Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-20 / 317. szám

10 Dunántúli Napló Gazdaság 1995. november 20., hétfő A privatizáció nettó bevétele 2,5 milliárd A privatizációs bevételek október végéig 58,76 milli­árd forintot tettek ki - álla­pítható meg az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő Rt. legfrissebb adataiból. Ugyanakkor az Állami Vagyonkezelő Rt.-nek, il­letve elődeinek az év első 10 hónapjában 56,3 milli­árd forintos kiadása volt, amelynek része a költség- vetésbe befizetett 9 milli­árd forint. Értékesítésből és va­gyonhasznosításból 47,7 milliárd forintos bevétele keletkezett az ÁPV Rt.-nek és elődeinek. Ebből 30,2 milliárd forint készpénzben folyt be, ezen belül 14,9 milliárd forintnak megfe­lelő a devizabevétel. E-hitel és a hozzá kap­csolt részletfizetés formá­jában 3,2 milliárd forintot könyveltek el, és 14,2 mil­liárd forint névértékű kár­pótlási jegyet fogadtak el a befektetőktől a privatizá­ciós szervezetek. Az összes kiadásból 2,1 milliárd forintot fordítottak a privatizáció előkészíté­sére, 3,3 milliárdot va­gyonkezelésre, 3 milliárdot pedig saját működésükre. Az önkormányzatoknak 1,7 milliárd forint értékű va­gyont adtak át. A privatizációs szerveze­tek az idén októberig 174 magánosítást bonyolítottak le, ami összesen 39,96 mil­liárd forintnyi jegyzett tő­két érintett. Az értékesített állami vagyon szerződés szerinti értéke 46,6 milliárd forint volt, az átlagos érté­kesítési árfolyam tehát el­érte a 116,5 százalékot. Baranya megyei IPOSZ-fórum Az IPOSZ Országos Elnöksége és az Ipartestületek Baranya Megyei Területi Szövetsége november 29-én fórumot tart Pécsett az Iparosház nagyter­mében. A rendezvényen szó lesz a megyei kamarák, a regi­onális vállalkozói központok, az IPOSZ, valamint tagszerve­zetei közötti együttműködésről. A Junior Achievement bemutatkozik Pécsett Pécsett a Nemzetközi Angol Központban mutatja be tevé­kenységét november 21-én dél­után 3 órától a Junior Achie­vement Magyarország Alapít­vány. Az érdeklődők a helyszí­nen megtekinthetik az alapít­vány saját fejlesztésű tananya­gait, szimulációs software-it. A halastavak is osztatlan közös tulajdonban maradtak FOTÓ: MÜLLER ANDREA Alsómocsolád lezárta a földosztást Alsómocsoládon sikeresen le­zajlott a részarány tulajdonok rendezése, hamarosan a térképi bejegyzés és a tulajdoni lapok elkészülnek, a telekkönyvi át­vezetésre is rövidesen sor kerül. Kisebb területek ugyan, ahol kárpótlási és részaránytulajdoni föld is van, még hátra vannak. Több, mint 3000 aranykorona értékű földet mértek ki, a gaz­dák már tavaly óta kapnak bér­leti díjat utánuk. A földkiadó bizottság még arra is ügyelt, hogy, aki önállóan akarta mű­velni a területét az a tábla szé­lén kapja meg.-Miután megalakult a föld­kiadó bizottság, s felkértek arra, hogy legyek az elnöke, el­kezdtem összeállítani, hogy ki­nek mennyi a részaránytulaj­dona - mondja Bükkösdi József a földkiadó bizottság elnöke. - Amikor először összehívtam az embereket, akkor mindenki megmutatta a térképen, hogy hol szeretné a megkapni a föld­területét. Utána táblánként is­mét egybegyűltek az érdekel­tek, hogy a megegyezések megszülessenek. Ezt követően elkészítettem a részaránytulaj­don felosztását, majd táblánkét megint mindenkit megkérdez­tem, hogy egyet értenek-e vele. Azok, akik kiskertet akartak, kaptak egy fél hold földet a falu