Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-05 / 302. szám

1995. november 5., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló 5 Ne menekülj a támadó kutyától! Mit tegyünk, ha hazafelé menet a sötét utcán szabadon kószáló, morgó, ugató kutyával találko­zunk? Kivédhetjük-e, hogy megharapjon bennünket az ál­lat? Fussunk el, másszunk fel gyorsan egy fára, vagy kezd­jünk el segítségért kiabálni? Er­ről kérdeztük Szigeti Lászlót, a Magyarországi Németjuhász Kutyaklub Baranya Megyei Szervezetének elnökét. Elmondása szerint egy kutya soha sem támad ok nélkül. Vagy a területét védi, vagy az ennivalóját, de az is lehet, hogy egy tüzelő szukát, akire igényt tart. A veszélyes helyzetek el­kerülhetők. Nem kell bemenni oda, ahol ismeretlen kutya van, nem szabad elvenni tőle a csontját, játékát, nem szabad hirtelen felébreszteni álmából, rálépni, fájdalmat okozni neki. Gondot okoz, hogy a szabadon engedett kóbor kutyák területét nem érzékelhetjük, mert nem jelzi kerítés. Ha valaki fenyegető kutyával akad össze, akkor a meg kell állnia, nyugodtan. Nem szabad hátat fordítani, és futással pró­bálkozni. Ekkor ugyanis a ku­tya zsákmányszerző ösztöne lép működésbe, és a menekülő elejtendő prédává válik a sze­mében. Utána fut, megharapja. Inkább várni kell, amíg a gazdi meg nem érkezik, vagy a kutya el nem unja a dolgot. Képzetlen kutyákat menekülésre lehet bírni, ha lehajolunk, mintha követ vennénk fel. így érzékel­tetjük vele, hogy erősebb ellen­félre akadt. A képzett kutyák mozdulat­lan embert nem harapnak meg, csak sakkban tartják. Akkor támadnak, ha gazdájukat vagy őket éri bántalom. Inkább a kis termetű kutyák a veszélyeseb­bek: például a puli, amelyben él a nyájterelés ösztöne, ezért könnyen odakap az ember bo­kájához. A pitbull nem olyan vérengző, mint amilyennek tart­ják. Intelligens kutya, jól ké­pezhető. Rossz hírét a kutyavi­adalok miatt szerezte, képzés nélkül azonban gazdáját sem mindig védi meg. A gyenge idegzetű ebek kiszámíthatatla­nok, ezek azok, amelyek hely­telen tenyésztés révén jönnek világra. Szigeti szerint ezek minden fajtában előfordulnak, de leggyakrabban a doberman- nok között. U. G. r Rekordárak a MEH-telepeken: jobban fizet a papír Az összegyűjtött hulladék a MÉH-nél köt ki (Folytatás az L oldalról) Nagyobb gond. hogy az embe­reknek nincs pénzük annyi új­ságra. A papírgyűjtést szervező pedagógusok örülnek, ha öt­venezer forint összejön évente. A pénzt a diákok kirándulására használják. Tévedés lenne azt hinni, hogy csak a kukázók járnak a MEH-telepekre. Tisztes úri emberek, háziasszonyok is hoznak papírt, edényt, rossz háztartási gépeket, alkatrésze­ket. Vannak gyerekek, akik egész évben hulladékot gyűjte­nek, hogy a vakációra vala­mennyi pénz összeszedjenek. A legjobban a színesfémek­kel lehet keresni. Míg a vasért és öntvényért csak hat forintot adnak, addig a sárgarézért akár százat is, a bronzért százhúszat, a vörösrézért kettőszázhúszat, az alumíniumért akár negyven forintot is kilónként. A textil azonban nem megy, színeset ál­talában nem keresnek, a fehér FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR tiszta pamutért negyven forin­tot adnak. Ha eladásra kínálunk valamit, jobban tesszük, ha több telep árajánlatát is meg­kérdezzük. Az állami Melléktermék és Nyersanyaghasznosító Vállala­tot ugyanis privatizálták, több, különböző átvevőhely is mű­ködik. Pécsett az Eszék utcá­ban, a Gomba utcában és a Közraktár utcában is találunk egyet-egyet. U. G. Torgyán József továbbra is pártelnök A Független Kisgazda­párt Országos Nagygyű­lése és Nagyválasztmánya - 427 igen, 7 nem és 3 ér­vénytelen szavazattal - ismét Torgyán Józsefet választotta meg a párt el­nökének. A bizalmi sza­vazást maga a pártelnök kezdeményezte. A küldöt­tek döntöttek arról is, hogy Torgyán József le­gyen az FKGP miniszter­elnök-jelöltje a következő' országgyűlési választá­son. A nagygyűlés és nagyválasztmány arra is felszólította az elnököt, hogy hozzon létre egy kormányzásra alkalmas testületet. Komlói Közlemények Megjelent a Komlói Természettudományi Gyűjtemény legújabb ki­adványa, a Komlói Köz­lemények 6. száma. Fa­zekas Imre, Sütőné Szen- tai Mária és Tóth Sándor tudományos dolgozata a dél-dunántúli régió föld­rajzával és botanikájával foglalkozik. Gyönki kiállítások Gyönk és a német Gries­heim ötéves testvérvárosi kapcsolatainak tisztele­tére szombaton a községi művelődési házban hely­béli festő és fafaragó ki­állítás nyílt meg, vala­mint helyet kapott prof. Leo Leonhard német festő akvarell- és rajzki­állítása is. Gazdasági kényszer FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Még egyszer: nem! Lapunkban már foglalkoz­tunk azzal, hogy az ország néhány intézményében gaz­dasági kényszerből többször használnak fel újra egyszer használatos eszközöket azért, hogy ne maradjanak ellátatla­nul betegek. A kérdésben a héten állást foglaltak az or­vosi szakmai kollégiumok, melyek közül több bizonyos esetekben elfogadhatónak, a labor-szakkollégium viszont - a saját területén - elfogad­hatatlannak tarja az újra fel- használást. A hír nyomán dr. Fendler Kornél Baranya me­gyei szakfőorvos, a Megyei Kórház laboratóriuma vezető­jének és dr. Kellermayer Mik­lós professzor, a POTE Klini­kai Kémiai Intézete vezetőjé­nek véleményét kértük. Mindketten osztják a labor­szakkollégium álláspontját, utalva az AIDS és egyéb ví­rusfertőzések veszélyére. Kö­zülük sokkal szemben csak a megelőzés jöhet szóba meg­győző gyógyítási lehetőség­ként. Ezért elképzelhetetlen­nek tartják, hogy akinek van orvosi felelőssége, az ezen a területen belemenjen az egy­szer használatos eszközök újra felhasználásába. T. E. Bajáé a nem kért tűzoltóság Hónapokig tartó huzavona után - a képviselő-testület teljes erővel tiltakozott az átvétel el­len - érvényesült a törvény be­tűje. Baja városa hivatalosan is átvette a városi tűzoltóságot, melynek egyébként véletlen egybeesése, hogy 125 évvel ez­előtt alakult meg a Bajai Ön­kéntes Tűzoltó Egylet. Tehát akkor is és most is van a város­nak önálló tűzoltósága. A közelmúlt eseményeire visszatérve: a bajai parancs­nokság tavalyelőtt kapott 10 ál­láskeretet, melyhez azonban a bért csak az idén január 1-jétől rendelték hozzá. így az 59 fő­ből álló testület költségvetési támogatása 46 és fél millió fo­rint erre az évre. Amint dr. Ble- szity János vezérőrnagy, orszá­gos parancsnok Széli Péter pol­gármester nagyobb támogatás iránti kérésére megírta, az emlí­tett keret arányos a kalocsai (214), a kiskunfélegyházi (265) és a bajai (289) évi kivonulás számmal. Hasonlóképpen dobta vissza a következő labdát a polgár­mesternek dr. Kara Pál, a Bel­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára, aki a kivonulás szám szerinti differenciálásra hivatkozott. Ezen lehetne vitatkozni, de a bajai képviselő-testület belátta, hogy nem érdemes. így Baja, bármennyire is nem szerette volna, hosszú idő után ismét kapott önáló és saját tűzoltósá­got. Csak a fenntartásra ele­gendő támogatás nem érkezett meg. Gál Zoltán A férfiak érzékenyebbek Vérvétel. Akár szűrés, akár pontosabb diagnózis céljával küldik él az embert, mihelyt odaér a labo­ratórium ajtaja elé, már tele van feszültséggel. Nem csak azért nyugtalan, hogy miért küldik, meg, hogy milyen lesz az eredmény. Zavarja a sajátos illat, a szúrás is, s egyáltalán az a helyzet, hogy ide kellett jönnie.- Mindenki tart a vérvétel­től, s általában azzal a beletö­rődő gondolattal jönnek, hogy túl kell lenni rajta - mondja dr. Dalnoki Felicia főorvos, a Pé­csi Egyesített Egészségügyi In­tézmények laboratóriumának vezetője. - Vannak, akik kife­jezetten hajlamosak a rosszul- létre, azért nem állítom, hogy kizárólag önuralom kérdése a magatartásuk. Az esetek egy részében előre látjuk, hogy a beteg nehezen fogja elviselni ezt a néhány pillanatot. A na­gyon sápadt arc, izzadó tenyér erre utal. Beszélgetéssel igyek­szünk elterelni a figyelmüket, de ebbe a beszélgetésbe az a kérdés is beletartozik, hogy nem szokott-e rosszul lenni? Az ájult embert ugyanis meg kell tartani, s ez fizikailag nem könnyű feladat. Aki rosszul lesz, lefektetjük, pihentetjük és csak akkor engedjük el, ha már jól érzi magát. A tapasztalata­ink szerint a férfiak érzéke­nyebbek, nehezebben viselik a vérrel együtt járó beavatkozá­sokat. Közülük is a fiatalabbak ájulnak el gyakrabban. De ez egy olyan helyzet, amiért nem szabad magukat gyengének tar­taniuk és szégyenkezniük. T. É. Pórul járt utasok keresik a tulajdonost Szőrén-szálán eltűnt a Bonus Tours (Folytatás az 1. oldalról) augusztusban egy szeptemberi tíznapos londoni útra. Az uta­zás előtti nap balesetet szen­vedett, be is jelentette az iro­dában, hogy nem tud elutazni. Természetesen várta volna, hogy legalább a részvételi díj egy részét visszakapja, amikor viszont érdeklődni akart az utazási iroda szándékáról, azt már nem találta sehol. Vállal­kozásokhoz értő ember lévén, felhívta a cégbíróságot, s ott azt a választ kapta, a Bonus nem jelentett csődöt, a hitele­zők sem kértek felszámolási eljárást, a cég tehát - lehet hogy csak papíron, de - mű­ködik. A Bonus Tours telefonjait nem veszi fel senki. A harká­nyi Napsugár Szállodában, ahol a Bonust működtető Dráva Idegenforgalmi Kft. központja található, már egy éve megszűntnek nyilvánítot­ták az irodát. Siklóson a Köz­társaság tér 5/B. alatti hivatal telefonja sem válaszol. A pé­csi lila ABC melletti irodában fél éve már, hogy egy másik utazási cég szervezi útjait. A pécsi idegenforgalmi hivatal­ban hallottak a Bonus meg­szűnéséről, sőt van aki még azt is tudni véli, hogy az ügy­vezető igazgató egy távoli nyugati országba távozott. Az utazási irodákat fel­ügyelő Országos Idegenfor­galmi Hivatalban csodálkoz­nak azon, hogy panasz van a Bonus Touristra. Hozzájuk ilyen bejelentés még nem ér­kezett, működését ennek kö­vetkeztében nem függesztet­ték fel. Aztán kisebb keresgé­lés után kiderül, még szep­temberben a tulajdonos jelen­tette be, hogy szeptember 30.- val megszünteti tevékenysé­gét, minden hitelezőt, utast ki­elégített, tartozása tehát nincs. A hivatal illetékese szerint a felügyelő szervezet nem köte­les a bejelentő szavahihetősé­gében kételkedni, s mivel a Bonus már nem működik, a pórul járt utasok csak polgári peres eljárással követelhetik a kártérítést. A tulajdonos viszont - bár sokáig kerestük - egyelőre se­hol sem található. Békéssy Gábor Befejezte látogatását a luxemburgi kormányfő A Dunakanyarban tett látoga­tással fejezte be szombaton magyarországi látogatását Jean-Claude Juncker luxem­burgi miniszterelnök és kísé­rete. Juncker csütörtökön érkezett hivatalos látogatásra Buda­pestre, s még aznap fogadta őt Göncz Árpád köztársasági el­nök. Pénteken Horn Gyula ma­gyar miniszterelnökkel tár­gyalt, ezután pedig kettőjük je­lenlétében az illetékes tárcák képviselői három magyar-lu­xemburgi kormányközi megál­lapodást írtak alá - a gyakorno­kok cseréjéről, az idegenfor­galmi együttműködés fejleszté­séről, valamint a bankszektor­ban dolgozó magyar szakértők luxemburgi továbbképzéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom