Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-03 / 300. szám
1995. november 3., péntek Hazai Körkép Dünántúli Napló 7 Még tartották a távolságot Érdekegyeztető fórumok - közeledés nélkül Csak az eltérő álláspontok megfogalmazására, illetve kifejtésére adtak alkalmat a társadalmi érdekegyeztetés különféle fórumainak tegnapi tanácskozásai. Az Érdekegyeztető Tanács gazdasági bizottságának ülésén a munkaadói oldal bírálta a jövő évi személyi jövedelemadó-törvény tervezetét. A munkavállalói oldal pedig részt sem vett e napirend tárgyalásában, azzal az indokkal, hogy ezt a témát csak az ár- és bérmegállapodással összefüggésben hajlandó megvitatni. Az erre vonatkozó előterjesztést viszont még nem kapták meg. A munkaadói oldal kifogásolta a személyi jövedelemadó-előleg részteljesítésének szabályait, mert ez forrásokat von el a vállalkozásoktól, rontja fizetőképességüket. A kormányzati oldal a vitában elismerte, hogy ez csökkenti a vállalkozások forrásait, de hangsúlyozta: a Pénzügyminisztériumnak a költségvetés likviditási gondjainak enyhítése is fontos feladata. Az ÉT munkaerő-piaci bizottságában a jövő évi foglalkoztatáspolitikai irányelvekről oszlottak meg a vélemények. A munkaadói oldal kifogásolta, hogy a válságtérségekkel nem foglalkozik megfelelően az előterjesztés. Szóvá tette azt is, hogy a közhasznú munkáknál az önkormányzatok egy része kiegészítő forrásnak tekinti és rendeltetésellenesen használja fel a támogatásokat. A munkavállalói oldal szorgalmazta, hogy a tanköteles kort emeljék 18 évre, illetve bővítsék a felsőoktatásban fogadható tanulók számát. A rész- és osztott munkaidős foglalkoztatást a munka- vállalók csak új munkahelyek teremtésénél fogadják el, s nem tartják alkalmazhatónak a jelenleg teljes munkaidőben dolgozók esetében. Sztrájkról - a jog nyelvén A törvény szelleme megegyezésre ösztönöz Hamarabb törlesztjük hazánk valutatartozásainak egy részét Döntés a családi pótlékról A kormány tegnap csak a napirendre tűzött előterjesztések egy részével tudott foglalkozni, ezért az ülést vasárnap folytatják. Abban azonban döntés született, hogy jövő év áprilisától nem kap családi pótlékot az az egy- vagy kétgyermekes család, amelyben az eg}; főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a 19 500 forintot. A reálbérek tervezett jövő évi 4 százalékos csökkenése alaposan felbolygatta a kedélyeket. Számos szakmai, ágazati érdekképviselet jelezte, hogy ha a kormányzat megfelelő emeléssel nem enyhít a már- már elviselhetetlen bérfeszültségeken, a végső fegyver, a sztrájk alkalmazásától sem riadnak vissza. Munkaügyi és érdekképviseleti szakemberektől arról érdeklődtünk, hogy milyen írott és íratlan szabályai vannak a munka- beszüntetésnek. Az érvényes előírások szelleme - mint általában a nyugati országokban - azt sugalmazza, hogy a felek először próbáljanak megállapodni egymással, mert a munkabeszüntetés csak a legvégső fegyver lehet a konfliktusok megoldásában. Az 1989-ben született és ma is hatályos sztrájktörvény kimondja, hogy nem szervezhető sztrájk alkotmányba ütköző cél érdekében, vagy például olyan egyedi, munkáltatói intézkedés ellen, amelynek megváltoztatása a bíróság hatáskörébe tartozik. Tilos a sztrájk mindaddig, amíg a munkaadók és a munkavállalók által megkötött kollektív szerződés hatályban van. Kezdeményezhető viszont, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre. Az egyeztetés idején egy alkalommal tartható sztrájk, de az nem haladhatja meg a 2 órát. Fontos előírás, hogy nincs helye a sztrájknak az igazságszolgáltatásban, a fegyveres testületeknél, valamint az államigazgatásban, s általában ott, ahol az veszélyeztetné a környezetet, az emberek életét, egészségét. A munkahelyeken, ahol a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet folytatnak - ilyen például a közforgalmú közlekedés, a távközlés, az áram-, a víz-, a gázszolgáltatás - csak olyan mértékű lehet a munka- beszüntetés, hogy az ne gátolja a még elégséges szolgáltatást. Hogy konkrétan mi elégséges, arról a sztrájk előtti egyeztetésen kell megállapodni. A sztrájk kezdeményezése, illetve az abban való részvétel nem minősül a munkaviszonynyal kapcsolatos kötelezettségek megsértésének. Ennek jegyében a munkavállaló a sztrájk idején is - a társadalombiztosítási szabályok szerint - biztosítottnak minősül, így minden tb- és egyéb munkaviszonyával kapcsolatos jogosultság megilleti. Fizetés, étkezési hozzájárulás azonban nem, kivéve, ha előzőén erre vonatkozóan más megállapodás született a munkáltató és a munkavállaló között. FEB Kiss Elemér államtitkár elmondta: a családi pótlék rendszerét módosító törvényjavaslat szerint családtagnak számít a szülőn, élettárson kívül a keresettel nem rendelkező 20 évesnél fiatalabb gyerek és a 25 évesnél fiatalabb is, ha oktatási intézmény nappali tagozatára jár, továbbá minden bizonyítottan eltartott egyéb családtag. A tartósan beteg vagy szellemileg fogyatékos gyerek másfélszeres szorzóval számít családtagnak. Három kategóriát határoztak meg a családi pótlék kiszámítására. Ha az egy főre jutó nettó jövedelem 18 ezer forint alatt Sok kicsi sokra megy - tartja a mondás, s a pénzügyminisztériumban feltehetően ez lesz a jövő év jelszava. A grafikon a minisztériumban készült, és az egyes jövedelmi sávokhoz tartozó idei és jövő évre várható adóterheléseket ábrázolja, 19,5 százalékos átlagkereset-növekedést feltételezve 1996-ra. Nem hivatalos világrekordot készül felállítani a pénzügyi kormányzat. Az átlagos adóterhelés jövőre több mint 24 százalék lesz hazánkban. (Összehasonlításul: a híresen elviselvan, egy gyerek után 2750, kettő után 3250 forint családi pótlék jár gyermekenként. Egyedülálló szülő esetében ez az összeg 3250, illetve 3750 forint, míg a tartósan beteg gyermek után 5100 forint. Ha az egy főre jutó jövedelem 18 001 és 18 750 forint között mozog, egy gyermek esetében 2000, kettő esetében gyermekenként 2300 forint lesz a pótlék; az egyedülállók 2300, illetve 2700, a tartósan beteg gyerek szülei 3600 forintra számíthatnak. A harmadik kategóriába a 18 751 és 19 500 forint közöttiehetetlen svéd adórendszerben ez az arányszám 15 körül van, a fejlett országokban pedig 10-13 százalék.) Ez azt jelenti, hogy minden megkeresett 100 forintunkból 24 az államé. A szaggatott vonal - az idei adóterhelés mindenütt a folyamatos vonal - a jövő évi (tervezett) adóterhelés - alatt van, ám a változás mértékét jelző harmadik vonal föl-le ugrál, s ez az, ami figyelemre méltó. A változás mértéke az ábra jobb oldalán olvasható le. Az évi 500 ezer és 1 millió forint között keresők számíthatnak a legnaket sorolták. Ha egy gyermeket nevelnek, 1100, ha kettőt, akkor kétszer 1300 forintra lesznek jogosultak. Az egyedülállók 1300, illetve kétszer 1500, a beteg gyermek szülei 2100 forintot vehetnek fel havonta. A három- vagy többgyerekesek jövedelemhatártól függetlenül 3750 forint, az egyedülállók 3950 forint, a tartósan beteg gyermekeket eltartók 5100 forint pótlékot kapnak gyermekenként. A jogosultságot, az idei jövedelem alapján, 1996 március végéig kell megállapítani; az új rendszerű pótlékot jövő év áprilisától folyósítják. A kabinet úgy döntött, hogy idő előtt törleszti a valutaalaptól felvett hitelek egy részét: novemberben sor kerül az 1998 végén esedékessé váló 620 millió dollár visszafizetésére. (Takács) gyobb adónövekedésre, míg a legkevésbé érzik majd meg a változást, akiknek jövedelme meghaladja az 1 milliót. S minél jobban meghaladja, annál kevésbé változik az adóterhelésük. Ráadásul a PM évek óta nem veszi figyelembe az inflációt, emiatt a változatlan reálértékű jövedelemből is egyre több adót kell fizetni. Az adóterhek fenyegető réme elől nem keresnek-e majd még azok is a feketegazdaság homályában menedéket, akik eddig igyekeztek kint maradni a tisztes világosban? beju Göncz Árpád köztársasági elnök, a fegyveres erők fő- parancsnoka is mécsest gyújtott csütörtökön Budapesten, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán, ahol a halottak napja alkalmából az elesett katonákra emlékeztek. A Mindenkiért égjen egy gyertya! gondolat jegyében ökumenikus istentiszteletet is tartottak a budapesti diplomáciai képviseletek katonai attaséinak részvételével. Visszautasította az MDF elnöke azt a már határon túl is terjedő alaptalan vádat, hogy a magyar konzervatív ellenzéki pártok baloldali típusú szociálpolitikát szorgalmaznak a baloldali kormánnyal szemben. Für Lajos az MDF nevében egyúttal durva beavatkozásnak' minősítette a szociális rendszer leépítését olyan időszakban, amikor csökkennek a reálbérek. Torgyán József tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy FKGP képviselőjét kihagyták a parlament európai integrációs bizottságának Brüsszelbe utazó 12 tagú delegációjából. Több mint 13 kilogramm heroinra bukkantak a batto- nyai vámhivatal pénzügyőrei. A kábítószert és a csempészéshez használt személygépkocsit lefoglalták, a csempészést megkísérlő bolgár állampolgárok ellen feljelentést tettek. Újabb súlyos baleset történt a 3-as főúton, Miskolc- tól mintegy 15 kilométerre. Egy személy meghalt, egy pedig súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett, amikor egy pótkocsis teherautó két másik, éppen előzésben lévő hasonló pótkocsis szerelvénnyel frontálisan ütközött. A roncsokat a tűzoltók nem tudták szétszedni és eltávolítani, ezért a forgalmat elterelték. Világpályázatot nyert Berki Tünde, a miskolci Eötvös József Szakközépiskola negyedik osztályos diákja. A tokiói konzervatórium pályázatán a képző- művészeti kategóriában három zenei témájú batikkal érdemelte ki a 300 ezer jenes fődíjat. Elhunyt Békássy István színművész életének 88. évében. Békássy István az 1920-as években kezdte pályáját, a városi színházban indult bonviván-karri- erje. Adóököl vasököl, tényleg oda sújt ahova köl? Fizessenek a szegények Az egyes jövedelmekhez tartozó adóterhelések 1995-ben és 1996-ban Átlagkereset növekedés 19,5 % A jövedelem adóterhelése Az adóterhelés változása (%) 7.00 6.00 5.00 4.00 3.00 2.00 1,00 0.00-1.00 S 0ű»c=3ocs c3csocae3€3>cae»e=3sc3c3e9 o er> c3 CD CD CD CD C3 CD CD CD (—■ CD G3 CD CS CD cd CD CD caC9cacaoc3c»0c?00cj00CD00cD-0 O sillsssisisIi!ÍRSss a Jövedelem Ft/év ..................Adóterhelés 1995 ....... Adóterhelés 1996 ■ o Változás Gyász aztékföldön A távoli Mexikóban halottak napján karneváli a hangulat, s minden földi jóval megrakott oltárok várják a házakban az elhunyt hozzátartozók szellemeit. A budapesti Néprajzi Múzeum egy héten át ad otthont a világhírű magyar származású festőnő, Frida Kahlo kiállításának, amely bemutatja a Kolumbusz előtti időkből származó - azték elemeket is megőrző - népszokásokat. A halotti oltáron sült húsok és friss sütemények éppúgy megtalálhatók, mint a cukormázzal bevont koponyák és csontvázak, a tequila és a cigaretta. Mexikó népe úgy tartja: a halottak azért jönnek vissza minden évben, hogy újra élvezzék a földi élet minden örömét, megosztva azt szeretteikkel. A halotti oltáron tálalva a gyümölcs, a sülthús és a cukor csontváz fotó: feb/diósi imre Az egészségügyiek a Parlament elé vonulnak Eredménytelen a tárgyalás Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete november 11-én megtartja tiltakozó demonstrációját a Parlament előtt. Ezt Gulyás Judit, a szakszervezet elnöke közölte azt követően, hogy csütörtökön egyórás megbeszélést folytatott Horn Gyula miniszterelnökkel. A tüntetéssel a szakszervezet elsősorban béremelési követeléseinek kíván nyomatékot adni: 35 százalékos bérfejlesztéshez, illetve az egészségügyi intézmények dologi kiadásainak 10 százalékos emeléséhez ragaszkodik. Szabó György népjóléti miniszter, aki szintén részt vett a megbeszélésen, elmondta: a kormány tisztában van az egészségügyi dolgozók nehéz helyzetével, azzal, hogy az orvosok és a nővérek bére még a többi közalkalmazotténál is alacsonyabb. Ezért mindent megtesz érte, hogy az ágazatban ne csökkenjen tovább a bérek reálértéke. Mindezek alapján egy inflációt követő béremelést nemcsak jogosnak, hanem teljesíthetőnek is tart, de ennek forrását még meg kell keresni. A 35 százalékos béremelésnek nincsenek meg a feltételei. Viszont az egészségügyi intézmények dologi kiadásainak emelése akár 10 százaléknál nagyobb arányban is elképzelhető. A kormány nyitott a szak- szervezet egyéb követeléseinek teljesítésére, így további megbeszélések várhatók. ► \