határában. Ők most egy kicsit vakargatják a fejüket, mert eze­kért külön kell fizetniük a te­lekkönyvi bejegyzéskor. A földkijelölés minden mozza­nata papíron le van fektetve. Önhatalmúlag nem csináltam semmit, minden alkalommal tárhyaltam az érdekeltekkel. Alsómocsoládon 15 hektár­nyi erdő osztatlan közös tulaj­donban maradt, melynek 77 tu­lajdonosa van. Kezdetben ugyan voltak viták, mert volt akinek a tulajdonlapján nem szerepelt erdő. Nekik felaján­lották, hogy a földhivataltól hozzanak erről igazolást. A ki­sebb erdőágakat pedig azok kapták meg, akiké annak idején is volt.- Sokan feltették a kérdést, ha van erdőnk akkor miért nincs fánk - folytatja Bükkösdi József. - A kárpótlás során er­dőhöz jutottak, ha engedélyt kémek, kitermelhetik a fát. Ép­pen ezért nevesítettük az erdő­részt, hogy az erdőtulajdonosok is kérhessenek engedélyt a faki­termelésre. Az erdőfelügyelő­ség mérnöke kint is volt, s en­gem bíztak meg, hogy intézzem az erdő ügyeit. Egyelőre az igényfelmérés folyik, hogy ki mennyi fát kér. Meghatároztuk az árat is. Mindenki egységesen köbméterenként 3500 forintot fizet, ebből levonjuk a szállítás és a kitermelés költségeit. A megmaradó összeget aranyko­ronánként visszaosztjuk. Sze­retnénk minden évben fához jutni az erdőnkből, ha az igé­nyelt mennyiséghez egy hek­tárnyi terület elegendő lenne, akkor 15 évig lesz honnan fát hozni. Az erdőművelésnek fel­tételei vannak, nem lehet csak kivágni, hanem azt újra is kell telepíteni a fákat, ez is a mi dolgunk lesz. A halastavak is osztatlan kö­zös tulajdonban maradtak, me­lyeket 7 aranykorona értékben számolták be a részaránytulaj­donba. Az 56 hektárt felosztot­ták a tulajdonosok között, az így kapott értéket levonták a termőföldben kijelölhető aranykoronából. így sikerült kiosztani helyben a 20-30 aranykorona tagi és alkalma­zotti földeket is. Sz. K. A költségvetés - ellenzéki szemmel A Fidesz-Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőjének, dr. Varga Mihálynak több kifogása is van a jövő évi költségve­tés tervezete ellen.-Az ország gazdaságpolitiká­ján változtatni kell, ez a költ­ségvetés azonban ugyanolyan restriktiv, mint az idei. Tekint­hetjük akár második Bokros­csomagnak is. A költségvetés megszorító, reálbércsökkentő, fogyasztási áremelésekhez ve­zető elemeket tartalmaz, ami­lyeneket már korábban is ta­pasztalhattunk. Nem érdemes kockáztatni az ország politikai stabilitását ilyen megszorító in­tézkedésekkel. Félő, hogy ve­szélyes és nem kívánt indulato­kat gerjesztenek. A másik gondom a költség- vetésben szereplő néhány meg­alapozatlan tétellel van. Ilyen például a privatizációs bevéte­lek tervezett százmilliárdja, amibe az 1995-ről áthúzódó té­teleket is beleszámítják. Már az idei évre tervezett 150 milliárdos bevétel is irreá­lis volt, de a kormány hallani sem akart az előirányzat csök­kentéséről. Szerintünk a priva­tizáció finanszírozási költsé­gekkel is jár, s ha a magánosí­tástól jövedelmet várunk, a két év alatt 340 milliárdot kellene kitermelni, és ez lehetetlen. Ami pedig az adótörvénye­ket illeti, a Világbank február­ban azt javasolta, hogy csök­kentsük az adókat és szélesít­sük az adósávokat. Ám a ter­vek nem ennek szellemében készültek. K. T. Határidők cégvezetőknek November 20.- Az áfa befizetése;- a külföldi szervezetnek kifize­tést teljesítő belföldi személy ál­tal levont adó befizetése;- a játékadó befizetése;- az szja befizetése;- a cégautó utáni adó befizetése; -a munkaadói, a munkavállalói és a bérgarancia-járulék befize­tése;- a tenyésztési hozzájárulás befi­zetése. November 24.-Fogyasztási cikk globálkvóta iránti engedélyének kérelmezése. T akarmány-előállítás Az 1995. évi XCII. törvény ér­telmében 1996. július 1-jétől új takarmány-előállító üzemet csak azok a vállalkozások létesíthet­nek, amelyeknek az illetékes me- gyei/fővárosi állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség és az Állami Nép­egészségügyi Tisztiorvosi Szol­gálat egyaránt kedvező tartalmú, szakhatósági állásfoglalást adott. Takarmány-előállítási tevékeny­ségüket az érintett cégek csak akkor kezdhetik meg, ha erre, va­lamint az előállítani kívánt ta­karmányok körére (amelynek bővítésére szintén az állomás hozzájárulására van szükség) az üzem működésének tervezett kezdete előtt legalább 30 nappal az állomás engedélyét kérik. Az új takarmányt, takarmány­alapanyagot, kiegészítő anyagot, adalékanyagot, valamint a hazai engedéllyel vagy szabvánnyal nem rendelkező import takar­mányt a forgalmazó, illetve a fel­használó vállalkozásoknak minő­síttetniük kell valamely mező- gazdasági minősítő feladatokat ellátó intézettel. (Az erről kapott határozat egyben a termék forga­lomba hozatali engedélyéül is szolgál.) Lényeges még, hogy a törvény hatálybalépése előtt takarmány- előállításra, forgalomba hoza­talra, laboratóriumi tevékeny­ségre kiadott engedélyek to­vábbra is érvényben maradnak. Állategészségügy Az állategészségügyről rendel­kező 1995. évi XCI. törvény ér­telmében a jövő év első napjától állatklinika, -kórház, állatorvosi rendelő, -laboratórium létesítésé­hez és működtetéséhez az állat­egészségügyi hatóság engedélye, míg állatmenhely, -kereskedés, -kozmetika, -panzió, állatkert, vadaspark és állattemető létesíté­séhez és működtetéséhez az emlí­tett hatóság szakhatósági hozzá­járulása szükséges. (Az állattartó hely létesítéséhez szükséges en­gedélyt az érintett gazdálkodók az ugyancsak szakhatósági hoz­zájárulás birtokában kaphatják meg.) Szintén engedélyköteles az ál­lati hulladék ártalmatlanná tétele. Ezt a tevékenységet azok a vál­lalkozók végezhetik, akik erre - az engedély iránti kérelmükben megjelölt terület teljes körű „megtisztítására” vonatkozó elő­zetes kötelezettségvállalásukat követően - a székhelyük szerinti állomástól engedélyt kapnak. (Az állati hulladék ártalmatlanná téte­lére a törvény hatálybalépése előtt kiadott vállalkozói igazol-, ványok és a tevékenység végzé­sére kiadott engedélyek a hatály­balépést követően 180 napig még érvényesek.) Az állatforgalmazási tevé­kenységet, állatkiállítást, -bemu­tatót - ideértve az állattal történő mutatványos tevékenységet - és az állatversenyt a települési (ke­rületi) önkormányzat jegyzője engedélyezi. Az engedélyeztetési kötelezettség az állatgyógyászati készítményekre is vonatkozik, azokat ugyanis - jogszabályban meghatározott kivételekkel - bel­földön előállítani, laboratóriu­mon kívül kipróbálni csak enge­déllyel, az országba behozni, for­galomba hozni és felhasználni csak Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, for­galomba hozatali, illetve forgal­mazási engedéllyel szabad. Ipaijogvédelmi ankét Egész napos szakmai előadás- sorozatot szervez november 21- én a Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara innovációs osztálya azon vállalkozók ré­szére, akik szeretnék megis­merni az iparjogvédelem által kínált piacvédelmi eszközöket. A rendezvény elsődleges célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, miként juthatnak előnyhöz a piacon, versenytár­saikkal szemben a vállalkozók piacvédelmi eszközökkel. A rendezvénynek külön jelentő­séget ad, hogy az új Magyar Szabadalmi Törvény 1995 ele­jétől hatályos, valamint a ma­gyar szabadalmi törvény jövőre lesz 100 éves. Az ankéton előadások hang­zanak el a szabadalmi törvény fejlődéséről, a magyar találmá­nyok, szabadalmak helyzetéről, a szabadalmi bejelentések szá­mának alakulásáról, valamint a védjegyoltalom szerepéről. Ez utóbbi téma fontosságát indo­kolja, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a védjegy bejelentések száma, a gazda­sági átalakulás, a külföldi tulaj­donú és a franchise keretében működő vállalkozások számá­nak jelentős növekedése miatt. A rendezvényen bemutat­koznak azon vállalkozások is, amelyek már felismerték az iparjogvédelem jelentőségét és azt gazdasági tevékenységük­ben a gyakorlatban hasznosít­ják. A szakmai nap keretei között a kamara is ismerteti innová­ciós és iparjogvédelmi tevé­kenységét. A klinkersiló már áll - A BCM Rt. 90 ezer tonnás új klinkersilóján már a gépészeti munkákat végzik a jövő március közepére tervezett beüzemeléshez fotó: löffler Az utas- és ajándékforgalom felső határa 1025 ECU lesz Vámtörvény - európai módra A vámjogról és vámtarifáról szóló törvény, amelyet a parla­ment a napokban fogadott el, egyértelműen kimondja az áru­forgalom szabadságát. A vele kapcsolatos kormányrendeletek­nek 1996. március elsejére kell megszületniük. Laczó László, a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancs­nokságának szóvivője lapunk­nak elmondta, hogy az új tör­vény számos olyan elvet, vala­mint gyakorlati elemet tartal­maz, amelyek mindegyike az EK normáihoz igazodik, és a liberalizációt, valamint a gaz­daságélénkítést szolgálja. A jogszabály szövege újsze­rűén határozza meg a kereske­delmi forgalmat. A választóvo­nalat 1025 ECU-nál húzták meg, ami a jelenlegi árfolya­mon mintegy 180 ezer forint­nak felel meg. Ez az az értékha­tár, amely alatt nem beszélhe­tünk kereskedelmi forgalomról, fölötte azonban igen. Az említett összeg semmi­féle árucikkből nem tartalmaz­hat kereskedelmi mennyiséget, azaz például 10 ezer öngyújtót, vagy ezer pár zoknit. Megszűnik a külföldi befek­tetőknek az a speciálisan ma­gyar lehetősége - amely ellen máris hevesen tiltakoznak -, hogy vállalkozásaikhoz apport­ként vámmentesen hozhassa­nak be javakat. Egyszerűsödnek a vámeljá­rások. Új fogalom a vámmeg­bízhatóság, amely a bizalmi elv alapján magánszemélyre és jogi személynek számító cégek ve­zetőire egyaránt érvényes. Aki megbízhatónak bizonyul, meg­lehetős könnyítésekkel hoz­hatja be áruját. Ez az elv azon­ban csak az utólagos ellenőrzés tárgyi feltételeinek megterem­tésével válhat gyakorlattá. Az adminisztratív vámvizs­gálat csak az okmányok ellen­őrzéséből áll. A vámbiztosíték is egyszerűsítő elemnek számít, amely tartalmazza a raktározási garanciákat is. A vámáruraktár lehetővé te­szi, hogy a behozandó termék egyenesen a célállomásra jus­son, és ott vámkezeljék. Ezek a raktárak köz- és magánvámrak­tárak egyaránt lehetnek. B. K. é Jl í 4 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom