Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-22 / 319. szám

1995. november 22., szerda Kultúra Dünántúli Napló 11 Vasárnap délután Hazai dallamok November 26-án, vasárnap délután 3 órakor harmad­szor kerül sor a dél-magyar- országi németség nagy kul­turális rendezvényére Pé­csett - Hazai dallamok, He­imatmelodie címmel. A kétórás programban öt zenekar lép fel: a babarci Wölfling, a nagyárpádi Rit­ter, a palotabozsoki Schütz, a tamási Vagabunden és a császártöltési Hillmann együttes. Az énekkarokat három „Arany páva” díjas együttes képviseli: a bólyi, az újpet- rei és a Leöwey kórus. Be­mutatkozik a babarci, a bonyhádi énekkar és a katymári gyermekkórus. Nagy mány okról a Citera duó, Görcsönydobokáról a Kempf duó jön el és Vé- méndről a Quartett. A táncosokat a szulokiak, a nagymányokiak, a császár­töltésiek, a véméndi gyer­mekek és a nagynyárádiak képviselik. Az egész műsort az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója fel­veszi és több részletben su­gározza. A rendezvény színhelye idén is a Széchenyi Gimná­zium sportcsarnoka (Pécs, Koller utca, a Búza térnél). A tv-közvetítés miatt az eló'adás pontosan 3 órakor kezdődik. Kérik a nézőket, legkésőbb 10 perccel az előadás előtt foglalják el he­lyüket. Jegyek korlátolt számban még kaphatók Pé­csett a Német Önkormány­zatok Irodájában (Mun­kácsy u. 8. Lenau-udvar). Teljes kapacitással A magyar Szuzuki cég novem­berben teljes kapacitással kez­dett dolgozni először azóta, hogy a cég 1992 októberében beindította a gyártást - közöl­ték a japán vállalat illetékesei. A termelés növekedése a Fuji Heavy Industries Subaru Justy tipusú személyautója gyártásá­nak, illetve az EU-ba irányuló export kis mértékű növekedésé­nek köszönhető. A Magyar Su­zuki eredetileg 50 ezres maxi­mális éves kapacitással számolt, de a március végén zárult 1994- es pénzügyi évben csak 23 ezres szérianagyságot ért el. A Subaru Justy termelésének beindításá­val - havi ezer kocsi gyártásával - azonban októberben a terme­lés növekedésnek indult. A ja­pán cég arra számít, hogy az idei pénzügyi évben a magyar válla­lat eléri a 40 ezres, jövőre pedig az 50 ezres számot. Új vezető a megyei szülészeten Dr. Bódis József: a számok nem takarhatják el a betegek érdekeit Dr. Bódis Józsefet, a POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klini­kájának docensét nevezték ki osztályvezető főorvosnak a me­gyei szülészet élére. Szülőhelyén, Csurgón végezte a gimnáziu­mot, majd a Pécsi Orvostudományi Egyetemen tanult. Tudo­mányos kutató munkájának eredményeként 1989-ben kandi­dált, Humboldt ösztöndíjasként húsz hónapot töltött Tübin- genben, ahol a petefészek hormonális szabályozását tanulmá­nyozta. Közreműködésével végezték az első négy laparoszkó­pos epehólyag eltávolítást az országban, illetve Pécsett. Ez idáig több, mint száz tudományos közleménye jelent meg. Negyvenkét éves. Ez a második munkahelye. Az egyetem .elvégzése után a POTE Szülészeti Klinikájára került és ott is maradt ez év ok­tóber elsejéig. E naptól kezdve viszont dr. Bódis József, a Ba­ranya Megyei Kórház szülésze­tének osztályvezető főorvosa.- Keserves volt az első két hetem. Akkor ismerkedtem az összes adminisztratív teendő­vel, nem vizsgáltam beteget, nem vezettem szülést, nem ope­ráltam. Szerencsére ez az idő elmúlt, kialakult a kollégákkal a napi munkaritmusunk, most már nagyon jól érzem magam. Annak aki keresi, könnyen úgy tűnhet, hogy legjobban a műtőben érzi magát: már a mű­tőben van, még a műtőben van - hangzott többször is a válasz, mígnem a késő délutáni órák­ban sikerült elérni.-Valóban nagyra értékelem azokat a műtéti megoldásokat, amelyekkel kíméletes módon tudjuk megszüntetni a betegek problémáit - mondja. - A ko­rábbi munkahelyemnek, a pécsi szülészeti klinikának ilyen szakmai szempontból is nagyon sokat köszönhetek. Hallatlanul fogékony volt mindig az újra, számos módszert az országban az elsők között rendszeresített. Gondolok a fájdalommentes szülésre, a laparoszkópiára, amelynek lényege, hogy egé­szen minimális vágással lehet megoldani olyan problémákat, amelyeket korábban a has feltá­rásával végeztünk. További - néhány évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen - megoldási lehetőségeket jelent az endosz­kópos sebészet. Most, amikor az egészség­ügy rendkívül nehéz időket él, s az ésszerűbb, gazdaságosabb struktúra kialakításának jegyé­ben legtöbbször szülészeti, nő- gyógyászati és gyermekosztá­lyok megszüntetéséről, ágy- számcsökkentéséről lehet hal­lani, szokatlanul hangzik a fő­orvos véleménye, miszerint az ő helyzetük ugyan nem gond­mentes, de nem is rossz.- Hasznos és látványos vál­tozást élt meg az elmúlt évek­ben ez az osztály - folytatja. -Érdemes végignézni a kórter­meket, a legtöbb 2-3 ágyas és két-két kórteremhez fürdőszoba is tartozik. Nagyon jó adottságú a szülőszoba is, az újszülöttek pedig együtt lehetnek az édes­anyjukkal. Dr. Bódis József Ezt a kedvező változást sze­retnék folytatni, részben a mű­tők korszerűsítésével, részben a járóbeteg ellátás körülményei­nek megváltoztatásával. ígére­tük van 150 millió forintos tá­mogatásra, amelyből jövőre folytathatnák a terveik megva­lósítását. Ennek eredményeként a földszintről - ahol az ambulan­cia van - a tetőtérbe kerülnének a részben az adminisztrációs teendőkhöz szükséges helyisé­gek. A főorvos véleménye sze­rint ugyanis a jövőben lényege­sen nagyobb hangsúlyt kap a járóbeteg ellátás, s azt szeretné, ha ezt a feladatot is korszerű módon, megfelelő körülmé­nyek között végezhetnék. Az ambulancia zsúfoltságát addig is oly módon igyekeznek csök­kenteni, hogy az eddig 7-8 óra között történt betegfelvételeket az osztályos munkához iga­zodva széthúzzák 7-12 óra kö­zötti időtartamra.- A kórház vezetősége szakmai feladatként szabta számomra az osztály műtéti te­vékenységének fejlesztését, egy korszerű nőgyógyászati endoszkópia megteremtését, új profilok bevezetését. Ennek ér­dekében megszervezzük a meddőségi, valamint a klimaté- rium szakrendelést. A rendelle­nes terhességekből adódható komplikációk megelőzése ér­dekében kialakítjuk az intenzív terhesgondozást. Kett profesz- szor úr irányításával már folyik az emlőrákszűrés, tíz ágyon be­vezettük a nőgyógyászati onko­lógiai ellátást, és a várandósok rendelkezésére áll a fájdalom- mentes szülés lehetősége is. Nagyon fontosnak tartom a re­gionális feladatokat ellátó AFP laboratórium munkájának fej­lesztését és korszerűsítését, va­lamint a terhességi immunoló­giai vizsgálatok folytatását. Ami legjobban nyugtalanít, az a szülészet, nőgyógyászat pontér­tékelése és ezen mi nem tudunk változtatni. Alacsonynak tar­tom a szorzót és félek, hogy a számok mögött elveszik a beteg érdeke, márpedig ez megen­gedhetetlen. Ilyen mérce alap­ján azt sem látom biztosítva, hogy elő tudjuk teremteni a to­vábbi korszerűsítéshez, fejlesz­téshez szükséges pénzt. A lépés tartás a szakmailag is nyitottá vált világban rendkívül fontos. Remélem, hogy hosszabb távon nem a mostani mérce szerint ítélik meg a tevékenységünket. Török É. FOTÓ: LÖFFLER GÁBOR Páneurópa Est Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Páneurópa Unió rendezvé­nye, melyet a Lenau Házban tartottak. Az est előadója, Flerkó Béla akadémikus Szen- tágothai Jánosra emlékezett. Tanítvány, munkatárs, barát tartott élvezetes előadást a nagy formátumú egyéniségről, a vi­lághírű tudósról. Hiteles leírá­sában kirajzolódott egy mélyen érző, embertársai problémája iránt fogékony, minden iránt érdeklődő, istenhívő ember arcképe. Zene, szépirodalom, képzőművészet mellett szinte mindenben átlagon felüli jár­tassággal rendelkezett. Száz- rétű ismereteit humorral átszőtt előadásaiban kamatoztatta, hol az agysejtek mellett Thomas Mann, Bach, Botticelli, a kana­las gém, a piramisépítők, a Hel- leborus Odoms békésen meg­fértek egymás mellett. Számos „amatőr” fénykép egy vidám, kiegyensúlyozott, közvetlen emberről tanúskodott, feleleve­nítve a hallgatóság soraiban je­lenlévő számos tanítvány és ismerős emlékeit. Szentágothai János a Páneu­rópa Unió magyarországi el­nöke volt. Ebben a minőségben utolsó szereplése tavaly au­gusztusban történt, amikor Fer­tőrákoson megkoszorúzta a Páneurópa Piknik emlékére emelt kopjafát. A pécsi rendezvényt jelenlé­tével megtisztelve Mayer Mi­hály megyéspüspök, valamint Douglas-Habsburg Walburga, a szervezet nemzetközi titkára és Habsburg György, a vezetőség tagja. Mindketten köszöntötték a tagságot és rövid betekintést nyújtottak a Pánerópa Unió te­vékenységéről és hazánkkal, valamint pécsi szervezetünkkel való kapcsolatáról. Az est keretében fellépett Komáromy Aliz énekmű­vésznő, akit Kopjár Gábor kí­sért zongorán. Kiváló előadá­sukat nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. A program befejeztével Ker­ner Anna a Lenau Ház vezetője fogadásra invitálta a megjelen­teket, hol mód nyílott a vendé­gek és hallgatóság közötti kö­tetlen társalgásra. Dr. Szalai István Neveljük derűlátóvá a gyereket Értékelje, amit tud! Gyakran már az iskolás nebuló is úgy érzi, hogy egyik kataszt­rófa követi a másikat. Nem érti a matematikát, mert buta - gondolja. Akkor pedig biztosan minden tárgyból rossz jegyet kap, sőt az érettségi se sikerül­het. Vagy: az összes barátját meghívják egy születésnapi bu­lira, csak őt nem, mert senki sem szereti. A pszichológusok jól ismerik ezt a jelenséget, hiszen a ború­látó életszemlélet nemcsak fel­nőttekre, hanem sok gyerekre is jellemző. Martin E. P. Selig- man amerikai pszichológia­professzor szerint sokan hajla­mosak arra, hogy kilátástalan­nak, reménytelen harcnak lás­sanak mindent. A pesszimista gyerekek már az iskolában rosszabb eredmé­nyeket érnek el, s később, a munkahelyükön sem képesek úgy teljesíteni, mint az optimis­ták. Ráadásul sokan közülük nem is olyan egészségesek, gyakran betegek. A derűlátó és a borúlátó gye­reket az különbözteti meg, aho­gyan a negatív eseményekről vé­lekednek. A pesszimista a legki­sebb kudarc hatására így gon­dolkozik: „Ez mindig így lesz a jövőben, nekem semmi se sike­rül, és ez az én hibám”. A derű­látó gyerekben szintén fölme­rülhetnek hasonló gondolatok, ám utána túlzónak tartja a véle­ményét. Még szerencsésebb esetben egyáltalán nem jut ha­sonló, negatív következteté­sekre. Seligman professzor most könyvet publikált erről a témá­ról, amelyben igyekszik átfogó programot adni a lelki torzulá­sok elkerülésére. A megelőző program keretében a szülőknek is rá kell hangolódniuk a más­fajta gondolkodásmódra. A de­rűlátás nem azt jelenti, hogy „én mindent tudok, nekem mindig sikerem van.” Sokkal lényege­sebb, hogy az ember - így a gye­rek is - szembe tudjon nézni a valósággal. Ha valami nem sike­rül, még ne veszítse el önbecsü­lését, hanem azzal legyen tisztá­ban, ő miben jó. Azt tanítsuk meg tehát a gye­rekeknek, hogy ne riadjanak vissza a kellemetlen realitások­tól. Tudatosítani kell bennük azt is, hogy a negatív események­nek nem kell törvényszerűen ismétlődniük. Jelentős mérték­ben rajtuk múlik, hogy érik-e őket ismét hasonló „csapások”. i Mindebben az őket körülvevő felnőttek, szülők rengeteget se­gíthetnek, ha erősítik a gyerek öntudatát, azt, hogy érezhesse: ő ugyan sok mindent nem tud, de azért értékes lény. Mert nagyon sok mindent tud. Sőt jobban, mint sokan mások. Magyartanároknak a Nemzeti Alaptantervről A kormány elfogadta a Nem­zeti Alaptantervet. Meg­kezdődhet a három éves felké­szülés, amely a tényleges beve­zetést előzi meg. E munkát or­szágosan, így Baranyában is a megyei pedagógiai intézetek irányítják. A továbbképzést szolgálta a VIII. Baranyai Pe­dagógiai Napok előadássoro­zata, mely „Miénk az iskola?!” címen körüljárta azokat az ér­ték- és érdekviszonyokat, ame­lyek közt ma az iskolarendszer működik. Az egyes műveltségi terüle­tekre való felkészítő program részeként a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet magyarsza­kosoknak szervezett tovább­képzést. Az előadást dr. Sípos Lajos egyetemi docens, az ELTE BTK dékánhelyettese tar­totta, aki a magyar nyelv és iro­dalom tárgyat áttekintő szakértői bizottság vezetője volt.-Miben látja a tanár úr a Nemzeti Alaptanterv másságát a korábbi reformokhoz képest?- Véleményem szerint a NAT igazában lehetőség és nem tanterv. Lehetőség arra, hogy mindazokat a felgyülem­lett, szemléleti változáshoz szükséges dolgokat, amelyek esetlegesen már most is benne vannak a magyartanításban, minden magyar nyelvet és iro­dalmat oktató kolléga rendszer­ei vűen megismerje. Az 1978-as tantervi reformban is benne volt a szemléleti fordulat lehe­tősége, akkor azonban három ok miatt nem sikerült. Egyrészt azért, mert megfelelő előkészí­tés nélkül vezették be, másrészt hiányzott a benne rejlő szemlé­leti változás megvalósításához szükséges felkészülési idő, ugyanakkor túlzsúfolt anyagot írt elő, ezért bizonyos iskolai munkaformákat, mint ismétlés, rendszerezés, összefoglalás, tel­jesen kiiktatott.-Mit tegyenek most a ma­gyar nyelv és irodalom szakos tanárok, hogyan készüljenek az előttük álló feladatra?-Nagyon fontos lenne az, hogy most azonnal senki sem­mit ne tegyen. Tehát semmi­képpen ne kezdjenek el az isko­lák tanterveket, iskolaprogra­mokat írni, hanem azt gondol­ják meg, hogy a különböző te­rületeken a tanítás megújításá­hoz mire van szükség. Mivel a magyar nyelv és irodalom, át­menetileg be kell, hogy fogadja a mozgóképet, a drámatanítást, új, szélesebb tudományelméleti alapozással kell tanítani a kommunikációt is, ezért most az iskolák és a kollégák saját magukat próbálják felkészíteni ezeknek az ismereteknek a bir­tokbavételére. Erre érdemes lenne intézményesen másfél, két évet szánni. Ez idő alatt el­készülhetne a megyei kabinet­ben a Nemzeti Alaptantervre építve egy megyei minimális alaptanterv, egy regionális tan­terv. Ez rögzíthetné azokat a fő irányokat, amelyeket a megyé­ben dolgozó pedagógusok fon­tosnak tartanak, és erre a regio­nális megyei tantervre építve kellene másfél, két év múlva elkezdeni az iskolai tantervek készítését.- A szemléletváltozáshoz szükséges ismeretek megszerzé­sét a tanár önmaga nem tudja megoldani, hiszen többen még nem tanultak szövegtant, poéti­kát. Segíti-e ezt valamilyen mó­don az egyetem?- Ebben a dologban nem az egyetemnek kell lépnie, hiszen a pályán lévő valamennyi ta­nár nem érkezhet el az egye­temre. A felkészítő munkát a tanárok önképzésével kell megoldani. A helyi pedagógiai kabinetek szervezzenek elő­adásokat, vitákat, szemináriu­mokat úgy, hogy be lehessen fogadni, meg lehessen emész­teni az ott hallott ismereteket. Most van három év arra, hogy mindenki utánanézzen a dol­goknak. Ez nem technikai kér­dés. Semmiképpen nem egy tantervet kell részleteiben kor-, rigálni, azon nem valamit va­lamivel kell helyettesíteni, ha­nem sokkal inkább arról van szó, hogy a Nemzeti Alaptan­tervet, mint lehetőséget, fel kell használni a tantárgy újra­gondolására, megújítására. Sallai Éva Érvénytelen felszentelések- Nem folytathatnak papi hivatást azok a nős férfiak, akiket a hetvenes és a nyolcvanas évek folyamán Csehszlovákiában a föld­alatti katolikus mozgalom képviselői szenteltek fel. A Vatikán és a katolikus egy­ház döntése szerint ezek a felszentelések érvénytele­nek - közölte a Cseh Püs­pöki Konferencia szóvivője. Miloslav Fiala elmondta, hogy ilyen esetekre 1967 óta vannak példák. A föld­alatti katolikus mozgalom azért folyamodott ehhez a gyakorlathoz, mert a volt csehszlovák kommunista rendszer nagyon kemény vallásellenes politikát foly­tatott, és a legális püspöki székek még a nyolcvanas évek második felében sem voltak betöltve. i.-V A ) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom