Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-28 / 325. szám

2 Dhnántúli Napló 24 Óra A Nagyvilágban 1995. november 28., kedd Megkaptuk a hivatalos felkérést Richard Holbrooke jövőre távozik posztjáról Valószínűleg Kaposvár lesz az amerikai ENSZ-erők köz­pontja, amennyiben ehhez - az ENSZ és a NATO döntésének megszületését követően - a magyar parlament is hozzájárul. Az ezzel kapcsolatos felkérő levelet az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége diplomáciai úton hétfőn délelőtt átadta a Külügyminisztériumban. Ténykép Csehország az első Ünnepélyes körülmények között ma kerül sor Párizsban Csehor­szág OECD-csatlakozási szerződésének aláírására. Az OECD (Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 1990 decemberében alakult meg, székhelye Párizs. Feladata a tag­országok gazdasági fejlesztésének előmozdítása és a világkereske­delem növelése. A közösség elitklubnak számít, elvégre a világ leg­fejlettebb ipari államait tömöríti, így a soraiba kerülés egyfajta „minőségi bizonyítványt" jelenthet a sikeres jelentkezőnek. Eddig 25 tagja volt; utoljára, 1994-ben Mexikót vették fel. Csehország az elmúlt néhány esztendő példás makroökonómiai sikereivel teljesítette a csatlakozási követelményeket: a nemzeti jö­vedelem növekedése tartós, a költségvetés 1993 óta többletet mu­tat, a munkanélküliségi ráta alacsony (3,2 százalék), az infláció 8 százalék körül mozog. A példa tehát, ha úgy vesszük, adott számunkra is. Ismeretes, hogy Magyarország szintén a csatlakozási folyamat finisében tart: a jövő év első felében Budapest előtt is zöld út nyílhat. Szakértők szerint nagy lépés e felé az, hogy az Országgyűlés elfogadta a devi­zatörvényt. E törvény egyetértő külhoni fogadtatása, illetve a leg­utóbbi egyeztetések sikere nyomán valós lehet a remény, hogy ha­marosan Magyarország is a párizsi aláírók között lehet. Az. MSZP-kongresszus külföldi visszhangja Horn ügyes rendező Elhunyt Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. A vajdasá­gi magyar politikus november 20-án autóbalesetet szenvedett Csóka közelében, koponya- és agysérülések miatt azóta nem nyerte vissza eszméletét. Csu­bela Ferencet a múlt héten megműtötték, de az orvosi be­avatkozás sem menthette meg az 58 éves politikus életét. Hét­főn reggel az újvidéki kórház­ban érte a halál. A VMSZ elnö­két az ómoravicai temetőben ravatalozzák föl, és szerdán he­lyezik örök nyugalomra. Elhagyta a kórházat hétfőn Borisz Jelcin és átköltözött a Moszkva melletti Barvihában lévő szanatóriumba - jelentette be Szergej Medvegyev elnöki szóvivő. A vasárnap lelőtt orosz tör­vényhozási képviselő, Szergej Markidonov nem politikai gyilkosság áldozata lett - állítja a belügyminisztérium közle­ménye. Á közös italozást köve­tően saját, helyben fogadott testőre lőtte főbe a honatyát a szibériai Petrovszk-Zabaj- kalszkij városában. Markido­nov képviselőtársai kétségbe vonják a hivatalos változatot: szerintük a honatya vérében nem találtak alkoholt. Barcelonában megnyílt az első euromediterrán konferen­cia, amelyen az Európai Unió tizenöt tagállamának és a me­diterrán térség tizenkét orszá­gának külügyminiszterei vesznek részt. A tanácskozás célja, hogy rögzítse a mintegy negyven országot tömörítő, nyolcszáz millió lakost szám­láló térség együttműködésé­nek alapelveit és akciótervet fogalmazzon meg. Egymilliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom bonta­kozhat ki egy év alatt Romá­nia és Kis-Jugoszlávia között - jelentette ki hétfői belgrádi látogatása előtt Nicolae Vaca- roiu román miniszterelnök. A kormányfő kétnapos látoga­tásra utazott a szomszéd or­szágba, ennek során több gaz­dasági és kereskedelmi együttműködési megállapo­dást, továbbá a beruházások kölcsönös védelméről szóló egyezményt ír alá. Késes merénylet áldozata lett a brit földön működő líbiai ellenzéki mozgalom vezetője. Mohamed Abu Zaidot nyugat­londoni üzletében érte a halálos végű támadás, még vasárnap reggel - közölte hétfőn a Scot­land Yard. A rendőrség egy­előre tartózkodik attól, hogy politikai gyilkosságnak ne­vezze az akciót. Egy líbiai el­lenzéki csoport a líbiai kor­mányzatot vádolta meg a ve­zető meggyilkolásával. Délután már az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizott­ságai együttes ülésen tárgyal­tak arról a kérésről, hogy Ma­gyarország adjon lehetőséget az amerikai békefenntartók it­teni állomásozásához. A kép­viselők a zárt ülésen támoga­tásukról biztosították a kor­mánynak azt az elképzelését, hogy a parlament engedé­lyezze a délszláv válság rendezésében közreműködő IFOR-erők (boszniai béke- fenntartók) magyarországi át­vonulását, átmeneti állomáso­zását, valamint hazánk légte­rének használatát. Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter megíté­lése szerint a még csak papí­ron létező daytoni megállapo­dás önmagában nem fogja örökre kioltani a boszniai há­ború lángját: a szemben álló feleknek hinniük is'kell abban, hogy a béke tartóssá válhat. Az amerikai diplomácia irá­nyítója a The New York Times hétfői számában kifej­tette: amerikai csapatok rész­vétele nélkül lehetetlenné válna a békemegállapodás gyakorlati végrehajtása. Richard Holbrooke ameri­kai külügyi államtitkár-helyet­tes televíziós nyilatkozatában megerősítette, hogy eredeti tervének megfelelően jövő évben távozik kormányzati tisztségéből. Elhatározását személyes okokkal indokolta. Holbrooke jelezte, hogy a boszniai rendezés ügyében lemondása után is a kormány­zat rendelkezésére áll. ,fíom Gyula magyar minisz­terelnök-pártelnök a hét végén pártja miskolci kongresszusán ügyes rendező volt” - írta a Der Standard című osztrák lap hét­fői számában Gregor Mayer. A tudósító szerint Horn emberei már a napirendről szóló zárt ülésen elutasították a személyi kérdések vitáját kezdeményező javaslatokat, s így az MSZP ve­zető testületéinek csak jövő márciusban kell számítaniuk a megméretésre. Zseniális taktikai húzásnak tartja a cikkíró, hogy Bokros Lajos pénzügyminiszter le­mondási szándékának bejelen­tését éppen a kongresszus elő­estéjére időzítette. Ezzel tudni­illik - megítélése szerint - a Június végén négy, állig föl­fegyverkezett fickó rontott be a Commerzbank berlin-zeh- lendorfí fiókjába. Tizenhat túszt ejtett, 17 millió márka váltságdíjat követelt. A csillagászati összeg harmadát meg is kapták, hozzá egy autót, a legközelebbi helikopter-le­szállóhelyig. Míg a zsaruk az elfogásukon munkálkodtak, a rablók egy jóval előbb kiásott föld alatti vájaton meglógtak. Pénzüket a bank trezorjában őrzött, 15 milliót érő érték­tárggyal még ki is egészítették. Tíz nappal később a rendőr­ség megtalálta a rablók egérút- ját, amely egy közeli garázsban végződött, hozzá az egyik segí­tőt is, civilben autófényezőt. Augusztus közepén a majna- frankfurti reptéren egy libanoni nem túl kedvelt miniszter ki­fogta a szelet azok vitorlájából, akik a párton belül baloldalról bírálják a szigorú takarékossági intézkedéseket. Georg Berenyi, az osztrák Kurier szerzője viszont úgy vélte, hogy az MSZP válságát csak jegelték. „Nem tört ki vi­har, amitől sokan tartottak, de a viharfelhők nem vonultak el a párt fölül” - írta cikkében. Az MSZP kongresszusa a kormány szigorú gazdasági csomagtervének folytatása mel­lett foglalt állást - jelentette hétfőn a belga Le Soir. Ugyan­ezt emelték ki a vezető német lapok a magyar szocialisták ta­nácskozásáról szóló hétfői írá­saikban. férfit csíptek el a nyomozók. Majd sorra buktak le a többiek. A nagy fogás elkövetői, falazói közül már heten ülnek berlini, ketten-ketten libanoni és Szíriái vizsgálati fogságban. Csak a kis híján 22 millió márkás zsákmány hiányzott. A minap azt is megtalálták. Pon­tosabban ebből csupán négy­milliót: egy Berlinhez közeli helység családi házának a pad­lásán. Az informátor az a 49 éves szíriai férfi volt, akinek eredetileg őriznie, majd szét­osztania kellett volna a rablott pénzt és értékeket. De még hiányzik a holly­woodi kalandfilmbe illő bűn­ügy kulcsfigurája is, a libanoni Visszam Rizk. Lehet, hogy a föl nem lelt 18 millió márka nála van, és vígan él valahol a nagy­világban. FEB Első Hölgyek a gyerekek jogaiért. A gyermekek jogaival foglalkozó párizsi fórumon a First Ladyk vesznek részt, köztük (balról jobbra) Bernadette Chirac, Anne-Aymone Giscard d’Estaing, Szuha Arafat, Isabelle Juppé. Hazánkat Göncz Árpádné képviseli. fotó: feb/reuter Kagylóba zárt amerikai nagykövetségek a világ veszélyzónáiban Erőd védi a diplomatákat Erődmissziók. Ez lehetne a legtalálóbb elnevezése a világ ve­szélyes zónáiban működő amerikai követségeknek. Az épüle­teik, noha ez nem mindig látszik, valóságos várak. Még 1983-ban történt, hogy az Egyesült Államok bejrúti és kuvaiti követségeit ön­gyilkos terroristák fölrobban­tották. A romok alatt hetve­nen lelték halálukat. Az ak­ciókat követő széles körű el­lenőrzés során kiderült, hogy az amerikai külképviseletek alig fele tekinthető elégsége­sen biztonságosnak. Az elmúlt tíz év alatt Bobby Ray Inman nyugalma­zott admirális felügyeletével egy sor nagykövetség épületét átépítették, illetve újat emeltek a régiek helyén - főleg az úgynevezett veszélyes térsé­gekben. Ezeket a követségeket több- fokozatú biztonsági rendszer őrzi. A külső védővonal egy magas és vastag betonfal, amely ellenáll az utcai jármű­vekbe rejtett bombáknak. A fal és a főépület között leg­alább húsz méternyi szabad te­rületnek, távoltartási zónának kell lennie. A főépület falait, ablakait és ajtajait egy „kagylónak” neve­zett biztonsági rendszer védi. Ennek a kemény héjnak egy esetleges erőszakos behatolás esetén legalább 15 percig ki kell tartania. „Kemény vonal­nak” keresztelték el azt a belső falrendszert, amely a látogató­kat elválasztja a követségi dolgozók munkaterületétől, és egy esetleges támadáskor újabb 15 perces haladékot nyújt. Kairóban külön tábla is fi­gyelmezteti az amerikai al­kalmazottakat: „Ne tartsd nyitva az ajtót senkinek, aki utánad jön!” Az Inman-követségek leg­belső zónája a „menedék”. Itt maximális biztonság védi a személyzetet, a kommuniká­ciós rendszert és a dokumen­tációt. Hatvan percig képes el­lenállni a behatolóknak. Hová lett 18 millió márka? Rendőrkézen a berlini egérutas gengszterek Adám apánk színes bőrű volt Génkutatók szerint az első ember valóban létezett Aki ma él a Földön, genetikai anyagát egyetlen embertől örö­költe, aki 188 ezer évvel ezelőtt élt, vagyis 90 ezer évvel azt megelőzően, hogy mai ismereteink szerint az ember megkezdte bolygónk birtokbavételét. Michael Hammer amerikai génkutató vezetésével nyolc af­rikai, két ausztráliai, három ja­pán és két európai férfi Y-kro- moszómáinak egyetlen kis ré­szét elemezték. Abból indultak ki, hogy az egész öröklésstruk­túra az Y-kromoszómára ala­pozódik, amely csakis apáról fiúra öröklődik tovább. A kuta­tók ki akarták deríteni, meny­nyire térnek el a különböző et­nikai csoportokban fellelhető génörökségek, s mennyi ideig tartott az a fejlődési folyamat, amely a mai változatok kialaku­lásához vezetett. A meghökkentő eredmény: minden férfi Y-kromoszómája egyetlen emberi örökség­elemre vezethető vissza. Ham­mer professzor szerint „bár an­nak idején az embernek sokféle előzménye létezett, de kizáró­lag egyetlen Y-kromoszóma je­lenléte bizonyítható be.” A tanulmány másik fontos megállapítása, hogy a mai érte­lemben vett ember egyetlen kontinensen fejlődött ki, s nem egymással párhuzamosan, több helyen. „A modem ember ős­családja túl kis létszámú volt ahhoz, hogy elterjedjen az egész Földön. Most még való­színűbbnek látszik az az egyébként is széles körben el­terjedt feltételezés, hogy az emberiség bölcsője Afrikában ringott” - közölte a professzor. Tudományos érdekesség, hogy majdnem ugyanerre az eredményre jutottak a camb- ridge-i egyetem genetikusai is, akiknek a most zajló tudomá­nyos vitákra az a válaszuk, hogy „az emberiség Ádámja és Évája” 190 ezer évvel ezelőtt élt Afrikában, és színes bőrű volt. Peter Godfellow profesz- szor ősszülőként egyetlen afri­kai törzset feltételez, amelynek egyedeiben ugyanaz az Y-kro- moszóma volt jelen. Az ameri­kai tudósok is ezt vélik döntő bizonyítéknak. (kocsis) Hagyományos hagymavásár. A svájci fővárosban minden év novemberének negye­dik hétfőjén hagymavásárt rendeznek. Az eladók mellett a képzőművészeknek is fő szerep jut ilyenkor: sajátos hagymakölteményeik nagy sikert aratnak. fotó: feb/reuter ? I % <

Next

/
Oldalképek
Tartalom