Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-25 / 322. szám

10 Dunántúli Napló Riport 1995. november 25., szombat Szonntag Józsefet a műhelyében a szerszámok, mint jó barátok veszik körül FŐTÖK: löfflerg. Apja mellett kádárnak tanult, mégis bányász, bányamérnök lett A sorsfordító pofon A donátusi Harkály dűlőben a családi háza előtti utat a víz és szennyvízcsatorna építés után most teszik rendbe. A bejárati kapu már a helyén, a kerítés ez­után következik. A házban is akad még munka - mentegető­zik bár szinte mindent maga, illetve barátai, volt munkatársai segítségével csinált. A pincét a 30-300 literes, édesapjától örö­költ, a vele együtt, vagy maga készítette hordók, és a házi víz­ellátó rendszer, a karsztvizet adó 11,5 méter mély kút és a hidrofor uralja. Hátul a műhe­lyében a kádár, bognár és aszta­los szakma évszázados, általa ma is használt szerszámai és az elektromos kézi gépek jól meg­férnek egymással. A hatvankét éves Szonntag József bányamérnök és közgaz­dász nyolcadik éve rokkant- nyugdíjas. A két és fél év ká­dártanuló idejét is beszámítva 40 év és 2 hónap szolgálati időt tud maga mögött. A pince elő­terében álló sarokasztalnál be­szélgetünk. Felesége, Anna asz- szony (az Alkotmány utcai szo­ciális otthon pénztáros-könyve­lője) felvágottat, házi savanyú­ságot, tört diót és saját termésű bort tálal, hogy ne éhezzünk, szomjazzunk meg, míg a több mint száz év távolából elérke­zünk a mába. Ősei a vagy kétszáz gráner család egyike, a Schwarzwald- ból (Fekete erdő) a DGT 1886- os betelepítése nyomán kerül­tek a Mecsek szénbányáiba. A Schmidt, Schwarz, Gerber csa­ládok a DGT három telepén, Pécsbányán, Szabolcson és Va­sason leltek otthonra.- Mi echte pécsbányatele- piek lettünk. Nagyapámék minden fia bányásznak állt, egyedül a legkisebb, a hetedik, apám lett kádár. A család el­döntötte, neki valami civil szakmát kell kitanulnia.-Miért nem folytatta apja mesterségét?- Mert kaptam tőle egy igaz­ságtalan pofont, amit azóta sem, de még a mástól kapottat sem tudtam elviselni. A konok- ságot is apámtól örököltem. Három kádármester mellett vol­tam mindenes inas, reggel hét­től este kilencig kiszolgáltam őket, közben ellestem, tanul­tam, gyakoroltam is a szakmát. Önállóan már sajtárt, és apám legnagyobb büszkeségére egy­literes kishordót is készítettem, aminek a biztonsági tartalék dongáját apám emlékként a ha­láláig őrizte ... Szóval, az a pofon, amit igazságtalanul kap­tam, sorsfordítónak bizonyult. Csak azért is beálltam 1948- ban a Béke-aknára először ló­vezetőnek ... Bányai János hívta a fához értő, erős Szonntag gyereket a csapatába, Komló Altáró- üzembe, aknamélyítős csillés­nek. Tizennyolc évesen már if­júsági brigád- és csapatvezető vájár, a szakmában a legfiata- labbként. A harmincöt éves kőműves is úgy jött hozzá, ha elakadt valamiben: „Józsi bá­csi, ezt hogy csináljam?” A „bácsi” csak annak a fiatalnak járt, akit elismertek, tiszteltek. Kiemelt káder lett. Az Ak­namélyítő 1951-ben beisko­lázta, hogy megszerezze a szakérettségit, azzal mehetett a Soproni Bányaművelő Mérnöki Egyetemre 1952-ben, ahol 1956. augusztus 28-án, épp a 24. születésnapján vehette át a diplomát.- Nagyon hasznosak voltak a diákéveim. A vállalati kerese­tem fele elment ugyan tandíjra, de a maradékból is kényelme­sen megéltem. Vagonkirakás­sal, a havonta kapott három nap szabadság alatt itthon ledolgo­zott öt-hat műszakkal kerestem pénzt a családnak, rokkant apámnak, saját családomnak is, hisz már nős voltam és megvolt a fiam. Közben, ahogy időm engedte, besegítettem apám műhelyében is. Hogy bírtam akkor a fizikai munkát! Most már érzem, fogy az erőm. A Komlói Aknamélyítőnél lett 1958-ban főmérnök, onnan népgazdasági érdekből először a MÉV-hez, rá fél évre a Pécsi Szénbányászati Tröszthöz he­lyezték más és más beosztásba. Közben a Budapesti Közgazda­sági Egyetemet is elvégezte. „Előbb lettem okleveles köz­gazdász, mint a Pécsett végző fiam”. A bányalétesítési osztály ve­zetőjeként részese lett a Liász­programnak. Tizenhatan voltak közvetlen kollégák, mind nagy tudású szakember, ma is tiszte­lettel, szeretettel gondol rájuk.-Nem rajtunk múlott, hogy a Liász-program a beleölt 8,5 milliárd forint ellenére abbama­radt . .. Afférom is támadt a miniszterrel, miért kell minden eredmény nélkül az ablakon szórni a pénzt. Rámentem: gyomorfekély, szívkoszorúér­görcs, rokkant nyugdíj.-Ezért nincs még teljesen kész a háza ?-A nyugdíjból? Dolgoztam gatter üzemben, Törökország­ban műszaki fejlesztőként és tanácsadóként, készítettem rak­tározási számítógépes progra­mot, hogy a házamra is teljen. Azért a másokon segítés sem szorult háttérbe. A Mecseki Szénbányák Igazgatósági nyugdíjas alapszervezet elnök- helyettese, a Pécs Város Ön- kormányzata gazdasági és vál­lalkozási bizottságának szakér­tője, a Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének elnökségi tagja.- Apáméktól nagyapáméitól és a bányásztársaimtól egy életre megtanultam, hogy ahol szükség van rám, segítenem kell. Az utóbbi évtizedekben ta­lán a származásunk miatt is többszörösen kellett bizonyíta­nunk munkában, mindenben. Nincs semmi különleges a sor­somban, akkor mindenki így nőtt fel.-A bányászat mellett meg­maradt hobbiként a kádármes­terség . . .-Ez éltet. Kedvemre alkot­hatok hordót, virágtartót, bár­mit. Ahogy kézbe veszem apám falc-, hántoló és a többi speciá­lis gyaluját, szekercéjét, görbe­kését, szögtűző szerszámait, vonőkéseit ismét a hajdani gye­reknek érzem magam, csak az erőm nem a régi. Annyi min­dent megtanultam, azt is, hogy hordónak a szelídgesztenye a legjobb, aztán a tölgy, eperfa és az akác. De mutasson csak egy valakit, akit mindez érdekel, aki eljönne hozzám: Józsi bá­tyám, tanítsa meg nekem az asztalos, kádár, a faipari szakma rejtelmeit. Ha már a bányászati tudás úgy sem kell senkinek, legalább ezeket ad­hatnám tovább... B. Murányi László Vasárnap délután Hazai dallamok November 26-án 15 órakor harmadszor kerül sor a dél­magyarországi németség nagy kulturális rendezvé­nyére Pécsett - Hazai dal­lamok, Heimatmelodie címmel. A kétórás prog­ramban öt zenekar lép fel: a babarci Wölfling, a nagyár- pádi Ritter, a palotabozsoki Schütz, a tamási Vagabun­den és a császártöltési Hir- mann együttes. Az énekkarokat három „Arany páva” díjas együttes képviseli: a bólyi, az újpet- rei és a Leőwey kórus. Be­mutatkozik a babarci, a bonyhádi énekkar és a katymári gyermekkórus. Nagymány okról a Citera duó, Görcsönydobokáról a Kempf duó jön el és Vé- méndről a Quartett. A táncosokat a szulokiak, a nagymányokiak, a császár­töltésiek, a véméndi gyer­mekek és a nagynyárádiak képviselik. A műsort az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója felveszi és több részletben sugározza. A rendezvény színhelye idén is a Széchenyi Gimná­zium sportcsarnoka (Pécs, Koller utca, a Búza térnél). A tv-közvetítés miatt az előadás pontosan 3 órakor kezdődik. Kérik a nézőket, legkésőbb 10 perccel az előadás előtt foglalják el he­lyüket. Jegyek korlátolt számban még kaphatók. Péchy Blanka nyelvművelő kis könyvének ezt a címet adta: Beszélni nehéz. Én megtoldom: írni (helyesen) is nehéz. Annak ellenére, hogy oktatómunkám során igyekeztem eloszlatni a magyar helyesírás megtanulha- tatlanságáról terjesztett véleke­dést. Álláspontom részleges fe­lülvizsgálatára egy szégyellni- való tévedésem késztet. Dr. N. T. nemrég megjelent könyvé­nek, amely városunk zenei éle­téről szól, szerzői korrigálása közben azt kérdezte tőlem: Kü­lön- vagy egybe kell-e írni ezt az összetett szót: vegyes kar. Szinte gondolkodás nélkül azt válaszoltam: egybe. Megnyu­godott, mert a kéziratban ő is így járt el. Másodszorra közli velem, hogy a nyomda köti az ebet a karóhoz, s csak azért is különírja. Fogtam magam, s utánanéz­tem nemcsak a Szabályzatban, hanem minden kéznél levő szó­tárban, s bizony rá kellett jön­nöm, hogy tévedtem. Köztu­dott, hogy háromféle kar (kó­rus) van: férfi, női és vegyes, megtoldva a gyermekkarral. Ez utóbbi nincsen ugyan benne a Helyesírási kéziszótárban, de a gyermekjáték, gyermekkórház, gyermekmunka, gyermeknyelv mintájára bizony egybeírtam. Egybeíratja a Szabályzat a fér­fikar szót is. Igaza van. A kü­lön- és egybeírásnak az alap­szabálya az, hogy a JELENTES dönt. Ézt csak akkor kell fonto­lóra vennünk, ha a szókapcsolat mást jelent külön- és mást egy­beírva. Itt bizony ez a tényállás. Az eredeti, a konkrét jelentés különírandó. A férfi kar alkalmi jelzős szerkezet, s a. férfiember két karját jelenti, amely sokszor az erő jelképeként is szerepel. Ha csak az egyikről beszélünk, akkor fél kar. Égybeírva viszont a csak férfiakból álló kórust je­lenti. A női kar alakiságánál fogva (í képzős előtaggal) írandó kü­lön, miként a női cipő, női munka, női név. Az i képző nél­kül viszont nőbolond, nőgyűlés, nőküldöttség, nőmozgalom egybe. De mintha ellentmondás volna a nőbeteg, nőhallgató egybe- és a férfi beteg, férfi hallgató különírt alakja között. A nőiszeszély írásmódja logikus (ahogy Máté fiam mondaná), mert így finom sütemény, kü­lönírva viszont nehezen elvi­selhető női magatartás. És végül a vegyes kar azért írandó külön, mert konkrét je­lentése nincs, hacsak Tímár György Nevető lexikonából nem ollózunk. Bizonyos ese­tekben nem lehet, vagy nem kell elkülöníteni két jelentést. Ezért írjuk külön a szóban fo­rog, számba vesz, számon tart szókapcsolatokat, mert eredeti, konkrét jelentésük nincs. Azért megjegyezem, hogy a vegyeskereskedő, vegyeskeres­kedés és a vegyes kar között nincs is olyan számottevő jelen­téskülönbség, amit az írásmód­nak jeleznie kell. Rónai Béla Keresztrejtvény var Cg LA FOLD­SZAG, KELLE­MITLIN SZAG táská. BÓL NE­HEZEN KIVESZ A MEG­OLD ÁS- H°Z ECITI A VICC POÉNJA. 1. RÉSZ VÉG LE­Hl KURTÍ­TOTT Bisjrr M^ftNCA­SZÁLLÓ EGY­FAJTA FESTÉK LANKA: CEYLON MINDEN RIND­ÜSA­ALLAA IANTA . VÁROS ír APÓÉN |> z. RÍair PORMA § N Allam­FÉRr KNER UTÓ­NEVE V. SHAVE csípős CIKK T“ Állat eledele ... és REMUS ÉPÍTŐ­ANYAG tt NAGY TARTÁ­LYOK Ores gyomor DA NÉ ÉTÜL iSf­KENŐ YA :Asa SZOGL TES BPZÖ JÁTSZMA KEZDETIM OPERAI NŐALAK POHA­RA2Ó SSrBn? BE I“ ÜA&kk L TUOt KÖTŐ SZALAG TÉLI SPORT­IER KOPASZ ViNOÉG w ISMERT TÉNYEK. r NYÚJT FILM­MASO­LAT-r TURNÉK ÜTŐ­HANG­SZER TORLÁS ÜGY­IRAT &r­RIAI Kid ZORRO NÉVJCl SZEREN­S&K hIres MUSICAL FINN ST' (SUNDI KERT­BEN DŐL GOZIK FEK­HELY MÓKÁS TiRMÉ­BfcCÉ­zin ERIKA ANGOL LÉT IGE rAdi­BOTVÉG SAVMA­RADEKt TEVE „TERHE' CSONT­HÉJAS TÖRTÉ­TÖLTE­& SZAK SZEMÉ­nÍvÍuLS Befejeződött a Budapest Bank fiókjával közös keresztrejtvény sorozatunk. A november 18-i lapban közölt rejtvény he­lyes megfejtése: „Készpénzfelvétel mellett a befektetési kártya vásárlásra is lehetőséget biztosít.” A november 11-i keresztrejtvény nyertes megfejtői és nyereményei: 1. Községi Zsolt, Pécs, Gyöngyös u. 12., (elektromos szeletelő) 2. Gosztolai Lászlóné, Pécs, Athinay u. 3/A., (SRP. 63. számológép) 3. Sidó Zoltánné, Pécs, Építők u. 4/c. (Severin grillsütő). A nyeremények egy héten belül vehetők át a kiadó 718. sz. szobájában. Beküldendő a helyes megfejtés december 1- én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, 7601 Pf: 134 Új DN Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A helyes megfejtők között 5 db 500 Ft-os utal­ványt sorsolunk ki. * * A Magyarul magyarán írni (is) nehéz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom