Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-06 / 303. szám

1995. november 6., hétfő A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Forum a középiskolai pályaválasztásról Középiskolai képzésbe készü­lőknek tartottak pályaválasztási fórumot a múlt hét végén Pé­csett, a Szivárvány Gyermek­házban. A Megyei Munkaügyi Központ és a Gyermekház szervezte beszélgetés témája az 1995/96. évi beiskolázási és munkaerőpiaci helyzet volt. A megjelent szülők, pedagógu­sok, diákok kérdéseire 18 pécsi és baranyai középfokú oktatási intézmény vezetője válaszolt, illetve a Munkaügyi Központ­ból Gyöngyösi Pét érné igaz-, gató, Czuczor József osztály- vehető, Bedó' Zsuzsanna pá­lyaválasztási tanácsadó, és a Baranya Megyei Pedagógiai In­tézet igazgatója, Kallós Mik­lósáé dr. Czuczor József többek kö­zött arról beszélt, hogy a de­mográfiai hullám csendesü- lóben van az érintett 14 éves korosztályban. Eközben az is­kolahálózat bővül, csak az el­múlt 5 évben 6 új megyei kö­zépfokú iskola létesült. Mind­ezen túl az iskolarendszeren kí­vüli önköltséges, vagy olykor túl költséges tanulási lehetősé­gek is gyarapodtak, és a szako­sítási kínálat is nőtt. E jelensé­gek mellett nagyobb lett az igény az érettségit adó kép­zésre, ezt ma már megköveteli a munkapiac, társadalmi érvé­nyesülési feltétel lett. A képzettség piacképességé­nek lényeges eleme a speciális tudás nyújtotta előny is, ilyen például az idegen nyelv, az in­formatika-számítástechnika, a vállalkozói tudnivalók isme­rete. A pályaválasztáskor le­gyen szempont, az adott közép­fokú iskola milyen speciális készségek kialakítását, fejlesz­tését vállalja, például a kreativi­tás, a produkcióképesség, vagy akár a fizikai állapot terén. A legjobb iskola az, mely nem­csak szakosításra készíti fel a diákot, de az önmaga piunkálta- tásával kapcsolatos feladatok ellátására is. Ma az a hasznos stratégia, ha minél tovább tart a taníttatás. Ezzel azonban a szegényebb ré­tegek hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek. Kedvező jelenség, hogy megjelentek a speciális ré­tegek (például a szociálisan hát­rányos helyzetűek, az értelmi fogyatékosok, a cigány gyer­mekek) képzését megcélzó is­kolatípusok. A baranyai munkaerőpiaci jelzések ma a következők: 22 500 munkanélküli van a megyében, ez a munkavállalók 12 %-a. Ebből 47 % szakkép­zetlen, 34 % szakmunkás. Ta­valy középfokon 5600-an vé­geztek, ezren tanultak tovább, 500 a Munkaügyi Központ tan­folyamait végzi, a közel 4000 pályakezdőnek azonban csak a fele dolgozik. Az érettségizet­tek és szakképzésben is része­sültek elhelyezkedési aránya jobb. Kallós Miklósné dr. bemu­tatta intézetének a 96/97-es évre vonatkozó, most kiadott Pályaválasztási tájékoztató­ját. A kötet a baranyai közép­fokú intézetekbe szóló felvételi tudnivalókat tartalmazza, s ha­marosan az iskolákban is hoz­záférhető lesz. A Pedagógiai In­tézet speciális kérdésekben se­gítséget nyújt az ide fordulók­nak, ilyen például a tanácsadás az elutasított tanulók számára. A munkatársak a szülők, az is­kolák igényei szerint helyi fó­rumokat is tartanak. Az intézet­ben az országos beiskolázási tájékoztatók is hozzáférhetők. A Pedagógiai Intézet pályavá­lasztási tájékoztatásának helye: Pécs, Jókai u. 15. A középfokú intézményekbe történő beiskolázás rendjéről a megyei közgyűlés főjegyzője, dr. Győrpál Elemér körlevelet küldött az iskoláknak. Eszerint mostantól ha mindenhonnan elutasítanak egy jelentkezőt, lapja az illetékes jegyzőhöz ke­rül, aki köteles a 16 éves korig való tankötelezettségről gon­doskodni. Az elutasításról szóló értesítést az általános iskolák is megkapják. Megoldandó tech­nikai kérdés azonban, hogy az elutasítottak' esetében a jegy­zőknél készen álljanak majd az aktuális adatok arról, hogy hol vannak még szabad helyek a megye középfokú tanintézetei­ben. A fellebbezéseket ezután nemcsak oda nyújthatja be a diák, ahonnan utoljára eluta­sították, hanem bármely in­tézményhez, ahová jelentke­zett. A beiskolázási rendről egyébként a júliusi Művelő­dési Közlönyből tájékozódhat bárki, A résztvevők kérdéseire vá­laszolva többek között elhang­zott, hogy az idegenforgalmi, pénzügyi, közgazdasági terüle­tekre készülőket kevésbé fe­nyegeti majd a munkanélküli­ség veszélye az elhelyezke­déskor. Ugyanezt emelték ki az egészségügyi, s egyes építő­ipari szakmák (például ács, kőműves) esetében is, különö­sen ha utóbbiak német nyelvet is tanulnak. Jövője van a ki­sebb, önállóan vállalkozó, szolgáltató szerveződéseknek is. Jelenleg igény van például kesztyűvarróra, épületgé­pészre, bádogosra. A felvételi jelentkezések ha­tárideje február 15-e, de egyes, elsősorban katonai il­letve művészeti képzést nyújtó intézmények előfelvételiket is tarthatnak. A rendelet az elő- felvételisek létszámarányát egy-egy osztályban nem sza­bályozza. Külön engedélyek alapján más, speciális ismere­teket (pl. nyelvet) igénylő is­kolákban is lehet előzetes fel­vételi. Egyes középfokú isko­lák előkészítőket szerveznek, s az ezt záró vizsga eredményé­nek ismeretében felvételt aján­lanak. Máshol az intézmény ál­tal az általános iskolában ren­dezett előversenyek szolgálják ezt a célt. A formák annyira változatosak, hogy a szakem­berek azt javasolják: a válasz­tott intézményeknél ki-ki maga is érdeklődjön utána, van-e előfelvételire lehetőség. Egyébként minden iskolában kötelező pótfelvételit tartani. Kérdés volt, megszüntet­hető-e egyes szakmák eseté­ben a gyakorlati képzésért ki­fizetett akár több százezres fejpénz. Ezen a gyakorlati képzőműhelyek túlkínálata, il­letve a kamarák létrejötte se­gíthetne. Több iskola már a képzés alatt azon igyekszik, hogy végzőseinek munkahe­lyet is szerezzen. H. I. Gy. Gyászmise Varga Béláért Ez az ország megmaradt, mert voltak olyan személyiségei, akik merték vállalni a keresztény szellemiség hirdetését. Varga Béla ilyen ember volt - mondta Bolberitz Pál pápai prelátus, a Pázmány Péter Római Katolikus Tudományegyetem Hittudományi Karának dékánja vasárnap, a Nemzetgyűlés közelmúltban elhunyt egykori elnökének lelki üdvéért tartott gyászmisén az Egyetem téri római katolikus templomban. Bolberitz Pál Varga Béla emlékét felidézve utalt arra, hogy a száműzetése negyven éve alatt ő volt az emigrá- ciós magyarság élő lelkiismerete. A pedagógusok nemcsak veszélyben lévő állásaikat védik, hanem a gyerekek érdekeit is, a minőségi oktatás feltételeit fotó: löffler Gábor Pedagógus-elbocsátások várhatók (Folytatás az 1. oldalról) Elmondta, hogy az oktatás struktúráját biztosan meg kell változtatni, de nem feltétlenül az átvilágítás számait figye­lembe véve. Nem arról van ugyanis ,szó, hogy az iskola­igazgatók törvénytelenül állás­helyeket hoztak volna létre. Minden csak az iskolafenntar­tók belegyezésével történhetett. Az átvilágítást azonban az 1986-os rendeletek, és a közok­tatási törvény felmenő rend­szerben életbe lépő előírásai alapján végezték el. Azóta az iskolahasználó diákok és szü­lők részéről új elvárások merül­tek fel az iskolákkal szemben. Például egyre többen szeretné­nek idegen nyelveket megta­nulni. Az 1986-os rendeletek értelmében azonban az általá­nos iskola alsó tagozatán nem kell nyelvet oktatni. így tehát minden nyelvtanár, aki alsó ta­gozaton nyelvet oktat „felesle­gesnek” tűnik az INFOTEC felmérése alapján. Vannak is­kolák, ahol alacsonyabb lét­számú tanulócsoportokat hoz­tak létre a rendeletekben előír­takhoz képest. Azért, mert bi­zonyos tantárgyakat hatéko­nyabban lehet tanítani kisebb osztálylétszámnál. A külön­böző felkészültségű, képességű gyerekeket sem érdemes min­dig egy csoportban oktatni. Ezekre a csoportbontásokra le­hetőséget adott a csökkenő ta­nulói létszám, lett hely az isko­laépületekben. Az átvilágítás­ban ezek a csoportbontások gazdaságtalan megoldásokként szerepelnek. A szakszervezeti vezető úgy látja, nagy veszélybe került a- pedagógustársadalom. A kor­mány elképzelései szerint ugyanis a tanárok kötelező heti óraszámát 21-re, a tanítóékét 23-ra és a napközis tanítókét 25-re emelnék. így minden ha­todik-hetedik pedagógus feles­legessé válna. A csoportlétszá­mok alsó határát is meg kíván­ják emelni, alsó tagozaton 24­25 tanulónak kellene minimum egy csoportba járnia, felső ta­gozaton ez á szám 28 lenne. A kötelező óraszámok emelésével az állásban maradó pedagógu­sok jövedelme 10-15%-kal csökkenne, hiszen elesnének a túlóra lehetőségétől. Kalauzné szerint, nemcsak a saját állásaikat védik, hanem a gyerekek érdekeit is, a minő­ségi oktatás feltételeit. Felhábo­rítónak tartja, hogy az elbocsá­tott pedagógusok béréből kí­vánják emelni a megmaradók fizetését. Mindezért november 15-én 13 órakor Budapesten a Roosevelt téren tüntetést szer­veznek, ahol többek között a kötelező óraszámok és csoport- létszámok szakmailag megala­pozott mértékének meghagyá­sát és 25%-os béremelést köve­telnek. Bérük vásárlóértéke ugyanis már csak fele annak a bérnek, amelyet a közalkalma­zotti bértábla életbelépésekor birtokoltak. Ha a tüntetés nem segít, akkor sztrájkolnak. U. G. Civil környezetvédők- A civil szervezeteket állami normatív támogatásban kel­lene részesíteni ahhoz, hogy azok függetlenül, szakmai alapon dolgozhassanak, valós társadalmi érdekeket képvi­selve - nyitotta meg szomba­ton dr. Szűcs József, a DE- KOSZ elnöke azt a találkozót, melyen Dél-Dunántúl termé­szet- és környezetvédő szer­vezetei vettek részt Bükkös- dön, a Gilde Sörözőben. A ta­nácskozást a Pécsi Zöld Kör - Dunántúl Környezetvédő Szövetség szervezte. Az elnök úgy véli, hogy a civil szerveződések nem a po­litikából szeretnének megélni akkor, amikor állami támoga­tást kémek. Meg kell viszont teremteni azokat a feltétele­ket, amelyek alapján partnerei lehetnek a mindenkori politi­kai hatalomnak. E nélkül va­lódi polgári demokrácia ne­hezen képzelhető el.- A civil szervezeteknek az egymás közti versengés he­lyett közösen kellene fellép­niük, hogy valódi tárgyaló­féllé váljanak - fejtette ki dr. Szűcs József. A tanácskozás részvevői többek között meg­ismerkedtek a december 20- án életbe lépő környezetvé­delmi törvénnyel, amely a környezeti károk megelőzé­sére helyezi a hangsúlyt, és a fenntartható gazdasági fejlő­dés feltételeit kívánja biztosí­tani. Balogh Judit, a környe­zetvédelmi minisztérium munkatársa felhívta a jelenlé­vők figyelmét arra, hogy a minisztériumnak szüksége van a lakosság, a civil szerve­zetek támogatására. Csak így tudják érvényesíteni akaratu­kat, csak így tudnak a környe­zetvédelemnek prioritást biz­tosítani a gazdasági életben. U. G. Ötmillió csillagszóró Judit és csillagszórós rajza FOTÓ:' LÖFFLER GÁBOR Azt hiszem, hogy ilyen még nem fordult elő. Egy siklósi kislány raj­zát ötmillió példány­ban sokszorosították. Azaz: rajza fölkerült arra a bélyegre, melyet a Magyar Posta kará­csonyra jelentet meg - egészen pontosan no­vember 16-án -, ötmil­lió példányban. Tóth Judit a rajza elkészíté­sekor hatodik osztályos volt a siklósi katolikus általános isko­lában, most pedig első osztá­lyos - hetedikes -, a hatosztá­lyos, Táncsics Miklós Gimná­ziumban. Még a tavasszal, a pá­lyázati siker idején beszélget­tünk vele, s akkor elmondotta, hogy tanárnője hívta fel a fi­gyelmét e lehetőségre. Azt is tudni illik, hogy isko­lások ezrei küldték el rajzaikat a posta pályázatára, s ezek kö­zül objektív zsűri választotta ki a legjobbakat. Tóth Judit a né­pes mezőnyben első lett. A legtöbben a Szent Család, a Háromkirályok illetve a Jézus születése témaköröket dolgoz­ták fel. Most már tudjuk: mind­össze két pályázó rajza jelenik meg bélyegen. A siklósi Tóth Judit Csillagszóró elnevezésű rajza 14 forintos névértékű bé­lyegre kerül, s ötmilliót ad ki belőle a posta. A másik bélyeg­ből - Háromkirályok -, melyet a nagykanizsai, ugyancsak Tóth családnévre hallgató Kinga ké­szített, kétmillió készül. Utóbbi 60 forintos névértékben adják ki. Mindkét rajzot megfor­mázta, kerettel látta el Kertész Dániel grafikusművész. Judit éppen tornaórán volt, amikor e fenti hírről tőlünk ér­tesült, s természetesen nagy örömmel fogadta azt. K. F. Európai segélyszervezet magyarországi képviselete Megalakult a Pro Humanitate Europäische Förderwerk - Emberiességért Európai Segélyszervezet - magyarországi képviselete. Székhelye a Tisza-tó menti Abádszalók. A Mo­nika Maria von Habsburg-Hohenberg hercegnő alapította, né­metországi és svájci központtal rendelkező segélyszervezet el­sősorban az anyák és gyermekeik védelmén, támogatásán mun­kálkodik. Mint Szarka Tibor, a magyar szervezet alelnöke tájékozta­tásként elmondta: Németországból a tervek szerint december­ben érkezik Jász-Nagykun-Szolnok megyébe az első segély- szállítmányuk, és ennek révén mintegy 140 nehéz sorsú csalá­don igyekeznek segíteni ruhaneművel, cipőkkel, ágyneművel, könyvekkel. Karácsony táján ünnepséget szerveznek a szegény és árva gyerekek számára. A Pro Humanitate Europäische För­derwerk egy év alatt az ország egész területére szeretné kiter­jeszteni jótékonykodását. KONZUMBANK BÁSTYA BETÉTJEGY Biztos alapon magas haszon már a 9. hónap után 35% éves kamatot fizet A Bástya betétjegy rugalmas konstrukció. Már az első hónapban évi 21% kamatot fizet, s ez a kilencedik hónap után éves 35%-ra emelkedik. így érheti el Ön a 28%k>s éves átlagkamatot. Kamatvesztés nélkül bármikor visszaváltható. KONZUMBANK Közeli fiókunk: Pécs. Rákóczi u. 46. *» A k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom