Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-01 / 298. szám

6 Dünántúli Napló Lahti 1995. november 1., szerda A minőséget tartjuk fontosnak Interjú Seppo Valisaiéval, Lahti város polgármesterével- Két évtizeddel ezelőtt test­vérvárosunk még a negyedik legnagyobb városa volt Finn­országnak. Akkor megcélozták a százezres szám gyors eléré­sét. Azonban Lahti lejjebb csú­szott a városok népesség sze­rinti ranglistáján. Hogy tör­ténhetett ez?-Valóban, mintegy húsz esztendeje Lahti az ország ne­gyedik nagyvárosa volt. Ezt követőn azonban egyrészt számos új város fejlődött ki, például Espoo és Vantaa, ame­lyek nagyságukat tekintve Lahtinál nagyobbak. Másrészt pedig a falvak is fejlődésnek indultak Lahti környékén, ezek magukhoz vonzották a lakos­ságot Lahtiból. Ez a folyamat szintén hozzájárult ahhoz, hogy városunk nem érte el a remélt százezres lélekszámot. Megemlítendő az is, hogy Lahti város környéke - egy vi­szonylag kis, 25 km-es sugarú körben, a középpontban váro­sunkkal - erőteljes fejlődésnek indult. Itt mintegy 155 ezer ember él, s elégedettek va­gyunk ezzel a lakosságszám­mal. A minőséget tartjuk fon­tosnak, nem a mennyiséget.- Ön hosszú idő óta Lahti polgármestere. Mi az, amire szívesen emlékezik vissza, s mit felejtene el leginkább?- Tizenöt éve vagyok Lahti polgármestere, s azon kérdé­sére, hogy mi volt a legkelle­mesebb emlék, azt mondanám, hogy természetesen számos olyan kedves dolog van, amit szívesen kiemelnék. Talán a kultúrának és a felsőoktatás­nak a nyolcvanas években való fejlesztése az, ami a leginkább az emlékezetemben "marad mint jövőt építő cselekedet. A kérdés második felére tulaj­donképpen nem is tudok pon­tos választ adni, ugyanis az embereknek a munkával töl­tött élete olyan, hogy nem sikerül­het minden.- Koráb­ban a Lahti és Pécs közötti együttműkö­dés igen élénk volt, ez azon­ban az elmúlt években a mi­nimálisra csökkent. Az Ön véleménye szerint mi le­het ennek a legfőbb oka ?- Meg kell vallanunk, hogy az utóbbi évek­ben valóban meglehetősen döcögött az együttműkö­dés városaink között. Ennek többek között Unió tagjává válik, akkor az együttműködés minden bi­zonnyal sokféle területen, sok­féleképpen újra megindul.- A városok közötti kapcso­latokat elsősorban az időseb­bek és a középkorúak ápolják. Seppo Välisalo polgármester a személyekben bekövetkezett változások lehetnek az okai. Úgy gondolom, hogy immár jobb és aktívabb irányba hala­dunk, és nagy várakozással te­kintünk az elkövetkező évek elé. És ha úgy adódik, hogy Magyarország is az Európai Tett-e valamit Lahti azért, hogy a fiatalabbak is bekap­csolódjanak az együttműkö­désbe?- így igaz. Az együttműkö­désben a közép- és az idősebb korosztály veszi ki leginkább a részét. Természetesen, javulást várunk e területen. Lahtiban voltak fiatalok, akik érdeklő­dést mutattak a városok kö­zötti ifjúsági csereutazások és más cserék iránt, de túl sok eredményt nem tudtunk elérni. Hosszabb időtávot tekintve azonban minden bizonnyal ezen a területen is javulni fog a helyzet.- Mióta és hogyan készült Lahti a 90. éves jubileumra?- Már egy éve készülünk az ünnepségsorozatra, amelynek a csúcspontja november 1-jén, a várossá avatás napjának év­fordulóján lesz. Szoros mun­kaprogramot dolgozott ki a kü­lön e célra létrehozott jubile­umi munkacsoport.- Mik a város tervei az év­ezred utolsó öt évére, és mire készülnek az új évezred elején ?- Legfontosabb feladatunk a munkanélküliség csökken­tése, illetve a munkaerőhelyzet javítása, továbbá a város erős gazdaságának fenntartása. Ami pedig a beköszöntő évez­redet illeti, elsősorban sport­célkitűzések jutnak eszembe, köztük a 2001. évi sívilágbaj­nokság és a 2006. évi téli olimpiai játékok megpályá­zása. Ezek a legfontosabb cél­kitűzések Lahti jövőbeni fej­lődése szempontjából. Ahhoz, hogy mindezeket el is tudjuk érni, minden lehetségesét meg kell tennünk. Ezek azért is fon­tosak városunk számára, mert ezekhez központi pályázatok útján támogatást nyerhetünk el, hisz egyedül a város nem tudná azokat megvalósítani. Dr. Végh József Finn-magyar barátság A Pécsi Magyar-Finn Társaság szeptember végén egyhetes rendezvénysorozattal emléke­zett meg Lahti várossá nyilvá­nításának 90. évfordulójáról. Jouko Heinonen, a Lahti Városi Múzeum igazgatója az egyesü­let klubestjein és oktatási, köz- művelődési intézményekben tartott előadásokat a testvérvá­ros történetéről, s vendégük volt Ahti Lamminmäki, a Finn- Magyar Társaság Lahti Szerve­zetének egykori elnöke is, aki Lahti és Pécs kapcsolatainak kezdeteire emlékezett vissza. 7^ November 29-én a Nevelők Házában rendezi következő klubestjét a társaság. Ekkor ke­rül sor a Magyar Televízió Pé­csi Körzeti Stúdiója forgató- csoportja által a 90. éves jubi­leum augusztus 26-i szabadtéri rendezvényeiről készített ri­portfilmjének sugárzás előtti vetítésére. Bárány György ope­ratőr és Hárságyi Margit szer­kesztő-riporter mellett meghív­ták élménybeszámolóra dr. Páva Zsolt polgármestert is, aki Pécs képviseletében részt vett az eseményeken. 7^ A Pécsi Magyar-Finn Társa­ság közvetítő szerepet vállalt abban, hogy a Finn-Osztrák Társaság Lahti Szervezetével és az Osztrák-Finn Társaság Steiermarki Szervezetével együtt elősegítse, hogy a Pécs- Lahti és a Pécs-Graz testvérvá­rosi együttműködés mellett kia­lakuljon Lahti és Graz partner- kapcsolata is. Ez év augusztu­sában a Pécsi Magyar-Finn Társaság elnökének Seppo Vä­lisalo lahti polgármester el­mondta, hogy ma erre nagyobb az esély, mint a Grazban három éve megfogalmazódott kíván­ság felvetésekor. Ugyanis Lahti a legközelebbi jövőbeni új test­vérvárosát mindenképp az Eu­rópai Unió tagországaiból vá­lasztja. A pécsi finn barátok huszon­kettedik éve működő közössé­gének tagjai és más érdeklődők az idén is részt vehetnek finn nyelvtanfolyamon. Érdeklődni a 330-853-as telefonon lehet. A finnül tanulók részére három- évenként intenzív nyelvtanfo­lyami csereutazást szerveznek Éahtiba. 1996-ban a testvérvá­rosban magyar nyelvet tanulók csoportját várják Pécsre. Ez évben is megrendezik az egyesület a Pikkujoulut, a kis­karácsonyt. A Nevelők Házá­ban tartandó december 13-i műsoros klubestre - amelyen karácsonyi finn italokat és édességeket is ízlelhetnek a résztvevők - meghívják a NO­KIA cég nemrég létesült pécsi üzemének már itt dolgozó finn alkalmazottait és családjukat. December 12-től 15-ig Bara­nyába látogat Sirkku Harra, a savonlinnai művészeti és ház­tartási szakiskola igazgatója. Sirkku Harra az itteni népmű­vészetfel ismerkedik és előadá­sokat, bemutatókat tart. A 90 éves város A Magyarországon ismert finnországi útikönyvek általá­ban úgy kezdik Lahti múltjának bemutatását, hogy a város tör­ténete nem bővelkedik jelentős eseményekben. 1672-től 1727- ig vásárok színhelyeként is­mert. A századfordulón még je­lentéktelen kis hely, noha már századok óta rajta keresztül ve­zetett a turku-viipuri út, s 1869- től - mint a Riihimáki-Szentpé- tervár között épített vasútvonal egyik állomása - elsők között kapcsolódott be a vasúti közle­kedésbe. 1878-ban a Hollolá- hoz tartozó kis faluból nagy­község lett, majd 1905. novem­ber 1-jén - ma kilencven esz­tendeje - városi rangot kapott. Ekkor még csak két és fél ezer lakosa volt. Ipar és kereskedelem Lahti ipari és kereskedelmi város. A foglalkoztatottak jó 30 százaléka az iparból él. A város mint kereskedelmi központ ki­elégíti tágabb vonzáskörzeté­nek közel 200 ezer lakosát. Legnagyobb hagyománya a fa- feldolgozásnak, a bútoriparnak (ASKO, ISKU) van. De nagy fontosságú a gépgyártás, fém­ipar (RAUTE), a ruhaipar (LUHTA) és az élelmiszergyár­tás (OULULAINEN). Egész sor exportorientált régebbi vagy újabb cég működik Lahti­ban: Halton, Kemppi, Tekno- ware, Stola, Rammer stb. A felsőfokú képzés elsősor­ban a Helsinki Egyetem lahti tagozata néhány évvel ezelőtti megnyitásának köszönhető. De magas színvonalú a régebbi ha­gyományokra visszatekintő ke­reskedelmi felsőiskolai oktatás is. A NEOPOLI Technológiai Központ pedig a legújabb konw-how-k kidolgozásáról és terjesztéséről gondoskodik. Élénk kulturális élet Lahti nemzetközileg elismert kulturális rendezvényeiről. A nemzetközi orgonahetet (amely egyúttal a skandináv országok komponistái orgonaműveinek versenye is) az idén nyáron hu- szonharmadszor rendezték meg. 1963-tól 17 alkalommal került sor a mukkulai turista­centrumban az írók nemzetközi szemináriumára, amely sokáig a Kelet és a Nyugat alkotóinak jelentős párbeszéd-fórumaként is szolgált. Nemzetközi részvé­tellel zajlik a piactéren (a torin) felállított sátorban a jazz-tori, a „dzsessz-piac” is. Sok külföldi előadóművészt vonz a mukku­lai slágerfesztivál, és sok or­szágból küldik el munkáikat a grafikusművészek a Plakát Bi- ennáléra. Jól hangzik a határo­kon túl is a Lahti Városi Szín­ház, a Formatervező Intézet és az Osmo Vänskä vezette Városi Szimfonikus Zenekar neve. A város jónéhány képzőművésze Pécsett-Baranyában is kiállított vagy alkotott ösztöndíjasként: Olavi Lanu, Matti Koskela, Marja-Liisa Mäkipentillä, Re- ino Hietanen és sokan mások. Téli olimpia 2006-ban? Az osloi Holmenkollens mintájára 1922-ben Lahtiban télisport-központot alapítottak. Összesen 13 síugró-sánca, 50 krn-nyi megvilágítható sípá­lyája van a városnak. A síugrást hatéves korban kezdik el. Ek­kor el is kell kezdeni, így lehet csak olyan sportolói karriert el­érni, mint Toni Nieminen, Jari Puikkonen, Veikko Kaukko- nen. A város 1926-tól 5 alka­lommal volt házigazdája az északi számok sívilágbajnok­ságának és kétszer a biatlon vb- nek. Most megpályázták a 2001. évi sívilágbajnokságot és számítanak arra, hogy 2006- ban a norvégiai Lillehamerral vagy az NSZK-beli testvérvá­rosukkal, Garmisch-Partenkir- chennel együtt megszervezhe­tik a téli olimpiai játékokat. A nagyszerű, modern sport- létesítmények (szabadtéri és fedett stadionok, uszodák, jég­csarnok stb.) más nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmassá teszik Lahtit. Még a jövő évezredre tervezett világ­rendezvények előtt sor kerül a városban más jelentős nemzet­közi sporteseményekre: 1998- ban 40 országból 5-600 sporto­lót és edzőt várnak a súlyemelő világbajnokságra, 1997-ben pedig házigazdái lehetnek az if­júsági kenu világbajnokságnak, amelyhez ideális feltételeket biztosít a Joutjärvi tó kenuköz­pontja. Szintén két év múlva rendezik meg az úgynevezett világjátékokat. 70 ország 2500 sportolója olyan sportágakban méri össze tudását, amelyek kevésbé elterjedtek, s nem sze­repelnek az olimpiai számok között, mint pl. az aerobic, az aikido, a body-building, a teke, a triatlon, a görkorcsolya, a ví­zisí stb. Végh J. Az Alvar Aalto tervezte Ristin kirkko (Kereszt templom) Lahti jelképévé váló síugrósáncok

Next

/
Oldalképek
Tartalom