Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)
1995-11-21 / 318. szám
1995. november 21., kedd A Mai Nap Dunántúli Napló 3 Baranya a számok tükrében Fejér Lipót matematika verseny Baranyában A pécsi Nagy Lajos Gimnázium 1962-tól minden évben megrendezi harmadikos és negyedikes középiskolásoknak a Fejér Lipót megyei matematikai versenyt. A múlt héten 108 diák (71 gimnazista és 37 szakközépiskolás) mérte össze tudását. A verseny legjobbjainak tegnap délután Póla József, a házigazda Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma igazgatója és a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet képviseletében Gombocz Ernő adta át az oklevelet. Gimnáziumok összesített csapatversenye: 1. Nagy Lajos Gimnázium, 2. Janus Pannonius Gimnázium, 3. Leő- wey Klára Gimnázium. A III. évfolyam csapatversenyét a Janus, a IV. évfolyamét a Nagy Lajos nyerte. Egyéniben: a ül. évfolyamon: 1. Demkó László (Janus), 2. Birck Orsolya (Nagy Lajos), 3. Bogár Krisztián (Janus), 4. Lovász Mónika (Nagy Lajos). A IV. évfolyamon: 1. Varga Tamás (Szigetvár, Zrínyi Miklós Gimnázium), 2. Bo- kodi Géza (Nagy- Lajos), 3. Borsos Mariann (Janus), 4. Berki Tamás (Janus) és Weint ralit h András (Nagy Lajos). Szakközépiskolák: az összesített csapatversenyt a komlói Kazinczy Ferenc Szakközépiskola, a III. évfolyamét a pécsi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, míg a IV. évfolyamét a pécsi Zipernovszky Károly Ipari Szakközépiskola csapata nyerte. Egyéniben: a III. évfolyamon: 1. Kolovics Márk (Radnóti), 2. Túrái Bernadett (Kereskedelmi), 3. Emmert Tamás (Széchenyi) és Szántó Erika (Kereskedelmi). A IV. évfolyamon: 1. Takács Gábor (Kazinczy), 2. Horváth András és Sipeky Attila ((Zipernovszky), 3. Trapp Zoltán (Zipernovszky). A verseny legjobbjai a szegedi JATE matematika és számítástechnika szakára felvételi vizsga nélkül kerülnek be. Áramszünetek és üzemzavarok Gyakran olvashatjuk a közérdekű közleményeknél: áramszünet. A hír mégis nehezen jut el az érintettekhez. Különösen azokon a területeken okoz ez gondot, ahol távfűtés, gázfűtés helyett villanyfűtést alkalmaznak, és villanytűzhelyen főznek, villanyboylerrel melegítik a fürdővizet. Pécs peremterületein, a Me- csekoldalon, a dűlőkben lakók már a néhány órás áramszünet miatt is bosszankodnak. A szeles, havas, hideg novemberben egymás után háromszor is áramkimaradás lepte meg a Donátus, Daindolok, Aranyhegy környékén lakókat. Csurgótetőn pokrócba bugyolált gyermekekkel várták a viharos hétvégén, hogy mikor gyullad fel újra a villany. A város ezen részein lakók fogvacogva tartanak az áramszünettől. Jön a tél s vele a hideg. A DÉ- DASZ megerősített ügyelettel készült fel a télre. Persze a szerelők csak az ellátó hálózat, az árammérő előtti vezetékrendszer hibaelhárításával foglalkoznak, a lakáson vagy házon belüli kijavításával nem. A hibabejelentő 24 órán át fogadja a bejelentéseket, és továbbítja a kirendeltségekhez. Az utcai hibákat rövid idő alatt kijavítják. A DÉDÁSZ Pécsi Üzletigazgatóságának területén 3 pécsi, valamint a komlói, pécsváradi, mohácsi, bólyi és siklósi kirendeltségen 41 fő áll készenlétben lakossági ellátásra, ebből csak Pécsett 12 fő. A Sásd környékiek Komlóhoz tartoznak, de üzemigazgatóság működik Szigetváron, és kirendeltség Sellyén és Barcson is. A november elején ránk tört télies, viharos időben nagyon sok üzemzavar fordult elő a szél, a hó és jég miatt. A tapadó hó rájege- sedik a légvezetékre. Az ügyelet nem is győzte a hibaelhárítást. A viharos időre nem lehet felkészülni, de szükség esetén több szerelőt mozgósítanak. Viharkárok után először azokon a területeken, utcákban dolgoznak, ahol sok a fogyasztó. A hideg időben a fogyasztók több villamosenergiát használnak. Üzemzavarokat más okok is előidéznek: így kábelhibák, építkezéskor munkagépek elvágják a kábeleket, de villanyoszlopokat, kandelábereket is kidöntenek. A légvezetékeknél előfordulnak szigetelőtörések, vezetékszakadások, transzformátoroknál pedig villámcsapás okozta károk. Az előre meghirdetett, tervszerű áramszüneteket általában napközben végzendő munkák teszik szükségessé. Ilyenkor végzik el az átkötéseket, hálózatátépítéseket és bővítéseket, az üzemzavart megelőző javításokat és karbantartásokat. Erre az időre, néhány órára kikapcsolják az áramot, de mindig a lehető legkisebb területen. Rozvány Gy. (Folytatás az 1. oldalról) kétharmadát a másfél évtizeddel korábbinak, ugyanakkor a válások száma (1148) alig 10%-kal csökkent. Ma már minden második házasságkötésre jut egy válás. Tavaly 4505 születéssel szemben 5778-an haltak meg, amely 1273 természetes fogyást idézett elő. Az ipari termelés a megyében 1983 és 1994 között a felére esett vissza, az építőiparé valamivel kisebb mértékben, mintegy 40%-kal. A mezőgazdaságban az elmúlt másfél évtizedben a szántóterület közel 7000 ha-os növekedése mellett a fontosabb növények közül nagy mértékben csökkent a búza és a cukorrépa, alig a kukorica, ugyanakkor duplájára nőtt a napraforgó termésmeny- nyisége. Baranya megyében 1994. év végén közel 40 000 szarvasmarhát és 282 000 sertést tartottak, 60 illetve 36%- kal kevesebbet, mint 1980-ban. Tavaly összesenjében kevesebben szálltak meg a megye szállodáiban és egyéb szálláshelyein a másfél évtizeddel korábbinál, ezen belül ugyanakkor a külföldi vendégek száma közel a másfélszeresére nőtt. Közismert, hogy Magyarországon ebben az évtizedben nagyon visszaesett a lakásépítkezés, amelyet a számok nagyon szemléletesen illusztrálnak. Baranya megyében 1994-ben közel 600 lakás épült, döntően magánerőből, 1980-ban viszont még valamivel több mint 3600, főleg állami forrásból. Az évkönyv az előbb említett összefoglaló adatokat tartalmazó rész után 15 fejezetben mutatja be részletesen a megye népességének, termelő ágazatainak, infrastruktúrájának, valamint a háztartások jövedelmének és fogyasztásának legfrissebb adatait. A terjedelmi korlátokra való tekintettel, ezek között tallózva néhány számomra, de remélve, hogy a közvélemény számára is érdekes, esetenként ritkábban közölt adatot emelnék ki a következőkben. Az elmúlt évben legtöbben a szomszédos Tolna és Somogy megyéből költöztek állandó vagy ideiglenes jelleggel Baranyába (971, illet 887 fő), de jelentősebb számban jöttek Budapestről (729 fő) és Bács- Kiskun megyéből (390 fő) is. Csakúgy mint az ideköltözés esetében, az elköltözés is döntően az előbb említett területekre irányult, mindkét esetben az összesnek közel kétharmada. A kilencvenes évtized első felében a gazdasági szervezetek tekintetében tapasztalható rendkívül gyors ütemű változásokat személtetően tükrözik a statisztikai adatok is. Baranyában 1990 végén a jogi személyiségű és a jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek együttes száma kereken 2000 volt, 1994. év végén viszont közel 8300. Ugyanebben az időszakban az egyéni vállalkozások száma hasonlóképpen növekedett, tavaly év végén számuk megközelítette a 35 000-et. A kizárólag külföldi tulajdonban lévő vállalkozások száma 1993. év végén meghaladta a 100-at, a többségében külföldi tulajdonban lévőké pedig megközelítette a 180-at. A múlt évben Baranya megyében újonnan 125 külföldi érdekeltségű vállalkozás alakult. Jól nyomonkövethetők a változások a közlekedés és hírközlés terén is. így például a személygépkocsik száma tavaly év végén megközelítette a 95 000- et, amely közel duplája az 1980. évinek. A személygépkocsik átlagos életkora meghaladja all évet, ezen belül különösen magas a kelet-európai gyártmányúaké, de feltűnő a Mercedesek és Volkswagener átlag feletti életkora is. Az egyik legszembetűnőbb a változás a távközlés terén. A lakásokban felszerelt távbeszélőfőállomások száma 1994. év végén megközelítette az 57 400-at, amely kereken duplája a négy évvel korábbinak. Ma már Baranyában minden 6, ezen belül Pécsett minden 4. lakosra jut egy távbeszélő-főállomás. Az országot nyolc tájegységre osztva a háztartások egy főre jutó 1993. évi átlagos jövedelme Budapest után a déldunántúli tájegységben (Baranya, Somogy, Tolna) volt a legmagasabb, amelynek bruttó értéke kereken 180 000 forintot tett ki a budapesti 207 000 és az országos 178 000 forint átlaggal szemben. Ugyanilyen csoportosításban vizsgálva a 100 háztartásra jutó egyes tartós fogyasztási cikkek állományát, 1993. év végén azok egy-két kivételtől eltekintve rendre a dél-dunántúli tájegységben voltak a legmagasabbak. A statisztikai évkönyvből megtudhatjuk, hogy Baranya megyében az önkormányzatok egy lakosra jutó bevételeinek összege 1994-ben megközelítette a 70 000 forintot, amelynek egyharmadát az állami támogatás tette ki, kiadásainak összege pedig valamivel meghaladta a 86 000 forintot. A kiadások közel felét a közigazgatásra, további 19%-át oktatásra, 9%-át pedig humán egészség- ügyi ellátásra fordították. Fi- gyelember méltó, hogy a tűzesetek száma 1994-ben a megyében 733 volt, szemben az 1990. évi 1311 -gyei szemben. Tavaly Baranyában 128 ön- gyilkosság történt, közülük 98 volt a férfi és 82-en választották az önakasztást. Az elítéltek száma a jogerősen befejezett ügyekben az elmúlt évben a megyében meghaladta a 3500- öt az 1980. évi 2290 és az 1990. évi 2448 fővel szemben. Különösen a fiatalkorú elítéltek száma emelkedett, akiknek a száma 1990-ben 371 fő volt, több mint kétszerese az 1980. és másfélszerese az 1990. évinek. A Baranya megyei évkönyv utolsó három fejezete sorrendben: településhálózati adatok, összefoglaló országos adatok, végül összehasonlító országos és megyei adatok. E fejezetekben közölt adatok jó lehetőséget kínálnak a megye egyes települései, valamint az ország egyes megyéi közötti összehasonlításra. Megtudhatjuk azt is, hogy Magyarországon 1992 és 1994 között a gazdaságilag aktív népesség száma 5,2 millióról 4,8 millióra csökkent, továbbá azt, hogy 1991 és 1994 között a háztartások rendelkezésére álló jövedelem 6%-kal mérséklődött, fogyasztása ugyanakkor mintegy 2%-kal nőtt. Az említett három évben a fogyasztói árak átlagosan közel 80%-kal, ezen belül az élelmiszereké 90, a háztartási energiáé 92, a szolgáltatásoké pedig 88%-kal emelkedett. Baranya megye 1994. évi statisztikai évkönyve a KSH Baranya Megyei Igazgatóságán megvásárolható. Feltétlenül említésre méltó az évkönyv szép és igényes megjelenési formája, amely az igazgatóság munkatársainak és a kiadó gondos munkájának egyaránt köszönhető. Végül köszönet illeti az évkönyv megjelenését anyagilag támogató gazdasági szervezeteket és intézményeket, hisz segítségük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az igazgatóság folytatni tudta több évtizedes gyakorlatát és nem szakadt meg a sorozat. Dr. Novák Zoltán, KSH Baranya Megyei Igazgatóság igazgatója Bőrkesztyűt az országon belül teljes egészében Baranya megyében készítettek fotó: Müller J\5íiíírrarífia.ifj|pA'ál az Dunántúli Napló előfizetésére 1995. december l.-jétől Címzett: az Új Dunántúli Napló Kiadóhivatala Pécs, Rákóczi út 34. Pf.: 134. Előfizetési időszak Előfizetés díja Az előfizetési díjban nyújtott kedvezmény példányszámban forintban egy hónapra két hónapra negyedévre félévre 525 Ft 1050 Ft 1540 Ft 3050 Ft 7 207 14 414 21' 621 42 1242 Az előfizetéssel tagja leszek a Kedvezményes Vásárlói Körnek és a kijelölt áruházakban, üzletekben, szolgáltatóhelyeken a gépi számlámmal kedvezménnyel vásárolhatok név lakcím (ir. szám) Kérjük a megrendelőlevelet borítékba helyezve a Kiadó címére beküldeni vagy az Új DN hírlapkézbesítőnek átadni, legkésőbb november 28-áig. Az új előfizetők között 5 db 500 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki, a kedvezményes vásárláson felül. keresztül! November 20. és december 4. között vásároljon NOKIA 2110-es mobiltelefont a WESTEL 900. a Westel Rádiótelefon Kft. a FOTEX, a KERAVILL és az OFOTERT üzleteiben! WESTEL Rádiótelefon Kft. iroda: PÉCS. Rákóczi u. Tel: 72/225-111 FOTEX: PÉCS. Irgalmasok útja 5. Tel: 72/336-197 ‘VuESTEL 900 területi képviselő: Tátrai Viktor Tel: 30/303-920 * i \ i \