Új Dunántúli Napló, 1995. november (6. évfolyam, 298-327. szám)

1995-11-20 / 317. szám

1995. november 20., hétfő A Mai Nap Dunántúli Napló 3 így látja egy vállalkozó . . . A térség gazdasági felzárkóztatásának néhány lehetősége Újjáépített iskola és az első templom felszentelése Gyódon Történelmi napot ünnepelt szombaton délután Gyód, az a 550 lelket számláló, zömmel németek lakta község: a falu felújított és kibővített iskolá­jának avatását és a község első templomának püspöki felszen­telését, illetve miséjét. A nagy eseményt elsőként Kerner Lőrinc, a Magyaror­szági Német Kisebbségi Ön- kormányzat országos elnöke, a község szülötte méltatta. Schmidt Ferenc polgármester arra emlékeztetett, hogy a templom létesítésével a faluba betelepült sváb ősök erejüket meghaladó álma vált most 215 évvel később valóra. Az új templomot Mayer Mihály pé­csi megyéspüspök szentelte fel Simon és Júdás Tádé aposto­lok tiszteletére. D. I. „A régiónak megjár az infrastrukturális fejlesztés!” Komppal kívánják áthidalni a Drávát A rendszerváltás, a tulajdonvi­szonyok átalakulásának nehéz­ségei az egész országot meg­rázta. A válságkezelés során az egyes térségek, á kormányzati és helyi adottságok figyelembevé­tele alapján, eltérő módon és eredménnyel igyekeztek úrrá lenni a helyzeten. A megrázkódtatás a megyén­ket sem kerülte el. A korábbi év­tizedek legfontosabb jövedelem- termelő ágazati válságba kerül­tek. Ez a drámai helyzet cselek­vésre ösztönzött. A sok kis népi kezdeményezés révén az újon­nan alakult szervezetek száma megsokszorozódott, a külföldi működőtőke az életképes terme­lési kultúrákat felkarolta, így átmenetileg sikerült biztosítani a minimális létfeltételeket. Az országos összehasonlítá­sokban a mindenben „átlagos” jelző kevésbé keltette fel a poli­tikusok figyelmét, így a belső tartalékaink kimerülésével mára a helyzet alapvetően megválto­zott. A kedvező gazdasági fo­lyamatok megtorpantak, a kül­földi beruházások visszaestek, az infrastruktúra - ezen belül is a közúthálózat - fejlesztése gya­korlatilag „kimaradt” a kor­mányzati programból. Az első­sorban önerős tőkehiányos vál­ságkezelés szükségszerű jelei már kiütköztek. A munkanélkü­liség az országos átlagot megha­ladó ütemben (a megyén belül településenként jelentősen szó­ródva 7,6-23,3 %) emelkedik. A valós jövedelemtermelés hiánya már középtávon is destabilizá- ciót sejtet. Ezt a kedvezőtlen je­lenséget a város, megye veze­tése örvendetesen felismerte, ezért a kormányprogramban in­tegrálva szorgalmazza a térség infrastruktúrájának fejlesztését (déli autópálya megépítése, po- gányi repülőtér bővítése, a Pécs és Siófok közötti főútvonal kor­szerűsítése, új határátkelőhelyek létesítése stb.). A lelkes kezdeményezés azonban az ország, a kormány jelenlegi helyzetében nem iga­zán lehet reális megoldás, a fel­vetett problémának a közeljövő­ben történő orvoslására. Már pedig a térség rossz megközelít­hetősége infrastrukturális elma­radottsága fokozottan leértékeli az itteni lehetőségeket. Hiába van a megyének, vá­rosnak viszonylag jól képzett munkaerő-állománya, nemzeti­ségi összetétele miatt is magas idegen nyelveket beszélők ará­nya - kedvező perspektíva be­látható időn belül generálisan nem várható. Ez a megállapítás különösen akkor lehet igaz, ha a jelenlegi hazai külföldi tőkebefektetése­ket vizsgáljuk. Ma még a külön­böző optikákkal történő értéke­lések „nem csökkenő” tőkebeá­ramlásokról tudósítanak, ám a rideg valóság: elbizonytalano­dott a külföldi tőke. Nyilvánvalóan a még bejövő működő- és pénztőke azt a he­lyet keresi, ahol hosszabb távon kiszámítható stabil feltételrend­szer van, az infrastruktúra vi­szonylag fejlett és a befektetés megtérülése gyors. Ezek az érze­lemtől mentes racionális szem­pontok eredményezték nyilván­valóan azt, hogy ma az ország kettészakadt: fokozatosan fej­lődő és mind jobban leszakadó része. Egyre gyakrabban tapasztal­ható, hogy az északi-közép tér­ségekben újabb és újabb nem­zetközi nagyberuházások alap­kőletétele történik, több száz, ezer dolgozó foglalkoztatására alkalmas létesítmények átadá­sára kerül sor. Példaként lehet említeni Székesfehérvár esetét, ahol a Videotont, Ikarust ren­gette meg a strukturális válság. Az akkori helyi vezetés gyorsan és határozottan cselekedett. In­gyen ipari területeket, kedvező beruházási feltételeket biztosí­tott a vállalkozók számára, ma a munkanélküliség alig mérhető. Ezek után mondhatja bárki, hogy az a térség: a Trieszt-Bu- dapest-Kijev tengelyben van, és nem érinti őket közvetlenül a délszláv válság, a külföldi befek­tetők számára így kedvezőbb. Kétségtelenül igaz, de ez a kö­rülmény nem menthet fel ben­nünket az alól, hogy ne tegyünk még többet a lassan tragikussá váló helyzetünk javításán. Látnunk kell, hogy térségünk igazi „támaszpont” lehet a ko­moly felvevő piacot jelentő dél­szláv károk helyreállításában. A megyének gazdasági, gazdaság- földrajzi és szellemi bázisa alap­ján komoly esélye van a külföldi tőke érdeklődésére. Ennek meg­nyeréséhez olyan feltételeket kell teremteni, amely képes a rendkívül óvatos külföldi beru­házásokat térségünkben felgyor­sítani. Ez viszont csakis akkor lehet eredményes, ha a kedve­zőbb helyzetben levő térségek­hez képest jóval előnyösebb kö­rülményeket biztosítunk. A mű­ködötöké beáramlás igenis von­zóvá tehető: mérsékeltebb adó, ingyenes, kedvezőbb árfekvésű telkek, ingatlanok biztosítása révén. A megyében megszám­lálhatatlan azon, évtizedek óta gondozatlan ingatlanok száma, amelyhez kezelői görcsösen ra­gaszkodnak, annak ellenére, hogy a több évtizedes fejlesztési igény aktualitása már évek óta értelmét vesztette. Újra kell en­nek keretében gondolni a ko­rábbi rendezési terveket és újabb ingatlanokat feltárni a munka­helyteremtő beruházások szá­mára. Szerencsére nemcsak az európai hanem azon túli (pl. dél­koreai) multinacionális cégek is érdeklődnek a térségünk iránt. Úgy gondolom, hogy némi túlzással történelmi pillanatot élünk át, a felelősség nagy. A valós helyzetünk nem elég ön­kritikus megítélése, a beruházás - fogadás körülményessége jó­vátehetetlen hibákat eredmé­nyezhet. Nem kevesebbről van szó, mint a saját, de még inkább a jövő nemzedékének az Euró­pához közelítő életfeltételeinek megalapozásáról. Már ma a ter­vezőasztalokon kell, hogy le­gyenek a közel- távolabbi jövő konkrét és reális elképzelései. Elgondolkodtató, hogy a népi kezdeményezésként jelzett, az ismert terhektől roskadozó (kis)vállalkozói réteg is az elle­hetetlenülés határára sodródhat, ami akár egy visszafordíthatat­lan folyamatot is elindíthat, hi­szen nem túl távoli történel­münkből ismerjük a fizikai és szellemi exodus fogalmát. Amennyiben megfelelő jó­zansággal felismerjük a saját korlátáinkat és bátran megtesz- szük a szükséges lépéseket, ak­kor a térség önmagát hozza abba a helyzetbe, hogy nem fog még jobban leszakadni a ma még fej­lettebb strukturális feltételekkel rendelkezőktől, hanem a megva­lósuló létesítmények gazdasági és kulturális hozadéka automa­tikusan generálja a régiónk álta­lános fejlődését, beleértve a köz­lekedés helyzetének javítását is. Akkor megyénk és városunk ismét elfoglalhatja az őt jogosan megillető helyét az országban és azon túli rangsorban. Egy ilyen élettérben újra vonzó lesz élni, ami perspektívát ad a mai felnö­vekvő nemzedéknek is, mind a körzetben termelő, mind az ér­telmiségi szférában. Gergely István Opel Gergely Kft. Egy cég Vajszló alatt uszály ki­kötőt szeretne a Dráván. A ta­nulmánytervek készen vannak. Vajszló és Vejti önkormány­zata kompátkelőt szeretne. Két­féle szándéknyilatkozat is van: a horvátok részéről, illetve a legutóbbi - november 10-i tár­gyalás eredményeként - a két település és a határfolyó túlsó oldalán lévő Moslavina Pod- ravska polgármesterei által alá­írt. Az uszálykikötő és a kom­pátkelő egymást kiegészítve működhetne. Éppen ott, ahol a századelőn még komp járt a két part között, s teljesen természe­tes volt, hogy a térség lakos­sága a másik vásáraira járt. Vannak ezen kívül levelek is. Háromból idézünk, a címzett Lázár István, Vajszló polgár- mestere. A helyi önkormányzat ugyanis - Vejtivel együtt - ké­mény ostrom alá fogta a külön­böző minisztériumokat, orszá­gos hatáskörű szerveket a kom­pátkelő megvalósítása érdeké­ben. „ a jelenlegi és még vár­hatóan tartós költségvetési ne­hézségekre tekintettel a már működő átkelőhelyek elkerülhe­tetlen fejlesztési beruházásai mellett ismereteink szerint újak megnyitására alig van lehető­ség. ” Ez a Külügyminisztérium válasza volt. Az Határőrség orr szágos parancsnoka más oldal­ról közelít: „Célszerűnek tar­tottam volna, hogy a térség polgármesterei előzetesen egyeztetik álláspontjukat egy új állandó átkelőhely megnyitásá­nak helyét illetően. ” A Vám- és Pénzügyőrségtől érkezett levél lényege: „A közúti komp hatá­rátkelőhely létesítésére, megva­lósítására azonban nem látok lehetőséget. ” A polgármester optimista- Optimista vagyok - mondja mindezek után is Lázár István. - Különösen a közleke­dési miniszter úr véleményének ismeretében, aki a napokban azt mondta nekünk: hasznos lenne, ha a béke helyreállítása után a déli szomszédok felé minden arra alkalmas helyen határát­kelő nyílna. A kompátkelő gondolata már a legutóbbi helyhatósági vá­lasztásokat megelőző kam­pányban felvetődött. Az indo­kokat nem kell hosszan sorolni. A régióban megszűntek a mun­kahelyek, gazdasági pangás jel­lemzi, s a helyiek minden lehe­tőséget kutatnak, „hajtanak”, hogy új megélhetési források­hoz juttassák az embereket. Van azonban egy ugyan csak elgondolkodtató általános érv. Azt mondja Lázár István: a legutóbbi közel fél évszázad tudatos visszafejlesztési prog­ramja után ennek a régiónak egyszerűen megjár az infra­strukturális beruházás. Mégpe­dig - teszi hozzá - egyértel­műen állami feladatként. Az érvek Mert a tervezett kompátke­lőre az önkormányzatoknak egy fillérje sincsen. Itt kell em­lékeztetni a pénzügyőrségtől érkezett válaszlevélre, amely óva int a lehetőség szétforgá- csolásától. A Vajszló-Vejti kezdeményezésnek azonban van érve: igaz, Sellye is sze­retne a térségében határátkelőt, de végül is Barcs és Drávasza­bolcs között mintegy 60 kilo­méteres határszakasz van, s ezt harmadolná az általuk és a sely- lyeiek által szorgalmazott má­sik kettő, nagy mértékben eny­hítve a jelenleg működők leter­heltségén. Vagyis nem Sellye ellen szervezkednek, hanem azonos célért. Nehéz a kezdeményezés pénzügyi igényét pontosan megmondani. Lázár István sze­rint 30 millió forint elég lenne, ebben nem csak a kompkikötő megépítése szerepel, de a Vej- tiből a gátig vezető út megfe­lelő állapotba hozása, illetve a gáttól a tervezett kikötőig szük­séges 500 méteres szakasz megépítése is. Minderre fél év elegendő lenne. Komp van: a mohácsi révkapitányság bizto­sítaná és működtetné. Az igények megegyeznek- Az igények - a határ túlsó és innenső felén is - egyértel­műen a kompátkelő megépítése mellett szólnak - mondja a pol­gármester. - Még a vám- és út­levélvizsgálat is megoldható, a horvát oldalon már meglévő épületek felhasználásával. Sze­rintem nálunk a legnagyobb akadálya a térséggel szembeni, még mindig tapasztalható kor­mányzati érzéketlenség. Ezt és nem a Drávát nehéz igazán át­hidalni. Mészáros A. Ha szereti a meglepetéseket. ...nézze meg az IBM kedvezményes árait! Az IBM karácsonyi megle­petése az Ön számára: november 22-től rendkívül kedvező áron vásárolhatja meg az IBM PC-it, szervereit és szoftvereit! IBM PC Aptiva-család. Kisebb irodák és az otthon dolgozók ideális PC-je 185 000 Ft-tól! IBM PC 300 Pentium-család. Egy professzionális PC minden felhasználónak, minden feladatra 265 000 Ft-tól! IBM ThinkPad notebook- család. Díjnyertes technológia! Kézben viheti elegáns irodáját - 215 000 Ft-tól! Lepje meg magát karácsonyra egy eredeti IBM géppel! Jöjjön el bemutatótermünkbe, ahol megismerkedhet az IBM számí­tógépekkel. Sőt most, a november 22. és 29. között megrendezett szoftverhéten munkatársaink segítségével a legjobb minőségű IBM gépeken próbálhatja ki az Internetet, valamint az IBM kiváló szoftvereit, például az OS/2 WARP-ot, Netfinity-t, fejlesztő- és rendszermenedzs­ment eszközöket. Kellemes karácsonyi meg­lepetéseket kívánunk! IBM Bemutatóterem: 1091 Budapest, Üllői út 101. Telefonszám: 215-2096,217-5968, 218 5962. Bővebb információért kérjük, keresse fel parinereinket vagy látogasson el bemutatótermünkbe. Az IBM Magyarországi Kft. disztribútorai és hivatalos viszonteladói. Disztribútorok: Computer 2000 Tel.: 267-1888; R.A.Trade Kft. Tel.:161-2296; Számaik Disztribúció Tel.: 203-0358 Viszonteladók: Albacomp Tel.: 22/315-414; Computer Lan&Wan Kft. Tel.: 188-7992; Conet Kft. Fel.: 163-6047: Duna Elektronika Kft. Tel.: 270-5600: EuronetTel.: 168-8686; Mutex Kft. Tel.: 261-3020; Polygon Kft Tel.: 209-1106; Professziónál Kft. Tel.: 167-0024, 187 0348: Rácio-Net Kft. Tel.: 23/317-313; Rolitron Tel.: 270-5120; Systrend Kft. Tel.: 342-1937; SZÜV Kereskedelmi Igazgatóság Tel.: 251-6666; SZÜV Tisza Kft. Tel.: 62/322-477; Telelogic Kft. Tel.: 185-3582, 185-3571. Továbbá az IBM országos márkabolthálózat. Az IBM-termékek hivatalos oktatója: IBM Oktatási Központ Tel.: 269-8051. Az árak áfát nem tartalmaznak! i A i i A gyódijövő reménységei: az alsótagozatos gyerekek műsora az iskolaavatón fotó: Tóth l.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom