesz­teni a jövőben. A cseh-magyar agrárke­reskedelemben a magyar fél némi aktívummal rendelke­zik. Az év első nyolc hónap­jában mintegy 2,8 milliárd fo­rint értékű magyar áru érke­zett Csehországba, míg onnan ugyanebben az időszakban 2,1 milliárdnyi agrárterméket importáltunk. Újvári Gizella A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA A sherwoodi erdőből mára alig maradt egyéb, mint az a csaknem ezeréves tölgy, amelyben Robin Hood és emberei találtak menedéket a nottinghami seriff elől. A valamikor fe­jedelmi erdőséget akkorára csökkentette a fakitermelés, a földművelés, a szénbányászat és az urbanizáció, hogy ma már húsz perc alatt gyalog bejárható az erdő, és igencsak szerencsésnek mondhatja magát, aki közben egyetlen szar­vassal is találkozik. Most az angol kormány programot dol­gozott ki az erdő megmentésére. Ennek keretében csaknem 40 millió dollárnak megfelelő összeget szándékoznak fordí­tani 2,5 millió fa ültetésére, hogy mintegy ezer hektárral nö­veljék az erdő területét - jelentette az AP. Nem részesül a villanyáram áldásaiból több mint 2 mil­liárd ember, a Föld népességének egyharmada. Ha lemegy a nap, számukra megáll az élet. Ugyanakkor a fejlődő orszá­gokban a fokozódó erdőirtás hovatovább hagyományos tüze­lőanyaguktól, a fától is megfosztja az ott élő embereket. A Harareban tartott napenergia-konferencia résztvevői szerint azonban megvan a megoldás: ez pedig a különösen a déli fél­tekén korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló napenergia - írta a Reuter. Jelenleg a napenergia a világ energiafelhasz­nálásának kevesebb mint 10 százalékát fedezi, de máris kifej­lődőben van egy napenergiával működő berendezéseket gyártó iparág, amely napelemeket, tűzhelyeket, vízmelegítő­ket, sőt játékokat állít elő. Ezekből már több ezer működik Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában. A brazil vasútprivatizáció során 18 ezer alkalmazott veszíti el állását novembertől kezdődően. A tervek szerint a szövetségi vasúthálózatot hat szekcióra osztják fel, és ezeket külön-külön aukcióra bocsátják, 30 évre szóló, megújítható koncessziós szerződéseket kötve. Az AP-DJ jelentése szerint a szövetségi hálózat a brazil vasútrendszer 73 százalékát teszi ki, 19 államot köt össze, és 40 ezer főt foglalkoztat. A vasút elnöke szerint a következő öt évben 1 milliárd dollárt kell költeni a há­lózatra. A privatizációra elsősorban azért van szükség, hogy mérséklődjön az üzemeltetési költség, a vasúti teherfuvarozás ugyanis, a jóval alacsonyabb fizetések ellenére 66 százalékkal drágább Brazíliában, mint az Egyesült Államokban. A Japánban eladott külföldi gépkocsik aránya meg­duplázódik az ezredforduló utáni évekre - jósolja a japán Au­tóimportőrök Szövetsége. A külföldi gyártók a minőség és a versenyképes ár jóvoltából 2005-re évi 600-700 ezer autó el­adásával a piac 10 százalékát szerezhetik meg maguknak az 1994. évi 5,4 százalékkal szemben. Ami a japán kocsik kivi­telét illeti, az már a negyedik éve folyamatosan csökken - folytatódik a jelentés. A mostani pénzügyi év első felében (áprilistól szeptemberig) a kivitel 15,8 százalékkal esett visz- sza. 1975 óta ebben a fél évben exportálta a szigetország a legkevesebb személyautót, „csupán” 1,83 millió darabot. Készül Baranya műszaki krónikája A MTESZ szervezi a jubileumi kiadvány megjelenését A Műszaki és Természettudo­mányos Egyesületek Szövet­ségi Kamarájának Baranya Megyei Szervezete ez év janu­árjában felhívással fordult me­gyénk természettudományos­műszaki értelmiségéhez egy, Baranya megye elmúlt 100 évét bemutató krónika elkészí­téséért. A kötetről, a munka ál­lásáról dr. Kassai Miklóssal a MTESZ alelnökével beszélget­tünk a szervezet Búza téri székházában.- Milyen alkalomból szüle­tett a felhívás?- Jövőre ünnepeljük Ma­gyarország fennállásának 1100 éves évfordulóját. Ez a jubi­leum jó alkalmat ad a visszate­kintésre, a számvetésre. A Mil­lennium évében, 1896-ban sokféle összesítés, értékelés készült az ezer évről, az ország akkori állapotáról. A fő feladat ma az azóta eltelt száz év fo­lyamatainak, esetünkben a Ba­ranya megyében végbement reálfolyamatoknak a feltárása, dokumentálása. Van mire büszkének lennünk. Száz éve indult fejlődésnek a dél-dunán­túli áramszolgáltatás, a telepü­lési vízellátás, az út és vasúthá­lózat, a telefónia. Az ásványi nyersanyag kutatási eredmé­nyekre alapozott új iparágak, az uránbányászat és vegyi dú­sító, a beremendi cement- és mészmű, a Hőerőmű mind a megyében élő műszaki értel­miség munkájának eredmé­nyeképpen jött létre. A 200 éves mecseki kőszénbányászat és az 50 éves uránbányászat sajnos már nem lépi át a har­madik évezred küszöbét. A bennük megvalósult, gyakran világszínvonalú műszaki eredményekről a ma élő kor­osztálynak kell leltárt készíte­nie.- Milyen témakörök kapnak helyet a kötetben?- A kötet három nagy egy­ségre oszlik. Az elsőben a MTESZ tagegyesületeinek munkacsoportjai - az egyes te­rületek jeles képviselői - által készített tanulmány dolgozza fel a mezőgazdaság, az ipar, az infrastruktúra és a műszaki­természettudományi oktatás történetét. A másodikban kap­nak helyet a megye városai. A harmadik rész az úgynevezett „Ki-kicsoda?”. Ebben a megye műszaki-természettudományos értelmiségének jeles képvise­lőit mutatjuk be. A nagy elő­döket és a ma élő korosztályt.- Hogyan lehet bekerülni a jubileumi kiadványba?- Nyár vége óta küldjük ki az adatlapokat. Ezek kitöltésé­vel és visszaküldésével írhatja be valaki nevét a „történe­lembe”. Folyamatosan érkez­nek vissza a lapok, az első el­készült szócikkeket a közeljö­vőben küldjük vissza ellenőr­zésre. Sokan vannak még azonban, akiknek helye lenne a kötetben, de nem jeleztek visz- sza. Bízom benne, hogy az év végéig mindenki jelentkezése beérkezik és a teljességre töre­kedve tudjuk bemutatni a me­gye műszaki és természettu­dományos értelmiségének arc­képcsarnokát. Ugyanide beke­rülhetnek cégek is, akik hisz­nek a jövőben és úgy gondol­ják, a következő évszázadnak is üzennek, hogy mi már ekkor itt voltunk, ilyenek voltunk. Húsz-huszonöt cégnek pedig felajánljuk, hogy bemutassa önmagát.- Miből finanszírozzák a könyv kiadását,- Saját forrásaink és a köte­tet megrendelők befizetésein kívül a gazdasági élet képvise­lőit szeretnénk megnyerni ügyünknek. Mikorra várható a kötet megjelenése?- Jövő év szeptember 15. és október 15. között a jubileumi események kapcsán szerve­zünk egy rendezvénysorozatot. A kötet is itt kerül bemutatásra és itt lesz megvásárolható a nagyközönség számára. Mol-részvények bevezetése a tőzsdére A Mól Részvénytársaság októ­ber 30-án beadta bevezetési ké­relmét a Budapesti Értéktőzsde Titkárságára 98,4 millió darab, egyenként ezer forint névér­tékű, "A" sorozatú, névre szóló törzsrészvényeinek tőzsdei be­vezetésére, a jegyzett kategóri­ába. A BÉT Tanácsa november 2- i ülésén határoz a részvények bevezetéséről - derül ki a BÉT hivatalos lapjának keddi szá­mából. Az ülésen a tanács tag­jai megtárgyalják továbbá az automatikus kereskedés hasz­nálatában való továbblépés kérdéseit, valamint a kibocsá­tókra vonatkozó adószabályo­kat. Szó lesz a brókerek mun­kaállomásainak kihelyezési le­hetőségéről is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom