Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-29 / 326. szám
1995. november 29., szerda VÁROSAINK Dunántúli Napló 9 Két éve magánzó háziorvosok A nagyharsányi házaspár azt mondja: megérte Nem is fáj! - ha a doktor bácsi és néni kedves, figyelmes Két és fél éve bátor vállalkozásnak számított az övék. Ki is jött a tévé, írt róluk a sajtó. Az utóbbi időben már természetesnek számít a vállalkozó orvos. Ám az forma, ahogyan ők működtetik rendelőjüket, talán ma sem túl gyakori. Dr. Rostás Beáta és dr. Sági Péter, a nagyharsányi háziorvos házaspár ugyanis közkereseti társaságot alapított, s működtet 1993. áprilisa óta. A Medico KKT-ben a két tag egyenrangú fél. E vállalkozási formában kültag nem szükséges, máskülönben a kkt hasonló a betéti társasághoz. Maguk urai. Ketten látják el Nagyharsány, Kisharsány, Nagy tótfalu alkotta körzetet, e falvakban a felnőtt lakosság zöme hozzájuk adta le a kártyáját, de vannak betegeik Siklósról, Harkányból is. A doktornő azt mondja, szerencsések voltak: egy általános orvos és egy belgyógyász házaspár jó időben, jó helyen lépett. Azóta megízlelték a vállalkozás minden előnyét és hátrányát, bár ha mérleget kellene vonniuk, akkor mindenképpen az előbbi javára billenne a mutató. Mert ugyan maguknak kell gondoskodniuk a papírok beszerzésétől kedve a fűtés megszervezésig mindenről, mégis az önállóság megfizethetetlen. Dr. Sági Péter vallja: nagyobb így a biztonság, mint ha kórházban FOTÓ: MÜLLER ANDREA dolgoznának, közalkalmazottként. Egy nyolc órás és egy részmunkaidős asszisztenst, takarítót, fűtőt alkalmaznak. Rendelőik egymással szemközt vannak, az átlagosnál jobban felszereltek, rendelkeznek például fizikoterápiás készüléldcel, EKG-készülék- kel, laborral. Ottjártunkkor is tele a váróterem. Hiába, kb. kétezer betegük van, és ilyenkor, télen van teendő bőven. A kormány jelenlegi egészségpolitikája sem ingatta meg őket abban, hogy jól cselekedtek. Annyit azért megjegyeznek: bíznak benne, hogy az egészségügyi alapellátás kiemelt helyzetét nem fogja elveszíteni. Német, dán vendégkör A harkányi főszezon idén is jó volt Siklós A nagyharsányi iskola újdonságai A nagyharsányi általános iskolában az idei tanévben megalakult a szülői választmány. A választmány segítséget nyújt a nyitott iskolai programok szervezéséhez, de joga van véleményt is gyakorolni. A nemrég a Bayer Center kivitelezésében felújított iskola koncepciója idén új elemmel gyarapodott: a honismeretnek a tanórákba való bekapcsolásával. Iskolás pályázat A város és a városkörnyék kisiskolásai számára karácsonyi pályázatot hirdet a Siklós újság. Nevezni lehet bármilyen, az ünnepek hangulatát idéző verssel, mesével, festménnyel vagy grafikával. Határidő: december 10., a munkákat a szerkesztőség címére lehet küldeni, a Kossuth tér 15. sz. alá. TV-elsőbbség A múlt szerdai oldalunkon a Mercato és a Tenkes Televíziókról szóló cikkünkben összehasonlítottuk az indulási időt. Információink között nem szerepeltettük, hogy a Mercato TV volt az első siklósi székelyéi, magazinműsort sugárzó adás a helyi rendszeren, mivel a harkányi központú KC Stúdió már három éve szerepel ilyen műsorokkal e csatornán, a Tenkes TV pedig a KC jogutódja. Orvosi ügyelet A siklósi háziorvosi ügyeleti rend november 29-től: 29-én ügyel: dr. Nagy Katalin, 30- án dr. Szilágyi Imre, december 1-jén, dr. Fülöp Erzsébet, 2-án és 3-án dr. Ludányi Margit és dr. Torbó Márta, 4- én dr. Szilágyi Imre, 5-én dr. Fülöp Erzsébet. Az oldalt összeállította: Szabó Anikó Az idegenforgalmi dömping Harkányban igencsak elhúzódik, október végéig tart. Ennek oka, hogy a dél-baranyai községbe igen sok idős, nyugdíjas, elsősorban német vendég érkezik ősszel a gyógyvíz miatt. Hogy milyen volt az idei szezon, megtartotta-e tavalyi fellendülő pozícióját, vagy sem, s milyen lesz a tél? Ä nagyobb szállókban érdeklődtünk. A tavalyihoz viszonyítva sokkal jobb szezont zárt a Béta Hotel Ágro, többek között a jó marketingnek köszönhetően. Német, dán és osztrák vendégeik voltak elsősorban. Jelenleg is félházzal mennek, szilveszterkor pedig telt házra számítanak. A két éve Halmai Miklós magánvállalkozásaként működő Baranya Szállóban ugyancsak sikeres volt 1995., márciustól novemberig telt házzal mentek. Most gyümölcsözött a befektetett munka, melyet elsősorban a volt NDK- s piacon végeztek, s bizonyára vonzerőt jelentett a hotel teljes belső megújulása is. Halmai Miklós fájlalja a belföldi turisták elmaradását, ez országos tendencia, mely szerinte hazánk egész idegenforgalmát kedvezőtlenül befolyásolja majd. A tavalyinál jobb szezont zárt a Hotel Dráva, de nem olyan jót, mint amire számítottak. A németorientáltság, a sok éves komoly piackutatás rájuk is jellemző. Náluk is több dán csoport megfordult. A jövőben a holland és az osztrák turistákat szeretnék még idecsábítani, és törekednek arra, hogy elsősorban két-, három hétig itt tartózkodó csoportokat kössenek le, tudtuk meg az üzemeltető Mecsek-Tours Kft. harkányi vezetőjétől, Hajdú Gábortól. Visszatérő német és osztrák vendégeket fogadott elsősorban a Platán Hotel. Érzik a TB- szolgáltatás megszűnésének hatását abban, hogy még inkább elmaradtak a magyar vendégek. Ők azonban télen is működnek: tanfolyamok fogadásával húzzák ki ezeket a hónapokat. Jövő heti oldalunkon folytatjuk a körképet. Szőlősgazdák egységben Siklóson is megalakult a hegyközség 27 jelenlévő szőlősgazdával októberben Siklóson is megalakult a hegyközség. Elnöknek Bender Józsefet, hegybírónak Daka Zsoltot választották, s szavaztak a választmányi tagokról is. Ma a készülődés közepén tartanak, hisz a törvény január 1-i működési kezdést jelöl meg. Eddig még csak 240 tag csatlakozott e szakmai ön- kormányzathoz, tudjuk meg Daka Zsolttól. Ez számításaik szerint negyede a lehetséges létszámnak. A hegyközségbe, mint köztudott, kötelező a belépés minden 1500 négyzetméternél nagyobb földterülettel rendelkező szőlősgazdának. Társhatóságuk, a földhivatal az adatokkal segíti majd őket, hogy a még nem jelentkezett gazdákat is felkereshessék. A fajtavédelemtől kezdve az érdekvédelemig sokféle funkciót ellát majd a hegyközség, mely bár nonprofit szervezet, ám segítheti például egy közös palackozó létrehozását. A tagoknak minden hektár után évi kétezer forint adót kell fizetniük, viszont induláskor minden tag után kétezer forintot kap is a hegyközség az államtól. Ezért is lenne jó, ha mielőbb mindenki belépne, akinek kell. A siklósi iroda 1996-ban kezdi működését, s országosan is a legnagyobb hegyközségek egyikének ügyeit intézi majd. Az 1996-os költségvetés előkészítése Beremenden Az elmúlt hét elején megtartott képviselő-testületi ülésen fő napirendként az 1996. évi költségvetési koncepció ismertetésére és megvitatására került sor Beremenden. Az írásos tájékoztatóból megtudtuk: az önkormányzati törvényben előírt helyi közszolgáltatási feladatok ellátására lesz fedezete az ön- kormányzatnak, változatlan helyi adók mellett is biztosítani tudják az intézmények működtetését. A költségvetési rendelet megalkotásához viszont szükséges a különböző fejlesztések és támogatások eldöntése, melyre pénzügyi bizottsági ülésen kerül majd sor a napokban. A testületi ülésen a jegyző- ség és a bölcsőde munkájának írásos beszámolóját értékelték, majd elfogadták a képviselők. Utóbbinál azt a szóbeszédet is cáfolva, miszerint megszüntetik az intézményt, illetve óvodai csoportot hoznak létre helyette. Bíró Lajos Bajor Imre, a képzelt beteg Bajor Imre és alkalmi vendégei az elmúlt hetekben több dél-baranyai településen felléptek műsorukkal. A népszerű színész a beremendi előadás előtt választolt kérdéseinkre.- Szüléik, gyerekek?- Pesten születtem, de Balatonalmádiban nőttem fel a nagyszülőknél. Gyerekkorom csodálatos évei a Balaton köré fonódnak. Kötődésem a szülőkhöz a mai napig nagyon erős, együtt is élek velük.- Mi szeretett volna lenni gyermekkorában ?- Az akkoriban divatos foglalkozások vonzottak engem is. Például dobos szerettem volna lenni valamelyik beategyüttes- ben. Egy ideig doboltam, aztán fociztam, műkorcsolyáztam.- Mi motiválta, hogy színész legyen ?- Abban a hiszemben voltam, hogy azon a pályán kell a legkevesebbet dolgozni. Ma már tudom, ebben nagyot tévedtem.- Első' nagy sikere ?- A Játékszínben, a Hyppolit a lakájban volt.- A nők szerepe életében ?- Ők a legfontosabbak, mindent a ők határoznak meg.- Barátok?- Koós Jani, Benedek Micu, Verebes Pista. . .- Haknizás?- Állandó társulathoz nem tartozom, mindenhol vendég vagyok. Nagyon ragaszkodom a szabadságomhoz, hogy ne legyen hatalmi szó körülöttem, mert azt nem tudom elviselni. Ami a haknit illeti, én semmiféle differenciát nem látok egy színházi előadás és az úgynevezett hakni között. Mindkét esetben az a lényeg, hogy aki nem felel meg, le kell takarítani a pályáról.- Túlvilág?- Én hiszek benne. Hipo- chonder vagyok, állandóan azt hiszem, hogy mindjárt meghalok. Nyilvánvalóan ez azért van, mert valamikor aludnom is kéne legalább nyolc órát. Sokáig nem lehet azt csinálni, amit én, akármennyire szeretem a közönséget és ők engem. Most már a két hetes Lili kislányomnak is tartozom ennyivel, felelek érte. Bíró Lajos Az elhullott szó friss „gyümölcsöt” szülhet, ha valaki felfedezi a benne rejlő értéket fotö: müller andrea Akinek a szógyűjtés a hobbija Pataky András, Drávaszög kutatója Az 1960-as években részt vett egy pályázaton, ahova szűkebb hazája földrajzi neveinek eredetéről írt egy munkát. Azóta gyűjti a szavakat - nem bélyeget, címkéket, hanem táj szavakat. A vörösmarti Pataky András jelenleg Siklós közelében él. Volt algimnáziumi történelemtanár, általános iskolai magyartanár, ma nyugdíjas. Ő még a régi tanítók közül való. Egy szógyűjtő sosem elégedjen meg csupán a nyelvészeti ismeretekkel, a történelemmel, néprajzzal éppúgy foglalkozzék. A vörösmarti tanító írt már iskolatörténetet is, jelenleg Kistótfalu helytörténelmén dolgozik. Mi is az a Drávaszög? Az Ormánság melletti néprajzi terület. Külső-Drávaszög Siklós környékén terül el, a Belső mellette a Duna mentén, az egész központja Siklós. Hogyan lehet az itteni népi kifejezéseket, szavakat gyűjteni? Áz utcán, válaszol mosolyogva. Mindig van nála golyóstoll, újságszélre feljegyzi az elhullott szavakat, aztán megkérdi az illetőtől, mit jelent, aztán kutat az eredete után. A nagy mesemondók sok ilyen szót tudtak, ott van például az ördögrész, amit a nagy mesélő Gyó'rfi Kálmán is használt. Ki gondolná, hogy ez a szó a disznó lápét, szívpitvarait jelenti. E részeket ilyenkor, disznóölés idején, el szoktak dobni, merthogy semmire sem használhatók. A szavak hangzóiról azt mondja Pataky András, azok igen változatosak, ami egyik helyen, például Siklóson bé- vödnap, az a Dunán túl béved- nap, s ez utóbbi az ősibb. Hogy kik őrzik meg e szavakat? A zárt közösségekben az ifjabbak is használják, városokban már inkább az idősebbek emlékeznek rájuk. Szép, nemes foglalatosságot űz Pataky András: a múlt kincseinek általvitelét egyik partról a másikra, egyik generációtól a következőkhöz. A hétköznapi gyűjtögetés eredményeit pedig, reméli, egyszer az általa készített Drávaszögi Táj szótárban is viszontlátjuk majd. HIRDETÉSFELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarékszövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai, a kozármislenyi, a vokányi és az egerági takarékszövetkezeteknél. i 4 I
