Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-26 / 323. szám

6 Blfnántúli Napló Magazin 1995. november 26., vasárnap Azok a boldog szép napok, ég veled ... Szeretőt tartani királyi dolog? Lady Diana vallomása: a szívek királynője szeretnék lenni Lady Diana 19 éves korában fogadott örök hűséget az angol trónörökösnek, Károly herceg­nek, és ezzel a királyi család tagja, mégpedig igen előkelő rangú tagja lett. A család azon­ban nem nagyon akarta befo­gadni, sőt közszerepléseivel csak kihívta maga ellen a kirá­lyi ház haragját.- Nem egy férfival, hanem gyakorlatilag egy intézménnyel kötöttem házasságot. És ez a szervezet úgy döntött: nem en­gedi meg, hogy érvényesüljek - mondotta a hercegnő. A királyi pókerparti Diana szerint 1992 decemberé­ben lezajlott különválásuk óta sajátos pókerparti folyik közte és Károly herceg között. A tét nem kevés: a nép rokonszenve. Valójában - Diana szerint - a királyi ház ellenszenve abból a tényből is fakad, hogy neki, még a „békeidőkben” is, ,jobb volt a sajtója”, mint Károlynak, a brit trón hivatalos örökösé­nek. Diana szerint az ellen­szenv mára félelemmé válto­zott.-A személyemben fenyege­tést látnak. Azt hiszem, a törté­nelemben minden erős akaratú nőnek ugyanazt az utat kell vé­gigjárnia. Az én erőm zavart és félelmet kelt bennük. Azon ta­nakodnak, mitől lehetek ilyen erős, honnan ered ez, mire fo­gom felhasználni az erőmet, és hogy miért támogat még min­dig a közvélemény? A lemeztelenítés Ha nem is a szó szoros értelmé­ben, de bizonyos szempontból valóban levetkezett a kamerák előtt. Diana teljes őszinteséggel kommentálta azokat a pletyká­kat, amelyek az utóbbi öt évben felröppentek magánéletével kapcsolatban. Elmondta, hogy különválásuk után hűtlenné vált Károlyhoz, valamint hogy szánt szándékkal okozott önmagának testi sérüléseket, majd később a stressz miatt bulimias („csilla­píthatatlan falánkság”) lett. Ar­ról is beszélt, hogy az udvar nemcsak a múltban, hanem je­lenleg is arra törekszik, hogy besározza őt, holott ma már egyáltalán nem készül királyné­szerepre. Megcsaltam a trónörököst... Tévéinterjújában Diana kendő­zetlen nyíltsággal beszélt azok­ról a kapcsolatokról, amelyeken oly szívesen elcsámcsogott a bulvársajtó. Szóba került ter­mészetesen James Hewitt tava­lyi könyve, amely az egykori katonatiszt és a walesi her­cegnő közötti bizalmas kapcso­latról tudósított. Valóban a szó igazi értelmében viszonyuk volt?- Igen, az volt - jelentette ki a súlyos szavakat a kamerák kereszttüzében Lady Di higgad­tan, minden tétovázás nélkül.-Hűtlen volt férjéhez? - élezte a kérdést a riporter.-Igen, mert imádtam, sze­relmes voltam bele (James He­witt neve nem hangzott el). Az­tán szörnyűségesen csalódtam, mert a szerelmem, a barátom, akiben megbíztam, pénzt csi­nált a kapcsolatunkból. A könyv megjelenése előtt 10 nappal felhívott, és elmondta: nincs mitől tartanom. Ostoba voltam, hittem neki.- Aztán megjelent a könyv, és szörnyű állapotba kerültem. Legelőször a fiaimmal akartam beszélni. Vilmos egy doboz bonbont adott nekem: „Mama, azt hiszem bántottak. Ezektől újra mosolyogni fogsz.” Lady Di-t a bulvárlapok in­tim kapcsolatba hozták egy régi baráttal, James Gilbey-vel is. Erről a kapcsolatáról is ugyan­olyan kendőzetlenül beszélt, mint minden másról: Gilbey- hez valóban mély, baráti kap­csolat fűzte, de semmi több. ... mert ö is megtette! Diana BBC-interjúját egyfajta válasznak is szánta Károly azon tévényilatkozatára, melyben a herceg beismerte, hogy házas­ságtörést követett el régi sze­relmével, Camilla Parker-Bow- les-szal. Diana most közölte, hogy már évek óta tudott Károly kapcsolatáról.-Hárman voltunk összehá­zasodva. Kissé zsúfoltnak érez­tem . . . Mindazonáltal nyomatéko­san hangsúlyozta: sem akkor, sem most nem akar elválni. Pe­dig a „királyi nász” eddig semmi jót nem eredményezett számára, leszámítva persze két fiát, Williamet és Harryt, akiket imád. Szomorú évek az udvarban Tizenkilenc évesen egyszerű, visszahúzódó (bár főnemesi származású) óvónőből walesi hercegnővé avanzsálni, új életet kezdeni, „eredményeket” fel­mutatni, és mindezt környezete, a királyi család bárminemű tá­mogatása nélkül - nos, ez való­ban iszonyatos stresszt kiváltó helyzet.- Bármi jót tettem, soha senki nem mondta, hogy „ezt ügyesen csináltad, Diana, kö­szönjük”. Semmit sem szóltak. De ha véletlenül hibáztam, és hát hogyan is tudtam volna minden buktatót elkerülni, amikor még „zöldfülű” voltam, akkor kőzáport zúdítottak rám. Sokszor sírtam emiatt. Aztán abból, amit menekülési lehető­ségnek véltem, betegség lett. A tündérmese véget ért Nyújtott-e Károly valamilyen segítséget a problémák megol­dásában? A hercegnő lakonikus vála­sza:- Nem. Diana szerint Károly kezde­ményezte a különválást.- A rádióban hallottam, ami­kor John Major miniszterelnök bejelentette. Azt mondtam ma­gamban: Diana, a tündérmese véget ért. Mit hoz a jövő? Lady Di legnagyobb feltűnést keltő szavai talán azok voltak, amikor kifejtette:- Nem vagyok biztos abban, hogy a walesi herceg alkalmas a királyi szerepre. Sokat be­szélgettünk erről (nyilván arra az időre utalt, amikor még jó volt a kapcsolat közöttük - a szerk.), és Károlyban mindig is ellentmondásosak voltak a gondolatok. Meg is értettem a konfliktusát: rettenetes teher a trónörökösi rang, de sokkal- sokkal nagyobb kihívás király­nak lenni.- Mit gondol a saját jövőjé­ről?- Nagykövet szeretnék lenni, nagykövet az egész világ szá­mára, elsősorban is az elnyo­mott, boldogtalan embereké. - A szívek királynője szeretnék lenni, az emberek szívében he­lyet kapni, - de sohasem leszek ennek az országnak az igazi ki­rálynője. Amikor a világ számára is nyilvánossá vált, hogy a trónörökös és Lady Di között valami nincs rendben Amit a királynő sem tudott megakadályozni... Pontosan 16 hónappal ezelőtt Károly herceg „vallott” a tévé­kamerák előtt. Stílszerűen, hogy minél nagyobb mérget okozzon immár külön élő fér­jének, annak 47. születésnap­ján, november 14-én adta hírül a BBC: interjút készít a herceg­nővel. A rövid közlemény így hangzott: „őszinte beszélgetés a walesi hercegnővel, annak kensingtoni rezidenciáján. A nézők november 20-án, hétfő este tekinthetik meg.” Di nézőszámban legyőzte Károlyt A hétfő este sugárzott interjút 21,1 millióan nézték meg Ang­liában. Ez nemcsak azt jelenti, hogy az ország össz-népességéből minden harmadik ember a tévé előtt ült, hanem ennél is többet! Ahogy a BBC egyik vezetője megfogalmazta: „a tévénézők táborának több mint a fele ezen a napon Lady Di-t hall­gatta”. Károly herceg elmúlt évben sugárzott, ugyancsak nagy szenzációt keltő interjúját an­nakidején „csak” 13,5 millióan látták. Lady Di „győzelmét” meg­erősítette a brit Elektromos Művek is: a hétfő esti adás alatt lényegesen nagyobb energiafo­gyasztást regisztráltak, mint Károly herceg tavalyi interjúja idején. A Buckingham Palota persze összehúzta a szemöldökét, vészjósló hangok szólaltak meg, ám a brit korona minden tekintélyét latba vetve sem tudta megakadályozni Lady Di kitárulkozását. De még annak részleteit sem ismerhette meg előzetesen! Mindössze annyi együttműködésre volt hajlandó a BBC, hogy e hírt csak akkor jelentse be, amikor annak té­nyét Lady Di már tudatta Er­zsébet királynővel. Az interjú bejárja a világot Nagy vetélkedés folyt a há­rom „nagy” amerikai tévé- társaság között: melyikük tudja megszerezni a vetítés jogát. Végül az egyik legna­gyobb nézettségű, az ABC győzött, miután egymillió dollárt fizetett a jogokért! Sokáig nem is kellett várnia az amerikai publikumnak, hiszen már pénteken levetí­tették az 55 percre lerövidí­tett interjút. Az első jelenté­sek szerint - közel sem olyan érdeklődés mellett, mint Angliában. A hírek szerint szinte minden európai országban elkészült az interjú rövidí­tett változata. A Magyar Televízió is tervezi az interjú részletes bemutatását. Várható átlagos élettartam A világ országaiban várható át­lagos élettartamról tett közzé statisztikát az ENSZ. Eszerint a leghosszabb életre egy most szü­letett gyermek Japánban számít­hat (79,5 év). A szigetországot Hongkong (78,6 év) Svédország és Írország (78,2 év) követi. A legrövidebb az átlagos várható élettartam Sierra Leonéban (39 év) és Afganisztában (43 év). Ha a világrészeket tekintjük, 1995- ös adatok szerint egy mai cse­csemő a leghosszabb élettar­tamra Észak-Amerikában szá­míthat (átlagosan 76,1 évre). Utána Európa (72,9 év) és Óce­ánia (72,8 év) következik. A leg­rosszabbak az életkilátások Af­rikában (átlagosan 53 év). Óce­ánia és Afrika között helyezke­dik el Ázsia és Latin-Amerika 64,5, illetve 68,5 évvel. Reszkessetek csodagyerekek a szülők csatájától! Méltatlan „szülőcsata” zajlik az amerikai filmvilágban. A szenvedő alany az immár’ ti­zennégy esztendős Macaulay Culkin, a Reszkessetek betö­rők s más emlékezetes filmek gyermekszínésze. A civódók pedig az apai és az anya. Az apa, Kit Culkin beleszól a forgatókönyvekbe, a rendezők munkájába, nem csoda, hogy kitiltották a stú­diókból. Nem törődött azzal, hogy a kiskamasszá lett gyermeknek új színészi arcu­latot kell adni, hanem tovább erőszakolta az addigi filmeket s ennek két csúnya bukás lett a vége. Az anya is meg akarta teremteni biztos anyagi bázi­sát, ezért „eladta” fiát Dél­Koreába, többszázezres hono­rárium fejében, reklámfelvé­telekre. Az apa megtudta ezt és perelt. Azt már tudja a vi­lág, hogy június végén a bíró­ság az anya javára döntött. De négy nap múltán váratlan fe­lülvizsgálat következett s visszaállították az apa jogait. Végleges döntésig tart a csa­ládi szennyes kipakolása. Macaulay-t közben, a bíró­ság felkérésére, gyermekpszi­chológusok vizsgálták. Égyi- kük, Michael Schwartzmann, így vélekedett: „Ha még vilá­gosabbá válik előtte, hogy szülei az ő pénzéért csatáz­nak, ez könnyen pályafutása végét jelentheti s jóvátehetet­len törést idéz elő....” A bűnös: az algebravizsga Lorentini, az olasz zseni döbbenetes öngyilkossága Egy jótanuló tragédiája: al­gebra vizsgája előtt főbelőtte magát, mert attól félt, hogy nem kap jeles osztályzatot. A 21 éves Leonardo Loren­tini nevét jól ismerték Itáliában. A Perugia melletti Torre del Colle falu szerényen élő föld­műves családjának fia már gyermekkorában kitűnt éles eszével és szorgalmával. Még a mezei munkák alól is felmen­tették s a fiúcska valóban az osztály, sőt az iskola legjobb tanulója lett. A faluban csak „a mi kis zse­ninknek” nevezték és a sikerso­rozat a középiskolában is foly­tatódott. Olaszországban hagyomány, hogy a köztársasági elnök min­den évben fogadja és kitünteti a tíz legjobban érettségizett fia­talembert. 1993-ban Oscar Lu­igi Scalfaro aranyérmet nyújtott át Leonardonak, akit a tíz kö­zött is az első három közé sorol­tak. Természetesen az egyetemi felvételi vizsgán is száz száza­lékos teljesítményt nyújtott s Perugiában, matematika sza­kosként tanult tovább. Szokott formájában fejezte be az első évet, majd most, a második év végén a hat vizsgából ötöt „30 e lode” jeggyel, a legjobb elér­hető osztályzattal tett le. Már csak az utolsó, az al­gebra szigorlat volt hátra, ami­kor elbizonytalanodott, szörnyű idegesség vett rajta erőt s attól félt, rosszabb jegyet kap­hat. Próbálták rábeszélni a ha­lasztásra, hiszen szemmel látha­tóak voltak az idegösszeroppa­nás jelei, de a fiú megszállott­ként tanult a vizsgára. Otthon tartózkodó nagyanyjának csak az tűnt fel, hogy szinte kifeje­zéstelen arccal ült órákig aszta­lánál, a nyitott könyvek mellett, majd odaszólt: „Egy percre kimegyek a le­vegőre.” A könyveket összecsukta, elvette apja vadászfegyverét s a ház tetőterében végzett magá­val... < 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom